Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)
1997-11-06 / 255. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 6. KOMMENTÁR Mi 26? Es mi 12? SZILVÁSSY JÓZSEF Ami eddig is nyilvánvaló volt, azt tegnapelőtt a szlovák kormány is egyértelműen kimondta: nem hajlandó megalkotni a kisebbségek anyanyelvének hivatali használatát szabályozó törvényt. Magyarázatként összetákolták azt a memorandumot, amelyben azt bizonygatják, hogy Szlovákiában nincs jogi vákuum, mert úgymond huszonhat törvényes norma rendelkezik a kisebbségek jogállásáról, tizenkettő pedig az anyanyelVhasználatuk jogáról. Tárgyilagos szakemberek tételesen kimutatták, hogy ez nincs így, s az európai intézmények szakértői is ugyanerre a következtetésre jutnak, ha elemzik a dokumentumot. Ez a kormány nem mondott le arról, hogy anyanyelvünket teljesen kiszorítsa a dél-szlovákiai hivatalokból és az ottani közéletből. Ezt napjainkban kínos volna ilyen nyíltan deklarálni, ezért találták ki a memorandumot, amely időhúzásként, a lényegről elterelő manőverként egyaránt megfelel. Dušan Slobodník, sőt a kormányfő is gyakran kérkedik azzal, hogy a finnországi svédeket és a dél-tiroli német ajkúakat követően a szlovákiai magyaroknak van a legszélesebb körű joguk. Ez a nyelvhasználatot illetően egyértelmű hazugság, hiszen például Hollandiában már a fríz is hivatalos nyelv az egyik tartományban, Belgiumban idestova két évtizede a vallon régió tíz önkormányzatában a német az első számú hivatalos nyelv, Romániában pedig néhány hónapja rendezték a magyarok és más kisebbségek hivatali anyanyelvhasználatijogát, méghozzá szóban és írásban, vagyis minden beadványra olyan nyelven kötelesek válaszolni, amilyen nyelven fordultak a hatósághoz. Most sem érdemes siránkozni, sérelmeinket szajkózni. Most is cselekedni kell. A Magyar Koalíció szakértői mielőbb megfelelő szakmai szinten elemezzék a memorandum hibáit, mellébeszéléseit, s erről a legrövidebb időn belül tájékoztassák a külföldi partnereket. Önkormányzatainknak pedig ma még van lehetőségük arra, hogy helyi érvényű rendelkezésekkel védjék a hivatali kétnyelvűség elvét. Ahogy azt más sok helyen megtették. Politikusaink, a jövő évi választások során pedig mindannyiunk feladata olyan szlovák kormány hatalomra segítése, amely nemzetállami elmeszülemények erőszakos valóra váltása helyett európai értékrendet vall és érvényesít nemzetiségi kérdésben is. JEGYZET Ki kell mondani! VOJTEK KATALIN Az igazgató úr racionális, gyakorlatias ember, igazi homo pragmaticus, s mint ilyen, ésszerűtlennek tartja és ezért nem szereti a kétes kimenetelű csatározást. Nem csodálkoztam, amikor kérdésemre, ott lesz-e az egynyelvű bizonyítványok ellen tiltakozó nagygyűlésen, kitérően válaszolt. Aztán hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogy nincs jogi fogódzó, nem létezik paragrafus, amely megvédené a kétnyelvű bizonyítványt kiadó pedagógust és az azt átvevő diákot a büntetéstől. Itt egyedül a törvénymódosítás segítene, és az a törvényhozás, nem pedig a pedagógusok vagy a szülők dolga. így hát az igazgatók nem tehetnek mást, mint hogy engedelmeskednek a törvénynek. Jogi szempontból tökéletesen igaza van, ha abból indulunk ki, hogy a törvényhozás célja az állampolgár rosszindulatú szekálása és jogainak értelmetlen korlátozása. És igaza van logikai szempontból is, amennyiben logikailag indokolható a kétnyelvű bizonyítvány betiltása. Ám a törvényhozás célja nem a jogszűkítés, és még nem akadt ember, aki logikailag elfogadható érvekkel képes lett volna megindokolni a kétnyelvű bizonyítványok betiltását. Törvénymódosításra azonban aligha hajlandók azok, akiknek minden tehetségük a jogcsorbító törvények kiagyalásában merül ki. Nem azért gyártogatták őket olyan nagy gonddal, hogy önszántukbóljottányit is változtassanak rajtuk. Valóban lehetetlen helyzet. De lehetetlen helyzetből csak a lehetetlent is megkísérelve lehet kitörni. Ölbe tett kézzel nem. Az emberiség egész története ezt bizonyítja. Nevezetesen azt, hogy a törvényt csak a haszonélvezői hirdetik szentnek, a károsultak ámítására. Mert törvényt bármilyet lehet alkotni. Zsidótörvényt is. Ami szent és sérthetetlen, az a jog. Jog a fölösleges korlátozásoktól, gonosz és esztelen tehertételektől mentes, emberibb és szabadabb életre. Persze ez a jog nem hull az ölünkbe, tenni is kell érte valamit. Például elmenni holnap a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elé, s ott mindezt elmondani. Világosan és egyértelműen. