Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-23 / 295. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 23. VENDÉGKOMMENTÁR Hétköznapi szeretet Most legtöbbet a karácsony­ról beszélünk. Vele kapcsola­tosan pedig a szeretetről. Mint tudjuk, szeretet is sok­féle van. Az is a szeretet kategóriája, ha valaki az em­beriségért érez felelősséget ­szeretetet. Nem úgy általá­ban, hanem konkrétan. Pél­dául arra az em­berre gondolok, akiről nemrég.egy szlovák napilap­ban írt a korszak legjobb szakértő­jének tartott ne­ves történész. Alfréd Wetzlerről van szó. Ötvenöt éwel ezelőtt hur­colták el szülővá­rosából, Nagy­szombatból Auschwitzba. Negyvennégy áprilisában egy szlovákiai zsidó társával megszökött a halálgyárból, amelyről ma már pontos adatokat tudunk: öt év alatt 39 táborában 4 millió embert semmisített meg. Ez idő alatt 667-en pró­báltak megszökni, csak keve­seknek sikerült. Például Wetzlernek és társának. Brogyányi Judit Semmi kivetnivaló nincs ab­ban, hogy menteni próbálták az életüket. Wetzler és társa azonban ennél többet akart. A világot akarta fölvilágosíta­ni a nácik gaztetteiről. (Meg­rendítő tanúvallomás magya­rul is megjelent, a nagyvára­di Nyiszli Miklós Orvos vol­tam Auschwitz­ban című könyve az.) Részletesen leírták a halál­gyár működését, s a diplomaták tudomására hoz­ták. Megfejtetlen rejtély marad, mi­ért csak 1944. ok­tóber 30-án, te­hát az utolsó utá­ni pillanatban ke­rült nyilvánosság­rajelentésük. Erről azonban nem ők tehettek. A szeretet hétköznapi hősei voltak ők, akikről könnyű el­feledkezni. Pedig emlékezni kell rájuk, mert ez is a szere­tet megnyilvánulása lehet. A szerző újságíró és műfor­dító. ; ŕt^Sk r II8Í1 % ^S^Ém^^^^^XÉí''''' -" * ' ' % ; ­Éjszakai repülők BODNÁR GYULA Valahányszor kimegyek a balkonra, jobbról lakótömb, balról a kazánház kéménye, túl a garázstetőkön egyszerű házak so­ra tűnik szemembe. Mindenekelőtt azonban a nagy ég, me­lyen néhány éve ugyancsak megnőtt a forgalom, repülőgépek jönnek-mennek, keletről nyugatra, nyugatról keletre, olykor több is egyszerre, persze más-más légifolyosón. Ha tiszta az égbolt, nappal ezüstösen csillognak, csíkot húzva maguk után, éjszakai órán viszont olyanok, mint villogva suhanó vitorláshajók a millió állócsillag között. Ilyenkor szeretem őket igazán. Elképzelem a fedélzetükön bóbiskoló, alvó vagy éppen olvasó, tévéző utasokat, akik közül egyik-másik időn­ként bizonyára a gép ablakához nyomja arcát, lepillant a föld­re, ahol - onnan, a magasból nézve - mintha apró ékszerdo­bozok volnának a falvak, városok; csillag egy-egy magányos fényforrása. „Ki gépen száll fölébe", csillagosnak látja tehát a földet, s minthogy ő maga is földi lény - vagyis földink, bárhonnan re­pül bárhová -, tudja, érzi, hogy a lenti mesterséges fények mögött ott az ember, megannyi emberi sors. Ott az Élet, mely ilyenképpen felsugárzik - sugárzik fel - az égbe. A Szív. Össze vagyunk kötve. Ezért fáj minden szakadás, szakítás. Ugyanak­kor ebben a kötésben, egyetemes kötődésben van minden re­ményünk évezredek óta. És itt nemcsak rólunk, emberekről van szó, hanem ugyanúgy az Amazonas menti őserdőkről, a Himalája csúcsai között süvítő jeges szélviharokról, a forró ausztráliai sztyeppékról, az óceánok halairól, a Szahara siva­tagi