Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-17 / 290. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 17. PO LI TIK A 5 Dúdor István a halálának tizedik évfordulójára rendezett kiállítással azt üzeni: védeni kell az életet Közelebb ahhoz, amiért vagyunk Dunaszerdahely. Különös szeánszra hívta a jelenlé­vőket Dúdor István kiállí­tásának megnyitóján Far­kas Veronika művészettör­ténész. Arra kérte a vendé­geket, helyezzenek el egy­egy mécsest az elé a kép elé, amelyet a legköze­lebbnek éreznek maguk­hoz, hogy ilyenformán idézzék meg a tíz éve el­hunyt Dúdor István emlé­két, és teremtsenek kap­csolatot szellemiségével. TALLÓSI BÉLA Két művészettörténész, Farkas Veronika és Szabó Kinga egy­mástól függetlenül ugyanarról beszélt Dúdor István kiállításá­val kapcsolatban. Hogy meg kell állni a művei előtt, el kell gon­dolkodni az élet értelmén, és erőt kell merítenünk a további lépéseinkhez. Farkas Veronika úgy tervezte a kiállítást, hogy összegyűjti azo­kat az alkotásokat, amelyek ma­gánszemélyek tulajdonában vannak, és ezáltal olyan anyag­gal tudjon dolgozni, amely bőví­ti az eddig feltárt, ismert, bemu­tatott életművet. Ám ahogy a megnyitó napján elmondta, e terve csak részben sikerült úgy, ahogy szerette volna, mert ­szavait idézve - „nem lettünk gazdagabbak több művel, az is­mereteink csak részben bővül­tek". A művészettörténész hoz­zátette: ennek ellenére a kiállí­tás fel tudja mutatni azt a szelle­mi hagyatékot, amelynek Dúdorral kapcsolatban ott kell lennie az emberek tudatában. Tehát a kiállítás közvetíti azt, amit Dúdor a művészetével kö­zölni akart. Farkas Veronika megítélése szerint: „A z a transz­cendens, az az isteni, ami az em­berben benne van, az jelen van." „Számomra nagyon szimpatikus volt - mondta a komáromi művészettörténész -, hogy kide­rült, lehet az emberek jóindulat­ára számítani. Rengetegen jöt­tek, kérdezték, kell-e a kiállítás­ra az a mű, amely a tulajdonuk­ban van. De... több helyről hal­lottam, hogy annak idején Dúdor István halomnyi rajzzal jelent meg itt-ott-amott. És azok biztos, hogy nem mentek mág­lyára. Azt vártam, hogy előke­rülnek azok a kallódó dolgok, amelyek netán egy-egy volt vagy jelenlegi újságíró tulajdo­nát képezik." E kiállítás azt a dúdori üzenetet közvetíti, hogy élni kell, és véde­ni kell az életet. Védeni azt a csodát, ami ott van minden al­kotómunkában, minden szépte­remtésben. És védeni kell a sze­retetet. „Továbbá, hogy szeres­sék egymást az emberek ­mondta a művészettörténész. ­Hogy rácsodálkozzanak a szép­re. S hogy ne adja el magát az ember, ne engedje uniformizál­ni magát. Mert a huszadik szá­zad művészei, ugyanúgy, mint minden koré, hordozói valami nagyon fontosnak, ami örök, ami emberi." Dúdor István és e kiállítás azáltal válik aktuálissá, hogy: „Arra voksol - mondta Farkas Veronika -, hogy a fájda­lom, a megalázottság ellenére is teremteni és alkotni kell. Nem kell, hogy az embert elismerje ezer különböző intézmény és az állam. Nem kell, hogy legyen szépen vasalt inge, meg cipője, meg lakása, meg autója, meg nemtudommije, mégis tudhat maradandót alkotni." Ha nem is gyűlt össze az az „ada­lék", amely itt-ott kallódik a dúdori életműből, és még nem mutatták be nagyközönség előtt, „Az a transzcendens, ami az emberben ben­ne van, az jelen van." tud újat adni ez a kiállítás a szak­embernek is, aki ismerte - erről Szabó Kinga művészettörténész beszélt, aki korábban Losoncon, a Nógrádi Galériában rendezett Dúdor-kiállítást. „Dúdor Istvánt személyesen ismertem, már éle­tében is figyelemmel követtem a munkásságát. Rendkívül érzé­keny embernek ismertem meg, aki oly finoman, oly érzékenyen reagált mindenre, ami körülötte történt, hogy szinte abba rok­kant bele. Mintha az idegvégző­déseivel festett volna. Nagyon érdekes intellektuális töltet rob­Dúdor István: A sárga Krisztus bant elemi erővel az ő művésze­tében. Magas színkultúra, na­gyon merész expresszív forma­használat, a legtorzabb formák vállalása jellemzi őt. Olyan for­mák vállalása, amelyek szolcat­lanságuk ellenére is helyénvalók és kifejezők. Tragikus, hogy tíz évvel a halála