Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-26 / 272. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 26. Jelcin bírálja kormányát Moszkva. Az orosz államfő figyelmeztette kormányát: „negatív következmények­re" számíthat, ha az év vé­géig nem törleszti tartozá­sait a költségvetési intéz­ményeknek és nem fizeti ki az elmaradt béreket. Borisz Jelcin az orosz nemzetbiz­tonsági tanács ülésén - a Hanoiban tárgyaló Csernomirgyin miniszterel­nök távollétében - bírálta az orosz kabinetet, és sza­vait elsősorban a két első miniszterelnök-helyettes­nek, Borisz Nyemcovnak és Anatolij Csubajsznak cí­mezte. Az orosz államfő emellett az „ifjú reforme­rek" szemére vetette, hogy nem rendelkeznek új el­képzelésekkel a vezetőkép­zés szerkezetének megre­formálására. Jelcin külön fogadta Csubajszot, és megerősítette: a törvény­hozás követelése ellenére nem meneszti az első mi­niszterelnök-helyettesi ál­lásból is. (MTI) Kinkéi a boszniai helyzetről Bonn. A boszniai szerbek vasárnapi választásának előzetes eredménye is azt erősíti meg, hogy Bosznia-Hercegovina egy­előre nem hagyható magá­ra, mert még nem alakult ki önfenntartó, tartós sta­bilitás-jelentette ki Klaus Kinkéi német külügymi­niszter. Rámutatott, hogy a jelenlegi nemzetközi béke­fenntartó erő, az SFOR mandátumának júniusi le­jártáig nem várható érdemi javulás, ezért a NATO ve­zette katonai köteléknek a helyszínen kell maradnia. A fegyveres viszály kiújulá­sát kell megakadályoznia majd az új, a mostanihoz képest valószínűleg csök­kentett létszámú nemzet­közi erőnek. (MTI) Kinkéi szorgalmazta, hogy Boszniában az új nemzetkö­zi erőnek a mostaninál szé­lesebb hatáskört szabjanak majd meg. (Arch.-fotó) Nem hivatalos végeredmény Belgrád. A hét végén ren­dezett boszniai szerb par­lamenti választásokon a tegnap közzétett nem hiva­talos végeredmény szerint a legtöbb szavazatot az ed­dig abszolút parlamenti többséggel rendelkező Szerb Demokrata Párt (SDS) kapta, míg a 2. he­lyen a boszniai szerb el­nök, Biljana Plavsics által megalapított Szerb Nem­zeti Szövetség (SNS) végzett. Az SDS-re a vá­lasztók 32,87 százaléka szavazott, míg SNS 19,87 százalékos támogatottsá­got szerzett. A 3. helyen ­19,36 százalékkal - az SDS-szel valószínűleg koa­lícióra lépő, nacionalista Szerb Radikális Párt vég­zett. (MTI) Az ázsiai pénzügyi válságot komolyan kell venni APEC-csúcstalállcozó A Columbia amerikai űrrepülőgép két asztronautájának, az amerikai Winston Scottnak és a japán Takao Dóinak a tegnapi űrséta során sikerült befognia a Spartan műholdat. A Nap megfigyelésére szolgáló, 10 millió dollár értékű műszer 3 nappal korábban szabadult el az űrrepülőgép robotkarja elől, és azóta a Columbiával együtt keringett. (ČTK/AP) MTI-HIREK Vancouver. Tizennyolc ország állam- és kormányfőinek részvé­telével hétfő este megnyílt a ka­nadai Vancouverben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsta­lálkozója. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter üzlet­emberek előtt mondott beszédé­ben úgy vélekedett, hogy Japán­nak egész sor problémát kell rendeznie belső pénzügyi hely­zetével és az Egyesült Államok­kal folytatott kereskedelmével kapcsolatban. Figyelmeztette a válságban lévő ázsiai országo­kat: „egészséges gazdaságpoliti­kát" kell folytatniuk, a nemzet­közi közösségnek, különös te­kintettel a Nemzetközi Valuta­alapnak viszont készen kell áll­nia arra, hogy segítséget nyújt­son az arra rászoruló országok­nak. Az ázsiai pénzügyi válságot nagyon komolyan kell venni, mivel az a világazdaság fejlődé­sét is lelassíthatja. Erről Bili Clinton elnök