Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)
1997-11-28 / 274. szám, péntek
ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 28. PAN OR Á MA - HIRDETÉS F J „Ne külön lépjünk a tétovaság árnyai alatt" Európára tekintenek A költő biográfiája: 1937. november 29-én született Búcson. Iskolába szülőfalujában és Komáromban járt, ahol mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Tagja a szlovákiai magyar költészet legerőteljesebb és legfigyelemre méltóbb teljesítményeket felmutató nemzedékének. DUSZA ISTVÁN Legismertebb kötetei: Arc nélküli szobrok (1964), Napéjegyenlőség (1966), Nem voltam szent - elb. (1968), Szabad vonulás (1969), Múmia a fűben elb. (1970), Kőlapok (1973), Tisztább havakra (1976), Folyó (1978), Liliomos kürtök - rip. (1979), Kavicshegyek - vál. elbeszélések (1979), Mesét mondok, valóságot (1980), Fekete ménes (1981), Új Atlantisz - vál. versek (1982), Az Éden és Golgota között (1984), Egyetlen idő (1988), Kettényílt napkorong (1992), A következő halál (1994), Szél (1995) Neve elválaszthatatlan attól a nemzedéktől, amelynek költői indulását követően szinte magányosan berobbant a szlovákiai Egyszerre rettent, és egyszerre mozgósít a lelki lustulás ellen. magyar irodalomba. Mai költészetének teljessége azonban az 1973-ban megjelent Kőlapok kötetben mutatkozott meg először. A Tíz szonett című versciklusa nemcsak a forma tisztaságával, hanem a gondolati líra és a népiség intellektuális ötvözetéből született újszerűségével lett a magyar költészeti antológiák kihagyhatatlan darabja, a bartóki és a Nagy László-i mérték hazai példázata. Költészetében mind a mai napig az egyén létezésének lelki, fizikai és történelmi kataklizmáinak leképezése, a gondolatiság és a paraszti származás szimbolikája árad felénk a természet és a társadalmi gyökerek hajszálerekhez haGál Sándor verseivel élni kell,táplálkozni a szavakból fakadó gondolatáramokkal. (Archív felvétel) sonló versszövedékein át. Ezekből felfakadó metaforáinak, képeinek szinte mesteri sűrítményeként olvasom évek óta újra és újra a Jóslat című versét: „CSEND / AZ IDŐ SEM MOCCAN / TEMETŐINKBEN SÍRKÖVEINKRŐL / NEVÜNKET / LEFÚJJA A SZÉL" Egyszerre rettent, és egyszerre mozgósít a lelki lustulás ellen, amely fenyeget. A csend, az idő, a kő és a szél kicövekelt metaforái Gál Sándor költészetének. Eredeti verseskötetei sorában Az Éden és Golgota között című jelentette 1984-ben a lírai pályaív további emelkedését. Nem véletlenül jelent meg a Virrasztások ciklusban mindannak az összegzése, amit addig költészetében napviSzavalóversenyek szinte kötelező darabja lett a Könyörgés... lágra küzdött. Ennek a verskötetének olvasásakor jutottam először arra a gondolatra Gál Sándor lírája kapcsán, hogy eléggé egyoldalú kritikusi (és napjainkban immár irodalomtörténészi) beállítások fenyegetik - „borúlátó, tragikus, halálról és elmúlásról beszélő" pedig nemcsak a versek mélysége, hanem költészetéről tett vallomásai is ennek az ellenkezőjét bizonyítják: „Mert minden vers: visszatérés. Hogy újra és újra képesek legyünk megvalósítani önmagunkban a csodát. A verset - azt a csodát, amely kívül esik a halálon." Lám, maga a költő adta meg a kulcsot verseinek valós megértéséhez. A Virrasztásokban a gyermeke, az édesanyja, Ady Endre, József Attila, Apollinaire, Bartók Béla, Kányádi Sándor és Hamlet nevével kapcsol egybe éjszakai csendeket, a lélek üzeneteit, a természet pentaton zajait, s a kifehérített koponya éjszakát beragyogó világlásán át kapcsolódik világirodalmi áramlatokhoz. Gál Sándor verseivel élni kell, táplálkozni a szavakból fakadó gondolatáramokkal. Nem véletlenül szeretik költészetét oly sokan. Versértők és versérzők. Szavalóversenyek szinte kötelező darabja lett a Könyörgés, melynek két sorát választottam írásom címéül. A hatvanadik születésnapját ünneplő költő utóbbi három verskötetét már nem kísérte olyan visszhang, mint a megelőzőeket. Pedig a Kettényílt napkorong című kötetében Mítoszi küszöb című ciklus darabjai a szlovákiai magyar költészetben oly ritka bölcseleti líra szép