tábláiról, arról a pici fenyőfáról, melyet néhány éwel ez­előtt egy csehországi síkirándulásról hoztunk haza, és ültet­tünk cserépbe, s amely most is itt kuporog mellettem a balko­non, miközben a másik, a minap vásárolt türelmetlenül várja a pillanatot, hogy díszes öltözékben szórhassa ránk fényét. Az ég viszont felhőruhában éppen, fehér karácsonyt ígérve. így természetesen nem láthatók a csillagok, de nem baj, tudjuk, ott vannak a fellegek fölött, az állók és villogva suhanok egy­aránt, és ők is tudják, hogy lent, a földön hamarosan különös fények gyúlnak az éjszaka magasából ékszerdoboznak tetsző emberi településeken. Felsugárzik mind. A szerző újságíró. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Apa meg az anya igazán rendes fejek, csak az a baj, hogy a sok ajándék miatt akkora lesz a hiányuk, mint a szlovák költségvetésnek! (Gossányi Péter karikatúrája) Ha Krisztus megszületett, akkor miért az irdatlan mennyiségű bűn a világon. Honnan a sok rossz? Az ember sokszor felteszi a kérdést: honnan a világ­ban a sok rossz? Az első emberpár fia, Káin megöli testvérét, Ábelt. De ez csak a kezdet. Az emberiség történelme tele van szen­vedéssel. Háborúk, nyo­mor, gyilkosságok, lázadá­sok, a legfondorlatosabb fizikai és szellemi gaztet­tek... KOVÁCS LÁSZLÓ A mai ember is szívesen teszi fel a kérdést: ha Krisztus megszüle­tett, miért akkor még most is annyi tenger bűn? Ha Krisztus megváltotta a világot, emberisé­get, miért még most is annyi hi­tetlenség? Ha Jézus valóban bé­két hozott az első Karácsony éj­szakáján, akkor miért néz far­kasszemet ember az ember­rel...? Ha Krisztus valóban meg­jelent közöttünk, mint valósá­gos Isten és valóságos ember, akkor miért még most is annyi könnyözön és szenvedés szerte az egész világon? A Szentírás ta­nítása szerint az Isten az embert Sötétség borult a vi­lágra. földi és örök boldogságra terem­tette. Megáldotta értelemmel és szabad akarattal. Szabad akara­tát arra használta fel, hogy ne­met mondjon Istennek. Ismer­jük a bibliai történetet. Ennek következtében megszűnik szá­mára létezni a földi paradicsom. Megborzad az ember, ha a világ­történelem talán leghosszabban tartó társadalmi rendszerére, a rabszolgasorsra és sok más dik­tatúrára gondol. Mindezt az ember vitte végbe, akit az Isten saját képmására és hasonlatos­ságára szeretetből teremtett. Többször hallottam már: „Ha volna Isten, a sok rosszat, ami a OLVASÓI LEVELEK Karácsonyi ünnepség Zsúfolásig megtelt a párkányi művelődési ház, ahol a zene­iskola növendékei adtak koncertet. Az ötletekben gazdag zenés műsorban a szóló­fellépések és zenekarok műsora mellett kedves zenés játékok, balettrészletek is láthatók voltak. A Stilla Pectus női és világban volt és van, nem nézné el." Figyeljük csak meg! Minden szá­zadnak megvannak a maga zsarnokai és azok hűséges ki­szolgálói. Kik azok, akik kiszol­gálják őket? Hány fasiszta vagy kommunista koncentrációs tá­bor épült volna, ha nem akadtak volna tudósok, mérnökök, épí­tészek, kiváló propagandami­niszterek, akik tudásukat, tehet­ségüket a „Vezér" őrült álmai­nak megvalósításához adták? Kik éljenezték őket? Mi, embe­rek. Az első ember bűnbeesésével sötétség borult a világra. Évez­redeken keresztül a bálványo­zás sűrű köde ülte meg a lelke­ket. Krisztus