Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-05 / 254. szám, szerda

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 31. Vádol a Metész Kiskőrös. A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (Metész) Sztrájkbizottsága november 2-án nyilatkozatot adott ki a hétfői rendezvényéről, melyben az állt, hogy „bár törvénytelennek ítélik a rendőrség és a bíróság döntését de ennek ellenére tudomásul veszik azt." A sztrájkbizottság megváltoztatta az útvonalat és forgalomlassítás helyett a főváros elhagyásáról döntött. Sehová nem szervezett sem tüntetést, sem szónoklatot. így a parlament elé sem, csupán ott elhaladva kürtszóval kívánt tiltakozni a módszerek ellen. Ezeket a tényeket a közszolgálati híradások elhallgatták. Ezért a Metész sztárjkbizottsága a lakosság félrevezetésével vádolja a Híradót, a Hét és a Rádió Krónika szerkesztőségét a Budapesten történt brutális rendőrségi fellépésekért. (OS) Václav Havel egészségi állapota nem lehet akadálya annak, hogy ismét jelöltesse magát az elnöki tisztségére - jelentette ki Miroslav Čerbák, az államfő egészségére felügyelő orvosi konzílium vezetője, aki szerint az államfő már jobban érzi magát, s megszűnt a láza is. Az elnöki szóvivő bejelentette: Havel szombaton, amennyiben egészségi állapotában nem következik be fordulat, megszakítja kórházi kezelését és kinevezi a 3 új minisztert. (ČTK) Szivárgás a zsilipkamránál Moszkva. A Mir űrállomás egyik zsilipkamrájának külső nyílászáróját hétfői űrsétájuk után nem sikerült légmentesen bezárni az űrhajósoknak-jelentette a földi irányító központ szóvivője. Szolovjov parancsnok és Vinogradov fedélzeti mérnök holnap megkísérlik légmentesen lezárni a rosszul záródó ajtót. A váratlan esemény nem jelent veszélyt az űrhajósokra. (MTI) Leütötték az exminiszternét Bécs. Ferdinánd Lacina volt osztrák pénzügyminiszter feleségét a napokban a budapesti Citadellánál leütötték, kirabolták, és a támadás során olyan súlyosan megsebesítették, hogy azóta is a bécsi Általános Kórházban fekszik írja a Kurier osztrák bulvárlap. (MTI) Linda tájfun 178 halott Hanoi. Vietnami hivatalos adatok szerint 178 ember halálát, 271 sebesülését és 994 eltűntét okozta az ország déli részén végigsöprő Linda tájfun. (MTI) Több szomszédos ország tiltakozását váltotta ki a francia kamionosok sztrájkja Nincs megállapodás London. Tony Blair brit kormányfő tegnap személyesen és némi fenyegető éllel is nyomatékosítva kérte francia kollégáját arra, hogy a franciaországi kamionosok sztrájkja miatt megrekedt brit fuvarozókat Párizs segítse ki az egész országot megbénító közúti barikádok mögül. MTI-TUDÓSÍTÁS Blair, aki telefonon hívta fel Lionel Jospint, közölte a francia miniszterelnökkel, hogy ha a párizsi kormány továbbra sem tesz semmit az útblokádokat komolyan megszenvedő brit kamionosok érdekében, annak „hatása lesz" a hét második felére tervezett londoni brit-francia kormányfői találkozóra is. A zömmel kis - nem ritkán egy-két személyes - brit közúti fuvarozó vállalatok százai kerültek a csőd szélére a tavalyi hasonló francia kamionos akció után, mivel a néhány teherautóból álló vállalkozások kocsijai hetekre a francia utakon rekedtek, rakományuk vagy megromlott, vagy már nem kellett ott, ahová vitték volna, s a következő fuvarokat sem tudták teljesíteni. A francia kormány akkor kártérítést ígért a megrendült anyagi helyzetű brit kamionosoknak, a brit fuvarozók szövetségének elEgyelőre újabb tárgyalási időpontot sem tűztek ki. nöke azonban tegnap kijelentette, hogy eddig mindössze nyolc cég látott valamennyi pénzt Párizstól. A nagy brit áruházláncok egyelőre nem tartanak olyan élelmiszerhiánytól, mint amilyen a tavalyi francia sztrájk idején kialakult, mert a cégek ezúttal idejében felkészültek. Több más szomszédos országban is bírálatot és tiltakozást váltott ki a kamionosblokád, amely Franciaországban tegnapra már nemcsak a közlekedésben teremtett kaotikus helyzetet. Számos nagyvállalat, köztük a Renault