Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-23 / 295. szám, kedd

VALUTAÁRI = OLYAMOK Érvényben 1997. december 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,461 Osztrák schilling 2,751 Francia frank 5,779 Svájci frank 23,990 Kanadai dollár 24,031 USA-dollár 34,449 Német márka 19,353 ECU, EU 38,318 Olasz líra (1000) 19,738 Cseh korona 0,997 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,400 18,460 Csien Csi-csen Izraelben Tel-Aviv/Damaszkusz. Szíriából Izraelbe érkezett vasárnap este Csien Csicsen kínai külügyminiszter. A szíriai vezetőkkel folytatott tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének a lehetőségeiről és a közel-keleti békefolyamat kérdéseiről. Háfez Asszad elnökkel tárgyalva Csien Csi-csen megerősítette azt a korábbi közlését, hogy Kína nem vállal ugyan kezdeményező szerepet a rendezésben, de minden tőle telhetőt megtesz a térség válságának a felszámolására. Asszad vendége előtt azt a véleményét fejtette ki, hogy a világ. (MTI) Hamis levélbomba Bécs. A klagenfurti pályaudvar postahivatalában tegnap gyanúsnak találtak egy Jörg Haidernek, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt elnökének címzett borítékot. A rendőrség közlése szerint a gyanús küldemény levélbomba utánzat volt. A borítékon nem volt bélyeg - ezért is tűnt fel a posta alkalmazottjának -, feladóként pedig Rüdiger von Starhemberg gróf szerepelt. Ez a név a „külföldi betolakodók" elleni kampányban többször feltűnt az Ausztriát majdnem három éve izgalomban tartó levélbombákon, illetve a kísérőlevelekben. A mostani küldemény nem tartalmazott robbanó töltetet. (MTI) Jörg Haider (Archívum) Farrakhan Kadhafi vendége Tripoli. Moamer el-Kadhafí ezredes, a líbiai forradalom vezetője vasárnap Tripoliban fogadta Louis Farrakhant, az Iszlám Nemzet nevű amerikai fekete muszlim szervezet vezetőjét. A találkozón szót ejtettek az Egyesült Államokban élő muszlimok helyzetéről, és áttekintették azokat az eszközöket, amelyek révén „meg lehetne szervezni az amerikai muszlimok nyomorúságos életkörülményeinek a felszámolására irányuló harcot". (MTI) Kolumbiai gerillák Bogotá. Gerillák egy csoportja 22 kormánykatonát ölt meg, hármat megsebesített, hetet pedig fogságba ejtett egy rajtaütés során vasárnap az ország délkeleti részén.A hadsereg egyik helikoptere elrepült a támadás helyszíne fölött. A legénység beszámolója szerint a gerillák egy hágóban, katonai relé-állomások közelében támadtak áldozataikra. (MTI) E

J POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 3535. Clinton: csak azok számíthatnak segítségére, akik készek maradéktalanul teljesíteni a daytoni egyezményt Szerb elnökválasztás Túszok és tűzpárbajok MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Csaknem száz csecsen fegyveres intézett támadást tegnapra virradóra a dagesztáni Bujnakszk városában lévő orosz páncélos zászlóalj ellen. Az orosz katonák között nem voltak halálos áldozatok, viszont egy helyi lakos életét vesztette, hárman pedig megsebesültek - közölték az orosz védelmi minisztériumban. A csecsen osztagok hosszabb szünet után intéztek ilyen nagyszabású támadást oroszországi terület ellen (Szalman Radujev fegyveresei 1996 januárjában rohanták le a kizljari kórházat, majd támadtak Pervomajszkoje településre), az utóbbi hónapokban csak szórványos akciókat hajtottak végre. A csecsen és dagesztáni támadók a rajtaütés után a határ felé menekültek, két csoportra szakadva. Az egyik, 50 fős osztag túszokat hurcolva magával - a dagesztani Almák település körzetében, alig nyolc kilométerre a határtól elhagyta a járműveket, és gyalog indult a határra, rádión kérve társaikat, hogy várják őket gépkocsikkal. A terroristák később elengedték a civil túszokat. A másik osztag öt rendőrt vitt túszként magával, de ezt a csoportot sikerült körbezárni Almák település körzetében a különleges rendeltetésű belügyi egységeknek. A csecsen vezetés tegnap