Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-10 / 258. szám, hétfő

IS I POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 10. Miniszterek Krakkóban Krakkó. Háromoldalú vé­delmi miniszteri találkozót tartanak vasárnap Krakkó­. ban. A lengyelországi nagyvárosban Janusz Onyszkiewicz lengyel, Miroslav Výborný cseh vé­delmi miniszter és Keleti György magyar honvédel­mi miniszter ad egymás­nak találkozót. A néhány dVás munkaér­. tekezleten a felek első­sorban a hároirfoldalú együttműködés szorosabb­ra fűzésének lehetőségét vitatják meg, de minden bizonnyal szóba kerülnek majd a NATO-hoz való csatlakozás aktuális kérdé­sei, köztük a jövő heti ma­gyarországi népszavazás ügye is. (MTI) Mészárlások Algériában Algír. Újabb tömegmészár­lásról számolt be a vasár­napi algériai sajtó; lapérte­sülések szerint egy fegyve­res csoport 22 embert ölt meg szombatra virradóra TIemszen tartományban, a fővárostól mintegy 400 ki­lométerre nyugatra. Az El-Vatan és az El-Khabar című lap szerint a Tadzsmut környékén ga­rázdálkodó mintegy húsz fegyveres eltorlaszolta az utat, autókat állított meg, s elvágta az utasok, köztük nők és gyerekek torkát. A kivégzések módszere a muszlim terroristákra jel­lemző. A fanatikusoknak ez volt az első nagy terrorcselek­ménye az október 23-án, általában rendben lebo­nyolított választások óta. Több százezres tömeg em­lékezett Jichak Rabin két éve meggyilkolt izraeli poli­tikusra. (ČTK/AP) Miniszterek kinevezése Prága. Három új mi­nisztert nevezett ki szombaton délután a prá­gai Hradzsinban Václav Havel cseh államfő, aki két hete tüdőgyulladásban szenved, s akit orvosai csu­pán az ünnepélyes aktus idejére engedtek ki a kór­házból. A három új kormánytag Jaroslav Šedivý külügymi­niszter, Jindŕich Vodička belügyminiszter és Stanislav Volák munkaügyi és népjóléti miniszter. Havel, aki két hét óta elő­szörjelent meg a nyilvá­nosság előtt, az alig húsz perces ünnepi aktus idején igen sápadt volt és nagyon fáradt ember benyomását keltette. A cseh államfőt kezelő or­vosok a múlt pénteken űj antibiotikumokat adtak Havelnek, mert kiderült, hogy az előző gyógysze­rekre allergiája volt, ami kiütésékben és arcbőre ki­vörösödésében nyilvánult meg. (ČTK) Göncz Árpád is megtisztelte a római eseményt Apor Vilmos boldoggá avatása MTI-HlR Róma. II. János Pál pápa tegnap a katolikus egyház boldogjai kö­zé emelte Apor Vilmos győri püspököt, aki 1945. húsvétján híveit védelmezve szenvedett mártírhalált. A vatikáni Szent Péter téren tartótt szentmisén mintegy 20 ezer ember vett részt, közülük több mint ötezer zarándok Magyarországról ér­kezett. A boldoggá avatáson jelen volt Göncz Arpád köztársasági el­nök, a kormány képviseletében Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter. A parlamenti pártok többsége, így az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az MDNP is vezető politikusaival képviseltette ma­gát. A szertartás 9:45-kor kezdő­dött, borús, enyhén szeles idő­ben. A Lateráni Keresztelő Szent János bazilika ünnepének szen­telt misén II. János Pál három űj boldogot avatott: a magyar Apor Vilmos mellett az olasz Giovanni Battista Scalabrini püspököt, valamint a mexikói Maria Vicenta de Santa Dorotea Chávez Orozco apácát. Az érin­tett egyházmegyék nevében Pá­pai Lajos, a győri egyházmegye püspöke kérte a szentatyától boldoggá avatásukat. A jelöltek életrajzának rövid is­mertetése után II. János Pál la­tin nyelven mondta el a boldog­gá avatás hivatalos formuláját, és kihirdette: a három egyházi személyiséget ezentúl boldog­nak nevezhetik, és évente meg­tarthatják ünnepüket. A pápa Apor Vilmos ünnepének dátu­maként május 23-át jelölte ki. A formula elhangzásával egy idő­ben a Szent Péter bazilika hom­lokzatán leengedték a leplet a három új boldog ott kifüggesz­tett nagy alakú arcképéről. Megerősítették az amerikai légierőket az Öböl vizein - segítve az ENSZ Irak elleni szankcióinak megtartását. A felvételen egy F-16-os startolását látjuk a Nimitz repülőgép-anyahajó fedélzetéről. (ČTK/AP) Újabb háborús bűnös önkéntes vallomása Szerb szörnyűségek Orosz-kínai csúcstalálkozó kezdődik a kínai fővárosban Jelcin Pekingbe indult Moszkva, Peking. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap háromnapos kínai látoga­tásra idült: hétfőn kerül sor hivatalos tárgyalásaira Csiang Cö-min kínai ál­lamfővel. MTI-ÖSSZEÁLLlTÁS Több kétoldalú megállapodás aláírásáról is szó van, majd az orosz politikus kedden Harbin tartományi központba látogat. Jelcin és Csiang Cö-min leg­utóbb idén áprilisban, a kínai ál­lamfő hivatalos moszkvai láto­gatása idején találkozott. A sor­rendben ötödik orosz-kínai csúcstalálkozó fő eseménye mindkét fél megítélése szerint az a közös nyilatkozat lesz, amelyben a két államfő bejelen­ti a több mint hétezer kilométer hosszú közös határ keleti szaka­szának végleges kijelölését. (A kétoldalú tárgyalások az orosz­kínai határkijelölésről még 1964-ben kezdődtek, majd rög­tön megszakadtak, s csak a ha­tárincidenseket követően, 1969-ben folytatódtak.) A ha­tárkijelölési munkálatokra a moszkvai pénzügyminisztérium már el is különített 2,6 milliárd rubelt. Jelcin és Csiang Cö-min emellett közös nyilatkozatban kívánja rögzíteni a két szomszé­dos nagyhatalom baráti viszo­nyát, s több kétoldalú gazdasági megállapodás aláírását tervezik. Ez utóbbiak véglegesítésére már Pekingbe érkezett Borisz Nyemcov orosz első miniszterel­nök-helyettes. A pekingi gazda­sági csomagban szerepel egye­bek között az, hogy a két ország közösen hasznosítja majd a ha­tárfolyók vizeit és szigeteit, to­vábbá elősegítik a határkereske­delmet és a régiók közötti kap­csolatok fejlődését. Tervezik a drágakő-kitermelés és-feldolgo­zás terén való együttműködés­ről szóló megállapodás aláírását is: az orosz nyersgyémántok egy részét Kínában fogják csiszolni. Az orosz-kínai csúcson téma lesz az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága és a regionális együttműködés is: Moszkva mind nagyobb figyelmet szentel az ázsiai országoknak, s úgy ítéli meg, hogy a közelmúltban meg­tartott orosz-japán, illetve az amerikai-kínai csúcs kedvező alapokat biztosít a további elő­relépéshez a politikai és a gaz­dasági kapcsolatokban. Jelcin „újabb ázsiai randevúja" szintén az ázsiai nyitás politikájának ré­szét képezi. Moszkvát a NATO európai bővítésének tervei ázsi­ai kapcsolatainak szélesítésére ösztökélték, noha Oroszország határozottan tagadja, hogy va­lamifajta katonai szövetség lét­rehozásának terveit dédelgetné. A katonai együttműködés, a fegyverüzlet moszkvai vélemé­nyek szerint nem lesz külön té­ma Jelcin pekingi tárgyalásain, habár a felek minden bizonnyal érintik ezt a kérdéskört is. A Kreml lényegében elégedett a több milliárd dollárra tehető kí­nai vásárlásokkal - Peking a fegyverzet jó részét amúgy is csak orosz cégektől tudja jelen­leg beszerezni -, habár az árak tekintetében vannak viták. A két ország 1990-ben újította fel katonai-műszaki együttműkö­dését, s Moszkva Szu-27-es harci gépeket, tengeralattjáró­kat, illetve Sz-300 és TopMl tí­pusú légvédelmi rakétakomple­xumokat szállított Pekingnek. Kínában gyártani kezdik az Szu­27SzK gépeket és a "Smelj" so­rozatvetőket. Kínának nincse­nek repülőgéphordozói, mégis a haditengerészetnél rendszeresí­tett Szu-27K típúsú gépeket vá­sárolt Oroszországtól, továbbá Ka-28-as fedélzeti helikoptere­ket. MTI-HlR Belgrád. Újabb szerb háborús bűnös tett önkéntes vallomást az egyik szerb lapban, ezúttal a Dnevni Telegrafban: pár nappal azután, hogy Slobodan Misie azt állította, hogy a boszniai és hor­vátországi harctereken mintegy 