és olajfeldoldozó nem tudta, illetve csak részben tudta folytani a termelést, a benzinkutak nagy része szintén zárva volt. Eredmény nékül álltak fel délután a tárgyalóasztal mellől a francia közúti szállítás szociális partnerei: új, minden fél számára elfogadható javaslat nem született - ráadásul a közlekedési tárca által szervezet találkozón nem vett részt az UFT, a munkáltatók 80 százalékát képviselő tömörülés, arra hivatkozva, hogy tagjaival még ki kell alakítaniuk a számukra elfogadható minimális feltételrendszert, s ehhez idő kell. Egyelőre újabb tárgyalási időpontot sem tűztek ki. Balkáni csúcstalálkozó: albán-jugoszláv és görög-török viták Párbeszéd és gyanakvás MTI-HIR Ajía Pelajia. Szlobodan Milosevics szerint Jugoszlávia és Albánia között megkezdődik a rendezés folyamata, személyesen állapodott meg erről hétfőn Fatos Nano albán kormányfővel. A jugoszláv elnök kettőjük krétai találkozója után nyilatkozott a sajtónak hazája és Albánia viszonyáról. Bár „fontos kezdetről" beszélt, sietett leszögezni, hogy a két ország viszályának tárgyában, az albán többségű dél-szerbiai Koszovó ügyébe nem tűr beleszólást Tiranától. Hangsúlyozta, hogy a koszovói probléma „Jugoszlávia belügye". Fatos Nano maga is úgy vélekedett, hogy megtették az első lépést a párbeszéd útján. A régi Jugoszláviában Koszovó autonómiát élvezett, de a bomlás éveiben Szerbia megvonta az önkormányzatot a 90 százalékban albán lakta területtől. Belgrád gyanúja és aggálya szerint Koszovó el akar szakadni Szerbiától. Kosztasz Szimitisz görög és Mesut Yilmaz török miniszterelnök a csúcson megegyezett, hogy kormányaik lemondanak az erőszak alkalmazásáról, viszályukat tárgyalásokon próbálják rendezni. Míg Yilmaz párbeszédet szorgalmazott, Szimitisz nemzetközi közvetítést tartott szükségesnek, mert - mint mondta - a kétoldalú tárgyalások a múltban sem vezettek eredményre. A két NATO-tagállamot sokrétű vita állítja szembe egymással, kivált az égei-tengeri határok és egyes égei-tengeri szigetek hovatartozásának kérdése. Mindennaposak a kisebb incidensek, sőt olykor nemzetközi aggodalmat keltő, fenyegető harci zajt csapnak a viszálykodó felek. A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetőségének döntése Gheorghe Funart kizárták MTI-HIR Bukarest. A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége kizárta a párt tagjai közül Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a párt volt elnökét közölte tegnap a román állami televízió. A vezetőség a tévéjelentés szerint azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget korábbi utasításának, amelyben felszólította a polgármestert: szüntesse be a különböző személyiségek (a prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők) ellen indított pereket, amelyekkel az őt ért állítólagos sérelmek címén csillagászati öszszegű kártérítéseket követelt. Funar nemcsak hogy visszautasította a pártutasítás teljesítését, hanem az őt támogató kolozsvári pártszervezet ülésének megszervezésével, amelyre a rokonszenvező marosvásárhelyi egységpártiakat is meghívták a múlt héten, nyíltan pártszakadás lehetőségét helyezte kilátásba. Tegnap, a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalásának 18. évfordulóján több ezer ember vett részt az iráni fővárosban az Amerika-ellenes tüntetésen. A szélsőséges egyetemisták 1979. november 4-én szállták meg az amerikai nagykövetséget, túszul ejtve az ott dolgozó 44 diplomatát, akiket 444 nap fogság után engedtek szabadon. Irán szerint az épületben olyan dokumentumokat találtak, amely a diplomaták hírszerző tevékenységét támasztotta alá. (ČTK/AP) Ne élezzék tovább a belpolitikai feszültséget! Václav Klaus felhívása MTI-ÉS ČTK-HÍR Prága. Václav Klaus cseh kormányfő tegnap a vezető cseh politikusokhoz fordult, és arra szólította fel őket, hogy tartózkodjanak a belpolitikai feszültség további élezésétől, mert az már veszélyezteti Csehország NATOcsatlakozását és kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország kapcsolatait Magyarországgal és Lengyelországgal is. „Kormányfőként számomra elfogadhatatlan, hogy az országunk szempontjából sorsdöntő pillanatokban, hazánk NATOcsatlakozása előtt bárki is újabb politikai csatározásokra készülődjön" - jelentette ki Klaus a hadsereg parancsnoki értekezletén. Ezzel a kormánykoalícióban tapasztalható, egyre élesebb feszültségre reagált, amelyet az váltott ki, hogy a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt jelezte: esetleg kiválik a koalícióból, ha az nem teljesíti feltételeit. Ugyanakkor az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt a múlt héten bejelentette: ezentúl minden erejét arra összpontosítja, hogy megbuktassa a kormányt és így idő előtti választások legyenek a jövő ősszel Csehországban. Klaus bejelentette, hogy a jövő héten az Egyesült Államokba látogat, ahol megpróbál lobbizni Csehország NATO-csatlakozása mellett. „Szeretném remélni, elég érvem lesz ahhoz, hogy az amerikai politikusokat ne csak arról győzzem meg, hogy a cseh hadsereg képes megfelelni a NATO követelményeinek és hogy a Cseh Köztársaság teljesíti a NATO anyagi feltételeit, hanem arról is, hogy Csehország politikai szempontból stabil állam" - mondotta a kormányfő. Nem ellenőriznek az ENSZ-szakértők Washington erősítést küld Irak térségébe Bethlen Gábor Alapítvány Elismerés Kondrótnalc Budapest. Ünnepélyes keretek között tegnap átadták a Bethlen Gábor Alapítvány ez évi kitüntetéseit. Bethlen Gábor-díjban részesült Fülöp G. Dénes és Fülöpné Suba Ilona református lelkész-házaspár (Marosvásárhely), Vojtech Kondrót szlovák költő, műfordító és Szervátiusz Tibor szobrászművész. A Tamási Áron-díjat Görömbei András irodalomtörténész, kritikus vehette át. Az erdélyi püspökről elnevezett Márton Áron-emlékérmet Ladocsi Gáspár katolikus tábori püspöknek, Majnek Antal kárpátaljai katolikus püspöknek és az ausztráliai Magyar Élet szerkesztőségének ítélték oda. Az alapítvány minden évben azokat jutalmazza, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják határainkon belül és túl is, továbbá hozzájárulnak a középeurópai népek megbékéléséhez. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS Bagdad/New York/Washington. Irakban a tömegpusztító fegyverendszerek megsemmisítését felügyelő ENSZ-bizottság szakértői tegnap kénytelenek voltak visszafordulni három ellenőrizendő helyről, miután az iraki hatóságok nem engedélyezték a csoport amerikai tagjainak, hogy belépjenek a létesítményekbe - jelentette be New Yorkban az ENSZ-szóvivője. Ewen Buchanan szerint az iraki illetékesek közölték a három csoport vezetőivel: a szakértők elvégezhetik feladatukat, de az amerikai ellenőrök nem tarthatnak velük. Mivel mindhárom csoportnak van amerikai tagja, „ilyen feltételek mellett, a kapott utasítások értelmében a csoportok vezetői úgy döntöttek, elhagyják a létesítményeket, és visszatérnek állomáshelyükre" - mondta Buchanan. Az Al-Dzsumhuríja című iraki kormánylap szerint Irak azt akarja, hogy a delegáció garantálja az ENSZ BT határozatainak megvalósítását anélkül, hogy az megsértené „az ország méltóságát, biztonságát és vezetőinek biztonságát". Bagdad azt reméli, hogy a nemzetközi misszió megoldást javasol Irak problémájára, „rövid és ésszerű határidót állapít meg az Irak elleni igazságtalan embargó feloldására". A washingtoni vezetés vadászgépeket küld erősítésül Irak térségébe, Törökországba - jelentette be az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. A vadászgépek átirányításának azonban szerinte semmi köze sincs a napokban kialakult iraki válsághoz: a gépekkel az Öbölháború után létrehozott észak-iraki „repülési tilalmi övezet" ellenőrzését akaiják megerősíteni az amerikaiak. Jordániában tegnap parlamenti választásokat tartottak. A legfőbb muzulmán ellenzéki párt, az Izraellel kötött békét elutasító Iszlám Akciófront bojkottálja a választásokat, pedig a legutóbbi közvéleménykutatás ezt a szervezetet mutatta legnépszerűbbnek. (ČTK/AP)