Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-17 / 290. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 16. ENSZ-konvenció a terrorizmusról New'York. Az ENSZ-köz­gyűlés 185 tagállama hét­főn egyhangúlag elfogadta a terrorizmus-ellenes nem­zetközi együttműködést szabályozó egyezményt, amely felszólítja a tagálla­mokat, hogy a lehető leg­nagyobb mértékben támo­gassák egymást a terroris­ták utáni nyomozás, jogi eljárás és kiadatás során. Az egyezményjanuár 12. után kerül a tagállamok elé aláírásra, és egy hónap­pal azután lép hatályba, hogy 22 állam aláírta. A konvenció megkötését az Egyesült Államok kezde­ményezte tavaly, mert úgy vélte, hogy a meglévő sok­oldalú megállapodások nem elégségesek a terroris­ták elleni hatékony fellé­péshez. (MTI) Izrael nyitna Irán felé Jeruzsálem. Benjamin Ne­tanjahu izraeli miniszterel­nök kijelentette, hogy Izrael üdvözölné, ha felmeleged­ne a viszony Iránnal, amely már jelezte, hogy Washing­ton felé nyitni kíván. Netanjahu mindamellett fi­gyelmeztetett arra, hogy Teherán továbbra is katonai fenyegetést jelent Izrael számára. Jichák Mordehai védelmi miniszter szintén úgy nyilatkozott, semmi ér­dekük sem fűződik ahhoz, hogy konfliktus legyen Iránnal, s hogy üdvözölnék, ha nyilatkozatokon kívül gyakorlati lépések is lenné­nek. (MTI) Az izraeli kormányfő a nyi­tás híve. (Archívum) 1481 év börtönt kér az ügyész Messina. Összesen 1481 év börtönbüntetés kiszabá­sát kérte az ügyész a szicíli­ai maffia 146 tagja ügyé­ben Messinában zajló per­ben. A bűnözőket maffiate­vékenység, gyilkosság és zsarolás elkövetésével vá­dolják. A messinai bűnö­zők elleni eljárás három évvel ezelőtt kezdődött, miután egy nagyszabású akció során felgöngyölí­tették a szervezetet. (MTI) Részegen lövöldözött Moszkva. Három társát lőtte agyon - állítólag ré­szegen - egy orosz belügyi katona, hat másikat pedig megsebesített, míg végül ártalmatlanná tudták ten­ni. Dagesztánban, a cse­csen határ közelében állo­másozó egyik belügyi ala­kulatnál szolgáló sorkato­na őrszolgálatban volt va­sárnap este, s a golyószóró­ból összesen 232 lövést adott le. Csak akkor hagyta abba a tüzelést, amikor tár­sai válaszul tűz alá vették az őrtornyot, s megsebesí­tették a lövöldöző, alig 19 éves sorkatonát. (MTI) A ratifikálás még nem kész tény MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Nem szabad előre el­döntöttnek tekinteni a csatlako­zási jegyzőkönyvek parlamenti ratifikálásának kimenetelét, a megerősítés még nem kész tény - intett tegnap Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter a NATO-tagországokból érkezett partnereinek mondott beszédében. Hozzátette, hogy a ratifikálás csupán a kezdete egy újabb folyamatnak, és még ke­ményen kell dolgozni, hogy a három csatlakozó állam teljesen és sikeresen beépüljön a szövet­ségbe. Albright szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország katonai infrastruktúrája fejlet­tebb, mint amire a szövetség tagjainak egy része számított. A NATO bizonyos abban, hogy be­látható időn belül a meghívot­tak elérik a szükséges katonai képességet. A bővítés költségei­re kitérve Albright asszony úgy vélte, hogy a biztonság minden pénzt megér. Albright szót ejtett egy újabb bővítési hullámról is. Kijelentette: a NATO akkor fog­ja meghívni a többi jelöltet, ami­kor azok elérik az objektív krité­riumok alapján megállapított színvonalat, azaz kellően előre­haladnak a reformmal, bizonyít­ják, hogy eleget tesznek a szö­vetségi tagsághoz kapcsolódó követelményeknek, és megmu­tatják, hogy felvételük a NATO stratégiai érdeke. Az amerikai külügyminiszter az európai biztonságot elemezve konfliktusveszélyre figyelmez­tetett Boszniában. Úgy véleke­dett, hogy ott a demokratikus el­veket érik támadások. Nem fog­lalt egyértelműen állást a bosz­niai nemzetközi jelenlét meg­hosszabbítása mellett, de han­goztatta, hogy Washington to­vábbra is támogatja az SFOR­missziót. Albright ismét hangoz­tatta, hogy a boszniai