Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-02 / 277. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 2. Együttműködési megállapodás Brüsszel. Tegnap életbe lépett az Európai Unió és Oroszország 1994-ben alá­írt együttműködési és part­nerségi megállapodása. Az egyezmény egyik célja csökkenteni a két fél közti kereskedelmi egyenlőtlen­ségeket. Oroszország ex­portjának 40 százaléka irá­nyul az EU-ba, bevitele 38 százalékban származik on­nan. Moszkvában keveslik, hogy Oroszország viszont csupán 4 százalékkal ré­szesedik az EU külkereske­delméből. A megállapodás partneri alapra helyezi a két fél gazdasági együtt­működését. (MTI) Egyelőre nem tárgyalnak Budapest. Az ellenzék nem támogatja, hogy az Országgyűlés a kisebbsé­gek parlamenti képvisele­téről szóló törvénymódosí­tásijavaslatot - a rövid idő miatt - a házszabálytól el­térően tárgyalja - jelentet­te ki tegnap Demeter Er­vin, az MDF frakcióvezető­je. A házszabálytól való el­téréshez négyötödös több­ség szükséges, így ez a megoldási lehetőség leke­rült a napirendről. Az MDF és a Néppárt a Házbizott­ság rendkívüli ülésén az ülésszak meghosszabbítá­sátjavasolta, véleményük szerint ugyanis a kérdés megnyugtató rendezése alapos vitát igényel. A dön­tést csütörtökön hozza meg a Házbizottság. (MTI) Alija Izetbegovics, a bosz­nia-hercegovinai elnökség 72 esztendős elnöke beje­lentette, hogy az 1998 szeptemberében tartandó választásokon már nem je­lölteti magát semmiféle ál­lami tisztségre. (Arch.-fotó) Kari Schlögl Schengenről Bécs. Nagyobb utazási sza­badságot ám külső határa­in szigorúbb ellenőrzést je­lent Ausztria számára, hogy a Schengeni Megálla­podás része lehet. Erről Kari Schlögl osztrák bel­ügyminiszter szólt tegnap a schwechati repülőtéren. Hangsúlyozta: Schengen nem azt jelenti, hogy a hozzá csatlakozó országok erődítményben elsáncolják magukat a külvilágtól. Schlögl szerint nem kelet­kezhet újabb vasfüggöny, hanem a kelet-európai or­szágokat lassan be kell vonni az európai biztonsá­gi rendszerbe. Ugyanakkor Ausztria felelős azért, hogy rajta keresztül ne juthassa­nak be határsértők és bű­nözők a többi Schengen­országba. Tegnaptól Auszt­ria bekapcsolódott a schengeni központi számí­tógépes adatszolgáltatás­ba, és az osztrák-német, valamint az osztrák-olasz határon beszüntette műkö­dését néhány kisebb határ­állomás. (MTI) Végleges és megnyugtató válasz születhet Londoni konferencia a náci aranyról A prágai taxisok ismét átragasztották autóikon az árlistát, tegnaptól ugyanis érvénybe lépett az újabb ár­szabályozás. Eszerint a cseh főváros taxisai kilométerenként maximálisan 17 koronát számlázhatnak. (ČTK) Brüsszel: a NATO belügynek tartja a Klaus-kormány lemondását Aggódnak a csehek Prága/Brüsszel. A hét vé­gén országos felmérést ké­szített a prágai Median közvélemény-kutató inté­zet, s az eredmények sze­rint a csehek 81 százalékát aggasztják a jelenlegi bel­politikai fejlemények, s csaknem 50 százalékuk úgy véli, hogy a kialakult állapot veszélybe sodor­hatja az országban kiala­kult demokráciát. MTI- ÉS ČTK-HÍREK A válaszadók 56,9 százalékának az a véleménye, hogy a kiutat ebből a helyzetből az előreho­zott választások jelentenék. A megkérdezettek 30 százaléka szerint a problémák mögött a koalíción belüli ellentétek áll­nak, mintegy 20-20 százalék úgy véli, hogy a válság okát a ha­talmi harcban, illetve a gazdasá­gi helyzetben kell keresni. 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért kizárólag a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) a fele­lős. Václav Klaus távozó minisz­terelnök a megkérdezettek 35 százalékának támogatását élve­zi, míg 65 százalékuk szerint tá­voznia kellene. A tegnapi prágai lapok többsége megegyezik abban, hogy a távo­zó kormányfő meghatározóan járult hozzá a piacgazdaság és a pluralista politikai rendszer ki­építéséhez Csehországban. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy éppen a cseh reform „sajá­tos homályossága" volt az, ami miatt Klausnak el kell hagynia a miniszterelnöki széket. „Senki sem tagadhatja, hogy Klaus volt az átalakulás vezető egyénisége, s ha a reformok irányítását a 90­es évek elején nem vette volna át, az ország bizonyára több éven át a szocialista reformáto­rok terméketlen talajává vált volna" - írja a Mladá Fronta Dnes. Úgy véli, hogy ezeket a re­formokat a későbbi botrányok sem tehetik kétségessé, holott éppen ezek miatt kellet Klausnak jogosan távoznia. Csehország számára most az a legfontosabb, hogy gyorsan új kormányfőt találjanak. A Lidové Noviny szerint Klaus „nem áldozat, mert távozása mögött nincs semmiféle össze­esküvés, ahogy azt ő igyekszik elhitetni, hanem inkább az, hogy a Polgári Demokratikus Pártban sokan mára elfelejtet­ték, mit jelent a tisztességes em­ber fogalma". Ugyanakkor a lap úgy véli, hogy Klaust nehéz lesz pártjának helyettesíteni, mert nincs hozzá hasonlítható szemé­lyiségük. A NATO belügynek tartja a cseh kormány lemondását, és mint ilyenhez, nem fűz kommentárt ­mondta tegnap egy NATO-for­rás. Az, hogy nincs hozzáfűzni­való, nem jelenti azt, hogy a NA­TO nem tekint bizonyos aggoda­lommal a váratlan csehországi helyzetre - mondta a forrás az MTI-nek. A szövetség következő lépése azonban Prágát illetően az, hogy a tagországok külügy­miniszterei két hét múlva aláír­ják a csatlakozási jegyzőköny­vet. Václav Klaus tegnap este meg­erősítette, hogy továbbra is el­nöke kíván maradni az ODS­nek, mint rádiónyilatkozatában mondta: „két hét múlva újra megpályázom az ODS elnöki tisztségét". A parlamanti frakció ülése után annak a véleményé­nek adott hangot, hogy az ODS­nek nem kellene beszállnia az új kormány megalakításába, ha­nem ellenzékbe kellene vonul­MTI-HÍR London. Nemzetközi konferen­cia kezdődik ma Londonban, ahol 41 ország és számos - zöm­mel zsidó - szervezet képviselői 3 napon át arra próbálnak vá­laszt találni: mi történt ponto­san a náci üldözések áldozatai­tól, illetve a megszállt országok intézményeiből összerabolt a­ranykinccsel. Erre a kérdésre a rendezvényen végleges és meg­nyugtató válasz születhet. El­képzelhető a megállapodás ar­ról, hogy a háború után a szövet­ségesek által lefoglalt, s zömmel az igénylő országoknak már visszaosztott aranykincs mara­dékát, amelyre ugyanezen or­szágok egyelőre igényt tarta­nak, a brit szándéknak meg­felelőlen nem az igénylő orszá­goknak, hanem zsidó és jóté­konysági szervezeteknek adják át. Az eredeti mennyiségből má­ra 5,5 tonna, azaz jelenlegi ára­kon mintegy 40 millió font érté­kű arany maradt nagyobb részt az Angol Bank, kisebb részt a New York-i Federal Reserve páncéltermeiben. A zsidó szervezetek kutatások Izraeli csapatkivonás Döntés e héten Jeruzsálem/Róma. Az izraeli külügyminiszter úgy nyilatko­zott, hogy már ezen a héten dön­tés születik a Jordán-vidéken végrehajtandó újabb csapatkivo­nások mértékéről. Lévi leszögez­te: a kormány, amely vasárnap hozott elvi döntést a csapatkivo­násról, nem kívánja „halogatni a dolgokat". Elmondta, ülést tar­tott a csapat-átcsoportosítási tér­képek megrajzolásával, illetve a kivonás mértékének meghatáro­zásával megbízott bizottság, amely holnap ismét összeül. A Palesztin Autonómiatanács el­nöke Rómában úgy nyilatkozott, hogy az izraeli csapatkivonásnak az eredeti terveknek megfelelő­en, vagyis 3 szakaszban kell le­zajlania és „az összes palesztin terület" legalább 62 százalékára kell kiterjednie. Az izraeli kor­mány döntése értelmében az újabb csapatkivonások a Jordán­vidék területének mindössze 6-8 százalékát érintenék. (MTI) eredményei alapján nemrégi­ben bejelentették: bizonyítható, hogy a háború után alakult brit­amerikai-francia aranybizott­ság „nem monetáris", vagyis magánszemélyektől, jórészt de­portált és kivégzett zsidóktól el­rabolt aranyat