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Hiába rémítgetsz, én semmitől sem ijedek meg, ha a hatalmam megőrzéséről van szó. Különben ha kell, hát rákenem a szakszervezetekre, hogy bölcs és tévedhetetlen kormányom miattuk kénytelen kellemetlen döntéseket hozni... (Szalay Zoltán karikatúrája) Az alkotmánybíróság indoklásában is egyértelműen utalt a jelenlegi joghézagra Valójában csak nyolc Harminchárom jogszabály helyett már csak 26 előírást emleget a szlovák kormány kedden elfogadott memoranduma. FEKETE MARIAN „Ezek közül a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvének használatához való jogának szabályozásával 12 norma foglalkozik, és ezek meghatározó részei a jelen memorandum függelékét alkotják" olvashatjuk a dokumentumban. Eltekintve attól, hogy tizenkét jogszabály helyett 14 jogszabályból idéz (ami megbocsátható vétek, hiszen a kormány szakértői nem matektanárok, hanem inkább jogászok és közgazdászok), a kormány szakemberei által összeállított „törvénytár" egészen hiteles módon ábrázolja, mit is értenek itt kisebbségi nyelvhasználati jogokon. Elsőként idézik az alkotmány 34. cikkének második bekezdését mintegy bizonyítandó, hogy jogunk van az államnyelvet elsaÖt év múltán sem létezik ilyen törvény. játítani. Ez a rendelkezés tételesen azt mondja, hogy „a nemzeti kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó polgároknak a törvény által szabályozott feltételek mellett, az államnyelv elsajátításához való jogon kívül szavatolva van a/ a nyelvükön való művelődés joga, b/ nyelvüknek a hivatalos kapcsolatokban való használatának joga. c/ a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő OLVASÓI LEVELEK Itt a választási kampány A szlovákiai politikai színtéren zajló események egyértelműen arra mutatnak, hogy bár nem hivatalosan, de már megkezdődött a választási harc. Minden párt és mozgalom igyekszik megtalálni a számára legkedvezőbb választási esélyeket biztosító alternatívát. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom például a választási törvény olyan módosítását szeretné elérni, hogy az a lehető ügyek megoldásában történő részvételhez való jog." Az anyanyelvi művelődéshez való jog reális voltát igazolva a memorandum idézi az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 1984. évi törvényt és egy 1991. évi, tanfelügyelőségről szóló minisztériumi rendeletet. A kisebbségi nyelvek hivatalos kapcsolatokban való használatának jogával kapcsolatban viszont gyakorlatiag csak bírósági eljárási törvényekre tudnak hivatkozni (azaz a bíróságokról és a bírákról szóló törvényre, a Polgári perrendtartásra, a Büntető perrendtartásra, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvényre). Ezek a törvények azonban nem a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait szavatolják. A bíróság előtti anyanyelv-használati jog állampolgárságra, való tekintet nélkül elismert, nemzetközi dokumentumokkal szavatolt jog. Ezt nem az egyes államokon belül kisebbséget alkotó nemzeti közösségek érdekében találták ki. Itt olyan jogról van szó, amelyre a szlovák nemzetiségű államalkotó polgár, de más is bátran hivatkozhat a világ legalább 150 országában, ha bíróság elé akarják állítani, ha ott pereskedni akar, stb. A kisebbségi állampolgár hivatalos hercehurcái során ritkán kerül kapcsolatba a bíróságokkal, amelyek egyes tapasztalok szerint olykor sokkal inkább tiszteletben tartják, mondjuk, egy török kamionsofőr jogait, mint a hazai kisebbségekhez tartozó polgárokéit. Akik viszont sokkal gyakrabban kerülnek kapcsolatba a közigazgatási vagy az önkormányzati szervekkel. Sokkal gyakrabban szorulnak rá arra, hogy ilyen esetekben használják az anyanyelvüket a „hivatalos legnagyobb parlamenti képviseletet biztosítsa neki. Nem egészen egy évvel a választások előtt igazán nem tisztességes dolog a választási törvény módosítása. Annyi bizonyos, hogy a kisebb pártok parlamentbe való bekerülésének ideje immár leáldozott, az ország jövőjét 3 vagy 4 nagyobb politikai tömbbe tömörült koalíció fogja meghatározni. Ez a jelenség a politikai élet kikristályosodásához vezet, a választópolgár számára pedig áttekinthetőbb kínálatot nyújt. A nagykoalíciók megalkotásának fontosságát a jelenleg ellenzékben lévő pártok már felismerték, érintkezés" során. A kormány által is idézett alkotmányi rendelkezés szerint ehhez joga van. De ez a jog őt „a törvény által megállapított feltételek mellett" illeti meg. Ám öt évvel az alkotmány elfogadása után sem létezik