rendőrség képzésének és felszerelésének 90 százalékát jelenleg az Egye­sült Államok finanszírozza. Brüsszelben tegnap aláírták a jegyzőkönyvet Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozásáról Javier Solana főtitkár tegnap nagyon szívélyesen fogadta Madeleine Albright amerikai külügyminisztert a NATO központjában. (ČTK/AP) A román szenátus ismét a kisebbségi oktatás korlátozására szavazott Még van remény Douglas Henderson Szlovákia EU-tagságáról Jelentős változtatások kellenek Pozsonyban Bukarest. A román szená­tus tegnap nagy többség­gel újra megerősítette az oktatási törvénnyel kap­csolatban a múlt héten el­foglalt, a kisebbségek anyanyelvű oktatását több tekintetben ismét korláto­zó álláspontját. MTI-TUDÓSÍTÁS A testület a múlt heti szakaszon­kénti voksolás után ezúttal jó­részt a „Pruteanu-változatban" ­tehát az ellenzékkel összefogó parasztpárti oktatási bizottsági elnök által szorgalmazott módo­sításokkal - szavazta meg az ok­tatási törvény egészét. A szava­zás ezúttal is titkos volt. A plénum a múlt szerdai vokso­lásnál elkövetett ügyrendi hibá­ra való tekintettel ismét szava­zott arról a módosításról, amely arra kötelezi a kisebbségi diáko­kat, hogy az 5. osztálytól kezdve ugyanazokból a tankönyvekből tanulják a román nyelvet és iro­dalmat, mint a román anyanyel­vű tanulók, ami nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza őket. MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. A Földön évente több százmillió gyermek válik az éh­ség vagy alultápláltság áldozatá­vá, a fejlődésükhöz szükséges vi­taminok és sók híján súlyos, gyó­gyíthatatlan beteggé, egy életre megnyomorítottá. Ennek oka vi­lágviszonylatban nyilvánvalóan nem a kellő anyagi források hiá­nya, hisz ma már a Föld gazdasá­gai 2.8 000 milliárd dollárnyi ter­méket állítanak elő - szögezi le az UNICEF, az ENSZ Gyermek­alapja tegnap Párizsban nyilvá­nosságra hozott éves jelentésé­ben. Az alultápláltság, bár nem min­digjár látiiató külső jelekkel, óri­ási gyermektömegeket sújt: Dél­kelet-Ázsiában minden második, Afrikában minden harmadik gyermek ettől szenved, de a töb­bi földrészen sem sokkal jobb a helyzet. Évente legkevesebb 12 millió 5 év alatti gyermek hal meg, s ezt 55-60 százalékban közvetlenül vagy közvetve az Verestóy Attila szenátusi frak­cióvezető ügyrendi javaslatot tett: arra való tekintettel, hogy a törvénytervezet egyik cikke azt írja elő, hogy minden szinten és minden formában lehetővé teszi a kisebbségek anyanyelvű okta­tását, a másik pedig ezzel össze nem egyeztethető módon meg­tagadja az önálló anyanyelvű egyetem és egyetemi karok léte­sítésére vonatkozó jogát, vizs­gálják meg újra a kérdést. Petre Roman, a szenátus elnöke, a De­mokrata Párt vezetője, aki az ok­A kisebbségeknek nincs joga önálló egye­temre és karra. tatásról szóló december 3-i meg­állapodás egyik aláírója volt, ezt azzal vetette el, hogy a szavazási eljárás megfelelt a házszabály­oknak, ezért nem lehet visszatér­ni a kérdésre. Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, hogy más törvények esetében ilyesmire volt példa, de ez sem hatott. Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke a alultápláltság okozza. A kevés vagy hiányos táplálkozás miatt évente több százmillió gyermek válik fizikailag vagy mentálisan elmaradottá, a megannyi fertőző betegséggel szemben kevéssé el­lenállóvá. Az alultápláltság nem egyenlő az éhezéssel: az egyol­dalú táplálkozással akár még „gömbölydeddé" váló kicsinyek is súlyos kórok tömegének van­nak kitéve. A legnagyobb hiány a fehérjékből, az ásványi sókból és a vitaminokból van. Kétmilliárd ember szenved a vashiány okoz­ta betegségektől, s százmilliókat sújt az A vitamin hiánya - a gyen­ge ellenállóképesség nyomán na­gyon sokan halnak meg az egyébként gyógyítható fertőző betegségekben. A jelentés kiemeli, hogy a súlyos következménnyel járó hiányos táplálkozás tömeges jelensége tapasztalható például Nagy-Bri­tanniában, a