Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-28 / 274. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 25. Csontok Pándy szerencsi házánál Budapest/Brüsszel. Nagy mennyiségű csontot találtak a rendőrségi vizsgálat során Pándy András, a Belgiumban hatszoros gyilkossággal gyanúsított férfi egykori szerencsi házának területén. A kert több részén elásva és a használaton kívüli árnyékszékben talált maradványokról a helyszínelnem lehetett megállapítani, hogy emberi vagy állati cspntok-e. Mától szakértői vizsgálatnak vetik alá a csontokat. Pándy Ágnes tegnap legkisebb féltestvérével beszélt telefonon. A 16 éves Pándy Rékát saját kérésére kapcsolták össze Ágnessel, aki újabb részleteket közölt az általa ismert öt gyilkosságról. Ennek nyomán egyelőre elhalasztották a bűncselekmények helyszínén tervezett látogatást. Továbbra is tervezik viszont, hogy hétfőn szembesítik Ágnest 71 éves apjával. (MTI) Netanjahu javaslata Washington. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a CNN amerikai televíziónak nyilatkozva közölte: újabb területek átadását javasolják a palesztin önkormányzat számára. Ennek feltétele: a palesztin fél egyezzen bele a területek végleges státuszáról folyó béketárgyalások gyorsításába és tegyen eleget az izraeli kormány azon kérésének, hogy lépjen fel a muzulmán szélsőségesekkel szemben. (MTI) Benjamin Netanjahu (Arch.-fotó) Megkezdődött a Tocsik-per Budapest. Budapesten megkezdődött Tocsik Márta és 8 társa büntető ügyének elsőfokú tárgyalása. A 804 millió forintos sikerdíjáról elhíresült jogásznőt és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosát különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével és magánokirat-hamisítás vétségével vádolja a Fővárosi Főügyészség. (MTI) Még nincs megegyezés Bukarest. Folytatódott a román koalíciós pártok egyeztetése a kormány átalakításáról, de az esti tévéhíradónak nyilatkozva képviselőik közölték: még nincs megegyezés. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a koalíció vezető ereje a tárgyalások egy korábbi szakaszában a liberális pártnak a pénzügyminiszteri, a Demokrata Pártnak a reform- vagy a privatizációs tárca átengedését ajánlotta fel más tárcákéit cserébe, később azonban visszavonta ezt a javaslatát - amelyet a partnerek megfelelőnek tartottak és most megvalósítását sürgetik. (MTI) Ellenzékiek csatlakozása a Duna Charta felhívásához Nemcsólc János felmentését javasolják London nem tervezi, hogy a Nagy-Britanniába menekült cseh romák rendezetlen ügye következtében felújítsa a cseh állampolgárok számára a vízumkényszert - mondta tegnap Robin Cook brit külügyminiszter, aki a Prágához közeli Lány kastélyban tárgyalt Václav Havel cseh államfővel. (CTK) Csehország: Polgári Demokratikus Párt - finanszírozási botrány Klaus is tudta? Prága. Václav Klaus cseh kormányfő és a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke is tudott arról, hogy pártjának 1995-ben egy olyan vállalkozó nyújtott 7,5 millió koronás támogatást, aki személyesen is érdekelt volt a Trineci Acélművek privatizációjában, melyről éppen azokban a hetekben döntött a kormány. MTI-ÉS ČTK-HÍREK Ezt Josef Zieleniec volt cseh külügyminiszter és az ODS volt alelnöke közölte tegnap újságírókkal. Elmondta: annak idején a hírt tanácsadójától, Petr Kolártól tudta meg, s tájékoztatta róla Klaust, aki azonban nem reagált az információra. Kolár, aki jelenleg Csehország svédországi nagykövete, ezt megerősítette. Klaus tagadta a vádat, és azt állította, hogy csak e héten tudta meg, ki is volt az igazi szponzor. Az ODS különbizottsága, amely a közvélemény érdeklődésének homlokterébe került botrányos ügyet vizsgálja, sajtóértekezleten bejelentette: Libor Novák, aki 1995-ben a párt alelnöke volt, beismerte: ő tudta, ki a támogató, de épp a Trineci Acélművek privatizációjára való tekintettel, saját döntése alapján nem tájékoztatta róla a pártvezetést, nehogy valaki valamiféle csúszópénznek fogja fel a támogatást. A 7,5 millió koronát, mint kiderült, Milan Srejber volt teniszező utalta át az ODS-nek, s Srejber cége, a Moravia Steel akZieleniec is „súgott" a médiáknak? koriban valóban megszerezte az acélműveket. A volt teniszező, aki tegnap szintén megjelent a sajtóértekezleten beismerte, hogy a vitatott 7,5 millió koronán kívül további összegeket is ajándékozott a pártnak, ám hogy pontosan mennyit, arra, mint mondta, nem emlékszik. Kijelentette: cége 2,65 milliárd koronát ajánlott fel az acélművek megvételéért, ami 300 millió koronával volt magasabb, mint a második legjobb ajánlaté. Szerinte szó sem lehet semmiféle tisztességtelen versenyről. Visszautasította