Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-15 / 288. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 15. Százezres tüntetés San Sebastian. Mintegy százezren tüntettek szombaton a Spanyolország • északi részén fekvő San Sebastianban az ETA baszk szakadár szervezet terrorja ellen. Ez volt a város történetének egyik legnagyobb tömeggyűlése. Egy helyi politikus meggyilkolása miatt szólították fel tiltakozásra a város polgárait a • baszföldi pártok, kivéve a Herri Batasunat, az ETA politikai szárnyát. Francisco Alvarez spanyol miniszterelnök-helyettes és a madridi kormány több más tagja is ott volt a tüntető menetben. A spanyol televízió élőben közvetítette a demonstrációt. (MTI) Diana sofőré italozott London. Diana néhai brit hercegnő testőre egy svájci lapnak adott, s szombaton közölt nyilatkozatában elmondotta: Henri Paul, aki a hercegnőt szállító Mercedest vezette a szerencsétlenség bekövetkeztekor, italozott a Ritz szállóban mielőtt kocsiba ült volna. A nagy példányszámú Blicknek adott nyilatkozat szerint Dodi Fayed döntött úgy, hogy Henri Paul vezesse az autót. (MTI) Jelcin egészségügyi állapota javult, állítják orvosai az orosz elnökről. (ČTK/AP) Karadzsics csalt? Zágráb. Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök fényképével ellátott, ám Radomir Kadlec névre kiállított szlovák diplomata-útlevél fotókópiáját közölte vasárnapi számában a Vecernji List című zágrábi napilap.Ez magyarázná, hogy Karadzsics miért utazhat még ma is akadálytalanul Európában. Matúš Kučera professzor, a Szlovák Köztársaság zágrábi nagykövete a Vecernji Listhez küldött levelében arról adott tájékoztatást, hogy a fotón olvasható szám megegyezik annak az útlevélnek a számával, amelyet ez év július 3 -án egy szlovák diplomata feleségének állítottak ki. A hírt cáfolta Milan Tokár, a külügyminisztéium szóvivője, utalva az útíevél má solatában hemzsegő „durva hibákra". (TA SR) Incidens Egyiptomban Kairó. Feltételezhetően iszlám szélsőségesek támadtak pénteken késő este járőröző rendőrökre Egyiptom déli részén. Az incidensnek két halottja volt. Három fegyveres tüzet nyitott a Kairótól 260 kilométerre délre lévő Mallawi városban a járőröző rendőrtisztekre. (MTI) Ismét fellángoltak az összecsapások az észak-írországi Londonderryben a reformátusok hagyományos felvonulása miatt Utcai harcok Hatami „nyitott" Szükségesek a gazdasági reformok Luxembourg. Az Európai Unió kormányfői úgy ítélik meg, hogy az intézményes - az agrár- és a belső felzárkóztatási - reformok lényegi részét már az unió következő bővítése előtt le kell bonyolítani. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS A tagországok számítási alapnak elfogadják az Európai Bizottság kalkulációit a bővítés finanszírozásáról, és azt valószínűsítik, hogy a tagországok befizetései nem lépik túl jelenlegi maximumukat, ami átlagosan a bruttó hazai tennék 1,27 százaléka. Az unió bővítési csomagjának szerves része a belső reformok kérdése. Egyöntetű ugyanis a tagországok törekvése arra, hogy az új tagok egy erős, összeforrottabb EU-ba érkezzenek, és az unió - mint a holland kormányfő, Wim Kok fogalmazott belülről is alkalmas legyen a szélesítésre. Viktor Klima osztrák kancellár arra is kitért, hogy országa e reformoknál fokozott érzékenységet vár el a többi EUtagtól, mert több, vele szomszédos ország is érintett a bővítés folyamatában. Az EU luxemburgi csúcsán a legnagyobb vihart kétségkívül Törökország esete kavarta. Szlovákia helyzete eltörpült a törököké mellett, Mesut Yilmaz török kormányfő ugyanis vajmi keveset adott az etikettre, amikor lemondta a péntek esti vacsorameghívást Nem csoda, hogy a hivatalos állásfoglalásokat, s a hírügynökségi jelentéseket is ez a hír uralja. Az Európai Unió nem készül túl sok kompromisszumra Törökország megbékítése érdekében, s úgy véli, hogy az ország „gazdasági és politikai problémái még egy ideig nem teszik lehetővé az érdemi felvételi tárgyalások megkezdését" Ankarával - írta a szombati The Daily Telegraph, amely betekintést nyert a luxembourgi EU-csúcs határozattervezetébe. A legnagyobb brit konzervatív napilap elemzése szerint ez a bánásmód „mélységéén méltánytalan" lehet annak az országnak a szemében, amely „a hidegháború éveiben tartotta a frontot a Szovjetunióval szemben... miközben a jelenlegi kelet-európai jelöltek a kommunizmus foglyai voltak". A The Daily Telegraphnak nyilatkozó török illetékesek egyike ki is jelentette: Törökország Jobban járt volna, ha maga is kommunista uralom alatt töltötte volna az elmúlt 40 évet, s nem a NATO tagjaként". A törökökkel kirobbant viszályról a szombati brit sajtó irányultságtól függetlenül, egyöntetűen megállapította, hogy az alaposan beárnyékolta az EU eddigi legjelentősebb bővítési folyamatát útjára indító luxembourgi csúcsértekezletet, s a a közép-európai általános elége dettséget ugyancsak beárnyékolja az incidens. London nyíltan neheztel a török EU-törekvéseknek útját álló tagállamokra, mert hivatalosan is úgy véli, hogy a stratégiai helyen fekvő, NATO-szövetséges Törökországot nem eltaszítani kell, hanem a lehető legszorosabban a Nyugathoz kell kötni, különös figyelemmel az iszlám szélsőség fenyegető térhódítására. Az Európai Unió luxembourgi csúcsértekezlete sikerrel zárult, ám a siker kockázatokkal is járhat, az optimizmus mögött látni kell a költségek gondjának és a káosz lehetőségének veszélyét - állapította meg a vasárnapi olasz sajtó. A mostani csúcson minden kérdésben helyes döntés született: a közös valutában várhatóan kezdettől részt vevő országok és a kimaradók között nem húzták fel a hidakat, a fokozatos bővítés nem osztja elsőés másodosztályú államokra a 11 jelentkezőt, igyekeztek megtartani a politikai kötődést Törökországgal, és még azt az elvet is elfogadták, hogy bármiféle bővítés előtt szükség van a közösségi intézmények újabb reformjára - állapította meg az II Sole 24 Ore című gazdasági napilap kommentárja, utalva a luxembourgi csúcson történtekre. MTI-HlR Teherán. Mohammed Hatami iráni elnök vasárnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy szeretne párbeszédet folytatni a "nagyszerű" amerikai néppel, de bírálta az amerikai politikusokat, akik szerinte hátráltatják a dialógus kibontakozását. Teheráni nyilatkozatában az elnök kijelentette: Washington rá akarja erőltetni akaratát a világ számos országára, köztük Iránra, sőt még saját európai szövetMTI-HlR Mudende. A ruandai Mudende menekülttáborában több mint ezer embert mészároltak le szerdán este, amikor ismeretlen fegyveresek megtámadták a táborban élő kongói tuszikat - közölte szombaton egy kigali székhelyű, ruandai emberi jogi szervezet. A szervezet névtelenül nyilatkozó szóvivője szerint a pontos veszteségmérleget a térségben uralkodó bizonytalan helyzet miatt lehetetlen megvonni. A mudendei vérengzés áldozatairól ellentmondó hírek láttak napvilágot. A ruandai hatóságok 271 áldozatról beszéltek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ugyancsak névtelenségbe burkolózó forrásra hivatkozva több mint 300 ember haláláról számolt be szombat ségeseire is, ennek egyik jele például a dAmato törvény. (Az amerikai előírás értelmében büntetőintézkedéssel sújtandók azok a külföldi cégek, amelyek 20 millió dollárt vagy annál többet fektetnek be Irán olaj- és földgáziparába.) Hatami véleménye szerint a két ország közötti párbeszéd kibontakozásának egyik legfőbb akadálya, hogy az amerikai vezetők nem haladnak a korral. De hozzátette, hogy ő kezdetektől fogva a feszültségek enyhítésének híve. délelőtti közleményében. A Kongói Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) szerint 1643 menekültet gyilkoltak meg, az öldöklés egyik túlélője 700-900 halottat említett. A független Ruandai Tájékoztatási Hivatal (ARI) egy helyi közigazgatási illetékesre hivatkozva már csütörtökön este mintegy 1000 áldozatról számolt be, amit a Ruandai