Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-29 / 275. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 28. PAN

OR

Á

MA - HIRDETÉS F

J Jan Svérák: „Nincs recept arra, hogyan kell Oscar-díjas filmet forgatni..." Előmozdítani a jót Arany Glóbusz, Cseh Oroszlán, Oscar. Úgy tűnt, minden lényeges díjat megkapott már. New Yorkban, a Carnegie Hall koncerttermében pár nappal ezelőtt Jan Svérák az ENSZ Béke-díját vehette át Kolja című filmjéért.^ SZABÓ C. LÁSZLÓ Szakmai zsűri Los Angelesben működik. Ez a New York-i neves diplomatákból áll. De a díjat most is jeles személyiség adta át. Milos Formán, aki még sosem részesült hasonló elismerésben. Jan Svérák boldogan meséli: Spielberg Holocaustemlékműve, az ugyancsak Békedíjas Schindler. listája után elmondhatatlan öröm volt számára ott állni a Carnegie Hall közönsége előtt, és ekkora kitüntetést szorongatni. Ez az ünnepség is körülbelül úgy zajlik, mint az Oscarátadás? Az utolsó pillanatig titokban tartják, ki kapja a díjat? Nem. New Yorkba már úgy utaztunk az édesapámmal, aki a Kolja forgatókönyvét írta, hogy tudtuk, miénk a díj. így nem kellett izgulnunk, találgatnunk, hogy mi lesz, és elmaradt a hosszú várakozás is. A díjátadást megelőző, kissé elnyújtott műsort nem is néztem végig. Kint beszélgettem a film producerével, Eric Abrahammal, aztán táncoltam is egy kicsit. Örömtánc pezsgővel? Pezsgő nélkül. Ünnepelni itthon, családi körben szoktunk. Formán mivel gratulált? Azzal, hogy ő kétszeresen is boldog. Először is azért, mert jó filmnek tartja a Kolját, másodszor pedig úgy érzi, ez a film oldani fogja az oroszok elleni gyűlöletet, amelyet a kommunista rendszer és a szovjet csapatok '68-as bejövetele váltott ki a csehekben. Örökös haragban ugyanis egyetlen néppel, nemzettel sem élhetünk, mondta, és a Kolja majd nagymértékben változtat megromlott kapcsolatunkon, negatív érzelmeinken. Oroszországban hogyan fogadták a filmet? Annál a jelenetnél, amikor édesapja - aki egy hegedűs gyászhuszárt játszik a történetben - még a viJan Svérák édesapjával és Andrej Halimonnal (Miloš Fikejz felvétele) zet is megtagadja az olajos kezű szovjet katonáktól, nem érezték sértve magukat a nézők? Mindenütt máshogy fogadják ezt a képsort. Van, ahol dermedt csendben, másutt meg hirtelen felmorajlik a közönség. Nagy tetszést, azt hiszem, sehol sem vált ki. Az orosz nézők egyébként sem törik magukat, hogy lássák a filmet. Moszkvában két mozi, Szentpéterváron pedig csak egy tűzte műsorára, az Uraiban pedig egyedül Jekatyerinburgban vetítik. Az orosz Film című havilap felmérése szerint októberben a tíz legnézettebb film listáján a Kolja a Sötét zsaruk és az Ötödik elem után szerepel. Egy másik tény, gondolom, mégis megnyugtatja. A világ több mint negyven országában vetítik. Fokvárosban ez volt a fesztivál nyitófilmje, Kolumbiában ez most a legnagyobb „sláger", a dél-olaszországi Citta di Mirabellában kiemelkedő díjat nyert. És a sikersorozatnak bizonyára még sokáig nem lesz vége. Én nem szeretek és nem is akarok jósolni. Egy film sikere amúgy is kiszámíthatatlan. Ha előre és pontosan tudná az ember, hogy mi kell az ilyen nagy sikerhez, akkor a világ összes filmje e megadott recept szerint készülne. Édesapja mégis tudhat valamit erről a nemlétező receptről. A Jifí Menzelnek írt Az én kis falum és az Altalános iskola, amelyből ön forgatott filmet, a maga idejében ott volt a legjobb öt Oscar-esélyes film között. Apámnak néha egyetlen mondat is elég, amely megindítja a fantáziáját. A Kolja esetében a későbbi ötletadó, Pavel Taussig mondatai inspirálták. „Képzeld csak el, moziba akar menni ez az édes kis kölyök, és mert sehol egy néző, megveszel öt jegyet, csakhogy levetítsék a filmet. És csak ti ketten ültök majd a moziban, és látni fogod az arcán, hogy mennyire boldog ..." És ezek után apám elkezdte írni a forgatókönyvet. Én pedig, aki minderről nem tudtam, forgatás közben épp ezt a jelenetet akartam kihagyni. Mire apám szinte rámripakodott, hogy „Megbolondultál? Az egész filmet ez indította el bennem..." Az kinek az ötlete volt, hogy a történet egy kisfiúról szóljon? Mert szólhatott volna egy bájos kislányról, mondjuk Katyusáról is. Japánban is feltették ezt a kérdést, és ott is azt feleltem, hogy a történet szerintem így izgalmas. Egy ötvenöt éves agglegény nyakában marad egy ötéves kisfiú. Mire a japán hölgy gyorsan megjegyezte: szerinte Koljában már ott lakozik a majdani ellenség. Most még kicsi és ártatlan, de ahogy az orosz katonákkal társalog, már abból is érezhető, hogy egyszer talán megszálló lesz. Egy kislány esetében azonban ez a veszély sosem áll fenn, bizonygatta. Na, mit szól ehhez az elemzéshez? Meglepő. Sőt elképesztő. Én is csak bámultam és hallgattam. Tokióban nagydíjat nyert a film, nemzetközi sikersorozata is ezzel kezdődött. Most, hogy szerte a világban mindenütt „arat", nem érzi veszélyét annak, hogy a nagy ragyogás közepette elfordul majd a nagyszabású, cselekménydúsabb