azt a véleményt is, hogy valakik megsúgták neki, mennyit is kell ajánlani, hogy ő kapja meg az acélműveket. Klaus pártja azt állította, hogy a támogatást a budapesti Bács Lajostól és egy mauritiusi R. M. Szinh nevű úrtól kapták. A cseh lapok azonban már korábban kiderítették, hogy a budapesti Bács Lajos már legalább 10 éve halott, míg Szinh sose hallott az ODS-ről. Azt, hogy az ügy mögött valószínűleg a Trineci Acélművek privatizációja körüli harc áll, csak néhány napja derítette ki a cseh közszolgálati, illetve a Nova televízió. Megfígyelők szerint nem kizárt, hogy az ügyben Zieleniec is „súgott" a médiáknak, ő ugyanis távozásának egyik okaként az átláthatatlan pártpénzeket nevezte meg. A volt külügyminiszter a Právoban felszólította az ODS vezetőit, hogy mondjanak le mellékkereseteikről, tegyék átláthatóvá pártjuk anyagi támogatását, és tisztázzák az egyes sokat vitatott privatizációs ügyeket. MTI-HÍR Budapest. Négy ellenzéki párt Fidesz, KDNP, FKGP, MDF képviselője csatlakozott tegnap a Duna Charta nyilatkozatához, amelyben Nemcsók János, a bősi tárgyalódelegáció vezetőjének felmentését követelik. A nyilatkozat szellemiségével az MDNP szakértője is egyetértett. Az SZDSZ képviselője még nem tudott végleges álláspontot közölni a nyilatkozatról, az MSZP képviselője viszont elutasította azt. A Duna Charta szerint a magyar-szlovák tárgyalásokon Nemcsók olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a magyar politikai közvélemény előzetesen nem ismerhetett meg, sőt érdemben ma sem ismer. A charta kifogásolja, hogy az államtitkár olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek Magyarország nemzeti érdekeit tekintve hátrányos módon térnek el a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésében körvonalazott megoldástól. A charta követeli, hogy a magyar tárgyalóküldöttség céljait a parlamenti pártok egyetértésével állapítsák meg, és hozzák nyilvánosságra a magyar álláspontot megalapozó környezeti és gazdasági hatástanulmányoHans Van den Broek Bővítési menetrend Brüsszel. Decemberben, a luxemburgi csúcson megindul az Európai Unió bővítése, februárban a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan tervezett európai konferencia, és márciusra elkészülnek az egyénre szabott partnerségi programok az EUtagjelöltekkel - erősítette meg tegnap Hans van den Broek, az Európai Bizottság külügyi felelőse. Európa jövőjéről beszélve a hasonló című konferencián kiállt testületének bővítési javaslatai mellett, így abban is, hogy a csatlakozási tárgyalásokat csupán öt kelet-európai országgal kell megkezdeni. A partnerségi stratégiáról kifejtette: az az országértékelések szerint hiányosságokat mutató területekre koncentrál. (MTI) kat. A charta nyilatkozata rámutat: a Szigetköz kedvezőtlen ökológiai helyzete ellenére a magyar küldöttség a hágai bíróság által is méltányolt elemi, környezeti érdekek érvényesítése helyett olyan műszaki létesítmények megépítését szorgalmazza, amelyekkel kapcsolatos kötelezettségeink alól a bírósági döntés végleg mentesít. Nemcsók János a tegnapi kormányülés után közölte, hogy a kabinet - a miniszterek szűkebb körű grémiuma - egyhangú felhatalmazásával tette meg javaslatait Pozsonyban. Az államtitkár kifejtette: nemcsak a két duzzasztó megépítésére tett indítványt a szlovák félnek, hanem három egyenrangú megoldást terjesztett elő. Az elképzelések között szerepel a meder sóderrel való feltöltése és az úgynevezett „sarkantyús duzzasztás" is. A szlovák fél még nem válaszolt a magyar kezdeményezésekre. Nemcsók János kitért arra is, hogy a nullszaldós, vagy ahhoz közeli kárrendezés elfogadhatónak tűnik Pozsony számára is. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Nemcsók János változatlanul élvezi a kormány bizalmát. Magyar kormány Elfogadott javaslat Budapest. A magyar kormány tegnapi ülésén elfogadta a kisebbségek parlamenti képviseletét szabályozó törvényjavaslatot, amelyet ma - sürgősséget és a házszabálytól való eltérést kérve - nyújtanak be az Országgyűlésnek. Á javaslat szerint a tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség összesen tizenhárom mandátumot szerezhet a törvényhozásban. Listákat a kisebbségi önkormányzatok állítanak. Ha egy népcsoport nem redelkezik ilyen testülettel, akkor bíróságon bejegyzett, országos szervezetét illeti meg ez a jog. A választás egyfordulós lesz, a mandátum megszerzéséhez legalább ötezer szavazat szükséges. (MTI) Román szenátus Folytatódik a vita Bukarest. A román szenátusban tegnap is folytatódott az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitája, titkos szavazással új szakaszokat fogadtak el. A kisebbségi anyanyelvhasználatot érintő cikkekről kedden kerülhet sor újabb voksolásra. A kisebbségi anyanyelvhasználattal kapcsolatos politikai csata háttérbe szorította azt, hogy a kormányrendelet az oktatás egészének reformját célozza, amire több szónok is felhívta a figyelmet. Petre Roman, a szenátus elnöke beszédben hívta fel a figyelmet a román tanügy súlyos problémáira, amelyek egyébként többségit és kisebbségit egyaránt sújtanak. Rámutatott, hogy országszerte több száz óvoda működése szűnt meg, az elemi iskolákban gyakorta egyáltalán nincsenek oktatási segédeszközök, súlyos a helyzet a falusi iskolákban, ahol az oktatás számos feltétele nincs biztosítva. Szóvátette, hogy a hivatalos dokumentumokban meg sem említik a teljes és a funkcionális analfabetizmus jelenségét. (MTI) A Pro Európa Liga tiltakozása az országban felerősödött nacionalista megnyilvánulások ellen Incidens a román parlament ülésén MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román kormánytöbbség tagjai tegnap kivonultak a parlament két házának ünnepi üléséről, amikor Corneliu Vadím Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke minősíthetetlen hangon támadta a kormányt és az államfőt az Ukrajnával aláírt alapszerződéssel kapcsolatban, „kannibalizmussal" és „kollaborálással" vádolva őket. A nacionalista párt vezetője kijelentette: Románia sohasem mondhat le „a Pruton túli területekről" amelyek ma részben a Moldovai Köztársasághoz, részben Ukrajnához tartoznak -, és azt mondotta: Constantinescu elnök az alapszerződés megkötésével „elrabolta a Pruton túli románok utolsó reményét is arra, hogy visszatérhetnek az anyaország kebelére". Tudor szerint Romániának Németországhoz hasonlóan el kellene érnie e területek „békés" egyesítését. A parlament ünnepi ülésén az Erdély és a többi országrész „nagy egyesülését" meghirdető, 1918. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésről emlékeztek meg. Ezen esemény évfordulója 1990 óta Románia nemzeti ünnepe. A parlament ünnepi ülésén Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőséges nacionalizmus, az idegengyűlölő hujjogatás és a kisebbségek címére intézett fenyegetés egyedüli hatása csak az lehet, hogy aláaknázza a nemzeti egységet. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az erdélyi tolerancia gondolatát emelte ki, és elítélte azokat, akik „hamis üzeneteket kürtölnek szét". A nemzeti ünnep modern értelmét csak együtt alakíthatja ki a többség és kisebbség, fejtette ki a szenátor. A marosvásárhelyi Pro Európa Liga nyüatkozatban emelte fel szavát a Romániában felerősödött nacionalista megnyilvánulások ellen, elítélve többek között azt az engedékenységet, amelyet a kormány vezető pártja tanúsít George Pruteanu szenátor nézetei iránt, amelyek a szélsőséges pártok támogatását élvezik. A Smaranda Enache asszony nevével is fémjelzett civil szervezet sajtónyilatkozata, amelyet a Romániai Magyar Szó teljes terjedelmében közölt, rámutat, hogy a nacionalista, idegengyűlölő türelmetlenség hulláma a politikai pártokban, a nem kormányzati szervekben, az állami intézményekben, a sajtóban egyaránt tapasztalható, ami ellentétes azzal, hogy Románia csatlakozni kíván a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A Pro Európa Liga aggasztónak tartja azt, hogy Románia főügyésze rehabilitálni próbálta az Antonescu-rezsim egyes embereit, a zsidók és cigányok tömeges elpusztításáért felelős rendszer ugyanis nem lehet példakép a modern román nemzet szemében akkor sem, ha a szovjet bolsevizmus ellen harcolt. A marosvásárhelyi szervezet veszélyesebbnek minősíti a nyíltan nacionalista programú szervezetek álláspontjánál egyes kormányzó pártok és képviselőik kétszínűségét az etnikumközi együttélés kérdéseiben, és itt konkrétan utal George Pruteanu parasztpárti szenátor nézeteire, amelyeket a parlamentben és a médiákban hirdet. Az ő megnyilvánulásai, hangoztatja, ellentmondanak pártja programjának és súlyosan félrevezetik a román választókat. A kettős mérce - egy belföldi és egy külföldi - alkalmazása a kisebbségekkel való bánásmódban nemcsak mélységesen erkölcstelen, hanem súlyosan árt is a román nemzeti politika hitelének hangoztatja a Pro Európa Liga állásfoglalása. Egyúttal bírálja egyes tévétársaságok, köztük az állami televízió híradásait és „egyes magyar hangadóknak" az RMDSZ elszigetelésére buzdító elzárkózási kampányait is. A szervezet azt kéri, hogy az állami intézmények őrizzék meg semlegességüket, a média pedig tanúsítson állampolgári felelősséget az etnikumközi vagy vallási felekezeteket érintő problémák bemutatásában, biztosítson egyenlő teret valamennyi álláspont számára.