eljövetelével az ember ismét visszakapta Isten képmását és hasonlatosságát, amit elveszített engedetlensége folytán. Jézus a történelem leg­nagyobb alakja, akinek születé­sével mintegy második terem­tés, újjáépítés indul meg a föl­dön. „És az Ige testté lőn, és mi­köztünk lakozék" (Jn 1,14). Krisztus a természetes és termé­szetfeletti teremtésnek kezdő és végső pontja. A mindenségnek, anyagnak és szellemnek, szív­nek és léleknek királya. Kará­csony éjszakáján az emberi ter­mészettel elválaszthatadanul egyesült isteni személye jelent meg. Erre azért volt szükség, hogy az Isten újból felkínálja magát az értelemmel és szabad akarattal rendelkező embernek. Egy alkalommal az óvodásokat nézegettem, ahogy az udvaron játszottak. Az egyik elesett, és sírni kezdett. Az óvó néni oda­ment hozzá, felsegítette, lepo­rolta ruháját, de a gyerek tovább sírt, vigasztalhatatlan maradt. Hiába simogatta a fejét, arcát, ő csak tovább sírt. Egyszer csak lá­tom, hogy már nem a „magas­ból" vigasztalja a siránkozó kis­fiút, hanem leguggol, majd le­térdel előtte, és úgy beszél hoz­zá. Ezután már nem kellett sok idő, hogy a kisfiú mosolyogjon. vegyes kar dalaiban a kará­csonyi hangulatot művészi szin­ten érzékeltette. A változatos, látványos műsor szervezője Papp Katalin és a művészeti alapiskola valamennyi peda­gógusa volt, és együtt szerepel­tek a tanítványaikkal. Az ezüst­vasárnapi zenés rendezvény, amelyen a rajz szakosok rajzai­ban is gyönyörködhettünk, va­lóban ezüstösen csillogóra sike­rült. Hajtman Kornélia Nána Valami hasonló történt az első Karácsonykor. Isten az ő végte­len bölcsességével és szereteté­vel emberi természetet vesz ma­gára, és az emberben hajlik fe­lénk, szólít meg. Letérdel... Már nem prófétákat küld, maga jön. Szól hozzánk a barlangistálló­ból. Úgy jön a világra, mint a legtöbb ember, szegényes, nyo­morúságos viszonyok között. Kik az első köszöntői? Az egy­szerű, tanulatlan pásztorok, akik tudják, hogy semmit sem tudnak. De jönnek a napkeleti bölcsek is, akik tudják, hogy mindent azért ők sem tudnak. Egészen kicsi még, amikor me­Addig lesz síró, keser­gő ember nekülni kell Heródes katonái elől... S végül vállalja a szenve­dést, a kereszthalált, csak hogy választ és értelmet adjon az em­beriség két nagy problémájára: a szenvedésre és halálra. Ha Krisztus születésére, magára Karácsony ünnepére így is né­zünk, ha nemcsak ellágyulunk a szentestén néhány órára, akkor szebb lesz a világ, jobb lesz az ember. Ha minél többen rádöb­bennek arra, hogy egy közös Atyának a gyermekei vagyunk, hogy minden ember testvér, ak­kor a hatalmon levők nem tud­nak zsarnokoskodni a népek fe­lett. Ha igen, lesz bennünk erő lerázni a zsarnokot. így keve­sebb lesz a bűn, a rossz, a szen­vedés. Addig, amíg az ember ha­dilábon áll Istennel, amíg nem fogadja el, hogy hozzá is letérdel, amíg csak önző módon cselekszik, amíg csak állandóan lázadozik ellene, amíg a vallást csak babonának tartja, addig lesz síró, kesergő ember Kará­csony ünnepén is. A szerző nagymegyeri espe­resplébános. Karácsonyi figyelmesség Karácsony közeledtével az em­berek fokozottan érzékenyek az élet jelenségeire, történéseire. Ezt felismerve a szepsi városi ön­kormányzat az idén sem feled­kezett meg a város idős lakóiról. Minden 