sztorik felé? Egyelőre nem fenyeget ez a veszély. Apámat is, engem is a hétköznapi sorsok érdekelnek. Azok a történetek, amelyek a jót mozdítják elő a nézőben, tehát pozitív előjellel szórakoztatnak. Következő filmje, amely a második világháború idején angliai szolgálatot teljesítő cseh pilótákról szól, ilyen lesz? Mivel angol nyelven, angol színészekkel készül, nagyon sokan attól félnek, hogy - nem. Hogy a kinti producer nyomására a nyugati nézők ízlését fogom szem előtt tartani. Csakhogy a film elején az áll majd, hogy Rendezte: Jan Svérák. Az pedig én vagyok. És én is maradok. November 27-én orosz vendégeket üdvözölhettünk a Vigadóban, nyugat-európai repertoárral Keringő, Polina és Sibelius HORKAY TAMÁS Véget értek fővárosunk őszi fesztiváljai, és a pozsonyi zenei élet zavartalanul (?) folytatódik. November 27-én orosz vendégeket üdvözölhettünk a Vigadóban, nyugat-európai repertoárral. Érdekes konfrontációra nyílt lehetőség. Alexander Dmitríjev volt az est karmestere, a szentpétervári szimfonikusok első karmestere ő már 1977 óta, tehát Európa-szerte ismert névről van szó. Ehhez képest - nem nyújtott igazán kiemelkedőt. Jean Sibelius 2. szimfóniájával kezdődött a koncert, egy olyan szerző művével, aki az utóbbi időben divatos lett nálunk; ez elsősorban a finn komponista egyedi, a már unalomig eljátszott szokványrepertoárhoz képest felüdülést jelentő stílusával magyarázható. Azért itt-ott Sibelius zenéje is romantikus (néha nagyon is), emellett egyszerre hajmeresztően modern és archaikus, vidékiesen idillikus és kegyetlenül durva. Dmitrijev kielégítően adta át a mű sokféle arcát, hangulatbeli változásait, s pálcája alatt ritka fegyelmezett, pontos teljesítményt nyújtottak a szlovák filharmonikusok. Szünet után egy „agyonjátszott" romantikus művet (tegyük hozzá: remekművet) hallottunk, Schumann Zongoraversenyét, a rendkívül bájos, 22 éves moszkvai Polina Ószetyinszkaja előadásában. Polina finom tónusa és intimitás iránti érzéke feledtette a tényt, hogy a Schumanndarab értelmezését illetően nem . hozott semmi újat - ennek ellenére voltak nagyon ihletett pillanatai, melyek mindenekelőtt a mű gyengéd, lírai jellegét hangsúlyozták (talán túlságosan is), és technikai felkészültsége is megérdemli a legnagyobb elismerést. (Kár, hogy a pozsonyi zenekar ezúttal nem remekelt: de hát nálunk az már szinte hagyomány, hogy a versenyművek zenekari kíséretének kidolgozottsága, enyhén szólva, nem a legmagasabb színvonalú. Rögtön említsük meg azt is, hogy ez nagyrészt a mindenkori karmester számlájára írandó.) A hangversenyt egy Ravel-mű zárta, a La Valse. Ez a kompozíció tulajdonképpen a bécsi keringő ironikus apoteózisa (1914-ben keletkezett), s nagy kifejezőereje az óriási, már-már őrületbe kergető zenekari fokozásban rejlik (lásd: Bolero). Dmitrijev éppen ezt a fokozást nem érzékeltette eléggé, a darab feszültségét nem tudta megtartani, s ezáltal a mű felépítése is kissé odaveszett. Ami viszont az egészet illeti - egyetlen filharmonikus koncert se legyen rosszabb! A világhódító lovag Amikor Pavol Dobšinský több mint száz évvel ezelőtt több kötetben megjelentette a szlovák népmeséket és szlovák népmondákat tartalmazó hatalmas munkáját, aligha sejtette, hogy még száz év elteltével is a szlovák nép egyik legolvasottabb és leközkedveltebb alapműve lesz, olyan nemzeti kincs, amelyeken nemzedékek egész sora nő fel, s amelyet fiatalok és idősebbek még ma s egyaránt nagy-nagy élvezettel olvasnak. A Kalligram könyvkiadó karácsonyra „A világhódító lovag" címmel a legszebb szlovák népmesékből nyújt át egy csokorra valót az olvasónak. S bár, a szlovák népmesék fő motívumai nemzetközi eredetűek, részét képezik a közös európai örökségnek, a mesék megformálása, helyi színeinek erőteljes érvényesülése révén hűen tükrözik a szlovák nép gondolkodásmódját, érzelmeit, vágyait, magát a szlovák nép jellegét. A szlovák népmesék magyar olvasója számos rokon vonást fedezhet fel a két népmesében. Ez korántsem véletlen, hiszen a szlovák és a magyar népet több évszázados közös múlt köti öszsze, s ez a mesék szellemiségén, világszemléletén is jól érzékelhető. A szlovák népmesék csodálatosan tündöklő, tiszta és változatos világát, a királyok, királykisasszonyok, a paraszti származású hősök és csúf boszorkányok nemes és gonosz tetteit századunk egyik legkiválóbb szlovák festőművészének, Ľudovít Fullának színes illusztrációi teszik érzékletessé. (kk) A világhódító lovag Pavol Dobšinský SZÍNHÁZ ;:; SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: A nyilvánosság kizárásával (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: A velencei kalmár (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Nabucco (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Bean (am.) 13.30 Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.30, 18, 20.30, 22.30 OBZOR: A titkosügynök (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Lost highway (am.) 15.15,17.30, 20 KASS

