Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-13 / 287. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 11. POLITIKA 9 Két férfi, egy nő. Erőszak után kasztrálás. Véra Chytilová új filmje Csapdák, csapdák, kis csapdák David Vávra és Tomáš Hanák a filmben (Dalibor Fencl felvétele) Bemutatkozik a Korunk folyóirat Pozsony. Magyarországon minden évben december 18-án ünneplik a Kisebbségek Napját. Ebből az alkalomból a Magyar Intézet 1997. december 18-án 17 órától irodalmi estet rendez a Zichy-palotában (Ventúrska u. 9), s bemutatja a Kolozsvá­ron megjelenő Korunk című folyóiratot. Az estet Hizsnyai Zoltán, a Kalligram főszerkesztője vezeti, a Magyar Intézet vendégei Kántor Lajos, aki a Korunk főszerkesztője 1990-től, valamint Cseke Péter és Csiki László, a szerkesztőbizottság tagjai, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő (11) Lammermoori Lucia (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté (19) KIS SZÍNPAD: Amikor táncolt (19) KOMAROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Gálaműsor (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Herkules (am.) 13,15,17,19 Álljon meg a nászme­net! (am.) 20.45 OBZOR: Lotrando és Zubejda (cseh) 15.30, 18 Pénz beszél (am.) 20.30 MLADOSŤ: A kapcsolat (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Hanta boy (am.) 17.30 Peacemaker (am.) 17, 20.30 A titkosügynök (am.) 20.30 Se­kély sírhant (ang.) 16.30 A gyerektolvaj (ol.) 19.30 Tűz van, babám! (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Herkules (am.) 13.30,15.30,17.45 Ál/arc (am.) 20 TATRA: Mikrokozmosz (fr.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Her­kules (am.) 15.45 Álljon meg a nászmenet! (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Bean (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: A titkosügynök (am.) 15.30, 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Bean (am.) 17,19 GALÁNTA - MOZI: A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 ZSELÍZ ­MOZI: A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 18 LÉVA - JUNI­OR: Herkules (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Franciska vasárnapjai (magy.) 16.30, 19 NAGYKAPOS ­ZEMPLÉN: Francia csók (am.) 18 Kávéház, anno 1997 A filozófus beköszön Menzel, Formán, Schorm, Chytilová, Papoušek, Passer. így jegyeztük meg a nevét. Ot férfi közt egyetlen nő. SZABÓ G. tÁSZLÓ • Véra Chytilová a hatvanas évek cseh új hullámának egyik Jeg­markánsabb egyénisége volt. Százszorszépek, Játék az almá­ért, Panelsztori, Elakadás, Egy faun megkésett délutánja. Fil­mek, hétköznapi történetek, tisztességes szándékok egy nem éppen tisztességes korban. Chytilová, az örök moralista. Chytilová, a kíméletlen kritikus. Chytilová, a szigorú gondolko­dó. Egy hő, aki férfi karakterrel született. Aki nem fél senkitől és semmitől. Aki gúnyt űz minden­ből, ami elítélhető és elítélendő. Legyen az emberi magatartás, társadalmi jelenség, Chytilová pontosan tudja, hová kell szúr­ni. 1989-ig szurkálják őt is. Ter­mészetesen fentről. Filmjeit a legrangosabb európai fesztivá­lokon dicsőítik, a csehszlovák mozikban mégsem vetítik hete­Chytilová húsz éven át szálka volt a hata­lom szemében. kig-hónapokig. Chytilová húsz éven át szálka volt a hatalom szemében. Szálka, amelyet nem lehetett kihúzni, eltüntetni. Egy évvel a rendszerváltás előtt az­tán ő maga változtatott a hely­zetén. Az udvaribolond és a ki­rálynő című 1987-ben forgatott filmjével még a régi arcát, nagy hírű tudását, iróniáját mutatta meg, az egy évvel később ké­szült Egyet ide, egyet oda azon­ban már a lefelé csúszás első lát­ható jele. 1992-ben az Örökség­gel még lejjebb zuhant. Kicsor­bult a kés éle, mondhatnánk. Chytilová azonban nem adja fel. Božena Némcováról, a múlt század jeles