beszélt rámutat­va: „ha az ázsiai pénzügyi ne­hézségek súlyosbodnak, az ázsi­ai valuták árfolyama zuhan. Nem lesz pénzük több importra, a mi országunkba és más orszá­gokba irányuló exportjuk ol­csóbb lesz. Ami ennél is fonto­sabb: ez az egész világon lelas­sítja a gazdasági növekedés üte­mét." A japán kormányfő közöl­te, hogy az utóbbi hetek csődjeit nem feltétlenül kell negatívan értékelni, mivel azok arról ta­núskodnak, hogy a japán kor­mány folytatni kívánja a pénz­ügyi reformot. Várakozások szerint a csúcsta­lálkozó résztvevői elfogadják a becslések szerint 68 milliárd dolláros, az egyes tagországok által finanszírozandó segély­programot, amelyben az APEC pénzügyminiszterei Manilában előzetesen megegyeztek. Bili Clinton azonban már a csúcsta­lálkozó kezdetén világossá tet­te: a támogatás előfeltétele, hogy az IMF pontos leltárt ké­szíthessen az egyes országok gazdaságának helyzetéről. Ismét hazugsággal és manipulációval vádolta az RMDSZ szenátorait A Haarec Benjamin Netanjahu elképzeléseiről Pruteanu támadása Titkos bóketer v Bukarest. A román szená­tusban újabb éles szópár­bajok közepette fejeződött be tegnap az oktatási tör­vényt módosító sürgősségi kormányrendelet egy hete kezdődött általános vitája. MTI-TUDÓSÍTÁS Ezúttal is a kisebbségek anya­nyelvű oktatására vonatkozó pontok képezték a nacionalista érzelmű szenátorok - köztük el­sősorban George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti el­nöke - beszédeinek célpontját, míg az RMDSZ reprezentánsai történelmi és politikai érvekkel támasztották alá álláspontjukat. Pruteanu „a román politikai osz­tály vizsgájaként" állította be azt, hogy az általa sürgetett intézke­déseket elfogadja-e a testület. Név szerint felsorolta az RMDSZ szenátorait, kezdve Verestóy At­tilával, a szövetség szenátusi frakciójának vezetőjével és Markó Béla szövetségi elnökkel, körülírva ugyan, de egyértelmű­en kétségbe vonta Románia irán­ti hűségüket, hazugsággal és ma­nipulációval vádolta őket, ugyanakkor dicsérte az ellenzék olyan szélsőségesen nacionalista szónokait, mint az SZDRP-hez tartozó Dumitrascu szenátor, vagy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Pruteanu nem tartotta ellent­mondásosnak azt sem, hogy el­mondja: magyar diplomaták ré­vén próbált üzenni Budapestnek, vegye rá az RMDSZ-t álláspontjá­nak megváltoztatására. Markó Béla visszautasította a szenátor beállítását és rosszízű hasonlata­it (Pruteanu beszéde egy pontján kijelentette, hogy az RMDSZ sze­nátorainak ereiben is „kék­sárga-piros vér kering, nem piros-fehér-zöld,,). Hajszálnyi többséggel Pruteanu vonala kerekedett felül délután a szenátusban. A testület a Paraszt­párt vezetése által is támogatott, nyílt szavazást indítványozó ügy­rendi javaslatot elvetve a titkos szavazás mellett foglalt állást az oktatási vitában. A sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitájában a titkos szavazással több kérdésben máris a szélsősé­ges álláspont kerekedett felül. így például kötelezővé tették a 8. osz­tály elvégzésekor a záróvizsgánál a román nyelv és irodalom és a matematika mellett a Románia földrajzából vagy történelméből való vizsgát (erre várhatólag ro­mánul kerül sor), és elvetették Ulici szenátor, írószövetségi elnök indítványát, amely egyenlő hely­zetet teremtett volna a román és a kisebbségi iskolák tanulóinak vizsgaszámát illetően. A vitás kér­désekben nem is az oktatási kor­mányrendelet eredeti - érvény­ben lévő - szövegét tették fel sza­vazásra, hanem a szenátor vezeté­sével kidolgozott módosításokat. A vita a jövő héten folytatódik, ek­kor dönthet a