Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-27 / 273. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 27. KOMMENTÁR Marad a vámunió V. KRASZNICA MELITTA Peter Baco földművelési miniszter múlt heti nyilatkozatai alapján arra lehetett számítani, hogy igen viharos lesz a Cseh-Szlovák Vámunió Tanácsának hétfői ülése. A miniszter ugyanis nyíltan utalt arra, hogy az agrártermékeket esetleg kivonják a vámunió alól, ami egyértelműen a vámunió meg­szűnését okozta volna, illetve okozná a jövőben is. Peter Baco baljós előrejelzései azonban nem váltak be, és a tanácskozás a résztverók szerint nyugodt légkörben, konfliktusmentesen zajlott. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenben meg tud­tak egyezni a felek, de a legfontosabb kérdésben mindenkép­pen: továbbra is mindkét országnak szüksége van a vámunió­ra, megszűnése tehát fel sem merült. A cseh fél ugyanakkor kifejtette: rossz néven venné, ha Szlovákia egyre bővítené azoknak az agrártermékeknek a listáját, amelyekre behozatali kvóta vonatkozik, mintegy „felhígítva" ezzel a vámuniót. Erre valószínűleg nem is kerül sor, az idei statisztikai adatokat fi­gyelembe véve ugyanis jövő év február végéig a szlovák fél át­értékeli, illetve várhatóan módosítja a listát. Karol Česnek gazdasági miniszter szerint a mostani nyolc, úgymond, érzé­keny termék közül akár ötnek az esetében is meg lehetne szüntetni a kvótát. Úgy tűnik azonban, a hazai sörlobby már jó előre biztosította magát, ugyanis már most biztosra vehető, hogy a cseh sör behozatalára jövőre is fennmaradnak a korlá­tozások, csupán a nagyságrend kérdéses. Hétfőn természetesen szóba került a Csehországba irányuló szlovák borexport is, ám ebben a kérdésben még nem született megegyezés. Mivel a cseh piac sokkal nagyobb mennyiségű bort képes felvenni, mint a szlovákiai felesleg, ezért harmadik országokból is lehetővé szeretné tenni az alacsonyabb vámta­rifákkal történő melletti importot. Ez ellen nemigen tud éssze­rű argumentumot felhozni a szlovák fél. Ami viszont sokkal fontosabb lenne a kölcsönös kvóták megállapításánál, és job­ban szolgálná a hazai gazdálkodók és az élelmiszergyártók ér­dekeit is, az a cseh és szlovák agrártermékek harmadik orszá­gokban történő elhelyezése. Ezt a tevékenységet kellene job­ban összehangolnia a két országnak és e téren segítenie egy­mást. Mindezt annak ellenére, hogy közös mezőgazdasági po­litika kidolgozására, illetve a kivitelt támogató közös alap lét­rehozására nem adottak a feltételek, és hiányzik az akarat is. JEGYZET Identitás, zavarokkal POLÁK LÁSZLÓ Pszichiáternél jártam, de ne tessék semmi rosszra gondol­ni. Persze lehet, azt mondják sokan, legfőbb ideje, hogy kézbe vett a lélekdoktor, de nem súlyos, még nem vagyok komplett hülye. Különben is, Nyugaton normális, hogy mindenkinek van pszichiáte­re. Igaz, Freud atyánk mond­ta, hogy lelki problémáikkal csak gazdagok járhatnak pszi­chiáterhez, a szegények meg a kocsmába, na de ott még ta­lán nem tartunk. Szóval hosz­szabb analízis után azt mond­ja nekem a doki, hogy identi­tásdekompenzációban szen­vedek. Mondom, oké, doktor úr, nem értek egy kukkot se, de ítjon fel valami hatékony antiidentifikumot. Mondja, ilyen orvosság nincs, ez csak terápiával oldható meg. „Az nekem túl macerás" - mon­dom, de a doki nem adja alább, kíváncsi kezd lenni, mi­ben érzem eme zavarokat. „Hát úgy politikailag, doktor úr." „Nocsak, ez érdekes, fejt­se ki!" „Nézze, valahol a gyö­kereimben keresztény volnék, így neveltek, apám volt a falu kántora. Igaz, most már nem járok hetente gyónni meg na­ponta temlomba, de csak truccból, amióta divat lett. Ám a