opuszai. Bár, A következő halál című kötetben nem hozott újat a tőle ismert és megszokott lírai ön- és világreflexiókon kívül, de ezután a Szél című kilenctagolású poémáját összegzésnek és szintéziskeresésnek is tekinthetjük Gál Sándor költészetében. Ez a megfoghatatlan, egyszerre fizikai és egyszerre lelki fluidum, egyszerre teremtő és romboló, kiteijedés nélküli és végtelen méreteket öltő levegőbeni zuhanás, szárnyalás, simogatás, áradás és áramlás, ami a szél, sűrített metaforája a Gál-lírában jelenlevő csendnek, időnek, térnek, mozgásnak. Koncentrált erőknek, melyek homokszemekké morzsolják a követ, megárasztják a folyót, időn Idvülre szárnyaltatják a verset. Ujváry Zoltán Szülőföldön hontalanul című műve szlovákul - a Lilium Aurum gondozásában Szükség van ilyen könyvekre MISLAY EDIT Pozsony. Könyvbemutatóra hívta kedden a Magyar Intézet az olvasókat. A Zichy-palotában rendezett esten, melynek házigazdája A. Szabó László volt, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum új kötetével ismerkedhetett meg a közönség. Ujváry Zoltán néprajzkutató, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzorának Szülőföldön hontalanul című könyvét, melyben egy gömöri parasztembernek és családjának sorsával szól a csehországi deportálásokról, a magyar olvasóközönség már ismerheti. Nem is kifejezetten őket várták e rendezvényre, hanem a szlovák olvasókat, hiszen a Lilium Aurum - Galina Sándorová fordításában, Csáky Károly előszavával - szlovákul jelentette meg a könyvet. Nem volt túl népes a közönség, ami talán egyrészt - Miroslav Kusý professzor értékelő szavaiból is kitűnt - érthető is. Ki kitől kér bocsánatot? címmel tartott beszédében ő -maga is bevallotta: emlékszik arra, amikor Szlovákiából kiűzték a cseheket, a zsidókat, a németeket, de a magyarok deportálására nem emlékszik. (Az elmúlt 50 év alatt a hatalmon lévők mindent elkövettek, hogy fátyol borítsa történelmünk e kínos és szomorú fejezetét, vagy pedig többnyire mindenféle „elfogadható fedőnévvel" beszéltek róla.) Kusý professzor meglepetéssel tapasztalta, hogy a szlovákok többsége úgy tesz, mintha deportálások soha nem is lettek volna. Zioflán QJ/váľu Az idő szele pedig szinte nyomtalanul elsöpörte '89 novemberét, amikor a tereken a magyar szónokokat is hatalmas ovációval köszöntötte a tömeg. Újra tapasztalható a magyarok iránti ellenszenv, melyet a nacionalizmus hangos szónokai gyűlölködő beszédeikkel még inkább szítanak. Irracionalizmusukra a magyarok tárgyilagosan, tényekkel válaszolnak. Az érzelem mintha teljesen háttérbe szorult volna érvelésükből. Fábry szenvedélye már a múlté. De, mint Kusý professzor megjegyezte, az érzelmek nélkül az egyéni történetek, az emberi sorsok is mintha eltűnnének a történelem süllyesztőjében. Ujváry Zoltán könyvét olvasva azonban eszébe jutott egy másik történet is, melyet a barátja mesélt neki arról, hogy 14 évesen, magyarként miért nem érezhette magát szabadnak a háború után. Ezért kell ilyen könyveket olvasni, mondta Miroslav Kusý. És főleg azoknak, akik bocsánatot követelnek a magyaroktól. Egyes szlovákok ugyanis máig meg vannak győződve a magyarok kollektív bűnösségéről. De még egyetlen szlovák politikus sem állt elő olyan javaslattal, hogy a szlovák nemzetnek kellene bocsánatot kérnie valakitől. „Ha én lennék az oktatásügyi miniszter, grantot. írnék ki az ilyen, emlékeinkben élő történetek összegyűjtésére, kiadására, s a szlovák iskolákban kötelező olvasmánnyá tenném. De amíg ezek megszületnek, Ujváry Zoltán könyvét ajánlom" - mondta Kusý professzor. „.. .a szlovák iskolákban kötelező olvasmánnyá tenném." Ujváry Zoltán, aki szintén jelen volt az esten, megköszönve az elismerő szavakat, a könyv születéséről mesélt. Mint mondta, örül annak, hogy e kötet szlovákul is megjelent, mert csak a múlt hibáinak ismeretében kerülheti ki a két nemzet a jövőben a hasonló tragédiákat. Erre pedig nagy szükség lenne, „Hiszen annyira közel vagyunk egymáshoz" - írta Csáky Károly a könyv előszavában. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap délután a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségén Boros Jenő nagykövet átadta Göncz Árpád köztársasági elnök magas rangú kitüntetését Turczel Lajos irodalomtörténésznek és -kritikusnak, nyugalmazott egyetemi docensnek, illetve Vojtech Kondrót költő-műfordítónak, aki a modern magyar líra ismert és kiváló népszerűsítője. Turczel Lajos tanár úr a szlovákiai magyar irodalom érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vette át; Vojtech Kondrót műfordítói munkássága elismeréseként a Köztársasági Elnök Arany Emlékérmét kapta. „Turczel Lajos és Vojtech Kondrót természetesen nagyon különböző pályát járt végig. Ez már különböző szakmájukból is következik. Abban azonban látok azonosságot, hogy mindketten úgy szolgálták és szolgálják nemzetüket, nemzetiségüket, hogy Európára is tekintenek. Hogy egy tudományos meghatározást használjak: az értékek egyetemességében és az értékfejlesztés folyamatosságában hisznek. (...) Bízzunk abban, hogy az a humanista meggyőződés, amely Turczel Lajos és Vojtech Kondrót munkásságának sajátja, egyre szélesebb körökben hat itt, Szlovákiában és nálunk, Magyarországon is" - mondta többek között Boros Jenő. Turczel Lajos elmondta, nagy öröm számára a kitüntetés, mint ahogy az is, hogy éppen Vojtech Kondróttal együtt vehette át, mert műfordítói tevénykenységét a szlovák-magyar kapcsolatok szempontjából is nagyon jelentősnek tartja. Mint megjegyezte, idős, törődött emberként már csupán egyetlen vágya van: néhány évig még dolgozni szeretne. Vojtech Kondrót köszönetképpen legkedvesebb műfordítását, Ady Endre Egyedül a tengerrel című versét olvasta fel. (mislay) Turczel Lajos, Boros Jenő és Vojtech Kondrót (Fotó:Dömötör Ede) Szlovákiai Táncháztalálkozó Komárom. Vasárnap fél tizenegykor Az aprók táncával kezdődik a sportcsarnokban a Szlovákiai Táncháztalálkozó. A legkisebbeket Palkovics Zoltán (Budapest) tanítja az alapokra, a Kolompos együttes segítségével. Az Aprók táncának gálaműsorában a komáromi, a dél-komáromi Garabonciás és a zselizi Kincső gyermek néptáncegyüttesek lépnek színpadra. 12.30-17.00-ig moldvai csángó, gyimesi csángó, zoboralji, vajdaszentiványi, bonchidai és somogyi táncokat oktat Hégli Dusán, Richtarcsík Mihály 7 Góts Erzsébet (Szlovákia), Nagy Zoltán József - Balogh M. Ágnes , Fülöp Attila (Budapest). A zenét az Ökrös, a Tükrös, az Egyszólam és Tatros együttes szolgáltatja. Ugyancsak fél egytől kezdődik, és 16 óráig tart a szlovákiai magyar népzenei együttesek és magyarországi vendégek koncertje. A17 órakor kezdődő Gálaműsorban közreműködnek az oktatók és a kísérő zenekarok, valamint Páll István dudás, erdélyi hagyományőrzők és a szlovákiai magyar népzenei együttesek. Mulatsággal, gömöri, mezőségi és kalotaszegi táncokkal zárul a Szlovákiai Táncháztalálkozó, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A sevillai borbély (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) KIS SZÍNPAD: Őrült nap (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Nabucco (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.30, 18, 20.30, 22.30 OBZOR: A titkosügynök (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Lost highway (am.) 15.15,17.30, 20 KASS A ÚSMEV: Peacemaker (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Kis kerítőnők (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A kapcsolat (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL:Álljon meg a nászmenet! (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Eskütétel (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA:Az ötödik elem (am.) 17, 19 GALANTA MOZI: Az elveszett világ (am.) 17.30, 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Casper (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Az elveszett világ (am.) 16.30, 19.30 RIMASZOMBAT - ORBIS: Mikrokozmosz (fr.) ROZSNYÓ - PANORÁMA: A távolság horizontja (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Féktelenül 2: Teljes gőzzel (am.) 18 Gál Sándor költő hatvanadik születésnapját ünnepli Turczel Lajos és Vojtech Kondrót kitüntetése