elhatárolta magát a Bujnakszk ellen intézett terrorista akciótól, s úgy ítélte meg, hogy az az idén májusban kötött orosz-csecsen békeszerződés ellen irányul, s célja a helyzet destabilizálása a Kaukázusban. Groznij úgy döntött, hogy a maga részéről is megerősíti a határellenőrzést a dagesztáni határ mentén. Almák körzetében még tegnap délután is tűzpárbajt vívtak az elvonuló, majd körbezárt csecsen és dagesztáni fegyveresek az orosz belügyi egységekkel. A lövöldözésben két terrorista meghalt, egy dagesztáni rendőr pedig megsebesült. A moszkvai bejelentés szerint csaknem 40 fegyverest kerítettek be a belügyi csapatok, illetve az orosz hadsereg egységei. Elnökválasztás volt Litvániában Újabb forduló dönt Vilnius. Arturas Paulauskas baloldali és Valdas Adamkus centrista elnökjelölt között választhatnak január 4-én a litvánok. A köztársasági elnökválasztás vasárnap megrendezett első fordulójában Paulauskas a szavazatok 44,43 százalékát szerezte meg, Adamkus 27.81 százalékkal lett második. Vytautas Landsbergis parlamenti elnök, a konzervatívok vezéralakja kiesett a további versengésből. Az első fordulóban összesen heten indultak, a győzelemhez a szavazatok több, mint 50 százalékát kellett volna megszerezni. Paulauskas, a 44 éves volt főügyész a baloldali erők, a posztkommunisták, a liberálisok, valamint az országban élő orosz, fehérorosz és lengyel nemzeti kisebbségek szavazatainak köszönheti első helyét. Az Egyesült Államokból nemrégiben visszatelepült, s azóta komoly népszerűségre szert tett 71 éves Adamkus esélyeit jelentősen befolyásolta, hogy a társadalom egy része szerint nem ismeri kellő mélységben a litvánok problémáit. (MTI) Felül kell emelkedni a múlt sérelmein A BT sem egységes Bagdad/Washington. Irak tegnap felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ne menjen bele „az amerikaiak játékába", amellyel - szerinte - Washington a Bagdadal szemben több mint hét éve érvényben lévő nemzetközi embargó feloldását szeretné megakadályozni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A hivatalos iraki sajtóban a Biztonsági Tanács azon ülése előtt tették közzé a felszólítást, amelyen a testület választ kíván adni arra, hogy Bagdad újból elutasította az iraki lefegyverzést ellenőrző különbizottság (UNSCOM) belépését az iraki elnöki palotákba. „A BT befolyásos és igazságos tagjainak véget kell vetniük e veszélyes és agresszív játéknak" - írta az Al-Dzsumhuríja című iraki kormánylap, arra utalva, hogy a BT állandó tagjai közül Oroszország, Franciaország és Kína enyhébb álláspontot képvisel az ügyben, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Eközben Bill Richardson amerikai ENSZ-nagykövet vasárnap megismételte, hogy az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldást próbál találni az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének ellenőrzése köBill Richardson: Szaddám Húszéin kiközösített pária. rül támadt vitára, jóllehet végszükség esetére nyitva tartja az akár egyoldalú katonai fellépés lehetőségét is. Richard Butlerhez hasonlóan felhívta a figyelmet arra: okkal gyanítható, hogy az ENSZ-szakértők elől elzárt elnöki paloták titkos tömegpusztító fegyvereket rejtenek. Hangsúlyozta, hogy Bagdad magatartása teljességgel elfogadhatatlan. Meggyőződése szerint a Biztonsági Tanácsnak félreérthetetlen formában ismételten az iraki vezetés tudtára kell adnia: követeli az UNSCOM zavartalan és korlátlan tevékenységének szavatolását, az összes létesítmény megnyitását. Nem tulajdonított különösebb jelentőséget azoknak a véleményeknek, amelyek szerint a Biztonsági Tanács egyes tagjai - elsősorban is Oroszország - ellenzi az Irakkal szembeni fellépés fokozását. - Az egész világ tisztában van azzal, hogy Szaddám Húszéin kiközösített pária, aki veszélyes tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Nemigen hiszem, hogy számíthatna a szankciók feloldására - mondta. Mindazonáltal amerikai