után fedezgetjük fel magunknak. Megbocsátha­tatlan, hogy a nagyközönség ta­lán nem tudta annyira értékelni életében, mint ahogy ez az em­ber, ez a mű megérdemelte vol­na. Jónak tartok minden alkal­mat, különösen ebben a mai bor­zasztóan érzéketlen világban, amikor egy kicsit megint megáll­hatunk az ő művészete mellett." Arra a kérdésemre, hogy ma, tíz évvel a halála után, a rendszer­váltást követően, más politikai helyzetben másképp üzennek-e Dúdor István alkotásai, Szabó Kinga azt válaszolta: nem az üzeneteket változtatta meg az idő, hanem bennünket. Minket tett egy kicsit érzékenyebbé a dúdori üzenet iránt. „Van ebben az életműben valami váteszi ­folytatja a losonci művészettör­ténész valami előremutató, ösztönös ráérzés egy következő kor, jelenünk tragikumára. Erről (Somogyi Tibor felvétele) szólnak az ő Ikaroszai, törött szárnyú alakjai, féllábú, meg­nyomorodott festőfigurái, ame­lyek talán nem is annyira a fes­tőt, mint inkább az érző és ma­gát, illetve a világot kifejezni akaró, tudó és látó embert jelké­pezik. Kínlódnak, sántítanak, vér csöpög a szárnyukból. Ez az érzékenység, ez a sebzettség az, amit annak idején talán egy ki­csit bizarrnak láttunk. Most azonban tudjuk, érezzük, hogy ilyen sebzettek vagyunk. Korunk realitása rányitotta a szemünket arra a valóságra, amit ő jó tíz év­vel ezelőtt látott már. Az ő művei nem változtak. Mi változtunk. Tapasztalataink egy kicsit job­ban kinyitották a szívünket is meg a szemünket is." Meg kell hát állni újra és újra Dúdor István életműve előtt. Mert - Farkas Veronika szavait idézve -: „Ha valamilyen módon ő maga is jelen lehetett volna ezen a megnyitón, akkor bizto­san azt mondta volna: »Én csak festek. Nem nekem kell róla be­szélnem. Én csak festek. És nek­tek festek.« Mert ő is tudta, mi is tudjuk, a művészetnek az a célja, hogy közelebb vigye az embert ahhoz, amiért van." A Böngésző nyertese A Vasárnap 50. számában feltett kérdésre a héten 1136 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap P. Vonyik Erzsé­bet, a Vasárnap szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát Narancsík Ferenc nagyabonyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: falfirka, (v) Képzőművészeti alkotások árverése Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Tár­sasága és a Kortárs Magyar Galéria árverést szervez, amelyen a szlovákiai magyar képzőművészek egyes alkotásai kerülnek kalapács alá. A szervezők remélik, hogy így karácsony táján, az ünnep közeledtével az eladásra felkínált műalkotások kö­zött találnak majd egy-egy szép és értékes ajándékot a művér szetkedvelők. Az árverésre, amely december 18-án, tehát e hét csütörtökén lesz Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Ga­léria kistermében (Vásártér), tisztelettel várják a magánsze­mélyeket és a vállalkozókat egyaránt. Az aukció kezdési idő­pontja 16.30. (t-si) Szlovák Grammy '97 februárban Pozsony. A Szerzők és Előadók Szövetsége a Zenei Alappal együttműködve a könnyűzenéről sem feledkezik meg. Min­den évben díjazzák ugyanis az eredeti szerzeményeket és az előadókat. Ezúttal sem lesz ez másként. A Szerzők és Előadók Szövetsége már ezekben a napokban számba veszi az előadó­kat, együtteseket, albumokat, dalokat és videoklipeket, s a lis­tát elküldi a szakmai közönségnek, hogy tegyenek javaslatot az egyes kategóriák legjobbjaira. A Grammy '97 díjakat 1998. február 28-án adják át a pozsonyi Új Színpadon. Az est műsor­vezetője - a népszerű Richard Müller és Miroslav Žbirka után - ezúttal is a zeneipar egyik ismert egyénisége lesz, kiléte azonban egyelőre titok. (TA SR) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve (19) KIS SZÍNPAD: A nyil­vánosság kizárásával (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Ványa bácsi (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ:Légy jó mindhalálig (10, 14) KASSAI JÁN BORODÁČ SZÍNHÁZ: Megbékélés (10) mozi POZSONY HVIEZDA: Herkules (am.) 15,17,19 Álljon meg a nászmenet! (am.) 20.45 OBZOR: Lotrando és Zubejda (cseh) 15.30, 18 Pénz beszél (am.) 20.30 MLADOSŤ: A kapcsolat (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Hanta boy (am.) 17.30 Peacemaker (am.) 17, 20.30 A titkosügynök (am.) 20.30 Se­kély sírhant (ang.) 16.30 Föld és szabadság (sp.-ang.-ném..) 19.30 Nyolc szempár (am.) 19.15 KASSA DRUŽBA: Herkules (am.) 13.30,15.30,17.45 Air Force One­Az elnök különgépe (am.) 20 TATRA: Peacemaker (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Herkules (am.) 15.45 Álljon meg a nászmenet! (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Bean (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Az őserdő hőse (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 17,19 GALÁNTA - MOZI: Álljon meg a nászmenet! (am.) 17.30, 20 LÉVA - JUNIOR: Anakonda (am.) 16.30 Apák napja (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Peacemaker (am.) 16.30,19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Batman és Robin (am.) 18 František Vláčil, a neves, Magyarországon is nagy elismerésnek ör­vendő cseh filmrendező (a legendás Méhek völgye és a Markéta Lazarová alkotója) Vladislav Vančura-díjat kapott a filmművészetet gazdagító tevékenységéért. A dijat Martin Skyba, a Cseh Film- és Te­levíziós Szövetség elnöke és Jan Rejžek, a zsűri elnöke adta át a ki­váló rendezőnek. (ČTK-felvétel) Alap- és középiskolások pályázhatnak A Magyar Kultúra Napja tiszteletére ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Január 22. a Magyar Kultúra Napja. E nap tiszteletére a Palóc Társaság pályázatot hirdet, amelynek célja a magyarságtu­dat elmélyítése, a szülőföld iránti odaadó szeretet megerősítése, az anyanyelvi képességek fejleszté­se. A pályázaton az alap- és kö­zépiskolások vehetnek részt. A témakörök: I. „Folyvást küszködni kell!" - az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulója: 1. A szabadságharc eseményei vidékünkön; 2. A sza­badságharc helyi mondákban, mesékben, dalokban; 3. A sza­badságharc emlékhelyei vidé­künkön; 4. Egy 48-as emlékmű­állítás története; 5. Szabadságról álmodom; 6. 1848/49 örökösei vagyunk; 7. Itt járt Petőfi II. „Ember: küzdj és bízva bíz­zál!" - 175 éve született Madách Imre drámaköltő: 1. Mit üzen Madách az emberiségnek?; 2. Madách olvasása közben; 3. Ma­dách és a mai középiskolások; 4. Mit kellene tennünk Madách em­lékének méltó ápolására? A pályázó a témakörök bármelyi­kének a kidolgozásával pályáz­hat. A dolgozat terjedelme az alapiskolások kategóriájában legkevesebb 1, legtöbb három 3 gépelt oldal, a középiskolásoknál legkevesebb 3, legtöbb 7 gépelt oldal lehet. Egy-egy pályázó csak egy dolgozattal pályázhat. A pályamunkák beküldési határ­ideje 1998. január 31. Eredményhirdetés 1998. márci­us 15-én. Mindkét kategória győztese magyarországi nyaralá­son vehet részt. Értékes díjakat kapnak a helyezettek és a nyerteseket felkészítő tanárok is. A dolgozatokat a következő cím­re várják: Palóc Társaság, 991 31 Vrbovka. A legjobb pályaműve­ket folyóiratban is megjelentetik. Megjelent a Tücsök karácsonyi száma Ünnepi hangulattal ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az ünnepi szám tele van a kará­csonyról szóló történettel, me­sével, verssel, köszöntővel. Mi­ért érdemes szót értenünk Tél­apóval? Számíthatunk-e jobb új­évre? Miért nem mennek többet a tündérmanók karácsony este vendégségbe Halvorhoz? Zágoni Olga gyerekszemmel írt történetei, Dénes György versei, népmesék és igaz téli történetek gazdag kínálatából válogathat­nak a kis olvasók. A Dióspatonyi Kulturális Napok rendezői szokásosan a gyere­kekről sem feledkeznek meg. Miről szóltak az idei rendez­vénysorozat találkozásai? Ho­gyan lehet felismerni a tehetsé­get, s miről álmodik Szlovénia kis úszóbajnoka, Lešnjak Sendi? - kiderül a riportokból. Bemutatkozik a lapban a Termé­szetbúvár, a magyarországi ter­mészetvédők, gyerekek és fel­nőttek képes folyóirata. Az ün­nepi szám poszterét is e lap szer­kesztősége küldi a Tücsök-olva­sóknak. Jó szórakozást ígérő játék, kifes­tő, fejtörő, matematikai feladat és nyelvi rejtvény bőven van eb­ben az ünnepi számban is ­Balázsy Géza, Székely Kati és Varga Lajos szép illusztrációi kí­séretében - a legkisebbek nagy örömére, (tk)

Next

/
Thumbnails
Contents