Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-24 / 270. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 24. KOMMENTÁR Kísértet Pozsonyban SZILVÁSSY JÓZSEF Kísértet járja be a szlovák kormányhivatalt, a szovjet dezínformációs mesterkedések kísértete. A hírhedt szellemet a jelek szerint már kiseprűzték a Kremlből, hiszen nemrég a világ közvéleménye tisztességes tájékoztatást kapott Borisz Jelcin egészségi állapotáról. A kísértet most Pozsonyban vert tanyát, ugyanis a kormány tájékoztató hivatala, sőt, maga a kormányfő is már több verzi­ót hozott nyilvánosságra arról, hogy pöstyéni tartózkodásá­nak mi is a valódi oka. Először sima testi-lelki erőgyűjtésről szólt a történet, később már arról hallottunk, hogy súlyzózás közben megsérült Mečiar hátgerince. Pénteken lemondott több rendezvényt, egyebek között lakossági fórumra sem ment el, egy nappal később viszont Arpád Matejka, a DSZM alelnöke közölte: nem gondolja, hogy a kormányfő egészségi állapotának alakulásában problémák merültek volna föl, hi­szen Mečiar éppen pénteken több kiemelt találkozón vett részt. A hivatalos közlemények és vélemények ködösítései és ellentmondásai természetesen a különféle találgatásokat ger­jesztik. Az egyik verzió szerint a kormányfő valóban súlyos beteg, s a fürdő mostani tulajdonosa a szükséges szakorvoso­kat és a titoktartást biztosítja a kezeléshez. A másik feltétele­zés alapján a kormányfőnek nincs különösebb baja, csupán taktikai okokból vonult ki ideiglenesen a közéletből. Tudva az ország egyre súlyosbodó gazdasági gondjait, félre­vonult, hogy a közvéleményt elbizonytalanítsa, s hogy a költ­ségvetési vita kapcsán a koalíciós partnereket összeugrassza, így is fokozza a feszültséget. Ezután pedig megmentőként, erős emberként térjen vissza a politikai porondra, hogy idő előtti választások kierőszakolásával vagy más módon újra el­hitesse minél több emberrel: csak ő képes úrrá lenni a sokaso­dó gondokon. Amelyeket főképpen ő és politikája okozott, te­hetjük hozzá teljes joggal. Nyilvánvaló, hogy a kormányfőnek is joga van betegnek len­nie, gyógykezelésre vonulnia. A közvéleménynek viszont alapvető joga hiteles tájékoztatást kapni a miniszterelnök egészségi állapotáról. Napjaink pozsonyi manipulátorai nem feledhetik: a legkörmönfontabb szovjet dezinformációról is előbb-utóbb kiderült, mi a gazság, és mi az igazság. Ez nálunk sem lesz másképp. JEGYZET Második gyerekség TÓTH MIHÁLY Szintén gyakorló nyugdíjas­korúként enyhítő körülmé­nyeket próbálok keresni Filkus professzor számára, aki (most éppen független­ként) azzal próbálja menteni a Mečiar vezette, Slota és Ľupták „ministrálta" koalíció nemzetközi imidzsét, hogy, úgymond, feláldozta magát, és elvállalta a parlament 4. alelnökének tisztjét. Van, aki nemes egyszerűség­gel és lényegre törően azt mondja erre: karrierizmus. Mások nem ilyen meredeken fogalmaznak, és cseppnyi ka­jánkodást sem mellőzve így írják le az esetet: a miniszter­elnök trafikkal jutalmazta az eddig minden pártban de­censül viselkedő közgazdát. Gerontológusok viszont ezzel magyarázzák Filkus politikai pályája legeslegújabb hajtűkanyarának abszolválá­sát: kapuzárási pánik. Ami professzorunk esetében nem abban nyilvánul meg, hogy életének hetedik évtizedében nem átall tinédzser lányok után koslatni, hanem abban, hogy nem adja fel a harcot, és