Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-18 / 291. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 18. Kilencmilliárd V. KRASZNICA MELITTA A parlament az utolsó pillanatban 600 millió koronával meg­toldotta a földművelési minisztérium jövő évi költségvetését, így a tárca 1998-ban 13 milliárd koronával gazdálkodhat. Ebből az összegből valamivel több mint 9 milliárd korona jut a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum támogatására. Hogy ez sok-e vagy kevés, nézőpont kérdése. Összehasonlítva az Európai Unió országaiban nyújtott dotációk mértékével, nagyon kevés. Ám ha a hazai gazdasági viszonyokat vesszük figyelembe, akkor, sajnos, el kell ismerni, hogy többre jelen­leg nemigen számíthat az ágazat. És ezen a téren mindaddig nem várható változás, amíg szegény lesz az ország, és a nem­zetgazdaság más ágazatainak teljesítőképessége is alacsony szintű lesz. Ha üres az államkassza, akkor egyszerűen nincs mit szétosztani. Ezért lenne a termelők számára elfogadhatóbb, ha nem az ál­lami támogatásra lennének utalva, hanem a terményeiket tud­nák úgy és annyiért értékesíteni, hogy jövedelmező legyen számukra mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés. > Vagyis ha az állam a felvásárlási árakon keresztül támogatná inkább az ágazatot. Sok fórumon elhangzott már, hogy a mezőgazdaságnak szánt támogatás nagy részét elnyeli a gép­ipar, a vegyipar és más iparágak. A gyártók ugyanis áraik meg­határozásakor eleve számolnak az agrárszférának nyújtott álla­mi támogatással. És amíg az egyik oldalon szabadon emelked­hetnek az árak, a másikon a mezőgazdasági termények árát az állam mesterségesen alacsony szinten tartja. És ezt az arány­talanságot nem egyenlíthetik ki a dotációk sem. Főleg akkor nem, ha elosztásuk eleve rossz alapállásból indul ki, vagyis a rossz természeti feltételek között gazdálkodókat helyezi előtérbe a termékeny vidékeken gazdálkodókkal szemben. Sokat javítana a termelők helyzetén, ha az állam végre teljes mértékben tudatosítaná a mezőgazdasági termelésnek a sajá­tosságait, és ezt figyelembe venné hitelnyújtáskor is. Az ag­rárszférának ugyanis olcsó hitelekre van szüksége ahhoz, hogy biztosítani tudja a folyamatos termelést és hogy az ágazaton belül javuljon a helyzet. A dotációk növelése önmagában nem jelent megoldást, csak arra jó, hogy a hatalom képviselői hivat­kozási alapként használják fel a gazdálkodókkal szemben. JEGYZET kus István és Márkus József néven mindkettejük anya­könyvi kivonata valószínűleg megszerezhető. Amit Štefan esetében a kormánykoalíció és Slotáék talán, a választás előtt meg is tennének, de nyilván még fontolgatják, mert akkor a másik Márkusról is kiderülne, hogy Nyíregyházán szívta magába az anyatejet, s állítólag négy­éves koráig egy büdös szót nem tudott szlovákul. Ami nem baj, hisz Jozef, vagyis Józsika elég prímán behozta a lemaradást, átvette a „maticát", sőt a mai nyelv­törvény is részben neki kö­szönhető, hisz az az egykori hírhedt és a még demokrati­kus parlamentben megbu­kott „maticás" javaslat majd­nem pontos mása. Úgy is néz ki! Szóval, szavazzunk Markuš Pityura, pláne ha Markuš Józsi lesz az ellenje­löltje! Illetve ne szavazzunk, el is felejtettem, hogy nem közvetlen elnökválasztás lesz, hisz képviselőink vá­lasztanak majd helyettünk, s ha legalább kilencvenen megemberelik magukat, ak­kor lesz elnök. Persze ez csak hiú ábránd, hisz a cél az, hogy ne legyen. Se a Pityu, se a Józsi. Hogy a Mišóról már ne is szóljak! Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P- O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRJNT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ A lcét Márkus POLÁK LÁSZLÓ Ha Jókai megírhatta a két Trenk történetét, akkor talán én is megkísérelhetek egy szösszenetet a két Markušról. A két Trenk is két teljesen el­lentétes jellem volt, legalább­is a nagy mesemondó ezt írta a sztoriban. A két Markušról is nehéz elhinni, hogy egy anya szülte őket, pedig ez tény. Akkor indult be az agyam, amikor Štefan Markušt, az európai léptékű gondolkodót, tudóst és mel­lesleg publicistát, a Szlovák Demokratikus Koalíció köz­társaságielnök-jelöltjét meg­kérdezték: indulna-e az el­nökválasztáson akkor is, ha ellenjelöltje édestestvére, Jozef Markuš lenne, akinek egy kicsit