sajtóelemzések is elismerik, hogy az Egyesült Államok - talán csak Nagy-Britanniát leszámítva gyakorlatilag egyedül maradt a Biztonsági Tanácsban az Irakkal szembeni szigorúbb és hathatósabb fellépés követelésében. Dél-Korea Két exelnök kiszabadult Milutinovics a győztes Sem Washington, sem Bagdad nem hajlandó változtatni álláspontján Szöul. Elhagyta börtönét tegnap reggel Cson Tu Hvan és Ro Te Vu, Dél-Korea két egykori tábornok-elnöke miután mindketten államfői kegyelemben részesültek. Kim Jung Szam dél-koreai elnök még szombaton jelentette be, hogy amnesztiában részesíti Cson Tu Hvant és Ro Te Vut, a hazaárulásért és zendülésért elítélt két volt államfőt. Kim Jung Szam a döntést a csütörtökön megválasztott új elnökkel, Kim De Dzsunggal tartott találkozóján hozta meg. Cson Tu Hvant és Ro Te Vut 1996 augusztusában ítélték el. Idén áprilisban a legfelsőbb bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatta Cson halálbüntetését, és 17 évre mérsékelte Ro 22 és fél éves börtönbüntetését. Mindkettőjükről bebizonyosodott, hogy több százmillió dollár értékű kenőpénzt fogadtak el hivatali idejük alatt, s vezető szerepet játszottak az 1979-es katonai puccs előkészítésében és az 1980-as kvangdzsui megmozdulások leverésében. (MTI) Cson Tu Hvan unokájával a karjában köszöntötte a szabadulása hírére a házánál összegyűlt híveit. (ČTK/AP) Csecsen támadások dagesztáni célpontok ellen MTI-HÍREK Szarajevó. A boszniai nemzeti színházban mondott beszédében tegnap Bili Clinton amerikai elnök kiemelte: Bosznia nemzeteinek felül kell emelkedniük a múltban elszenvedett sérelmeken, s folytatniuk kell a békés jövő építését és az egységes Bosznia helyreállítását. Az amerikai elnök megerősítette, hogy csak azok számíthatnak a világ segítségére, akik készek maradéktalanul teljesíteni a két éwel ezelőtt aláírt daytoni egyezményt, s csak az elszigeteltség lehet a sorsa azoknak, akik nem teljesítik kötelezettségeiket, így, egyebek mellett, nem adják ki a háborús bűnök elkövetésével vádolt személyeket. Elsősorban a szerbeket figyelmeztetve hozzátette: a bűnösök megbüntetésére nemcsak az igazságtétel érdekében van szükség, hanem azért is, hogy megszilárdulhasson a béke. Az amerikai történelem tapasztalataira hivatkozva Clinton elmondta, hogy az Egyesült Államok is sokkal erősebb egységes államként, mint ellenséges táborok közösségeként, s az amerikai polgárháború idején véres harcokra volt szükség ahhoz, hogy véget vessenek az emberek közötti megkülönböztetésnek, a rabszolgaságnak. Clinton azt is hangsúlyozta, hogy a választóvonal nem a zsidók, arabok, horvátok, szerbek és muszlimok között van, hanem azok között akik a múlt, illetve a jövő felé fordulnak. Boszniai értékelések szerint nagyon fontos, hogy Clintont elkísérte Dole is, aki korábban ellenezte az amerikaiak boszniai küldetésének meghosszabbítását. Ezt elemzők úgy értékelik, hogy az USA-ban egyetértés van: Amerikának tevékeny részt kell vállalnia Bosznia békéjének megőrzésében. Bili Clinton és Alija Izetbegovic (ČTK/AP) Belgrád. Milan Milutinovic, a baloldali pártok jelöltje Szerbia új államfője - jelentette be tegnap hajnalban Ivica Dacsics, a hatalmon lévő Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szóvivője. A megismételt elnökválasztás második, vasárnapi fordulójában Milutinovics - a szavazatok 98 százalékának összeszámlálása után - a voksok 59,68 százalékát kapta meg, míg ellenfelére, a Szerb Radikális Párt elnökére, Vojiszlav Seseljre a szavazók 37,24 százaléka voksolt. Az SPS szóvivője szerint a részvételi arány 50,25 százalékos volt, s ez azt jelenti, hogy a forduló sikeres és érvényes volt. A radikálisok közlése szerint a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot, s amennyiben a szocialisták azt állítják, hogy a voksolás érvényes volt, akkor azt csak a szavazási eredmények meghamisításával érhették el. Szerintük a részvétel 49,9 százalékos volt. (MTI)