keresztény konzervati­vizmusom adott. Liberális is vagyok, sőt, élharcosa a lehe­tőségek egyenlőségének. Szo­ciális irányzatom egyértelmű, arra akár fogadhat, mekkora szocialista vagyok, két nappal fizetés előtt. Magyar is vol­nék, de ezt nem merném hét generációra visszamenőleg bizonyítani. Ez a helyzet, dokikám, s magának erre tab­lettája nincs. Ha konzervatív húrokat pengetek, támadnak a liberálisok, és vice versa, ha viszont szocialistára veszem a figurát, támad mindkettő. Magyar meg csak óvatosan le­hetek, mert akkor azt mond­ják, hogy búgok, mint egy tu­rulmadár. Lényegében, dokikám, autodiagnosztaként amondó vagyok, hogy skizof­réniában szenvedek, pláne most, hogy a magyar pártok totojáznak, s nyilván az ő identitászavaruk még súlyo­sabb, mint az enyém, mert ők hárman vannak egyen, vagy egyen vannak hárman. Ne­kem jobb, mert én csak ketten vagyok. Persze a skizofrénia előny is, mert az ember so­sincs egyedül." Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedéíyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - A ma vásárolt drága sítalpakat nem merem levinni a pincébe, mert azonnal ellopnák... (Gossányi Péter karikatúrája) Papíron még nincs egyetértés a szlovák és a hazai magyar tárgyalófelek között Elhúzódó végjáték E héten sem született meg a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koa­líció politikai viszonyát és együttműködését megha­tározó dokumentum, hol­ott hetek óta azt halljuk, amit tegnap az SZDK Ta­nácsának közleménye is megerősített, hogy a végső szöveg tulajdonképpen kész, állítólag csupán egy­két mondatban, sőt: mind­össze néhány szóban nincs egyetértés a két politikai erő között. SZILVÁSSY JÓZSEF Hiba volna a hosszas vajúdásért csupán az egyik felet elmarasz­talni. Az egyértelmű szándék­nyilatkozat ellenére a Szlovák Demokratikus Koalíció jól érzé­kelhetően nem sieti el a dolgot, nincs kellő politikai akarata ah­hoz, hogy végre közös doku­mentumban nyilvánítsa ki a szlovákai magyar ellenzéki pár­tokkal való együttműködési szándékát. Ennek a koalíciónak a működése is a lánchoz hason­ló, amelynek erejét mindig a leggyengébb láncszem határoz­za meg. Ezért rendkívül fontos ugyan a Demokrata Párt követ­kezetes álláspontja s a Keresz­ténydemokrata Mozgalom egy­értelmű törekvése, amelyet va­sárnap Eperjesen Ján Fígeľ erő­sített meg, amikor egyik jelentős stratégiai célként említette a va­lódi történelmi megbékélést és együttműködést a szlovákiai magyar demokratikus pártokkal is, ám az ezekből és más egyér­telmű álláspontokból fakadó gyakorlati lépéseket láthatóan a Demokratikus Unió, a zöldek, esetleg más pártokon belüli ér­dekcsoportok politikai tétovasá­ga, gyanakvása, sőt esetenkénti kétszínű magatartása fékezi. A szlovák kereszténydemokraták láthatóan a magyarkérdésben sem alkalmaznak erőpolitikát, mert nem akarják veszélyeztetni OLVASÓI LEVELEK Napilapjaink ér­dekében A Lapkiadók Társulása ugyan fel­függesztette a lapok hozzáadott­érték-adójának emelése elleni til­takozó akcióit, mégis az olvasó­tábort, a lapterjesztőket tovább­ra is a napisajtó jövője foglalkoz­tatja. Eva Pápešová komáromi lapterjesztő közel 30 éve áll a saj­tó szolgálatában. Mint közölte, pályafutása legdrasztikusabb szakaszának tartaná, ha bekövet­kezne a gazdasági, politikai szempontból megbocsáthatadan a koalíció amúgy is törékeny egységét. A tétovázók magatar­tásáról Ondrej Dostál, a Sme kommentátora állapította meg, hogy végzetes lenne, ha a szlo­vák ellenzéki koalíció nem poli­tikai értékrend és program sze­rint, hanem etnikai alapon válo­gatná meg, illetve zárná ki leen­dő politikai partnereit. A hazai magyar politikusokkal és pár­tokkal szembeni szlovák ellen­zéki gyanakvások és előítéletek indokolatlanságára egyébként a Szabad Európa szlovák adásá­nak elmúlt heti nyilvános vita­műsorában A. Nagy László mu­tatott rá, példákkal igazolva, hogy az FMK kormánypozíció­ban, a másik két magyar párt pe­dig ellenzéki tömörülésként a kilencvenes évek elején követ­kezetes politizálással a csehszlo­vákiai demokratizálási folyamat egyik hajtóereje, máig pedig a demokratikus értékrend tánto­ríthatatlan képviselője Szlováki­ában. E téren semmi esélye a konszenzusnak. E nyilvánvaló tények ellenére is fontos lenne, ha a Magyar Koalí­ció aprólékosan elemezné tár­gyalási végjátékát. A kiszivár­gott hírek szerint ugyanis főleg abban nincs egyetértés a tárgya­ló felek között, hogy miként sze­repeljen a dokumentumban az a mondat, miszerint a magyar pártok a demokratikus erők vá­lasztási győzelme esetén lemon­danak az etnikai alapú területi autonómiáról, ám a mai vagy mostanihoz hasonló diktatóri­kus rezsim további országlása esetén nem zárná ki ilyen igény deklarálását és valóra váltásá­nak szorgalmazását. Duray Mik­lós az említett vitaműsorban sokféle gyanakvást és előítéletet iparkodott elolszlatni, amikor alapos politológiai felkészült­séggel szólt arról, hogy a terüle­ti autonómia nem valamiféle démon, hiszen önkormányza­döntés, vagyis az áfa emelése. Megítélése szerint a piac és a vé­konyerszényű olvasó nem visel­né el az újabb adóemelést, és ez végveszélybe sodorná az ellenzé­ki lapok megjelenését. Szerinte azoktól kellene az adót bevasal­ni, akiknek a kormány a nagypri­vatizációból milliós értékeket juttatott. Pápešová bár szlovák nemzetiségű, nem ért egyet a kormány diszkriminatív nemze­tiségi politikájával, mert a prob­lémákat mesterségesen szítják, oktalanul agyalják ki. Remélem, a józan ész győzelmével az illeté­kes képviselők találnak olyan át­hidaló megoldást, amely megfe­lelő gazdasági, politikai feltéte­tot, a központi hatalom lebontá­sát, a polgár közvetlen jogát je­lenti saját ügyeinek és a köz­ügyeknek az intézésében. Ezek­re az elvekre épül a régiók Euró­pája. Nem feledhetjük azonban, hogy az eurorégiók nem etnikai alapon, hanem történelmi táj­egységek gazdasági szempon­tok szerinti együttműködésével jöttek és jönnek létre. Etnikai alapú területi autonómiák is va­lóban léteznek, ezek az adott or­szág politikai stabilitását erősí­tik, s a polgárok jogait gyarapít­ják, ám manapság kivétel nél­kül konszenzus alapján a több­ségi nemzet és a kisebbség poli­tikai kiegyezése révén működ­nek. Szlovákiában a magyarkér­dés iránt legnyitottabb szlovák párttal sem lehet erről a kérdés­ről valószínűleg még nagyon­nagyon hosszú ideig még tár­gyalni sem, ezért e téren semmi esélye a konszenzusnak. Dikta­tórikus és nemzetállami elme­szüleményeket követő pártok kormányzása esetén pedig akár véres konfliktusokba is torkoll­hat az ilyesfajta követelés, ami semmiképpen sem jelenthet perspektívát. Ezeket a realitáso­kat kellene sürgősen újragon­dolni, mert az etnikai alapú te­rületi autonómiának bármiféle említése, akár csak alternatív le­begtetése a kiegyezés esélyét és ezáltal a szlovákiai demokrati­kus ellenzék politikai erejét gyengíti. A remélhetően mégis csak meg­születő dokumentum értelme éppen a még ingadozó választó­polgárok meggyőzése, főleg an­nak az elvnek deklarásával, hogy a szlovák és a szlovákiai magyar ellenzéki pártok demok­ratikus értékrendje és érdeke azonos. Jogállamban szeret­nénk mindannyian élni és bol­dogulni. Napjainkban ez a tét, és ez a cél. A többi pedig a vá­lasztásokon dől el, mert akkor döntenek majd a polgárok arról, hogy melyik pártnak vagy koalí­ciónak milyen lesz a politikai ereje, ezáltal pedig majdani tár­gyalási pozíciója. lek mellett lehetővé teszi az új­ságírás folyamatosságát. Krascsenics Géza Nyárasd Milcor írt levelet? Az Új Szó november 22-i szá­mában Bodnár Gyula tollából jelent meg írás Mikor írt utoljá­ra levelet? címmel. Én sokszor írok levelet, és örülök, amikor jó hírt tartalmazó levelet kapok. De néha a posta olyan levelet is hoz, amelyik tartalma kimon­dottan bosszantó. A hozzánk közel eső városban például van TALLÓZÓ PRÁCA Luxemburgban, az európai rek­tori konferenciák elnökeinek ta­lálkozóján kidolgozták azokat a kritériumokat, melyek ponto­san meghatározzák, mely intéz­mény tekinthető egyetemnek. Erről Juraj Stern docens, a Szlo­vák Rektori Konferencia elnöke, a Pozsonyi Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektora tájékoz­tatott. Azok az oktatási intéz­mények, melyek ezeknek a ­2000-től érvénybe lépő - krité­riumoknak nem felelnek meg, elveszítik egyetemi státusukat. Az Európai Unió további feltéte­lei közé tartozik, hogy minden felsőfokú végzettségű személy­nek az angol nyelven kívül még egy idegen nyelvet el kell sajátí­tania. A lehető legrövidebb időn belül tehát nálunk is meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket, mert Szlovákiában ez egyelőre csak illúzió - írja a szakszervezetek lapja. PRAVDA Egy felmérés eredményeit közli a lap, melyben Szlovákia újkori történelméről kérték ki az em­berek véleményét. A válaszadók csaknem kétharmada pozitívan értékeli a Szlovák nemzeti fel­kelést. Második helyen '89 no­vembere áll, de a válaszok ne­gyede nem egyértelmű, egy­szerre pozitív és negatív. Ami a távolabbi történelmi eseménye­ket illeti, meglepő, mennyire nem ismerik ezt a korszakot. így az első Csehszlovák Köztársa­sággal 36%, az ötvenes évekkel kapcsolatban feltett kérdésekre pedig 31% válaszolt „nem tudom"-mal. A szlovák állam ér­tékelésének aránya a válasz­adóknál: pozitívan 27%, egy­szerre pozitívan és negatívan 18%, negatívan 24% vélekedik a korszakról, 31% pedig nem tudja, hogyan értékelje. NÁCIÓNÁL Jelentősen növekszik Horvátor­szág biztonságának fenyege­tettsége, ha Belgrád közepes hatótávolságú, nukleáris robba­nófejjel felszerelhető kínai ra­kétákat vásárol - állítja a zágrá­bi hetilap azokat a híreket kom­mentálva, miszerint Slobodan Milosevics jugoszláv elnök pe­kingi látogatásakor tömegpusz­tító fegyverek vásárlásáról álla­podott meg vendéglátóival. A lap szerint a jugoszláv hadsereg a Dong Feng-15 elnevezésű új rakétákkal könnyedén elérhet több horvátországi célpontot is. Híradások szerint lehet, hogy Horvátországnak is ilyen raké­tákat kellene vásárolnia a biz­tonsági egyensúly garantálása végett, ám így egy hidegháború utáni balkáni fegyverkezési haj­sza alakulna ki. Á zágrábi elem­zések annak a reménynek adtak hangot, hogy a nyugati hatal­mak nem fognak ölbe tett kéz­zel ülni e veszély láttán. A Nációnál beszámolt arról is, hogy a kínai külügyminisztéri­um szóvivője cáfolta a kínai­jugoszláv rakétaügyletről terje­dő híreket. egy olyan szorgalmas levélíró, aki éveken keresztül azzal tölti szabadidejét, hogy mások nevé­ben különböző stílusban levele­ket ír tisztességes embereknek. A környéken mindenki tudja, kiről van szó, de hát senki kezét sem lehet lefogni. Ez a személy akár a hivatalos szervek nevé­ben is képes tollat ragadni, csak éppen a saját nevét restelli fel­tüntetni. Sőt, házasságkötés céljából mások nevében apró­hirdetéseket tesz közzé. Tehát szép gesztus a levélírás, de csak akkor, ha becsületesen írunk, és vállaljuk a nevünket is. Juhász Irén Kőhídgyarmat

Next

/
Thumbnails
Contents