kelet-európai volt szocialista országok egy részé­ben, Oroszországban - valamint az Egyesült Államokban is. maga részéről kifejtette: szerinte nincs ellentmondás, mivel az egyik cikkely azt tartalmazza, hogy a jogot a törvény feltételei szerint lehet gyakorolni, a másik pedig... maga a feltétel. Végül a szenátus egésze 105 szavazattal 19 ellenében 2 tar­tózkodás mellett elfogadta az oktatási törvényt módosító sür­gősségi kormányrendelet egé­szét a vitában megszavazott mó­dosításokkal együtt, tehát ebben a változatban a kisebbségeknek nincs joga önálló egyetem és kar létesítésére és a testület más pontokon is lefaragott egyet­mást a kisebbségek számára kedvező intézkedésekből, bár néhány kedvező intézkedés ­így a kisebbségi anyanyelvű szakoktatás és felvételi vizsga ­változatlan formában „átment". Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szavazás után az újságíróknak nyilatkozva rámutatott, hogy a voksolás kimenetele a történtek fényében nem meglepő, de kife­jezte meggyőződését, hogy a képviselőházban - ahol a koalí­ció vezetőinek ígérete szerint nyílt lesz a szavazás - ezt ki fog­jákjavítani. MTI-TUDÓSÍTÁS London. Az Európai Unió ügyeiért felelős brit külügyi ál­lamminiszter felveti az Európai Unió külügyi biztosának egy olyan értékelés elvégzését, amely annak meghatározására lenne hivatott, hogy a szlovák kormánynak milyen mértékű változtatásokat kell végrehajta­nia, miképp és mennyi idő alatt - ezt maga Douglas Henderson közölte szlovákiai látogatása után tegnap este Londonban a Magyar Távirati Iroda tudó­sítójával. Henderson, akinek országa két hét múlva átveszi az EU soros elnöki tisztségét, s e minőségé­ben felelőse lesz az érdemi bő­vítési tárgyalások elkezdésének a luxembourgi csúcson kivá­lasztott tagjelöltekkel, kijelen­tette: az értékelendő kérdések közé tartozna például a magyar kisebbségi nyelvhasználat ügye is. Az államminiszter közölte: Po­zsonyban azt mondta a szlovák külügyminiszternek, hogy a bő­vítés Luxembourgban elhatáro­zott további menetrendje bevo­nó jellegű, s úgy lett kialakítva, hogy „a Szlovákiához hasonló országok is" az EU-tagsághoz vezető folyamat részesének érezhessék magukat. Hender­son azonban kijelentette a szlo­vák fővárosban azt is, hogy Po­zsonynak jelentős változtatáso­kat kell végrehajtania politiká­Követelmény a ma­gyar kisebbségi nyelv­használat ügye is. jában. „Kifejtettem, hogy mely problémákra gondolok... s a külügyminiszter ezek egy ré­szét el is ismerte" - mondta az MTI-nek Londonban a brit EU­ügyi államminiszter. Nagy-Britannia a tervek szerint március végére hívja össze az érdemi tárgyalássorozat meg­kezdésére az erre érettnek mi­nősített hat országot. Mint azonban ismeretes, Szlovákia nem szerepel az első bővítési körre kiválasztott pályázók kö­zött. Jelcin egészsége A szóvivő ismét cáfol Moszkva. Határozottan cáfolta a december elején meghűlt, s légúti vírusfertőzéssel küszködő Borisz Jelcin orosz elnök egész­ségi állapotának rosszabbodásá­ról szóló híreszteléseket tegnap Moszkvában Szergej Jasztr­zsembszkij. Az orosz államfő sajtószóvivője légből kapottnak nevezte azokat az ismét elter­jedt híreszteléseket, hogy Jel­cint a Kreml-kórházba szállíta­nák. Változatlanul a Moszkva melletti Barviha szanatórium­ban gyógykezelteti magá - kö­zölte a szóvivő. Megerősítette: az államfő erre a hétre tervezett találkozóit elhalasztották. Nem zárta ki viszont, hogy Jelcin tele­fonon érintkezik majd más veze­tőkkel. A Jelcin egészségi álla­potáról tegnap kiadott orvosi közlemény szerint „az elnök ál­lapota stabil, láztalan, tüdejé­ben nem érzékelhetők kóros zö­rejek", vérnyomása és pulzusa normális. (MTI) UNICEF-jelentés a gyerekek helyzetéről Százmilliók éheznek Nelson Mandela dél-afrikai államfő (jobbra) tegnap leköszönt a kor­mányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöki tisztségéről. Utódja a mellete látható Thabo Mbeki lett. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents