Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-19 / 292. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 19. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ OM BAT fl G SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) KIS SZÍNPAD: Őrült nap (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: A velencei kalmár (19) KASSAI JÁN BORODÁČ SZÍNHÁZ: Traviata (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 15.30 A holnap soha nem hal meg (am.) 20.30 OBZOR: Herkules (am.) 15.30 Nincs vesztenivalónk (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Európai gyerekfil­mek: A fehér herceg (rom.) 10 Végtelen történet (ném.) 13.30 Utazás légbalonnal (fr.) 15.30 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Áll­jon meg a nászmenet! (am.) 17, 20.30 Mikrokozmosz (fr.) 19 Föld és szabadság (sp.-ang.-ném.) 19.30 Nyolc szempár (am.) 19.15 KASSA DRUŽBA: Herkules (am.) 15.30,17.45 Air Force One - Az el­nök különgépe (am.) 20 TATRA: Peacemaker (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Herkules (am.) 15.45 Apák napja (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Reszkessetek betörők 3 (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Az őserdő hőse (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: A távolság horizontja (am.) 20 ZSELÍZ ­SPUTNIK: Frago (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: A kapcsolat (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bean (am.) 16.30,19 Demjén Ferenc jövő héten Komáromban és Dunaszerdahelyen mutatja be új dalait Ezzel még tartozom ez esetben is egyszerűen „átsza­ladtak" a nagyszabású Mozart­misén, rá sem hederítve e zene rengeteg finom árnyalatára, vi­lágosan érzékelhető tagoltságá­ra, lágy eleganciájára, nyugodt méltóságára... És végül - a Pozsonyba folyton vissza-visszatérő olasz „fe­negyerek", Aldo Ceccato. Miu­tán fokozatosan, nagy műgond­dal és kegyetlen következetes­séggel kivégezte Anton Bruck­ner összes szimfóniáját, Dvo­rákra szottyant kedve, s így so­kak számára ez a koncert már előre „vesztett ügynek" számí­tott. Utólag: lehetett volna rosszabb is.. A félelmetes temperamentumú, szertelenül hadonászó, nagyo­kat nyögő s fújtató Ceccato ezút­tal is elsősorban színészi teljesít­ményével kápráztatta el a kö­zönségét, s keze alatt nemegy­szer csak a csoda mentette meg Dvorák 7. szimfóniáját a szét­hullástól, itt-ott mégis karak­tert, hangulatot tudott adni a zenének, helyenként ügyesen váltogatta a tempókat, sőt néha még egy-egy frázist is becsülete­sen megformált. Azért Ceccato az a javíthatatlan komédiás ma­rad, akinek mindig is ismertük; s aki függetlenül a zenei élmény­től, egy rendkívül tehetséges bo­hóc teljesítményére kíváncsi, az váltson jegyet Aldo Ceccato leg­közelebbi pozsonyi koncertjére. Kisebbségekért Díj Dunaszerdahelyre Ráadásul nemcsak régi és új Demjén-slágereket hallhat a közönség, néz­nivaló is akad, hiszen egy Magyarországon is először látható csúcs­technika kíséri tájaink­ra a sztárt. Olyan fény­és hangpark, amely speciális színpadot igényel. BÁRÁNY JÁNOS Komáromban december 22-én este hétkor kezdődik a koncert, a sportcsarnokban. Másnap a dunaszerdahelyi sportcsarnok a helyszín, ott is ešte hétkor indul a buli. A turné előtt tettünk fel néhány kérdést Demjén Ferenc­nek. Három nap, három koncert. Cseh-szlovák együttzenélés egy Mendelssohn-mű erejéig Ceccato, a zene Chaplinje Meglepő, de nem váratlan Ezzel még tartozom című, most megjelent kazettájának és cédéjének címlapján két szál rózsa látható. Mit jelké­peznek? Akik lírai hangulatra vágynak, pontosan tudják, mit jelent a két Aki meghallgatja a kazettát, felis­merni, hogy ezek ízig­vérig Demjén­dalok. \\ szál virág. Ha azt mondom, hogy ezzel még tartozom, nem is tudtam volna másmilyen borí­tót elképzelni. Az album dalai is líraiak? A szerzemények fele nagyon lí­rai. A többi dal olyan, mint ami­lyeneket