ilyen törvény. így aztán kétséges, hogy ezt a jogát valóban érvényesíteni tudja-e a kisebbségi állampolgár. Ha ugyanis ez az alkotmányos jog megilleti, akkor sem tud élni vele, mert nincs törvény, amely szabályozná a joggyakorlás, a .joggal való élés" feltételeit, módját. Éppen Ezt a jogát valóban érvényesíteni tudja-e? csak az elmúlt hetekben szögezte le a szlovák alkotmánybíróság, hogy elvben jogunk van az anyanyelvünknek a hivatalos kapcsolatokban történő használatához, de nem szabad elvárnunk azt, hogy a hivatalos szervek is használják az anyanyelvünket a velünk fenntartott hivatalos érintkezés során. Ha bárki elolvassa az alkotmánybíróságnak az államnyelvről szóló törvény ügyében hozott határozatának indoklását (márpedig ezt külföldön is tanulmányozni fogják), észre kell vennie, hogy az alkotmánybíróság ismételten is utal arra a joghézagra, az alkotmány által „szavatolt" kisebbségi jogok törvényi szabályozásának hiányára, amelyet a kormány a keddi memorandumával próbált tagadni. És egyáltalán, a memorandum címzettjeinek rá kell majd jönniük, hogy a kormány által említett 26 vagy 12 (esetleg 24) jogszabály közül mindössze nyolc foglalkozik a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaival. és életre hívták a Szlovák Demokratikus Koalíciót. Ezt a példát a Magyar Koalíció pártjainak is követniük kellene. Németh Géza Alistál ízléstelen reklámok Természetesen ízlés és szemlélet dolga, hogy ki milyen szemszögből nézi és értékeli a reklámokat. Szerintem a hirdetéseknek nem szabadna hazugságokat tartalmazniuk, és nem lehetnek etikátlanok, a közerkölcsöt sértők. TALLÓZÓ PRAVDA A rendőrség nem tudta pontosan azonosítani azokat, a csuklóban levágott kezű holttesteket, amelyeket október végén találtak Eperjes mellett. Valószínűleg két kassai vállalkozóról van szó, Igor M.-ről és Rudolf T.-ről. Egyikük társa bevallotta, hogy elrettentésül megkapta az egyik levágott kezet, és így járt Rudolf T. egyik közeli kolléganője is. A hírek szerint Marián V. Róbert Holubbal került összetűzésbe. Holub testvére napok óta vizsgálati fogságban van. A rendőrség már ismeri a feltételezett gyilkosokat is, de egyiküket a kelet-szlovákiai maffiaháborúban azóta szintén megölték. SME A klimatológusok szerint ha nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, az üvegházhatás következtében 2075-re a légkör Közép-Európában 4 fokkal felmelegszik. Ez azt jelentené, hogy a Duna menti alföld jelenlegi klímája egészen Árváig felkúszna. A hegyekben hatfokos felmelegedést feltételeznek. Alacson^hőmérsékletek továbbra is előrordulnának, de ezeket olyan mértékű felmelegedések követnék, hogy a hótakaró sehol sem maradna meg tartósan. Milan Lapin klimatológus szerint ilyen helyzetben a hegyekben csak műhavon lehetne sízni. národná.OBRODA Milan Tokár külügyminisztériumi szóvivő természetesnek nevezte, hogy a Vatikánnal tervezett alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról nem közölnek információkat. Szerinte a nyilvánosságra csak a végeredmény tartozik. Cáfolta viszont, hogy Szlovákia ignyt tartott volna a püspökök kinevezésével kapcsolatos vétójogra. Hangsúlyozta viszont azt az igényt, hogy „a két fél illedelmes partnerként tájékoztassa egymást az együttműködést érintő személyi kérdésekben." PRÁCA A parlament alkotmányjogi bizottsága elhalasztotta annak a javaslatnak a megtárgyalását, amelynek értelmében parlamenti döntés alapján a pszichiátriai társaság megvizsgálná Vladimír Mečiar kormányfő egészségi állapotát. A halasztás oka, hogy a javaslatot beterjesztő egyik képviselő sem volt jelen. Milan Sečánsky bizottsági elnök szerint a beterjesztő KDM-es képviselők egészségi állapotát kellene kivizsgálni. NOVÝ ČAS A fogyasztási cikkeket árusító pozsonyi Avis boltot úgy fosztották ki, hogy a szomszéd pincéből lyukat bontottak a falon. Érdekes, hogy a ház lakói számára nem volt furcsa, hogy a pincében éjszaka öt órán át vésik a falat. A tolvajok egyébként 360 ezer koronás zsákmánnyal távoztak. Sajnos, rossz példák bőven akadnak. Az egyik legvaskosabb, legotrombább reklámot Kassa Abaszéplak városrészében a Hernádot átívelő híd egyik oldalán láttam, amelyen a következő olvasható (a hitelesség kedvéért eredeti változatban, tehát szlovákul közlöm): „Postavte dom, zasaďte strom, robte syna a poistite to!" Azt hiszem, nem szükséges a fordítás. Hogy lehetett a reklám készítőinek ekkora ízlésficamuk? Vajon ki engedélyezte, hogy közterületen ilyen otromba felirat virítson? Iván Sándor Kassa