más menetre jár az agya. De ez csak természetes, hisz a Józsi, merthogy kis­gyerek korában állítólag így becézték, - kell- e monda­nom? - a Matica slovenská harcias elnöke. Nyíregyhá­zán általában így becézték a kisgyerekeket, s mindkét Markuš fiú ott született, te­hát nyilvánvaló, hogy Már­Mečiar: - Ha ti nem ugráltok, akkor az ország nőhet annyit, hogy tíz év múlva elérjük a kilincset... (Szűcs Béla karikatúrája) Hat esztendő alatt tíz alkalommal módosult a Kereskedelmi Törvénykönyv Nagyobb alaptőke, de több lesz a gond? Azért az nem akármi, hogy kedden a szlovák parla­ment éppen tizedszer mó­dosította az 1992. január elsejétől hatályos Kereske­delmi Törvénykönyvet, il­letve annak a kereskedel­mi társaságokra, még pontosabban a korlátolt felelősségű társaságokra (kft., illetve szlovákul s.r.o.) vonatkozó rendel­kezéseit. FEKETE MARIAN A vállalkozásoknak ezt a hagyo­mányosnak, illetve ma is a leg­gyakoribbnak és legnépsze­rűbbnek tekinthető formáját a Gazdasági Törvénykönyv 1990. évi módosítása hozta vissza a csehszlovákiai jogrendbe. A kedden elfogadott törvény­A minimális alaptőke 200 ezer korona módosítás leglényegesebb pontjai a korlátolt felelősségű társaságok alapítására irányul­nak. 1990 óta a kft. minimális alaptőkéje százezer korona volt. Eleinte a százezer korona meglétét sem kellett igazolni, később az alaptőke legalább 30 százalékának a létezését volt szükséges bizonyítani még a társaságnak a kereskedelmi cégjegyzékbe történő bejegyzé­sét megelőzően. Az új, a jövő év február elsejétől hatályos sza­bályok szerint a korlátolt fele­lősségű társaságok minimális alaptőkéje 200 000 korona. A törvény zárórendelkezései sze­rint a korábban alapított káefték is kötelesek a jóváha­gyott törvénymódosításhoz iga­zítani társasági szerződéseiket, illetve alapszabályukat, mégpe­dig a módosítás hatályba lépé­sét követő hat hónapon belül. A fent idézett rendelkezés gya­korlatilag azt jelenti, hogy az ed­dig alapított káefték is kötelesek lesznek az alaptőkéjüket az új minimális 200 000 korona össze­gig emelni. Ugyanez vonatkozik a tagok minimális tagbetétjeire is, amelyek előírt összege eddig húszezer, a jövő évtől viszont már harmincezer korona. Az egyes kft.-tagok nem pénzbeni betétjével kapcsolatban is új sza­bályozást javasolt a kormány. Ennek a betétnek az értékét szak­értővel kell felbecsültetni, illetve ha a becsérték meghaladja az egymillió koronát, arról két szak­értői becslést, vagyis szakvéle­ményt kell beszerezni. A korábban alapított, a jelenleg létező korlátolt felelősségű tár­saságok tagjai ugyanakkor a módosítás hatálybalépését kö­vető hat hónapon belül kötele­sek értesíteni az illetékes cégbí­róságot arról, folytatnak-e vál­lalkozói tevékenységet, műkö­dik-e a társaság; és ha a kft. üzemeltetésével felhagytak, akkor a társaság megszünteté­sét célzó intézkedések megtéte­lére kötelesek. A jövő évtől az új korlátolt fele­lősségű társaságok alapítása, il­letve cégbírósági bejegyezteté­se hihetetlenül megnehezül. Az újonnan alapítandó káefték tagjainak valamilyen módon igazolniuk kell majd, hogy ed­dig egyikük sem alapított korlá­tolt felelősségű társaságot, illet­ve az általa alapítót társaságnak nincsenek vám- és adóhátralé­kai, megtérítette a betegségi biztosítás, az egészségügyi biz­tosítás és a nyugdíjbiztosítás dí­ját, kifizette a munkanélküliség esetére szóló biztosítást, vala­mint az alkalmazottainak járó munkabért is. A törvényhozó itt a leendő kft.-tagok helyzetén némileg „könnyített" azzal a rendelkezéssel, hogy az emlí­tett igazolásokat az illetékes Hat hónapon belül kö­telesek értesíteni a cég­bíróságot szervek a vonatkozó kérvény kézbesítésétől számított 30 na­pon belül kötelesek kiadni. No persze nem ingyen! A kérvénye­ző, a társaság alapítója az illeté­kes szervnek köteles megtéríte­ni az igazolás kiállításával és kézbesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A tör­vényhozók szeretnék lényege­sen áttekinthetőbbé tenni a kor­Kötelesek megtéríteni az igazolás és a kézbesítés költségeit látóit felelősségű társaságok csődbe jutásának, illetve az új társaságok alakításának folya­matát, magyarán szeretnének gátat szabni a különböző erede­tű pénzek kimentésének és más manipulációknak. Ahogy a pu­ding próbája az, hogy megeszik, úgy ezt a törvényt is majd a gya­korlat minősíti. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az új törvény lényegesen megnehezí­ti majd a tisztességes vállalko­zók mindennapjait. PRÁCA November 3-án megismerjük az új államfő nevét, akit Vladimír Mečiarnak hívnak. A DSZM ugyanis bejelentette, hogy nem állít saját jelöltet, és mindkét is­mert jelölt, Juraj Hraško és Šte­fan Markuš elfogadhatatlan szá­mára. Ez azt jelenti, hogy ami­kor március 2-án lejár az ál­lamfő megbízatási ideje, a DSZM 61 szavazata nélkül nem lehet új elnököt választani. Ez­zel jogkörei átszállnak a kor­mányra. így megnyílik például az út Oľga Keltošová előtt az ENSZ-nagyköveti posztra. A kor­mány a hatásköröket átruház­hatja a miniszterelnökre. Való­színűleg Mečiarnak éppen ez a célja. így nem kell attól tartania, hogy egy önálló államfő kényel­metlen pillanatokat okoz neki. SME Több cégtől érkeztek jelzések, hogy alkalmazottjaik a számlá­ikra nem kapták meg az IRB-n keresztül átutalt bérüket. Köz­tük vannak a Szlovák Rádió munkatársai is. A bank illetéke­se nem tudott ilyen problémá­ról. Ján Onda, a jegybank szó­vivője utalt arra, hogy az IRB­nél nincs minden rendben, de szerinte meg kell várni a de­cember 19-re tervezett részvé­nyesközgyűlést. A tervek sze­rint ez döntene arról, hogy egy stratégiai befektető belépésével 1 milliárd koronával felemel­nék a bank alaptőkéjét. PRAVDA Miroslav Maxon új pénzügymi­niszter az adórendszernek és a vámoknak szeretne nagyobb fi­gyelmet szentelni, és változáso­kat tervez az adóhivatalok rendszerében is. Erre a célra több pénzt kér az állami költ­ségvetésből a pénzügyminiszté­rium számára. A bankrendszer kapcsán elsősorban a bankfel­ügyelet szerepét kell szerinte újragondolni. NÁRODNÁ OBRODA A választási rendszer megvál­toztatása során a kormánykoa­líció pártjai bonyolult feladat előtt állnak: minél megátalko­dottabb modellt kell kitalálni­uk, úgy, hogy erre azért ne fi­zessenek rá. Ezen belül érdekes az SZM helyzete, amely azt ál­lítja magáról, hogy támogatott­sága sokkal nagyobb annál, amit a felmérések mutatnak. A mozgalom a kampányban elsősorban a nagygyűlésekre fog építeni, ami viszont kiter­jedt struktúrát feltételez, ehhez nem elég az elnök személye. NOVÝ ČAS Csehországban hétfőn olcsóbb lett a benzin, általában literen­ként 20 fillérrel. A Slovnaft marketingigazgatója szerint Szlovákiában csak a pénzügy­minisztérium engedélyével le­hetne csökkenteni az árat. Jozef Mach pénzügy-minisztériumi szóvivő szerint viszont erre a Slovnaftnak kell javaslatot ten­nie, ilyen azonban nem érkezett hozzájuk. OLVASÓI LEVELEK Mikulás napja a templomban 1997 nyarától végzi lelkipásztori tevékenységét Nagykéren Kiss Róbert plébános. Az ő kezdemé­nyezésére látogatott Mikulás napjának előestéjén a templomba Mikiós püspök, angyalok és az ör­dög kíséretében. A szokásos esti misét befejezve osztotta ki aján­dékait, egy-egy csokoládét a gye­rekeknek, akik ugyancsak szép számban voltak jelen és figyelme­sen hallgatták Miklós püspök in­telmeit a jóságról, a tiszteletről és a szeretetről. Plébánosunk nemes kezdeményezésére eddig még nem volt példa a községünkben. A Miklós-napi kis ünnepség óvo­dástól iskolásig minden gyermek­nek maradandó élményt nyújtott, sőt még a felnőttek sem fogják el­felejteni. Meggyőződésem, hogy ez a közvetíenül átélt élmény minden gyermekben élete végéig megmarad. Mali Katalin Nagykér Környezetvédő beruházás Ipolybalogon befejeződött a szennyvízcsatorna építésének első szakasza. A szennyvíztisztí­tó létesítmény az Ipoly folyó szomszédságában épült meg. Az egy kilométer hoszú csatorna és a tisztítóállomás 4,6 millió koro­na ráfordítással készült el, ebből az állami támogatás 1,4 millió koronát tesz ki. Az oktatási mi­nisztérium az alapiskola és az óvoda szennyvizének levezetési költségeihez 2,5 millió koroná­valjárult hozzá. A helyi önkor­mányzat a tisztítóállomás folya­matos működésének felügyele­tét kiváló szakemberre, Huszár László vízvezeték-szerelőre bíz­ta. Az építkezés második szaka­sza a terv szerint 1998-ban foly­tatódik, mégpedig egy két kilo­méter hosszú csatornahálózat, továbbá egy hasonló tisztító­rendszer megépítésével, mely­nek együttes költségei elérik majd a 10 millió koronát. Illés József Ipolybalog

Next

/
Thumbnails
Contents