Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-20 / 293. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 20. VENDÉGKOMMENTÁR Elválaszt? Összeköt? Juraj Alner Néhány hete közvéleménykutatást tartottak az Európai Unió tizenöt tagországában. Azt kérdezték meg a polgároktól, hogy a jelenlegi tagjelölt országok közül melyik az a három, amelyet a legszívesebben látnának az európai közösségben. A tizenöt listán Magyarország tizenháromszor szerepelt. Szlovákia egyetlenegyszer sem. Az elmúlt hét végén Strasbourgban hosszasan beszélgettem az Európa Parlament több képviselőjével, s meggyőződhettem arról, hogy a fenti lista adatai és arányai bizony valósak. Szlovákia ma még eléggé ismeretlen az európai politikusok között, s ha tudnak is valamit rólunk, az akkor sem a leghízelgőbb számunkra, mert leginkább az ország politikai botladozásait hozzák elő újra meg újra. Értelmetlen volna ezért megsértődni vagy még inkább begubózni önmagunkba. Sokkal helyesebb, ha a kellemetlen tényeket is tudomásul vesszük, s iparkodunk javítani jelenlegi megítélésünkön. Strasbourgban volt alkalmam találkozni Habsburg Ottóval, a magyarok és Magyarország nagy védelmezőjével is. Megkérdeztem tőle, hogy melyik ország az, ameMai index BODNÁR GYULA A politika azért csak beszüremlik az iskolába. Ha másként nem, hát a gyerekek viszik be, mint a házi feladat megoldása során frissen szerzett tudást, otthoni élményt vagy éppen az influenzavírust. Aztán ha olyan óra van, vagy olyan a tanító, elő is bukkan a gyerekből a politika, pontosabban az, amit a politika színtereiről otthon hall a szüleitől. A felnőttektől. Mi más is bukkanhatna elő? Amúgy az egészben nincs semmi különös vagy természetellenes, az ember mindenestül magán hordja a világot, akár gyerek, akár aggastyán. A száj meg azért van, hogy beszéljen. Nos, pedagógustól hallottam a minap, hogy a rendszerváltás utáni első két esztendőben ugyancsak formába lendültek a gyerekek, már úgy politikailag, VPN, MKDM, FMK, szórták a pártok, mozgalmak, politikusok nevét, csehekét, szlovákokét, magyarokét egyaránt, hogy maguk a pedagógusok kezdték furcsán érezni magukat, nem mindig tudván, kiről, miről beszélnek tanítványaik. Ám ez az időszak, a szép remények ideje a múlté. Az emberek zömét manapság már csak úgy érdekli a politika, ahogy a szórakoztatóipar infantilis produkciói, merthogy a színterein évek óta ugyanaz ismétlődik, ugyanazokkal a figurákkal. Ugyanazt a csontot is rágjuk mindnyájan hosszú ideje, a kutya sem ásná el tartaléknak nehezebb időkre. Következésképpen, a mai gyerekeknek már nincs szavuk a politikáról, legfeljebb arra figyelnek, amit az anyu szokott örökösen ismételgetni: hogyan jövünk ki a fizetésig? Ha egyáltalán van fizetés. - Ki tudna megnevezni egy szlovákiai magyar pártot? - hangzott a kérdés nemrégiben egy polgári neveléstan órán. Mély csend az osztályban, majd tétován magasba emelkedik egy kéz: - ČSAD. lyik leginkább szorgalmazza Szlovákia felvételét az Európai Unióba. „Biztosan meglepődik a válaszomon - felelte a neves politikus -, mert elsősorban Magyarország teszi ezt, minden lehető alkalommal." Aztán részletesen elmondta, hogy Horn Gyula és Kovács László hol és hányszor hangsúlyozta: mennyire kívánatos lenne, ha a két szomszédos országot egyszerre vennék fel az euroatlanti szervezetekbe. Azt már én említettem neki, hogy minden hazai felmérés szerint a szlovákiai magyarok is az integráció legbuzgóbb hívei. Abből a felismerésből indulnak ki, amit a mai szlovák kormány sokkal jobban tudatosíthatna. Hogy a Duna elválaszthat bennünket, de össze is köthet az egységesülő Európában. Még inkább így vannak ezzel a politikusok, akik a folyó két partján tetteikkel leginkább meghatározzák a jövőnket. Azt is, hogy az elkövetkező években közelebb kerül-e vagy még inkább eltávolodik egymástól ez a két szomszédos ország. A szerző a Národná obroda kommentátora. A szerző újságíró. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár:0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Hát rögtön berontok a benti bunyósok közé, aztán éjjel még néhány lopással tovább rontom a miniszter kedvét meg a statisztikai mutatóit... (Dunai Imre karikatúrája) Karácsony előtti tétova gondolatok a Megváltó születéséről és a szeretetről A lelkek jege Karácsony kopogtat a kapukon, vajon eljut-e a szívekig? - kérdés, amellyel hetek óta együtt élek. Megszületik-e bennünk a késztetés a megválthatóságra? Egyáltalán még megválthatók vagyunk? DUSZA ISTVÁN Ha nem volna naponként sürgető munkám, ezekben a napokban legszívesebben elbújnék szobám négy fala közé, hogy ne lássam a tolakodást, az egymásra tekintettel nem lévő embereket. Nem tudom elfogadni az autósok eszeveszett száguldását, a piaci árusok szemérmetlen csalását; az élő halért sorakozók türelmetlenségét, a fenyőfaárusok cseleit, a hentesek húsmérési trükkjeit és az agyat Olyan az egész, mintha átgázolnánk egymáson elbódító, lelket fertőző reklámokat. Vegyél, vegyél, vegyél! Ezt, azt, amazt, mert nélküle nem vagy az, ami a szomszédod, a rokonod, az ismerősöd, a barátod. Mindegy, hogy szükséged van-e rá, vagy nincsen. Olyan ez az egész, mintha átgázolnánk egymáson csak azért, hogy egyetlen,jobb esetben két napig a szeretet vegye át a helyét mindannak, amit legszívesebben elfelejtenénk. El lehet-e mindezt felejteni, és lehet-e szeretetet mímelni, tudomást sem véve a világnyi kampányról, Nem hittem a szememnek Szinte meghatódva olvastam, hogy a parlament az útlevelemről tárgyalt. December 31én ugyanis érvényét veszíti a föderális, azaz a szövetségi útlevelem. Esküszöm, tudtam róla, pedig ebben az évben alig utaztam vele. Már kértem is új nyomtatványt az új útlevélhez, sőt fényképet is csináltattam, négyet, nehogy baj legyen amely elsősorban a pénztárcák és a lelkek birtoklásáért folyik? Bizonytalan vagyok, s bizonyosságot csak a várakozás, a Kisded megszületésének a bizonyossága ad. Nincs más reménység a hétköznapok hullámverésében. Ha mégis, annak eredője is a betlehemi jászolban van. Birodalmak elmúlása, hatalmasok bukása ad reményt a szabadságban szűkölködőknek. Magányos csüggedőket gyámolít az Ige, amely a bedehemi csillag nyománjárja be a világot. Villogtathatják a szellem kereskedői a festett világ éjszakájában a neoncsillagokat, hazudhatják ünnepnek a bevásárló rohanást, elcsalhatják ajándékokkal az igazi szeretetet, de Jézus Krisztus mindenek fölött jelen van az ünnepben. Mert övé a karácsonyi dicséret. Más kérdés, hogy eljut-e az emberi szívekig a Megváltó születésének a híre, hogy kétezer év távolából is a szeretet vallását hirdesse. Bizonytalan vagyok, mert annyiszor gyengülök el magam is. Tetszetős pillanatok álértékeinek csapdájából kell kiszabadítanom önmagamat. Embertársaim eszelős csörtetésének sodrásában kell megállnom egyetlen pillanatra. S amikor sikerül, ennyi is elég, hogy erőt érezzek a további ellenálláshoz. Sokkal könnyebb, ha megérint valaki, ha felém nyúl egy kéz, ha egy hívogató hangot hallok. Legyen az bárki emberfiáé, olyankor Jézus Krisztus érint vagy szólít meg... A napokban levelet kaptam a modern hírközlés útján. Ez a faxon küldött levél az előbbi gondolataimat erősítette meg. A fehér papíron szinte felizzott az (előtte bajuszt és hajat vágattam). Ezért ért meglepetésként, hogy a parlament dacolva az év végi hajrával, még a törvénytár révén is figyelmeztetni akart balgaságomra. Bevallom őszintén, nem szoktam olvasgatni a törvénytárat. Egyszerűen csak az útlevelemet szoktam megnézni, ellenőrizve érvényességi határidejét. Most jobban örültem volna, ha a parlament, tekintettel a közelgő karácsonyi ünepekre, figyelmeztette volna az egészségbiztosítókat, hogy legalább a szeptemberi számlájukat fiüzenet Écsi Gyöngyitől, aki a rozsnyói református teplomban tartandó holnapi énekesi bizonyságtételére invitált szíves szóval. Majd a meghívás végén a jókívánság az ünnepekre és az új évre: „az elkövetkező évben minden ébredésed az Úr mellett legyen!" íme, ez az a kinyújtott kéz, ez az a hívó hang, ez az üzeKétezer év távolából is a szeretet vallását hirdesse net, amely a Megváltótól jön. Nincs ebben kötelezően ünnepi emelkedettség, csupán a mindennapokban percenként megélt hit. Hit a Kisded megszületésében, hit az általa kiárasztott szeretetben, hit az így megszólított ember nyitottságában. Ezt átérezve, nem lehet mást tenni, mint éberen figyelni mindarra, ami körülöttünk történik. A figyelés, az éberség nélkül nem érzékelhetjük a karácsonyt sem, Jézus Krisztus születésének kétezer éves csodáját. Ez a lelki készenlét tehet alkalmassá az érintés, a megszólítás, a néma tekintet mondandójának befogadására. Mert Ő bennünk bízik. Mindannyiunkban. Azokban is, akik még nem érzékelik az ünnepekben felfokozottan jelen lévő hívását. A krisztusi szeretet igéje nem jégcsákány, amellyel a lelkek jegét fel lehetne törni. Napfény az, melynek melegét csak az érzi, aki engedi ezt a jégpáncélt leolvadni, aki maga is a kiáradó szeretet napfényével olvasztja az időnként húsáig hatoló jeget. zessék ki a gyógyszerészeknek. Dr. Révész János Köbölkút Zárva tart a posta Az Új Szó december 15-i számában olvastam a polgárok aggodalmát, akiket bosszant a posta szombati zárva tartása. Jogos az aggodalom, de erre is van megoldás. Nálunk, Nánán sem tart szombaton nyitva a posta, ezért a falu fiataljai vállalták az újság TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A lap beszélgetést közölt Jozef Kalman miniszterelnök-helyettessel, s emlékeztette őt: néhány hónappal ezelőtt azt mondta, az integráció kudarca esetén le fog mondani. A közvetlen kérdésre, hogy ezt megteszi-e, Kalman a következőket válaszolta: „Realisztikusan indultam ki az akkori helyzetből, amely az Európai Unió esetében ugyanolyan volt, mint a NATO-tagsággal kapcsolatban Madridban. De közben változott a helyzet. Folytatódnak a tárgyalások, bár Szlovákia felett sötét felhők tornyosultak. Megmondom az igazat: sokáig gondolkodtam erről a problémáról. Lemondani nem gond, senki sincs életfogytiglan tisztségben, mindenki helyettesíthető. Alapos elemzés után azonban arra a következtetésre jutottam, hogy személy szerint én mindent megtettem az ügy érdekében." SME Miért volt szükség a szerdai nagyszabású rendőrségi akciókra, s kinek volt az érdeke, hogy ezekre sor kerüljön? - tette fel a kérdést a lap szemleírója, utalva arra, hogy az alvilág egyik vezérét és jobbkezét" mégsem sikerült elkapni. Egyben emlékeztetett arra, hogy a besztercebányai Mikuláš Černák a múlt héten nagyszabású, tűzijátékos ünnepséget rendezett 31. születésnapja alkalmából. Az ünnepségen egész Szlovákiából részt vett minden baráti keresztapa, s a Markíza televízió rövid riportot sugárzott az eseményről. A rendőrségnek kevesebb információja volna, mint egy magántelevíziónak? Talán igen, de az is lehet, hogy valaki egy magas poszton úgy döntött, nem ez a megfelelő idő a letartóztatásra, és várni kell. Például szerdáig... „Emlékeztetni kell Ján Čarnogurskýnak, a KDM elnökének állítására is, hogy Mikuláš Černák kapcsolatokat tart fenn Vladimír Mečiar kormányfővel. Ezt az információt senki sem cáfolta. Ezért is merülnek fel gyanús összefüggések a Černák és társai elleni sikertelen akcióval kapcsolatban. Csak találgatni lehet, melyik központi államigazgatási szervből kaptak fülest a tervezett rendőrségi akcióról." PRAVDA A lapnak nyilatkozó Štefan Gavorník, a vagyonalap elnöke megerősítette: a lapterjesztő vállalatot is közvetlenül, egy előre meghatározott tulajdonosnak adhatja el az alap, s ezzel nem sért meg semmilyen törvényt. A PNS körül nagy a zaj, az alkalmazottak is követelik a részüket, úgyhogy ez nem lesz könnyű eset. Annál is inkább, hogy a domináns lapterjesztőről van szó. Nehéz megbecsülni, ki fogja privatizálni. Az egész ügyet nagyon érzékenyen kell kezelni. Lehet, hogy végül a parlamentben születik döntés arról: a PNS kerüljön fel a stratégiaijelentőségű vállalatok listájára. Egy ilyesfajta megoldás már körvonalazódik. széthordását. Azt nem tudom, hogy a falu önkormányzata vagy a posta jutalmazza-e a szombati munkájukat, egy azonban bizonyos: nálunk szombaton mindig idejében megérkezik az Új Szó. Az ötlet tehát bevált. A biztos kézbesítés mellett a megoldás további előnye, hogy a fiatalok hasznos munkát végeznek, beletanulnak a rendszeres munkába, és megismerik szülőfalujukat. Az olvasó, a megrendelő pedig elégedett a szolgáltatással. Próbálják ki! Hajtman Kornélia Nána