is belekevert a monetárisként megjelölt, s visz­szaosztásra elkülönített meny­nyiségbe. A kutatók szerint a mára megmaradt, mintegy 5 százaléknyi mennyiség már ke­vesebb annál, amennyi nem mo­netáris arany a teljes mennyi­ségbe gyaníthatóan belekerült, így a maradék egészét a náci népirtás túlélőinek és az áldoza­tok hozzátartozóinak megsegí­tésére kell fordítani. Svájc szinte vádlottként lesz jelen, miután az elmúlt másfél évben rendkívüli súlyú terhelő adatok kerültek napvilágra a nácik bankárja­ként, a lopott arany kezelője­ként játszott korabeli szerepé­ről. A konferencián jelen lesz­nek a Vatikán képviselői is, aki­ket a zsidó szervezetek fel akar­nak kérni a szentszéki archívu­mok megnyitására, kiderítendő: játszott-e szerepet a pápai állam a lopott arany kezelésében. Román nemzeti ünnep Katonai díszszemle Bukarest. Új, román gyártmá­nyú harci eszközöket felvonul­tató katonai díszszemlét tartot­tak - először az 1989 decemberi fordulat után - tegnap a román nemzeti ünnep alkalmával. Constantinescu államfő a gyula­fehérvári ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: a ro­mánok nem vesztesei, hanem győztesei a történelemnek, és a reformért hozott erőfeszítések folytatására szólította az ország népét. Megjegyezte: noha a ta­valy novemberben megválasz­tott új vezetés nem is tudott mindenben megfelelni az állam­polgárok várakozásainak, a la­kosság többsége továbbra is tá­mogatja a reformot. December l-jét, a „nagy egyesülést" - Er­dély és a Bánát egyesülését a ro­mán földdel - kimondó 1918. évi gyulafehérvári népgyűlés év­fordulóját az 1989. decemberi fordulat után nyilvánították nemzeti ünneppé. (MTI) Bagdad szerint az „élelmiszert olajért" program értékének növelése nem jelentene megoldást az ország lakosságát sújtó problémákra Iraki ajánlat, amerikai elutasítás MTI-HIR Washington/Bagdad. Az ame­rikai kormányzat határozottan elutasította azt a bagdadi aján­latot, amelynek értelmében a Biztonság Tanácsban képviselt országok diplomatái és szakér­tői felkereshetik Szaddám Hú­széin elnök palotáit, megvizs­gálni, vajon nem rejtenek-e tit­kos fegyvereket. Bill Richardson amerikai ENSZ-nagykövet az ABC televízióban leszögezte, hogy a javaslat elfogadhatatlan, mivel nem terjed ki az iraki tö­megpusztító fegyverek meg­semmisítését ellenőrző ENSZ­bizottság tagjaira. - Márpedig ők a szakemberek, ők tudják, hogy mi után kell kutatni, nem pedig a diplomaták - mondta a nagykövet. Szerinte az iraki ajánlat nem más, mint közönsé­ges progagandafogás. Megismé­telte az amerikai kormányzat ál­láspontját, amely szerint Bag­dadnak szavatolnia kell az UNSCOM teljes mozgásszabad­ságát, lehetővé téve a bejutást a szakértők számára bármely megszemlélendő létesítménybe. Irak szerint az ENSZ-szel kötött megállapodás alapján tavaly de­cemberben kezdődött „élelmi­szert olajért" program értéké­nek növelése - bármilyen mérté­kű legyen is az - nem jelentene megoldást az ország lakosságát sújtó élelmezési és egészségügyi problémákra. Muhammad Mah­di Szaleh iraki kereskedelmi mi­niszter ugyanakkor kijelentette, hogy noha Bagdad az ENSZ­szankciók teljes feloldását akar­ja elérni, egyelőre nincs más le­hetőség, mint a program meg­hosszabbítása. A megállapodás értelmében Irak hat hónap alatt kétmilliárd dollár értékű olajat adhat el a nemzetközi piacokon, hogy a bevételek egy részéből fedez­hesse az ENSZ-szankciók miatt súlyos ínséget szenvedő lakossá­gának alapvető szükségleteit. Hetven irakit temettek el vasárnap Bagdadban. Többségük gyermek volt, akik a nemzetközi embargó miatt tapasztalható élelmiszer- és gyógyszerhiány következtében vesztették életüket. Az ENSZ adatai szerint a közel-keleti ország az „olajat élelmiszerért" program keretében az első félévben megrendelt gyógyszernek eddig csupán 43 százalékát kapta meg. (CTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents