Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-27 / 273. szám, csütörtök

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 25. Harmincmillió HIV-fertőzött Párizs. Az ENSZ adatai szerint a szerzett immunhiányos tünetegyüttes . (AIDS) nagyobb méreteket öltött, mint korábban feltételezték: 30 millió ember fertőződött meg HIVvírussal világszerte - közölte tegnap Párizsban a világszervezet AIDS-ellenes programja (UNAIDS). Az UNAIDá'beszámolója szerint naponta mintegy 16 ezer ember fertőződik meg a vírussal. A fertőzöttek 90 százaléka a fejlődő országokban él, míg az iparilag fejlett államokban az AIDS-megbetegedések csökkenő tendenciát mutatnak. A 80-as évek eleje, az AIDS-járvány kitörése óta mintegy 3,8 millió 15 éven aluli gyermek fertőződött meg, közülük 2,7 millió már meghalt. A HIVpozitív anyák gyermekeinek 90 százaléka fertőződik meg a terhesség, a szülés vagy a szoptatási időszak alatt. (MTI) Bagdad meghátrált Washington. Irak tegnap úgy döntött, hogy engedélyezi az ENSZ leszerelési ellenőreinek belépését Szaddám Húszéin államfő palotáiba is - közölte az INA hírügynökség. William Cohen amerikai védelmi miniszter kedden azzal vádolta meg az iraki hatóságokat, hogy változatlanul megpróbálják kijátszani a tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző szakértőket. Irak ugyanis mindeddig ellenezte az ENSZ-szakértők belépését a 63 elnöki rezidenciába. (MTI) William Cohen a keddi pentagoni sajtóértekezleten (ČTK/AP) Emberrablás Ingusföldön Nazrany. Ismeretlen fegyveresek tegnap reggel megtámadtak egy ingus rendőrőrsöt a csecsen ha- ** tár közelében, s elraboltak 9 rendőrt. Az ingus belügyminisztérium szerint az akciót egy csecsen banda hajtotta végre. Valószínű, hogy az elhurcolt rendőrök között sebesültek is vannak. (MTI) Dél-koreai kampány Szöul. A Koreai Köztársaságban tegnap hivatalosan is megkezdődött a december 18-ra kitűzött elnökválasztás kampánya. A három legesélyesebb jelölt küzdelmét politikai megfigyelők szerint nagyban befolyásolja az ország fizetésképtelenségével kapcsolatos válság és az, hogy a lakosság várhatóan kemény gazdasági megszorítások előtt áll. (MTI) A kanadai Vancouverben befejeződött az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés ötödik csúcstalálkozója Közösen a bizalomért Westendorp szerint még két-három évig megmarad NATO-jelenlét Boszniában 1,3 milliót elveszítettek a fegyveres rablók ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Vancouver. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tizennyolc tagországának vezetői eltökéltek abban a szándékukban, hogy közösen lépjenek fel a térség gazdaságai iránti bizalom helyreállítása érdekében - közölte kedden Jean Chrétien kanadai kormányfő az APEC állam- és kormányfői ötödik találkozójának záróülésén. „Bizonyosak vagyunk a térség dinamizmusában és rugalmasságában, ezért hangsúlyozzuk eltökéltségünket a fenntartható gazdasági növekedés és a méltányos fejlődés elérésére, valamint a térség lakossága teljes energiájának felszabadítására" - áll a csúcstalálkozón elfogadott közleményben. A fórum résztvevői megállapodtak, hogy kilenc tevékenységi területen gyorsítják a liberalizációt. A kereskedelmi kötöttségek enyhítése, amely a tervek szerint 1999-ben lép életbe, a természetvédelemmel, a halászattal, az erdőgazdálkodással, az orvosi felszerelésekkel, a távközléssel, az energiaszektorral, a játékgyártással, az ékszeriparral és a vegyiparral kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. Az Egyesült Államok pedig értekezletet szervez az ázsiai pénzügyi válságra adandó nemzetközi válasz lehetőségeiről. Megegyezés született arról, hogy Oroszország, Vietnam és Peru jövőre az APEC tagja lesz. Az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy az APEC legközelebb úgy tíz év múlva fogad el újabb felvételi kérelmeket. Az APEC jelenlegi tagállamai: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Kína, Hongkong, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és az Egyesült Államok. Több mint ezren tüntettek az APEC-csúcs utolsó napján is a találkozónak otthont adó épület előtt. A tüntetők az emberi jogok érvényesítését követelték Kínában és Indonéziában. A rendőrség kutyák segítségével tartotta vissza a tömeget. Többeknek sikerült áttörniük az épület előtti biztonsági korláton, őket a rendőrök letartóztatták. A rendőrök könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen Bósi fofckcMtoffli A vo

ň hajoiást útvonal |a? ő

ftg-0w«jj ,8ó»i íhftiawtorrui MOKtt-, mmABénn Cl) OWMCSWM duZZfttZié Sokrétű feladatok Postarablás Senicában London/Belgrád/Zágráb. A NATO katonai erejének még legalább két-három évig Bosznia-Hercegovinában kell maradnia, ha a nemzetközi közösség el akarja kerülni az erőszak újjáéledését és a nemzetiségi alapú tisztogatások folytatódását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ezt a kijelentést Carlos Westendorp, a délszláv rendezési folyamatot felügyelő nemzetközi főmegbízott tette a Financial Times című vezető londoni politikai-gazdasági napilap tegnapi számának nyilatkozva. Ugyanakkor kijelentette: az alakulat szerény mértékű létszámcsökkentése elképzelhető, mivel „a folyamatos jelenlét a lényeg... harckocsik és hosszú csövű ágyúk kellenek, hogy a helyiek jól lássák is e jelenlétet". Westendorp szerint a NATO-erők védelmére a nemzetközi rendőri alakulat tagjai, a választási ellenőrök és a menekültekkel foglalkozók is rászorulnak. Westendorp szerint a nemzetközi közösségnek gyorsan kell haladnia a még megoldásra váró feladatok teljesítése - elsősorban is az egységes intézményrendszer kiépítése, az otthonából elmenekült egymillió ember hazatelepítése, a rendőrség újjászervezése és a többnemzetiségű politikai pártok életre hívása - felé, mivel „soha nem leszünk olyan erősek, mint most, és soha nem lesz annyi katonánk, mint jelenleg". Westendorp helyzetértékelése több jelből ítéíve - nemcsak Bosznia-Hercegovinára érvényes. Bizonyíték erre Vojiszlav Seseljnek, a szerb radikálisok vezetőjének, a december 7-i szerbiai elnökválasztások egyik jelöltjének tegnapi nyilatkozata is. A Vojiszlav Seselj területeket követel Horvátországtól. Nációnál című zágrábi hetilapnak azt mondta, ha békés úton nem teljesülnek a Zágrábbal szembeni szerb területi követelések, akkor erőszakkal szereznek érvényt azoknak. Seselj leszögezte: a szerb radikálisok sohasem mondanak le arról, hogy Szerbia nyugati határa a (horvátországi) Verőce (Virovitica)-Karlobag-Ogulin-Károlyv áros(Karlovac) vonalon húzódjék, és nem fogadják el „a Krajinai Szerb Köztársaság területének horvát megszállását". (A horvátországi szakadár szerbek államát a horvát hadsereg 1995ben fegyverrel számolta fel.) Seselj kijelentette, hogy amenynyiben szerb elnökké választják, mindaddig nem fog semmiféle kapcsolatot fenntartani Horvátországgal, amíg a területi kérdéseket meg nem oldják. Azt állította, hogy a radikálisok készek lennének a kompromisszumokra, azaz elfogadnák, ha Zágráb beleegyezne más területek, például a Dubrovnik környéki horvát tengerpart szerb ellenőrzés alá helyezésébe. Jelentősen növekszik Horvátország biztonságának fenyegetettsége, ha Belgrád közepes hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel felszerelhető kínai rakétákat vásárol - állítja két zágrábi hetilap is. Ezek a rakéták ugyanis könnyedén elérhetik a varasdi (Varazdin), károlyvárosi (Karlovac) és spliti célpontokat is, ami új háborús fenyegetettséget jelent Horvátország szempontjából. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. 6,8 millió koronát zsákmányoltak ismeretlen fegyveresek kedden este a senicai postáról, de a rendőrök elől való menekülés közben több mint 1,3 milliót elszórtak. A négy álarcos rabló könnygázzal tette ártalmatlanná a posta alkalmazottait, és több személyt fizikailag is bántalmaztak. A pénztárosnőt a páncélszekrény kinyitására kényszerítették, s 6 824 000 koronát vittek el. A posta előtt tűzpárbajba keveredtek a helyszínre érkező rendőrjárőrrel, a lövéseket gépfegyverrel viszonozták, majd kereket oldottak, de közben elveszítették az említett összeget. Egyelőre nem tudni, hogy a rablók valamelyike megsérült-e a lövöldözés során. A rendőrség rögtön kedden este több szemtanút kihallgatott. Az egyik, a helyi rendőrkapitányságra bevitt szemtanú a Markíza információi szerint feljelentést tesz hivatali jogkör túllépése miatt, mert - állítja - a rendőrök bűntársnak hitték és gumibottal verték. Sérüléseit orvosi látlelet is bizonyítja. Gheorghe Funar esete a finn nagykövettel A válasz elegáns MTI-TUDÓSÍTÁS Kolozsvár. Bocsánatkérésre hívta fel és a finn nagykövetség egyik tervezett rendezvényének megakadályozásával fenyegette meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Mikko Heikinheimo bukaresti finn nagykövetet, akit abban talált bűnösnek, hogy magyarul is leírta a Szamos parti város nevét egy meghívóban, és ezt „a város lakóinak többsége számára a finnhez hasonló módon ismeretlen nyelvet" is használni kívánja az egy hét múlva esedékes film- és könyvbemutatókon, holott „Romániában a román a hivatlos nyelv". A finn diplomata a polgármester indulatos levelére válaszolva tegnap elegáns iróniával köszönetet mondott „az érdeklődésért", amelyet a rendezvény iránt tanúsít, bár szükségesnek tartotta leszögezni, hogy „meglepi" Funar üzenetének tartalA magyar javaslat Budapest. Műszaki szempontból Szob, illetve Nyergesújfalu térségében képzelhető el a nagymarosi vízerőművet helyettesítő két kisebb duzzasztó felépítése a Duna medrében - mondta Nemcsók János államtitkár, a hágai döntés végrehajtásáról tárgyaló magyar delegáció vezetője. Elmondta, a magyar fél egyenrangú alternatívaként javasol másik két lehetséges megoldást is, mindhárom környezetbarát - hangsúlyozta. Ennek ellenkezőjét állítja a Duna Kör, amely elutasít mindenféle duzzasztást, mert az szerintük ellentétes a hágai döntéssel is. Hága a meglévő létesítmények környezetbarát üzemeltetését tartotta csak lehetségesnek, (ú) Bős-Nagymaros A Népszabadság térképe a Pozsony és Nagymaros közti vízlépcsőkkel és duzzasztókkal, illetve a nagymarosi erőművet kiváltó két kisebb duzzasztómű javasolt helyével. A magyarországi parlamenti pártok közül csak a szocialisták támogatják ezt az elképzelést.