cseh írónőjéről akar filmet forgatni, de nem kap rá pénzt. Nincs, aki a témát fon­tosnak tartaná. Aki anyagilag támogatná. Ötéves kihagyás után most egy másik filmen dolgozik. Csapdák, csapdák, kis csapdák a címe, és egy tíz évvel ezelőtti bűncselekményt eleve­nít fel. Nagy visszhangja volt akkor az ügynek. Három férfi megerőszakolt egy orvosnőt, aki később ágyba csalta és ki­kasztrálta őket. Chytilová filmje két férfiról szól, a harmadikat egyszerűen kihagyta a történetből. A forga­tókönyv címoldalán is három név szerepel. Véra Chytlivá, David Vávra és Tomáš Hanák. Két színész, akik nemcsak a filmben, hanem a történet meg­írásában is komoly szerepet vál­laltak. Bár a szerzők fekete ko­médiáról beszélnek, a történet tragikus vonala nem halványul el. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a Csapdák, Csapdák, kis csapdák minden képsorával egy odamondogatós, férfiellenes mű lesz. David Vávra elbeszélé­se szerint a film leghumoro­sabb, ugyanakkor legkegyetle­nebb jelenetét nem is a rende­zőnő, hanem ők ketten találták ki. „Fulladoztunk a röhögéstől, miközben a kasztrálást írtuk. Eszünkbe sem jutott a férfiúi hi­úság, az égvilágon semmire sem voltunk tekintettel. Lehet, hogy a jelenet sokak sz4mára elvisel­hetetlen lesz, mások bizonyára majd a komikumát élvezik." Cinizmus, önzés, érzéketlenség, önbíráskodás. Chytilová filmjé­ben ez lesz az erőszak velejáró­ja. Mindez együtt érdekelte őt Csakhogy a bör­tön ajtaja nem nyílt meg előtte. akkor is, amikor az esetről fris­siben hallott. El is határozta rögtön, hogy filmre viszi a törté­netet, ám a részleteket szigorú­an titkolták a nyilvánosság előtt. Chytilová akkor úgy dön­tött: meglátogatja az elítélt nőt, és beszélgetéseik alapján meg­írja a forgatókönyvet. Csakhogy ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Somorja. December 16-án 17.30 órakor Piano Hotel cím­mel nyílik meg a somorjai At Home Gallery legújabb kiállítá­sa. Érdekes ötlet szülte a tárla­tot. A szervezők úgy gondolták, hogy ugyanúgy, mint ahogy lé­teznek a házikedvencek részére kutyaszállodák, hasonló szállo­dára lenne szükségük az elha­gyott, elveszett, tönkretett és megsérült zongoráknak. Ugyan­úgy, ahogy léteznek szerveze­tek, amelyek az állatok felszaba­dításáért harcolnak, léteznie kellene egy olyan szervezetnek is, amely a régi hangszereket óv­ja. Ez a szokatlan társulás a „hangszermenhelyen" újra­élesztené e pusztulásra ítélt zongorákat, s ezáltal ismét a kulturális élet „teljes jogú tagjai­vá" válhatnának. „Szállást és reggelit, díjmentes parkolást, művészi szaunát és body-buildinget, az esti órákban zenét, táncot és szórakozást" kínál a Piano Hotel. A „hangszermenhelyen" Otis Laubert, Milan Adamčiak, Peter a börtön ajtaja nem nyílt meg előtte. Több mint tíz évnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a té­nyek tükrében elmondhassa mindazt, amit e nem mindenna­pi esettel kapcsolatosan közölni akar. Az állásfoglalását azon­ban most is a nézőre bízza. Nem akar bíráskodni, ítéletet hozni. Inkább rámutat néhány erős el­lentmondásra, jellembeli hibá­ra, lelki torzulásra. Döntsön a néző, mondja. Az erkölcsi nor­mák adottak. Színészként, a már említett Tomáš Hanák és David Vávra mellett Miroslav Donútil, Karel Roden, Milan Lasica, Zuzana Stivínová, Dáša Bláhová és Kateŕina Hajná dolgozik a film­ben. És bár szó sincs családi vál­lalkozásról, a kamera mögött Véra Chytilová fia, Štépán Kučera áll, a kosztümtervező pedig Tereza Kučerová, a ren­dező lánya. Kalmus, Jozef Cseres (Szlová­kia), Lois Viktor (Magyaror­szág), František Skála (Csehor­szág), Bartolomé Ferrando (Spanyolország) és Rachel Rosenbach (USA) alkotásaival találkozhatnak az érdeklődők. A megnyitón Az univerzum bal ke­ze című multimediális oratóri­um is felhangzik, s