Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-12 / 286. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 11. PANORÁMA f

| 12 Beszélgetés Pásztor István parlamenti képviselővel a költségvetésről és az önkormányzatok ellehetetlenüléséről Minden évben kevesebb pénz A jövő évi költségvetés tervezete a transzfereket leszámítva csupán 7 milliárd koronás pénzkeretet különített el az önkormányzatok részére, ezzel is tovább nehezítve a városok és falvak anyagi helyzetét. SIDÓ H. ZOLTÁN Pásztor István, a parlament költségvetési bizottságának tagja a büdzséről nyitott vitában - az önkormányzatok helyzetét jobbítandó - több módosító javaslatot tett. Az 1998. évi költségvetésről szóló törvény javaslata nem csupán az önkormányzatokkal szemben szűkmarkú; a titkosszolgálaton kívül szinte minden tárca kevesebbet kap a kívánatosnál. A tervezet a csődöt jelképezi, azt, hogy a privatizációban nem a szakértelem és a tőke dominált, hanem a kliensrendszer, a protekcionizmus. A magánosítás révén vagyonhoz jutók viszont nem tudják jól működtetkormányzatok finanszírozásával. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kormány az önkormányzatokat nem tartja megfelelő partnernek. Ha a költségvetésben meghatározott összeg nem emelkedik, akkor milyen megoldások közül választhatnak az önkormányzatok? Az önkormányzatoknak - anyagi helyzetük ismeretében dönteniük kell: a törvényben megszabott feladatokon túl el tudják-e látni vagy sem az egyéb, nem kevésbé fontos feladataikat. A költségvetés által megszabott keretszámok ismeretében elmondható, hogy az önkormányzatok már nem képesek többletfeladatok vállalására, a szociális, egészségügyi és oktatási szféra támogatására, az infrastruktúra fejlesztésére. Az ellehetetlenülést elkerülendő két út áll az önkormányzatok előtt: az egyik lehetőség, hogy emelik a helyi illetékeket és ingatlanadót, továbbá áron alul kiárusítják a még meglévő önkormányzati vagyont, vagy az eddiginél magasabb díjért bérvv A tervezet a csődöt jelképezi, azt, hogy a privatizációban nem a szakértelem és a tőke dominált, hanem a kliensrendszer, a protekcionizmus. « ni a gazdaságot, s ez megmutatkozik a jövedelemadó csökkenésében. Ennek az adónak a nagysága szorosan összefügg az önEgyre fogynak a Szociális Biztosító tartalékai Nem lesz elég pénz nyugdíj emelésre ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szociális Biztosító nem először hívta fel az illetékesek figyelmét arra, hogy az állam az általa biztosítottakért a nyugdíjalapba egyre kevesebb pénzt juttat: 1994-ben még 5,8 milliárd koronát, 1996-ban 3,2 milliárdot, viszont idén már csupán 700 millió koronát fizetett. Igor Lipták, a Szociális Biztosító igazgatója elmondta: ennek következtében a nyugdíjalap kiadásai meghaladták a bevételeket. A biztosító jövő évi költségvetésének összeállításakor azzal számolt, hogy a nem produktív személyekért az állam a minimálbér (2700 korona) 30 százalékát fizeti majd. Ez mintegy 2 miliárd korona bevételt jelenteMPP: Petőcz a jövő évi költségvetés tervezetéről Marakodás a koncon ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. „Néhány DBP-politikus részéről felelődenség azt állítani, hogy az EU külügyminisztereinek hétfői határozata Szlovákia számára sikerként könyvelhető el" - jelentette ki tegnap Petőcz Kálmán. Az MPP alelnöke rámutatott: a döntést, hogy egyeden tagjelöltet sem rekesztenek ki a csatlakozási tárgyalásokból, félrevezető úgy magyarázni, mintha áz "optimizmusra adna okot. Szerinte az ellenzéki pártok feladata a kialakult helyzetben inkább az lenne, hogy az ország polgáraival ismertessék: Szlovákiával miért nem kezdődnek felvételi tárgyalások. A költségvetés kapcsán megjegyezte: pártja és a Magyar Koalíció számára a tervezet azért is elfogadhatatlan, mert nem szavatolja a nemzetiségi kultúra finanszírozását. ,A büdzsé összeállításakor a kormány csak a hozzá közel álló szűk csoportok érdekeit tartotta szem előtt, de még azok is markodnak a koncon" - tette hozzá, (újváry) másik út az önkormányzatok eladósodása; ez azt jelenti, hogy a jövő generáció helyzetét nehezítik meg. milliárd korona köröl mozog. Indítványom azt szorgalmazza, hogy állítsuk meg a községek költségvetési hiányának növe\\ Gyakorlatilag nincs, mert a kormány ragaszkodik a 7 milliárd koronás kerethez; ezt Sergej Kozlík pénzügyminiszter szerdán új-^y ra megerősítette. >> Archív felvételek be adják a saját tulajdonban levő ingatlanokat. Bármelyik megoldást választják is, mindenképpen népszerűtlen lesz. A A felvázolt ördögi kört elkerülendő milyen módosító indítványokat tett? Javaslatom három pilléren nyugszik. A legfontosabb, hogy növeljék a községek adórészesedését. Konkrétan: a természetes személyektől befolyó adóból való részesedés emelkedjen a tervezett 18,77 százalékról 26,6 százalékra - ezzel 2,08 milliárd korona többletbevételhez juthatnának a városok és falvak; a 3000 lakosúnál kisebb községek esetében az önkormányzatok működési költségeire ne az előirányzott 400 milliót, hanem 700 milliót adjanak; végezetül a városi tömegközlekedés támogatására 1,410 milliárd koronát szánjanak, ne csupán 1,180 milliárdot. A három javaslat elfogadása nyomán a tervezett 7 milliárd korona helyett 8,5 milliárd jutna az önkormányzatoknak; a kormány által javasolt fejenkénti 1300 korona így 1600 koronára emelkedne. Megjegyzem: még a nagyobb összeg sem fedezné a szükségletek teljes körét, ugyanis a reális igény 11-12 kedését, amely 1996 és 1998 között így is 6 milliárd koronára emelkedik. Ráadásul ebben nincsenek benne a hitelek. A többletjuttatások megállítanák az önkormányzatok nem hatékony gazdálkodását, amely abból adódik, hogy a községek fennmaradásuk érdekében kénytelenek áron alul értékesíteni ingatlanaikat. Van-e esélye annak, hogy a parlament elfogadja a Városok és Falvak Uniójával egyeztetett javaslatát? Gyakorlatilag nincs, mert a kormány ragaszkodik a 7 milliárd koronás kerethez; ezt Sergej Kozlík pénzügyminiszter szerdán újra megerősítette. A kormány hallatlanul szűkmarkúan viszonyul az önkormányzatokhoz. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 1993-ban az egy főre jutó állami támogatás 1207 korona volt, idén 1260 koronára nőtt, jövőre pedig várhatóan 1300 korona lesz. Vagyis az adatokból világosan kitűnik, hogy a növekedés még csak az infláció ütemét sem követi. Reagálások az alkotmánybíróság határozatára Január 22-én tartják az első fordulót? ne. Az állami költségvetés megvitatása során azonban kiderült, hogy az csupán 15 százalékot, tehát 1,006 miliárd koronát akar juttatni a nyugdíj- és betegbiztosítási alapba. „Ha a parlament jóváhagyja a javaslatot, veszélybe kerül a nyugdíjak jövő évi emelése. A törvény ugyanis kimondja: ha a létfenntartási költségek tíz, illetve a minimálbér öt százalékkal emelkedik, akkor emelni kell a nyugdíjakat is. A kormányjavaslat elfogadása tehát azt jelentené, hogy jövőre csak 8 százalékos nyugdíjemelés hajtható végre, 1999-ben pedig végleg kimerülnek tartalékaink" - jelentette ki Marián Rybár, a biztosító igazgatótanácsának alelnöke, (péterfi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Michal Kováč államfő a szlovákiai demokrácia szempontjából jó jelnek nevezte, hogy az alkotmánybírák logikusan gondolkoztak, s kizárólag az alaptörvényt és a többi jogszabályt vették figyelembe, amikor a megbízatási idejének a leteltvel kapcsolatos beadványról határoztak. A kassai testület tegnap Kováénak adott igazat, amikor kimondta, hogy az elnök megbízatási ideje az elnöki esküvel kezdődik, tehát az államfő március 2-áig marad a helyén. Ivan Gašparovič házelnök kijelentette: tiszteletben tartja a döntést, és a határozatnak megfelelően hívja majd össze az új elnök megválasztásával foglalkozó parlamenti ülést, tehát az elnök megbízatási idejének utolsó hatvan napjában kerül sor a szavazásra. Meg nem erősített információk szerint az első forduló január 22-én lesz. Ján Drgonec alkotmánybíró kijelentette, hogy nem volt minden rendben a DSZM képviselőinek beadványával, mivel „bizonyos fogalmakat" folyamatosan kevertek. Mikuláš Dzurinda SZDK-szóvivő teljesen logikusnak nevezte a döntést. Meggyőződése szerint a DSZM beadványa csak azt a célt követte, hogy belpolitikai vihart kavarjon, és elterelje a figyelmet a valódi problémákról. Ľubomír Fogaš, a DBP alelnöke kijelentette, hogy ezek után át kellene állítani az elnöki palotával szemben felszerelt órát, amely Kováč napjait számlálja az DSZM „időszámítása" szerint. Az MKDM megnyugvással vette tudomásul a Kassáról érkezett hírt. A mozgalom hangsúlyozta: a döntés megerősítette, hogy az ellenzék képviselte a helyes álláspontot ebben az alkotmányjogi kérdésben. Csempészeket fogtak el egy benzinkútnál Radioaktív rakomány TA SR-HlR Nagyszombat. Három cseh állampolgárt vett őrizetbe a rendőrség különleges alakulata tegnap délelőtt Nagyszombat közelében egy benzinkútnál. A hatóságok kora esti tájékoztatása szerint a három férfi közel négy kilogramm, ismertelen radioaktív anyagot szállított. A cseh állampolgárokkal együtt rendőrkézre került négy szlovák is. Tegnap délután még nem lehetett tudni, hogy milyen szerepet játszottak a csempészésben, és azt sem, hogy honnan hová tartott a veszélyes rakomány. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. Költözik az Ifjú Szivek együttes Pozsony. Az Ifjú Szivek magyar művészegyüttes januártól a Duna utcában levő bábszínházban, illetve a magyar gimnázium helyiségeiben tartja próbáit. A költözést a Híd utcai Nemzeti Irodalmi Központ tatarozása indokolja, az együttes tagjai eddig itt készültek a fellépésekre. (TA SR) KDM: több pénzt juttatna a seregnek Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom is kevesli a védelmi tárca jövő évi költségvetését, ezért támogatja az emelésre vonatkozó módosító javaslatokat. „Viszont ez nem jelenti azt, hogy egyúttal megszavazzuk a költségvetési törvényt, mert továbbra is rossznak tartjuk" - jelentette ki tegnap Ján Čarnogurský, a mozgalom elnöke. (TA SR) Cabaj szerint nem volna tragédia Pozsony. Tibor Cabaj, a DSZM frakcióvezetője nem tartaná tragédiának, ha a parlament nem szavazná meg a költségvetési törvényt, és ideiglenes költségvetés lépne érvénybe. Cabaj azt is közölte, hogy valószínűleg a DSZM képviselői sem szavazzák meg a tervezetet, ha az nem olyan formában kerül szavazásra, ahogy a kormány előterjesztette. (TA SR) Mindenképpen rossz a kimaradás Pozsony. „A Demokratikus Unió elutasítja azt az értelmezést, mely szerint nem baj, ha Szlovákiát kirekesztik az integrációból a luxemburgi EU-csúcstalálkozón, mert így több ideje lesz a felkészülésre. A kimaradásért mindenképpen a kormányt terheli a felelősség" - közölte tegnap Eduard Kukán elnök az unió sajtóértekezletén. (TA SR) Hat'apka az SZNP elnökjelöltje? Pozsony. Melánia Kolláriková, az SZNP parlamenti frakciójának a vezetője tegnap nem erősítette meg, de nem is zárta ki, hogy a nemzeti párt elnökjelöltje Kamii Hat'apka lesz. Az SZNP volt képviselője jelenleg Szlovákia mexikói nagykövetségén dolgozik. (TA SR) Húzódik a Sme és a kormány pere Besztercebánya. A járásbíróság tavaly novemberben bocsánatkérésre, illetve arra kötelezte a Sme napilapot a kormány tagjai által indított perben, hogy a minisztereknek 400-500 ezer korona kártérítést fizessen. A kormány a meggyilkolt Róbert Remiáš emlékére tartott miséről közölt cikk miatt perelte be a lapot. A Sme fellebbezett az ítélet ellen. A járásbíróság tegnap meghatározatlan időre elnapolta az ügy tárgyalását. (TA SR) Kubiš: jövőre három csatorna lesz Pozsony. Igor Kubiš központi igazgató tegnapi nyilatkozata szerint „a jövő évtől három csatornája lesz a Szlovák Televíziónak". Mint mondta, az SZTV 1 és SZTV 2 mellett Slovakia TV néven műholdas adás indul. Közölte, hogy a tévéhasználati díjak nem emelkednek, illetve azt is, hogy a kettes csatornát „senki sem privatizálja, csak koprodukciós műsorokat fog sugározni". (ú) Az ellenzék kivonult, a kormánypártok megszavazták Emelik a távközlési díjak adóját ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap megszavazta a hozzáadottértékadóról szóló törvény módosítását; ez a postai kézbesítési és távközlési díjak adójának emelésétjelenti. Sergej Kozlík pénzügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy az adóemelés elmaradása felborítja a jövő évi költségvetést, ugyanis a kormány mintegy 2 milliárdos többletbevétellel számol ebből a forrásból. Első olvasatban korábban elvetette a parlament a javaslatot, azonban a kormánypárti képviselők tegnap már kellő arányban támogatták. Tehát a törvényhozás korrigálta korábbi döntését, és a távközlési díjakat a hatszázalékos adósávból a 23 százalékosba sorolta. A végső szavazás előtt az ellenzék kivonult az ülésteremből. A 79 jelen levő képviselő küzül 72-en voksoltak igennel, 3-3 honatya nemmel szavazott, illetve tartózkodott, egy pedig nem szavazott. A parlament tegnap harmadik olvasatban is egyetértett a katonák anyagi ellátásáról szóló törvénytervezettel. A védelmi miniszter azt várja a jogszabálytól, hogy elejét veszi a hivatásos katonák hadseregből való távozásának. Imrich Andrejčák (DSZM) arra vonatkozó indítványát, hogy a jogszabály csak április l-jén lépjen hatályba, a parlament elutasította. A törvényhozás a jövő évi költségvetésről szóló általános vitában előterjesztett mintegy 140 módosító javaslattal is foglalkozott. Nem támogatta a Szlovák Információs Szolgálat költségvetésének csökkentésére irányuló ellenzéki javaslatokat, de elutasította Rastislav Šeptáknak (SZNP) azt az indítványát is, hogy a védelmi tárcának juttatandó összeget toldják meg 3,3 milliárd koronával. Hasonló sorsra jutott Vít'azoslav Móric (SZNP) javaslata is. Móric a védelmi minisztérium kötségvetésének 15 milliárd koronára való emelését akarta elérni. A törvényhozás elutasította Pásztor István (Együttélés), Bauer Edit (Együttélés) és Farkas Pál (MKDM) módosító indítványait, viszont egyetértett azzal a kormánypárti javaslattal, hogy a Beruházási és Fejlesztési Bank, valamint a Szlovák Takarékpénztár több mint 1,2 milliárd koronás veszteségét ne az állami költségvetés fedezze. Az öszszeg felét, 600 millió koronát a mezőgazdasági tárca kapja. A jövő évi költségvetésről várhatóan ma délelőtt szavaz a parlament. (hg)