ha törik, ha szakad, a na­pos oldalán helyezkedik el a politikai életnek (értsd: hatalomközeiben). Három esztendeje még arra esküdött a miniszterelnök, hogy a DU egyik vezetőjével sem áll szó­ba. íme, változnak az idők, és a kormányfő is módosította es­küjét. A Demokratikus Unió­ból származó disszidenst füg­getlenként többre taksálja, mint akárhány saját pártbeli­jét. Parlamenti alelnököt csi­nált az eddig négy-öt pártot megjárt professzorból. A je­lenséget mi, szlovákiai ma­gyarok akár oly szenvtelenül is szemlélhetnénk, ahogy, mondjuk, gerontológusok tu­dományos dolgozatait olvas­suk a „kapuzárási pánik" konkrét megnyilvánulásairól. De nem tehetünk így, mert sajnos, nekünk is megvannak a „második gyerekségben" szenvedő politikusaink, akik - mit ad isten - „véletlenül" szintén a felé a politikai erő felé orientálódnak, amerre a múlt héten Filkus professzor is nagyot lépett. llllf/ íBÉ • ILO.t.l.l I...... ....... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 82006 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O.BOX49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Mennyit változott a világ! Nemrég még hiánycikkekért sorakoztak a boltok előtt. Ma meg munkanél­küli-segélyért a munkaügyi hivatalok előtt... (Gossányi Péter karikatúrája) Senki sem hisz a sikerben, de mindenkiben ott bujkál a remény A szlovákiai Per Franz Kafka nyomán a be­láthatatlan és érthetetlen labirintus vízióját keltheti az A. Nagy László kontra Gustáv Krajči per, amely a jelek szerint a héten foly­tatódik. TÓTH KÁROLY Napjainkban jogos is ez a vízió, hiszen az elmúlt időszakban szinte egyetlen politikai színe­zetű ügy sem jutott el a dönté­sig; ad acta tették, mielőtt még kiderülhetett volna, hogy a Ki­rály meztelen. Május 24-én, szombaton, a referendum nap­ján A. Nagy László, aki hiába kérte Pozsony egyik választó­körzetében a négykérdéses sza­vazólapot, bejelentette, hogy egyszerű „becsapott" és „meg­csúfolt" állampolgárként a leg­felsőbb bíróságon feljelenti a belügyminisztert és a belügymi­nisztériumot, amiért nem tette lehetővé, hogy éljen egyik leg­alapvetőbb állampolgári jogá­val, vagyis hogy szavazhasson. Mészáros Lajos ügyvéd, aki már néhány napja az MPP irodájá­ban segített, órák alatt kidolgoz­ta a beadványt; a referendum ... ködösítő nyilatko­zatai nyomán teljesen összekuszálódott... még véget sem ért, és már pos­tázták. A sajtó alig szentelt fi­gyelmet az ügynek, a szlovák sajtóiroda kurta hírben tudatta a beadvány tényét, aztán hosszú hónapokig semmi sem történt. Mármint A. Nagy László bead­ványával. Szlovákiában közben több ezren tiltakoztak a referen­dum meghiúsítása miatt, a Köz­ponti Népszavazási Bizottság jogorvoslatért ügyészséghez fordult. Az Európában is párját ritkító ügy a szlovák kormány és nem utolsósorban'a belügymi­4 it "Ww^.ü r tfc * OLVASÓI LEVELEK Egyházak és nézetek Reagálnom kell a Még egyszer Pándyról címmel november 18­án megjelent levélre, mivel nem találom következetesnek mon­danivalóját. Először is Pándyt annak alapján titulálják protes­táns, sőt időnként református lelkésznek, hogy ő mondta ezt saját magáról. Erről igazán nem tehet a református egyház, és nem hiszem, hogy védőügyvéd­re volna szüksége özv. Petőcz niszter ködösítő nyilatkozatai nyomán teljesen összekuszáló­dott, és újra beigazolódott a göbbelsi tétel: addig