testület olyan kér­désekben, mint a kisebbségek jo­ga anyanyelvű egyetemek alapí­tására, vagy mint amilyen Romá­nia történelmének és földrajzá­nak oktatási nyelve. Tőkés László, az RMDSZ tisztelet­beli elnöke tegnapi állásfoglalá­sában elfogadhatatlannak minő­sítette, hogy az RMDSZ belső par­lamentjének első embere, illetve az RMDSZ elnöke nem hívta ösz­sze november 15-re, majd 22-re a testület, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi vita témájában. Tőkés szerint a Dézsi által megjelölt december 6­i időpont értelmét veszti. MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli minisz­terelnök tervezetet dolgozott ki a palesztinokkal kötendő, a két fél közötti konfliktusokat lezáró megállapodásra. Ezt a Haarec napilap közölte, azt is megírva, hogy Benjamin Netanjahu el­képzelései szerint 6-8 hónapon belül kellene megszületnie az egyezségnek. A lap szerint a ter­vezetben nem szerepel a „pa­lesztin állam" kifejezés. Ehelyett Netanjahu szavatolná a paleszti­noknak, hogy joguk lesz autonó­miában és szabadságban élni. A palesztin „entitás" és Izrael kap­csolatait Netanjahu szerint 3 alapelv szabályozná. Izraeli biz­tonsági övezeteket hoznának létre a Jordán folyó nyugati partján, amelyek magukba fog­lalnának egyes zsidó telepeket. Az izraeli, illetve palesztin terü­letek közötti határok helyen­ként nem lennének véglegesít­ve. Jeruzsálem izraeli fennható­ság alatt maradna, de Netanjahu kész lenne tárgyalni a szent helyek státusáról. A pa­lesztin „entitást" egy kidolgo­zandó kétoldalú szerződés értel­mében demilitarizálnák. Újabb amerikai repülőgépek érkeztek Bahreinbe Badgadi elutasítás MTI-HÍR Bagdad. Irak elutasította azt az amerikai követelést, hogy Bag­dad biztosítsa az ENSZ-ellen­őrök számára a bejutást vala­mennyi helyszínre, köztük az el­nöki rezidenciákra is. Irak ko­rábban amiatt tiltakozott, hogy az U-2 gép ismét berepülést végzett a területe felett. Az iraki külügyminiszter felelőtlenség­gel vádolta az Egyesült Államo­kat, amely, mint hangsúlyozta, „nemcsak az Irak elleni kémke­dés, hanem a feszültség növelé­se céljából is erősíti katonai je­lenlétét az Öbölben és küldi a térségbe U-2 repülőgépeit". Közben több mint 30 amerikai katonai gép érkezett Bahreinbe, ami azt jelzi, hogy Washington még mindig bizalmatlan Irakkal szemben. Kivel és mikor kezd tárgyalásokat az Európai Unió? Nemcsók a Duna-ügy megoldására tett javaslatokról Pándy Ágnes Döntésre varva Két kisebb duzzasztó ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS Pár héttel a luxemburgi csúcs előtt, még mindig nem tudni, ki­vel és mikor kezd tárgyalásokat az Európai Unió. A tizenötök kül­ügyminiszterei hétfői tanácsko­zásukon addig győzködték egy­mást, míg végül azzal álltak fel a tárgyalóasztaltól: majd Luxem­burgban az állam- és kormány­fők mindent elintéznek. Az unión belül továbbra is kitart az a cso­port, amely ragaszkodik ahhoz, hogy egy időben kezdjék meg a tárgyalásokat valamennyi or­szággal. A dánok és a svédek mellett a déli államok, Portugália és Görögország erőlteti ezt a megoldást, az északiak a kelet­európai reformokat, a déliek sa­ját juttatásaikat féltve. Az már biztosra vehető, hogy a „második körös" országoknak az állandó európai konferenciát kínálják majd vigaszdíjul, ám arról heves viták folynak, Törökországot is meghívják-e a tanácskozássoro­zatra. Görögország tegnap 3 fel­tételt szabott: Ankarának el kell fogadnia a hágai nemzetközi bí­róság fennhatóságát. Hozzá kell járulnia a ciprusi kérdés gyors megoldásához, és helyre kell állí­tania a jószomszédi viszonyt Gö­rögországgal. Még azt sem tudni persze, ott lesz-e az állandó kon­ferencián Svájc, Norvégia, illet­ve kihagyják-e Szlovákiát. Teg­nap Brüsszelben az Európai Par­lament és a szlovák parlament képviselőinek küldöttsége a kö­zös parlamenti bizottság kereté­ben kezdett ismét tanácskozást. Az ülésre egy héttel azután kerül sor, hogy az EP külügyi bizottsá­ga azt javasolta: a csatlakozásról kezdjenek tárgyalásokat az ösz­szes tagjelölttel Szlovákiát kivé­ve. Herbert Bösch, a közös bizott­ság társelnöke kifejtette: annak ellenére, hogy a szlovák par­lament a múlt heti döntéssel megtette az első lépéseket a he­lyes út felé, még mindig nem le­het elmondani: az EP 3 ajánlása teljesült. Bösch mindenekelőtt a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó törvény elfogadására tett ajánlást emelte ki. MTI-HÍR Dunakiliti/Budapest. A Duna probléma megoldására az egyik javaslat két kisebb duzzasztó épí­tését veti fel, az egyik lépcső mű­szakilag Szob térségében, a má­sik Nyergesújfalu térségében képzelhető el - mondta el a hágai döntés végrehajtásáról zajló po­zsonyi tárgyalást követően teg­nap Dunakilitin tartott sajtótájé­koztatóján Nemcsók János ál­lamtitkár. A magyar tárgyalókül­döttség vezetője rámutatott: két kisebb vízlépcső építése az előze­tes számítások szerint 1,8-szoro­sába kerülne egy nagymarosihoz hasonló teljesítményű vízlépcső­nek. Az államtitkár közölte: három egyenrangú javaslatot tet­tek hétfőn a pozsonyi tárgyaló­asztalra. Ezek mindegyike kör­nyezetbarát módon szolgálná a vízszint emelését és választ adna a hajózhatóság kérdésére is, amelyet kötelező érvénnyel ír elő a Hágai Bíróság. A Duna Kör álláspontja szerint Nemcsók János államtitkár sem a kormánytól, sem a parlamenttől nem kapott felhatalmazást arra, hogy újabb vízlépcsők építését javasolja a szlovákoknak. Ezt Droppa György ügyvivő közölte. Szerinte a Duna Kör ezért nem tudja másként értékelni a hétfőn Pozsonyban előterjesztett ma­gyar javaslatot, mint Nemcsók János magánvéleményét. U­gyanakkor figyelmeztetnek az el­hamarkodott indítvány hátrá­nyos következményeire is. A Szabad Demokraták Szövetsé­ge elveti mindenféle Bős alatti újabb vízlépcső építését. Kiss Ró­bert (SZDSZ) képviselő, az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Bi­zottságának tagja, a Duna ügyé­vel foglalkozó albizottság vezető­je elmondta, hogy az SZDSZ kül­döttgyűlése állásfoglalást ha­gyott jóvá a bős-nagymarosi problémával, a hágai döntés vég­rehajtásával kapcsolatban. Az ál­lásfoglalás leszögezi, hogy az újabb vízlépcsők építése, így pél­dául Nyergesújfalu vagy Vác tér­ségében, ellentétes a Duna-Ipoly nemzeti park céljaival is. Őrizetben marad Brüsszel. A brüsszeli vádtanács megerősítette a Pándy Ágnes el­leni letartóztatási parancsot, így az asszony őrizetben marad. Pándy Ágnes 5 gyilkosság elkö­vetését, illetve az azokban való részvételt vallotta be. A brüsszeli ügyészség megerősítette azt a lapértesülést, hogy feltételezé­sük szerint mások mellett egy magyar asszonynak és lányának a csontjait találták meg a lelkész brüsszeli házában. A lap Adi Ber­tának nevezi a 12 éves lányt. Bu­dapesten az ORFK sajtófőnöke viszont tegnap elmondta: téves az értesülése, miszerint a megta­lált csontok többek között Adi Bertáé és édesanyjáé lennének. Hangsúlyozta: Pándy magyaror­szági kapcsolatait ellenőrizve ju­tottak el a Magyarországon élő asszonyhoz és lányához. Kide­rült: 1990-től szoros kapcsolat­ban álltak Pándyval, két év eltel­tével azonban az anya és lánya visszaköltözött Magyarországra, itt találtak rájuk (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents