Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-10 / 284. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 10. PANORÁMA f

| Szabó Magda Kiálts, város! című drámája a Komáromi Jókai Színházban Nem lehet bűntelenül előítéletekhez ragaszkodni Összetett gondolatsorok kibontására kínál lehetőséget Szabó Magda Kiálts, város! című drámája, amelynek történelmi jellegén átsüt a mai emberhez szóló üzenet. DUSZA ISTVÁN Pinczés István debreceni rendező szinte jelképesnek is mondható komáromi munkálkodása, a Légy jó mindhalálig musicalváltozatát követően, ezúttal is a nemesítő gondolatok színházát állítja elénk. Az írónő az egyéni és a közösségi sors konfliktusára, a világi és egyházi törvényeknek a szeretet törvényével konfliktusba kerülő szövevényességére alapozta drámáját. A Kiálts, város! hősei valamennyien a szeretet törvényével szembesülve buknak el vagy emelkednek fel. Pinczés a Szabó Magda-gondolatok kibontásakor elsősorban a veretes magyarsággal megírt párbeszédeket emelte ki a rendezői kézjegyét hordozó jelenetek szituációival. De nemcsak a színészek játékában megtestesülő érzelmek és gondolatok hullámzása, hanem az alkalmazott színpadi metaforák sorának drámai telítettsége is hozzájárult az előadás pozitív értékeinek megszületéséhez. A Ropog József játszotta Gál Nagy István debreceni főbíró figurája elsősorban a férfias keménység csalóka felszínét mutatja, ami alatt azonban Szabó Magda utolérhetetlenül finom iróniája is megjelenik. Ropog úgy képes ezt eljátszani, hogy mindvégig érezteti a nézővel, mennyire a reá bízott város sorsával együtt féli családja, s azon belül leánya sorsát. Németh Ica özvegy Gál Nagynéja a színésznő legemlékezetesebb alakításai közé fog tartozni. Ennek a viharokban edzett, a családi és a vallási hagyományokhoz a konokságon túl vakhittel is ragaszkodó öregaszszonynak a figurájába képes volt belopni az eltitkolt érzelmeket. Azokat, amelyeket a történések hatására meg-megrendülő konoksága közepette sem volt hajlandó nyíltan beismerni. Holocsy Kriszta Észtere, aki a dráma legnagyobb vesztesévé, igazi tragikus nőalakká magasodna a darab végén, igazából nem lépett ki a kislányosan naiv szerelem álmodozásokba zárt világából. Alakításában nincs jelen a megsejthető végzetet sejtjeiben érző nő ösztönössége, ezért végig a kedves színpadi jelenség szintjén mozgott. Bugár Béla Hodászi Lukácsként a világi és egyházi törvények, kanonizált értékrendjeinek bástyája mögül vívja a harcot. Figyelmen kívül hagyva az emberi értékeket, mindvégig az állítólagosán Istentől való magasztos törvényekkel szemben játssza ki a magánélet drámáját. Idősb. Portörő szenátor szerepében Dráfi Mátyás szinte idealizált típusa volt annak a polgárnak, aki a törvény tiszteletén és a hithez való hűségen kívül az ember gondolat- és érzelemvilágát is a létezésünket meghatározó dolgok közé helyezte. A Dráfi által megformált debreceni polgár családjában a Benkő Géza alakította fiú is az egyéni és a közösségi áldozatvállalás elválaszthatatlanságában hisz. Benkő most is bizonyította, hogy számára a kisszerep is lehet belülről felépítve nagy, s Boráros Imrével (Von Felsen kapitány), Pőthe Istvánnal (Duskás), Kukola Józseffel (Tibai, városi jegyző), D. Németh Istvánnal (Hajdúkapitány), Tóth Attilával (Goda Benedek) és Jóba Istvánnal (Borzán Gáspár) olyan eleven közegét játszották el a főszereplők életének, amely a színészi játék stílusegységétől lett ennyire sokszínűen gazdag. Mokos Attila Jotjosz Sztavriásza nem gazdagságának, hanem erkölcsi igazának tudatában lévő, magát minden tekintetben otthon érezni akaró idegenként jelent meg előttünk. Mokos az idegen akcentus és a kiszolgáltatottság gesztusai mögött is megmutatta a szilárd jellemű, rendíthetetlen erkölcsű kereskedőt. Úgy játszotta el a görögöt, hogy egyetlen pillanatig sem volt kétséges a figura jellemrajza. Az így megteremtett idegent holmi nemesnek mondott hagyományok szerint a városkapun kívülre lehet űzni, de a nehéz időkben mégiscsak az egymásrautaltság tudatosítása bizonyítja erkölcsi igazát. Debrecen város bírája, szenátorai és polgárai mi magunk vagyunk, hiszen valljuk csak be, hányszor győz rajtunk a mássággal szembeni előítélet, s közeledni legtöbbször csak a minket ért bajok nyomában tudunk. Sztavriásznak nem a polgár státusa a fontos, hanem maga a város, hiszen polgár - egyenrangú polgár - bárhol lehetne, s talán meg is vásárolhatná a jogot. Debrecenben ez a jog nem eladó, tehát ezért kínálja fel segítségét a városnak ingyen, csupán a megbecsülés viszonzása reményében. A történelem köpönyegében bóklászó végzet azonban másképpen dönt. Pinczés István elsősorban a végtelen magabiztosságunk elbizonytalanítására törekedett. Megmutatta, hogy az idegenekkel szembeni oktalan előítélet elsősorban a kitagadóknak, a jogokat csorbítóknak, a falakon kívülre száműzőknek és a bigottságukkal hagyományokat védelmezőknek van a kárára. Létrejönnek olyan történelmi helyzetek, amelyekben a késlekedés pusztulást hoz, amelyet nem akadályozhat meg a későbbi dicstelen megalkuvás sem. Metaforikus színpadi effektusai elsősorban az általános érvényű elvonatkoztatásokban erősítik az előadást, amelynek egyre fokozódó feszültsége a katarzisig emeli a nézőt. Kétszáz éve született Rév-Komárom tudós fia, Nagy Károly matematikus, csillagász A reformkor kiemelkedő gondolkodója OLAH GYÖRGY Nagy Károly, matematikus, csillagász, vegyész, közgazdász, publicista, a magyar és az amerikai Akadémia tagja 1797. december 6-án született RévKomáromban. Korán kezdett érdeklődni a természettudományok - különösen a kémia - iránt. Gyógyszerész apja fiát is erre a pályára szánta. Az ifjú Nagy Károly Bécsben nagy szorgalommal folytatta kémiai tanulmányait, a kémiai doktorátust is megszerezte. Több jeles tudóssal állt kapcsolatban, különösen a világhírű Littrow Jánossal való kapcsolatát szükséges kiemelni, aki felismerte Nagy Károly tehetségét. A bécsi csillagászati obszervatóriumban két évet gyakornokoskodott Littrow mellett. Tudományos eredményeinek elismerése jeléül - 1832-ben - a Magyar Tudományos Akadémia levelező (majd 1836-ban rendes) tagjai sorába választotta. Az 1832-36-i országgyűlések alkalmával gyakran megfordult Pozsonyban, ahol megismerkedett akkori szellemi életünk több A' KIS GEOMETRA. kiválóságával, pl. Kölcseyvel és Deákkal. Számos közgazdasági, politikai és egyéb tárgyú cikke jelent meg különböző folyóiratokban, több éven át a Magyar Tudományos Akadémia évkönyveinek és naptárainak csillagászati részét szerkesztette. Megalkotta az első magyar felírású éggömböt, ő hozta be Magyarországra az első méter és kilogramm-etalonokat Párizsból. Miután Bécsből Bicskére költözött, Batthyány Kázmér birtokán csillagászati obszervatóriumot létesített. Nagyrészt matematikai tárgyú könyveit és cikkeit magyar, francia és német nyelven írta. A Magyar Tudományos Akadémia 200 aranyat jelentő nagy jutalmát az Elemi arithmológia (Bécs, 1835) című munkájával nyerte el. Az egykori jelentés erről - többek között - ezeket írja: „minden eddig magyar nyelven kijött arithmeticák közül legalkalmasabb az ifjúságnak a mathematical tudományokba első alapos bevezetésül". További magyar nyelven írt művei: Elemi algebra (1837), A kis számító (1837), A kis geometria (1838). Ezekben a könyvekben sok a mai napig fennmaradt matematikai kifejezést alkotott illetve honosított meg, mint pl. „szükséges és elég", csak egy és nem több" stb. kifejezéseket. A Daguereotyp (Pozsony, 1841) című, szintén magyar nyelven írt könyvét egy korabeli vélemény szerint „francia rövidség, precízió, elmésség, epigrammai él jellemzik..." Nagy Károly Londonban, magyarul az MTA költségén, saját fordításában kiadatta Babbage-féle hétjegyű logaritmustáblázatát, amelynek címe: A természetes számok logarithmái 1-től 108 000-ig. Párizsban jelent meg a Le soleil etc. című munkája, majd ugyanezen munkát 1866-ban Lipcsében a híres Brokhaus könyvkiadó ^Bie Sonne und die Astronómie" címmel adta ki. Annak ellenére, hogy Nagy Károly a szabadságharcban közvetlenül nem vett részt, 1849-ben letartóztatták. Kiszabadulása után birtokának feláldozása révén sikerült Párizsba mennie, hogy „hazáját többé ne láthassa". 1868. március 2-án halt meg Párizsban. Haláláról az Akadémián az akkori főtitkár, Arany János emlékezett meg. A reformkor kiemelkedő gondolkodójáról, a közjót szolgáló Nagy Károlyról a késői utódok Bicskén könyvtárat és utcát neveztek el, míg a szülővárosában, Komáromban utca és a Kárpát-medence magyar fiataljai számára évente megrendezett matematikai diáktalálkozó őrzi a rfevét és szellemiségét. ^ Emeljük fel szavunkat Amikor Jorjosz Sztavriász, a görög kereskedő (középen Mokos Attila) felajánlja a város sorsát megváltó pénzt a polgárt megillető jogokért id.Portörő szenátornak (a kép baloldalán Dráfi Mátyás) és Gál Nagy főbírónak (Ropog József). (Varga Róbert felvétele) A Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola szülői szövetségének tanácsa kér minden szülőt, aki szereti anyanyelvét, óvja és védi saját jogait, tiszteli a mások által többször sárba tiport törvényeket, menjenek velük együtt tiltakozni a hatalom újabb törvénysértése ellen: • a kétnyelvű bizonyítvány követeléseik ellenére sem biztosított a magyar tanítási nyelvű iskolákban; • a magyar pedagógusok, akik eleget tettek a követeléseiknek és az Alkotmány által biztosított jogaink értelmében kétnyelvű bizonyítványt adtak ki, súlyos büntetésben részesültek. Ezért kérik, hogy: „Emeljük fel szavunkat mellettük gyermekeinkkel és minden jóérzésű, céljainkkal azonosuló barátainkkal együtt Szencen 1997. december 10-én (szerdán) az emberijogok világnapján 15.30 órai kezdettel a járási hivatal épülete előtt tartandó nagygyűlésen." (A volt állami gazdaság épülete - Hollého u.) A Böngésző nyertese A Vasárnap 49. számában feltett kérdésre a héten 1425 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kövesdi Károly, a Vasárnap vezető szerkesztője közjegyző jelenlétébén sorsolni ta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát Karácsony Ilona somorjai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1996-ban. (v) Magyar fHmnapok Rozsnyón Ma kezdődik Rozsnyón a magyar filmnapok rendezvénysorozata. Megszakítva az amerikai filmözönt, négy magyar alkotást láthat a város közönsége a Panoráma moziban. Elsőként Tímár Péter nagy sikerű vígjátékát, a Csinibabát vetítik. Gyarmathy Lívia Szökés című filmje 11-én látható: 1950-ben nyugatra szökik a recski munkatáborból egy fiatalember, s elviszi a magyar gulag hírét a határokon túlra. Simó Sándor Franciska vasárnapjai című alkotása ugyancsak az ötvenes években játszódik, a főszereplő Kerekes Éva nemzetközi díjat is nyert alakításáért. Sára Sándor is századunk történelméből, 1944-ből merített témát A vád című filmjéhez, (ú) Emlékműsor Callas tiszteletére Budapest. Maria Callas, a húsz esztendeje elhunyt szoprán emlékének szentelnek műsort december 20-án a Magyar Állami Operaházban. A rendezvényen levetítik azt a filmet is, amelyet a világhírű görög származású énekesnő mind ez ideig ismeretlen felvételeiből állított össze egy itáliai rajongója. A dalszínház vendégei Maria Callasról készített fotókat is láthatnak. Az eseményre a magyar fővárosba várják Callas egykori pályatársát, Giulietta Simionatót. A szintén világhírű olasz operaénekes személyes élményeit osztja meg a magyar közönséggel. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: Yo város polgárai (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Erdő (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Yerma (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Herkules (am.) 15,17,19 Álljon meg a nászmenet! (am.) 20.45 MLADOSŤ: A kapcsolat (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Mentsétek meg Willyt 3 (am.) 18.30 Peacemaker (am.) 17, 20.30 Az elveszett világ (am.) 16.30 Egy szöszi szerelmei (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Herkules (am.) 15.30, 17.45 Álljon meg a nászmenet! (am.) 20 TATRA: Tűzhányó (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Herkules (am.) 15.30, 17 Álljon meg a nászmenet! (am.) 18.30, 20.15 ÚSMEV: Bean (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: A titkosügynök (am.) 15.30, 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Herkules (am.) 16, 18 GALÁNTA - MOZI: Basquiat (am.) 17.30, 20 ZSELÍZ - MOZI: A távolság horizontja (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Csininbaba (magy.) 16.30,19 Az előadások után: ünnepélyes díjkiosztás V. Katedra Napok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Ötödik alkalommal rendezik meg Dunaszerdahelyen a Katedra Napokat. A Jednota székházának nagytermében december 13-án, szombaton 9.00 órakor kezdődő rendezvény központi témája az iskolán kívüli nevelés lesz, valamint az iskola és a gyermek-, ifjúsági és társadalmi szervezetek kapcsolata. Az előadásokat követően Csicsay Alajos, a Katedra Társaság elnöke beszámol a szófiai nemzetközi oktatásügyi tanácskozásról. 15.00 órakor kerül sor a Katedra előfizetési versenyének díjkiosztására. A harmadik kategóriában 10 ezer korona készpénzt nyert Héder Ágnes komáromi versenyző, a 10 ezer koronás különdíjat a dunaszerdahelyi Szabó Csilla kapja. A 10 ezer korona értékű utazási hozzájárulást a Dunaszerdahelyi Magyar Oktatási Nyelvű Gimnázium Szülői Szövetsége veheti át. A rendezvény ideje alatt árusítással egybekötött kerámia- és könyvkiállítás váija az érdeklődőket, -vk-