70-80 polgári személyt ölt meg, Srboljub Suntic közölte, ő több mint 120 embert gyilkolt meg a délszláv térségben dúló háború­ban. „Pár horvátot kirángattunk a házaikból, s felsorakoztattuk őket a kutyáikkal együtt. Az el­sők még választhattak, hogy MTI-HlR Jeruzsálem. Jasszer Arafat pa­lesztin elnök szombaton elhang­zott lesújtó véleményével szem­ben Dávid Lévi izraeli külügymi­niszter vasárnap, a jeruzsálemi rádiónak nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy előrehaladás történt a Wa­shingtonban csütörtökön befeje­ződött izraeli-palesztin tárgya­lásokon -jelentette az AP. Arafat Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi államfőt tájékoztatta őket, vagy a kutyájukat puffantsuk-e le, ám a többiek­nek nem volt választási lehető­ségük" - mondta, majd azt is kö : zölte, hogy egy másik alkalom­mal azért lőtt le társaival együtt több horvátot, mert azok a hor­vát himnuszt énekelték. „„Bo­lond kérdés azt firtatni, hogy mindezt miért tettem: láttam fá­hoz szögezett szerb gyerekeket, illetve megskalpolt embereket. A horvátok úgy ölték meg az anyjuktól elszakított gyereke­ket, hogy lábuknál fogva a fal­hoz csapták őket. Mit kellett vol­na tennünk? Csak néznünk?" a megbeszélésekről, s szerinte sem a fontos, sem a mellékes kérdésekben nem történt érdemi előrelépés. A palesztin kormány közleményében ezért az izraeli küldöttséget tette felelőssé. Lévi viszont a rádiónyilatkozatban úgy vélekedett: bár az izraeli és a palesztin fél eltérő álláspontra helyezkedett, a washingtoni tár­gyalásokon kidomborodott az az óhaj, hogy együtt munkálkodja­nak az ellentétek kiküszöbölése és további együttműködési for­mák felkutatása érdekében. Lévi izraeli külügyminiszter szerint volt előrehaladás Arafat lesújtva Tovább gyűrűzik a bevándorlói botrány Belgiumban Újabb zavargás kezdődött. A 24 éves kereskedőt és pénzmosót két lövés érte, s ké­sőbb belehalt sebeibe. Zsebeiben több zacskó heroint találtak. Az incidens alatt több száz fős tö­meg gyűlt a helyszínre, amely a lövöldözés után nekitámadt a rendőröknek. Pénteken több rendőr és a zavargások több résztvevője megsebesült, mire a hatóságnak jóval éjfél után sike­rült valamelyest elcsitítania a helyzetet. Az esemény megmoz­gatta a szélsőséges csoportokat is. A szélsőbalos Belga Munka­párt röplapokat osztogatott a helysznínen, „Ki a rasszistákkal a rendőrségből!" felirattal. Az ide­gengyűlölettől sem mentes, szél­sőjobbos Flamand Blokk kijárási tilalmat követel a negyedben. Az események e párt szerint végér­vényesen bebizonyították, hogy egyrészt Brüsszelben a dzsun­geltörvények erősebbek minden más jogszabálynál, másrészt a városban a drogkereskedelem a külfödli maffia kezében van. MTI-HlR Kínában Csiang Cö-min jelenlétében kezdték meg a világ legnagyobb vízerőművének építését. A monumentális épületnek 2009-re állnia kell. Az építés megkezdéséhez több mint egymilló embert kellett kitelepíteni, mert városok, falvak kerültek víz alá. (ČTK/AP) Brüsszel. A belga főváros egyik bevándorlók lakta környékén szombaton megismétlődtek az utcai összecsapások, amelyek pénteken azután törtek ki, hogy a rendőrök lelőttek egy kábító­szerrel kereskedő marokkói fia­talembert. Szombaton este is­mét több száz bevándorló gyűlt össze Anderlechtben azzal a szándékkal, hogy aktívan meg­mutassa a rendőri fellépés miat­ti nemtetszését. A tüntetők kő­záport zúdítottak a csendőrök­re, Molotov-koktélokat dobál­tak, autókat borogattak, illetve gyújtottak fel. Tizenhatot közü­lük letartóztatott a hatóság, se­besülést nem jeleztek. Az incidens azzal kezdődött, hogy a rendőrség megpróbált feltartóztatni egy régóta üldö­zött, marokkói származású kábí­tószer-kereskedőt, Szaid Sarkit. A drogárus beleszaladt a rend­őrök autója, majd lövöldözés

Next

/
Thumbnails
Contents