75. életévét betöltő sze­mély karácsonyi figyelmesség gyanánt 250 koronás vásárlási utalványt kapott. A vásárlási utalvány három kijelölt üzletben NOVÝ ČAS Szomorúan hangzik, de ami a kormánynak kudarc, az a többi­eknek siker - írja a lap azzal kap­csolatban, hogy a Szlovák Nem­zeti Banknak egyelőre sikerült kicsúsznia a kormány karmai közül, de - a szerző hozzáteszi ­Mečiar nem felejt, pénteki rá­dióbeszédében hátba támadta a központi bankot. Először is de­magógként a bank alkalmazot­tainak magas bérét kritizálta, majd számtani bűvészkedésbe fogott. „Ha a kormány öt alkal­matlan személyt javasolna a banktanácsba, a maradék öt hozzáértő még mindig leszavaz­hatja őket" - emlékeztet Mečiar szavaira a lap, és megjegyzi, elég nehéz öt embernek másik ötöt leszavazni. Végül Vladimír Masárt, a nemzeti bank elnökét tette felelőssé azért, ami a ban­kokban történik, éppen akkor, amikor alapjaiban inog a Beru­házási és Fejlesztési Bank. Elfe­ledkezett azonban arról, hogy nem a nemzeti bank tulajdoná­ban van az említett bank, és a kritikát másnak kellett volna cí­meznie, ugyanis a bank legna­gyobb részvénycsomagját a kas­sai vasmű kaparintotta meg. PRÁCA A kormány szombaton megtar­totta utolsó idei ülését, de tartal­máról ismét csak a kiválasztot­takat tájékoztatta, az állami saj­tóirodát és a saját „közszolgála­ti" televízióját. Az információát­adást a pénzügyminisztérium szóvivője vállalta magára, sze­rencsére röviden és velősen fo­galmazott. Nem úgy, mint a múltkoriban, amikor a denevé­rek védelméről szóló egyez­mény aláírása fél oldalt foglalt el a kormánynyilatkozatból és háromnegyed oldalas különhír­ben is részletezve volt. Hogy a nyilvánosság most se maradjon hoppon, a denevéreket ezúttal az ünnepi menü helyettesítette: gyümölccsel díszített sonka­krém, mandulás pulykamell, sonkásrizs, befőtt, dióskifli. Ezt vörösborral és fehérrel, illetve sörrel öblítették le a miniszte­rek. A TA SR paparazzójainak si­került kideríteniük, hogy Vladi­mír Mečiar csak Vineát és mézes gyümölcsteát iszik. Hát körülbe­lül így néz ki a gyakorlatban a kormány azon igyekezete, „hogy optimális formában, ki­merítően és felelősségteljesen tájékoztassa az polgárokat." PRAVDA A lap jegyzete a magyarországi szlovákság parlamenti képvise­letének szükségességével fog­lalkozik, rámutat, hogy a tízez­res szlovákságnak az erre vo­natkozó törvénye ellenére a mai napig nincs képviselője, és reá­lis a veszély, hogy ez a jövő évi választások után sem lesz más­ként, tehát folytatódik a már négy éve tartó törvényellenes állapot. A szlovák-magyar kap­csolatokban sokan szorgalmaz­zák a reciprocitás elvét, a gya­korlat azonban világosan mu­tatja, hogy sokban különbözik a több mint ötszázezres szlová­kiai magyarság vagy a megtize­delt magyarországi szlovákság igényeinek kielégítése. használható fel: élelmiszert, tex­tilterméket, valamint illatszert, mosószert lehet rajta vásárolni. Ismerve az ország gazdasági helyzetét, az idősek köszönettel vették át az ajándékot. A város vezetésének másik figyelmessé­ge, hogy az ünnepek előtt szom­baton és vasárnap - amikor a he­lyi tömegközlekedés szünetel - a városi autóbuszt a Szepsi-Kassa útvonalon járatta. így kényelme­sen lehetett utazni Kassára. Győri Sarolta Szepsi

Next

/
Thumbnails
Contents