ugyanebben az időpontban Colorado Spring­sben (USA) és Perth-ben (Áuszt­rália) is hallható lesz. (ú) A somorjai zsinagóga DUSZA ISTVÁN M. A. csak egyetlen percre érke­zett. Csupán beköszönt. Ma­rasztalták. Aztán mégis öt per­cig maradt. Valaki még mondta is, mennyire jó, hogy újra itt van. A filozófus tanít is, ami olykor olyan kötelezettségek­kel jár, amilyeneket az asztal­társaság bohémebb tagjai nem ismerhetnek. Más dolog - mondjuk - megál­modni egy színházi előadás jel­mezeit hajnal felé, amikor már igazából nem érdemes lefeküd­ni, hiszen ki tud elaludni hajna­li négykor. De egy novellán is lehet rágódni a reggeli kávé iszogatása közben. Nem is szól­va a tárcáról, amely éppen a ká­véházi dohányfüstben kapja meg gondolatoktól kiteljesedő aromáját, vagy lesz olvashatat­lanul füstködös. Viszont a filozófus úgy általá­ban tanár is, s mivel úgy általá­ban egyetemen, nem engedheti meg magának a mellébeszélést. S ha fel kell készülnie, ha utána kell néznie dolgoknak, akkor lőttek a kávéházi törzsasztal­nak. így csupán beköszönt és elköszönt. Mikor már kinn volt az utcán, jutott eszembe a mi­nap hallott anekdota az egyete­mi oktatókról. Eszerint: Az egyetemi adjunktus (mifelénk: tanársegéd) mindent minden­ről tud. Az egyetemi docens tudja, mit, melyik könyvben talál meg. Az egyetemi tanár pedig mindig azt tudja, hogy az adjunktus éppen hol található... Szinte természetesnek tűnt fel, hogy a „hiányzókat" kezdtük számba venni. T. Z. valahol a földgolyóbis túlsó felén a hasát sütteti a nyári napon. Irigyked­tünk hát egy kicsit, de csak any­nyit, amennyi ahhoz kellett, hogy eszünkbe jusson: egy for­ró homokú strandon eltöltött karácsony sem érhet fel az itt­honival. Mert az lehet, hogy ka­rácsony ott is van, de fenyőfa legfeljebb műfenyő, s az illata is amolyan tubusolt, ráadásul még az Ausztrália fölött lebegő ózonlyukat is tágítja a fenyőil­latot kinyomó hajtógáz. Pusz­títgattuk hát magunkban az SI­vírust (aki nem tudná: ez a sár­ga irigység), s néhány pillanat múlva már a hó után vágyakoz­tunk. Ami idén talán már nem is hullik majd, vagy esőként csorog a nyakunkba. B. Zs. el is újságolta, hogy a karácsonyt a Tátra alatt tölti, ahol már most is hó van. Jó lesz neki. Kitudja. Az ember már csak ilyen. Mindig arra vágyakozik, ami éppen nincs. Az európai hi­deg télben Ausztráliáról ábrán­dozik, az enyhe decembert meg szidja az eső miatt. Ha meg ép­penséggel nyakig érne a hó, ak­kor a házmestert gorombítaná le, mondván: dologtalanságért kapja a bérét. Dehát megesik az a kávéház­ban is, hogy a virágos kedvé­ben lévő vendégekből kicsit sok lesz, ha előkapják a gitárju­kat vagy a hegedűjüket, s bir­tokba veszik azt is, ami nem is övék. Mert a kávéház füstös légköbmétereiben mások is tartózkodnak. S még azok is itt vannak gondolatban, akik iga­zából a Föld déli féltekéjén iz­zadnak jókat az ausztráliai ka­rácsonyban. A filozófus, meg azt az öt percét hagyta itt, amely eredeti szándéka szerint egy perc lett volna. Igazából egész este nem tör­tént semmi. Ültünk a törzsasz­talnál, mondtuk a magunkét. Csak A. F. a Losoncról érkezett író hallgatott nagyokat, és egy­re csak szívta cigarettáit. Azt azonban megígérte, hogy az éppen mostanában megjelent könyvéből - más írók, költők és bohémek jószokásihoz híven ­küld egyet az asztaltársaság­nak. Ám, legyen! Ég és föld között című műsorával Szlovákiában lép fel Koncz Zsuzsa. Az évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő énekesnő vado­natúj dalait és sok-sok régi slágerét hallhatja a közönség december 14-én 19 órakor Komáromban, a Városi Művelődési Központban, és december 15-én 19 órakor a dunaszerdahelyi sportcsarnokban. (Módos Gábor felvétele) Az At home Gallery új kiállítása Piano Hotel

Next

/
Thumbnails
Contents