A ÚSMEV: Peacemaker (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Kis kerítőnők (am.) 16.15,19.15 DRUŽBA: Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A kapcsolat (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL:Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Eskütétel (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA:Az ötödik elem (am.) 17, 19 GALÁNTA MOZI: Az elveszett világ (am.) 17.30, 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Az őserdő hőse (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Az elveszett világ (am.) 16.30, 19.30 RIMASZOMBAT - ORBIS: Mindenki azt mondja: szeretlek (am.) ROZSNYÓ - PANORÁMA: A csillagokat az égről (szlov-cseh) 16.30,19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Féktelenül 2: Teljes gőzzel (am.) 18 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban Polina Ószetyinszkaja (Archív felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ma 9-kor kezdődik a Hétről hétre c. publicisztikai magazin. Szó lesz benne belpolitikai, ill. szlovákiai vonatkozású külföldi eseményekről. A műsor második órája közösen készült az Új Szó sportriporterével, Zsigárdi Lászlóval. A központi téma: a szlovák labdarúgó élvonal őszi idénye. 13 órakor a Kaland az élet c. műsorban a deáki Szabó Lajos eseménydús életét mutatjuk be. 14kor hírek, majd a szlovák nyelvművelő rovat következik. 14.10től Víz, víz, víz címmel riportösszeállítás hangzik el. Szó lesz benne a vízimolnárok életéről, Ozsvald Árpád pedig azt mondja el, miért szereti a tengert. 200 éve született Donizetti. A 15 órakor kezdődő műsorban az olasz zeneszerző életútját mutatjuk be. 15.30-kor Tudomány és technika. A japán Kyotóban környezetvédelmi világértekezletet tartanak decemberben. Témája a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátásának korlátozása. A műsorban megemlékeznek Wigner Jenő születésének 95. évfordulójáról is. Köszöntő 16.05-kor. Vasárnap adáskezdés 9 órakor hírekkel. 9.15-kor a Világosság c. egyházi műsor evangélikus félórával jelentkezik. Rajtok János esperes, losonci lelkipásztor az adventről elmélkedik, beszélgetés hangzik el egy kántorképző tanfolyamról és a Magyar Evangélikus Misszióról. 10.25-kor Kölyökvilág. A duna-szerdahelyi szabadidőközpont látogatói már a karácsonyra készülnek, a pozsonypüspöki tanulók a Mikulást várják. 10.55-kor Anyanyelvünk. 11 órakor Segítsünk. Szólunk az orvosgenetikai központok működéséről, az éjszakai bevizelés okairól és a gyógyítás lehetőségeiről, egy mozgáskorlátozott fiatalember pedig testi-lelki fájdalmait beszéli el. A déli hírek után jelentkező Randevú vendégei: Bauer Kinga japán szakos hallgató, a Sharon együttes és John Mayall. 15-kor Irodalmi mozaik: ízelítő hangzik el arról az összejövetelről amelyet a Szlovákiai Magyar írók Társasága tartott Gál Sándor 60. születésnapja alkalmából. 15.30-kor a Hazai tájakon néprajzi műsor a madari disznóölés szokásáról szól. Köszöntő 16.05. (the)