Tájékoztatási Hivatal (ORINFOR) állítólag a "ruandai feszült helyzetre" hivatkozva nem mert közzétenni, holott a mészárlás után néhány órával már ismerte az adatot. A rundai kormány pénteken határozottan elítélte a „terroristák" által elkövetett mészárlást, a tragédia színhelyére és a túlélőknek létesített átmeneti táborba kormányküldöttség utazott az öldöklés körülményeinek kiderítésére. Ismeretlen fegyveresek támadtak a tuszikra Ellentmondó adatok 38 helyszínen ellenőriztek az ENSZ szakértői Ellenőrzik őket is Általános elégedettség a sajtóvisszhangokban a luxembourgi EU-csúcsról Iráni elnök az amerikai politikáról MTI-HlR Bagdad. Az iraki fegyverek leszerelését ellenőrző különleges ENSZ-bizottság (INSCOM) szakártői szombaton 38 helyszínen végeztek ellenőrzést. Ezt Husszám Mohammad Amin iraki tábornok jelentette ki, aki az UNSCOM munkáját ellenőrző iraki testület vezetője. Az iraki tábornok szerint Az ENSZ ellenőrei meglepetésszerűen hajtották végre a harmincnyolc helyszín vizsgálatát. Mint mondotta, a legújabb ellenőrzések Irak szavahihetőségét erősítették meg és a tiltott iraki fegyverekről szóló amerikai állítások valótlanságát igazolták. Az ENSZ-nek a jövő év első felében meg kell kezdenie az Irak és Kuvait közötti tengerszakasz ellenőrzését. Ezt a Kuvaitban tartózkodó Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentette ki szombaton. Azt is lezögezte, hogy a nemzetközi közösség nem szüntetheti meg a nyomást Szaddám Huszeinre, ameddig Bagdad teljes mértékben eleget nem tesz a Biztonsági Tanács határozatainak. Kofi Annan reményét fejezte ki, hogy Richard Butler, az ENSZ iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) vezetője, mostani bagdadi látogatása során meg tudja győzni az iraki vezetést és az ellenőrök engedélyt kaphatnak minden hely megtekintésére, hiszen az iraki vezetés jelenleg hatvan helyszín megtekintséét nem teszi lehetővé az ENSZ szakértői számára. MTI-HlR A londoderry-i utcai harcok egy részlete. A „recept"nagyon egyszerűen leírható, megértése sokkal bonyolultabb. A reformátusok hagyományos felvonulása már „hagyományosan" provokatív a katolikusok szemében. A tiltakozás tiltakozást követ, majd utcai harcokat. (ČTK/AP) Londonderry. Vasárnap reggelig dúltak az utcai harcok Észak-Írország második legnagyobb városában, Londonderryben a katolikus közösség és a rendfenntartó karhatalom között. A katolikus terrorszervezet (IRA) tűzszünetének nyári felújítása óta ez volt a legsúlyosabb összecsapás az ulsteri tartományban. A harcok amiatt robbantak ki szombat délután az észak-írországi szektariánus villongások egyik fő tűzfészkének számító nagyvárosban, hogy a London-párti protestáns mozgalom egyik militáns szervezete a katolikus lakosság orra előtt próbálta megtartani történelmi gyökerű, ám a katolikusok által provokatívnak tartott decemberi felvonulását. A szombati protestáns felvonulás után a katolikus tiltakozók akik előzetesen a demonstráció útvonalának módosítását követelték - benzinbombákkal, palackokkal és téglákkal támadtak a menetet biztosító rendőrökre. Az északír királyi rendőrség (RUC) vasárnap délelőtti beszámolója szerint a harcok 14 órája alatt ezernél is több benzinbombás támadás érte a karhatalom egységeit, igen sok járművet köztük buszokat, teherautókat, rendőrautókat -, valamint egy áruházat felgyújtottak a dühödt tüntetők, akikre a rendőrök gumilövedékekkel lőttek. Londoni kommentárok szerint a történtek komoly mértékben árthatnak az egyébként is nehezen haladó ulsteri rendezési folyamatnak, olyan, mérföldkőnek számító fejlemények ellenére, mint a brit kormányfő és az IRA politikai szárnyának tartott Sinn Fein vezére között minap lezajlott történelmi találkozó. Jasszer Arafat, palesztin vezető szombaton tárgyalt Martin Indyk amerikai külügyi államtitkárhelyettessel. Indyket egy hete nevezték ki új funkciójába, ahol a közel-keleti békefolyamat felélesztése a legfontosabb feladata. (ČTK/AP)