már megszokhatott tő­lem a közönség. Aki meghallgat­ja a kazettát, felismerni, hogy ezek ízig-vérig Demjén-dalok. De előre nem szeretnék senkit sem befolyásolni. Nagy örömünkre az itteni kö­zönségnek énekli el legelő­ször az új dalokat. Ha úgy tet­HORKAY TAMÁS Pozsony. Az elmúlt héten igen­csak gazdag kínálattal szolgált a Szlovák Filharmónia. Három nap, három koncert, három cik­lus, változatos dramaturgia; de ami az előadott művek megjele­nítését illeti, ezúttal egyértel­műen érvényes, hogy a mennyi­ség felülmúlta a minőséget. Legyünk hát tekintettel az idő­beli sorrendre. December 9-én érdekes projektnek lehettünk tanúi: először a hazai Moyzes­vonósnégyes játszott el egy hí­res Mozart-kvartettet (K 421, d­moll), majd az ostravai Kubín­vonósnégyes előadásában hall­hattuk a szintén ostravai, idén hetvenéves Jaromír Podešva 1. kvartettjét, és végül, szünet után a két vonósnégyes össze­állt, hogy együtt szólaltassák meg Mendelssohn Oktettjét. A (nálunk talán legjobbnak el­könyvelt) Moyzes-vonósnégyes pontosság és összjáték tekinte­tében ezúttal felülmúlta önma­gát, de kissé álmos, helyenként görcsös, ám legtöbbször nyugta­lan és sietős játéka következté­ben a Mozart-mű gazdag érzés­világa, fatalisztikus feszültsége nagyrészt rejtve maradt a hall­gató előtt. Podešva morva kom­ponista 1. vonósnégyese 1950­ben keletkezett, tehát a szocia­lista realizmus fénykorában, s szerzőjének szavai szerint „ko­POLAK LÁSZLÓ A szlovákiai magyar tévénézőt szerda este kellemesen lepte meg a Magyar Televízió híradó­jának híre: Kisebbségekért Díjat kapott a Dunaszerdahelyi Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­um. A Magyar Köztársaság Mi­niszterelnöke által alapított dí­jak kiosztása a Kisebbségek Nap­jának egyik kiemelkedő esemé­nye volt, s az idén harmadszor ítélték oda. Dr. Cseh Józsefné, a dunaszerdahelyi gimnázium igazgatója a tegnapi nap folya­mán elérhetetlen volt, ám két helyettese készségesen tájékoz­tatott az eseményről, amelyen Budapesten mindketten, az isko­la küldöttségének tagjaiként részt vettek. „Természetesen, maguknak, újság-íróknak csak most lettünk hír, miután a tévé az eseményről tudósított" ­mondja kissé rosszallóan Gállíy Éva. „Persze, ez a hirtelen jött népszerűség nem árt az iskolá­nak, ám máskor is lenne mit ró­lunk írni" - toldja meg kolléga­nője véleményét a másik helyet­tes, dr. Bíró Gizella, hozzáfűzve, hogy rendkívül megható és fel­emelő ünnepség volt, s jóleső ér­zéssel képviselték a szlovákiai magyarságot. Meglepetésként érte önöket az elismerés ? Vagy talán szá­mítottak rá ? Nézze, ha figyelembe vesszük az iskola eredményeit, s most nem csak a tanulmányiakra gondo­lok, hanem egyebekre, akkor nem meglepetés. Természete­sen annak erejével hatott, na persze nem ránk, mert körülbe­Aldo Ceccato (Archív felvétel) rának derűs optimizmusát" volt hivatott kifejezni. (Némi pikan­tériával szolgálhat két másik, szintén e korból származó Podešva-darab címe: Pártiga­zolvány, ill. Egy szövetkezeti tag napja.) Hát nem is tudom, én in­kább az ötvenes évek búskomor lényegét hallottam ki ebből a ­mellesleg gyakran Dvorákot utánzó, ettől eltekintve kifeje­zetten ízléses - kompozícióból. Ami pedig Mendelssohn Oktett­jét illeti, műsorra tűzésének in­kább politikai, mint művészi je­lentősége lehetett nagyobb. (A cseh és a szlovák vonósnégyes együttmuzsikálására gondo­lok.) Az összjáték minőségét ugyan újra csak dicsérni lehet, de Mendelssohn zseniális mű­vén a nyolc zenész inkább csak átsiklott, spontán intuícióval, fittyet hányva a racionális kont­roll és a részletek kidolgozásá­nak szükségességére. Egy nappal később Bohdan Warchal együttese, a nagy múlt­tal (és nem túl dicső, hányatott közelmúlttal) rendelkező Szlo­vák Kamarazenekar lépett fel a Vigadóban. A későbarokk bolo­gnai mester, Francesco Manfŕe­dini Karácsonyi concerto gros­sóját hallgatva úgy tűnt, hogy a népszerű Warchal-csapat már túljutott a nehezén, s hangzásvi­lága, nagyvonalú frazeálása, természetesen lélegző ívelése újra a régihez közelített. Az összbenyomást viszont alapo­san elrontotta Mozart Koroná­zási miséje, jobban mondva a mód, ahogyan előadták - itt Úgy tűnt, a népszerű Warchal-csapat már túljutott a nehezén. egyrészt az Echo ifjúsági ének­kar igencsak amatőr jellegű technikai felkészültségére gon­dolok (ezt a tényt, sajnos, a „szívvel-lélekkel" való éneklés sem ellensúlyozza), másrészt Bohdan Warchal koncepciójára, azaz koncepciójának hiányára. A zenekar, kórus és a szólisták lül három hete tudtuk meg, hogy a Kisebbségekért szlováki­ai díjazottjai mi leszünk - mond­ja dr. Bíró Éva. - Vagy másfél hónapja kaptunk a HTMH-től egy kérdőívet, amelynek kérdé­seire véletlenül most nagyon jó volt válaszolni, mert a múlt tan­évünk egy csúcsév volt, lényegé­ben ha egy versenyen a mi gye­rekeink részt vettek, azt meg is nyerték. szik, ez lesz Demjén Ferenc karácsonyi ajándéka. Szinte nem is tudok a kará­csonyra készülni, mert állandó­an próbálunk, annyira frissek a szerzemények. Ma délután egy órakor kezdődött a próba, s lát­ja, már este fél kilenc van. Hol­nap ugyanez vár rám. Az egész csapat lázasan készül. Különö­sen, ha arra gondolunk, hogy Szlovákiában mindig nagyon lelkes közönséggel találkozunk. Komáromban, Dunaszerda­helyen, de Érsekújvárott is. Va­lóban önöknél hangzanak majd el az új dalok először. Reméljük, az érzelmes és érzelgős szerze­ményekből mindenki hazavisz valamit karácsonyra, és az ün­nepek alatt is emlékezni fognak a koncert hangulatára. Nagyon szeretném, ha mindkét helyszí­nen úgy éreznénk magunkat, mi is, a közönség is, ahogy az eddi­gi Demjén-koncerteken szok­tuk. Akik a régi slágereket vár­ják, nem fognak csalódni, s tán az új dalok sem okoznak csaló­dást. Mekkora koncert várható? Nagy öröm szá­momra, hogy ilyen folyamatos a siker körülöttem. \ Nagyon hosszú! Két és fél óra legalább. Milyen volt az idei éve? A nagy rohanásban még nem ké­szítettem számvetést. A Félszáz Más iskolák is kaphattak ilyen kérdőívet ? Ebben nem vagyok egészen biz­tos, - veszi át a szót Gálffy Éva, így folytatva a gondolatsort: Nem egy sima pályázatot nyer­tünk meg, a Kisebbségekért Díj több ennél, s egyértelműen elis­merése iskolánk színvonalának. A kolléganőm már említette a különböző versenyeket, olimpi­ákat. Ám vannak még fontosabb mutatói is annak, hogy nem vé­letlenül kaptuk a díjat. Igaz, hogy ami a különböző versenye­ket, tornákat illeti, tényleg rend­kívül jó volt a múlt év, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy végzőseink hetven százaléka folytatja tanulmánya­it felsőbb fokon, és sikerrel - tá­jékoztat az igazgatóhelyettes. S végül álljon itt egy mondat a Kisebbségekért Díj hivatalos emlékkönyvének indoklásából, miért kapta a dr. Cseh Józsefné által vezetett intézmény a díjat: „ a szlovákiai magyarság oktatá­sa és nevelése terén elért példa­adó eredményei elismerése­ként, amely egyben támogatást, hitet, és erőt adhat valamennyi szlovákiai oktatási intézmény számára". Demjén Ferenc régi és új dalaival lép közönség elé. f 111 (Archív felvétel) év című albumom után jött az Ezzel még tartozom. Huszonki­lenc állomásos nyári turnén vet­tem részt, melynek minden állo­mása sikeres volt. Nagy öröm számomra, hogy ilyen folyama­tos a siker körülöttem. Nem tud­nék az idei évből kiemelni sem­mi különöset. Azután, hogy öt­ven évesen a közönség még min­dig elfogad, remélem, hogy most, ha kint leszünk Szlovákiá­ban, a koncertek hangulatában érződik majd a mögöttünk álló évek meg az újév köszöntése. Szeretnénk, ha a közönség érez­né, hogy mindig közel vagyunk egymáshoz. És nagyon szeretjük azokat, akik még figyelnek ránk, s ezek után is figyelni fognak. Ezek a koncertek, melyeket ka­rácsony előtt és után tartunk csak nekik szólnak. Tartsunk kö­zösen igazi ünnepet!

Next

/
Thumbnails
Contents