hazudj, amíg el nem hiszik. Vagyis amíg a hallgatóság bele nem fárad. Szeptemberben minden bead­ványt ad acta tettek. Úgy tűnt, a kormány masinériája sikert ara­tott. Aztán egyszeriben feltűnt egy egyszerű állampolgári bead­vány: A. Nagy László állampol­gárként nem élhetett legalapve­tőbb jogával, és a legfelsőbb bí­rósághoz fordult. A Per elkezdő­dött. Jobban talán időzíteni sem lehetett (az állami gépezet is kö­vet el szarvashibákat), hiszen azokban a napokban került sor a perre, amikor a referendum­bizottság beadványát az ügyész­ség elsüllyesztette. Egyetlen be­advány maradt csupán, amely még kimondathatta: nem volt érvényes a népszavazás. A. Nagy László beadványa. Ebben az államban reménytelenek az ilyen perek. Ebben az állambán már csömör és kiábrándultság követ minden pert, aláírás-gyűj­tési akciót. Mert ebben az állam­ban minden állampolgári akció kudarcra van ítélve, és látszólag a kormánypártok malmára hajt­ja a vizet: egyre többen fordul­nak el a közélettől, fordulnak el mindentől, ami változást sürget, ami a legalapvetőbb jogokért száll síkra - reménytelenüL De hát nem ez az államhatalom cél­ja? De ebben az államban talán éppen ezért övezi oly nagy fi­gyelem A. Nagy László perét. Senki sem hisz a sikerében, de mindenkiben ott bujkál a re­mény, hogy hátha mégis. Ha nem is megnyerni, de legalább felmutatni az állampolgári ku­rázsit. Megmutatni, hogy itt és most - ebben az államban is ­emberek élnek. Emberek va­gyunk, hisszük hát, hogy van re­mény. A referendumok kérdése májustól nem pusztán a köztár­saságielnök-választás kérdése. A népszavazás meghiúsítása már a jogállamiság kérdése. An­Kálmánné személyében. Főleg olyanra nem, aki alaptalanul át­passzolja Pándyt a baptisták­nak. És teszi ezt azért, hogy helytelen információkat adjon róluk. Mert levele második ré­szében már az tűnik fontosnak, hogy a baptisták mennyire messze állnak a „református és evangélikus egyházi dogmák­tól". Ezek az információk téve­sek. Korrigálásként csak annyit, hogy a baptista egyház gyökerei ugyanoda nyúlnak vissza, aho­va az evangélikus és református egyházéi, a XVI. századba, tehát nagyon is közük van a „törté­nelmi protestantizmushoz". nak a kérdése, hogy lehet-e még demokratikus és szabad válasz­tás Szlovákiában. Hogy érvé­nyesíthető-e még a jog Szlováki­ában. Hogy az állampolgári és nemzetiségi jogok mennyire válhatnak az államapparátus önkényének prédájává. Hogy le­het-e, és tudunk-e még tenni ön­magunkért valamit. Az 1997-es májusi referendum az 1998-as választások főpróbája volt. Sem­mi garancia nincs már arra, hogy az államhatalom a jövő évi választások előtt pár nappal nem dönt-e úgy, hogy nem oszt­ja ki a Szlovák Demokratikus Koalíció vagy a Magyar Koalíció szavazócéduláit, mondván, ezek az erők nem Szlovákia ér­... mondván, ezek az erők nem Szlovákia ér­dekeit szolgálják. dekeit szolgálják. De talán még­is van garancia. Az, hogy van­nak és lesznek, akik akkor is hig­gadtan, a jog eszközeivel min­den lehetséges lépést megtesz­nek annak érdekében, hogy a jog érvényesüljön, és az igazság győzelmet arasson. Az A. Nagy László kontra Gustáv Krajči per lehet, hogy kafkai útvesztőbe fúl, de már az is nagy sikernek számítana, ha például a legfel­sőbb bíróság előtt kimondatik, hogy a bíró meztelen, hogy a ha­talom meztelen. Hogy nincse­nek kijelentések, a Slovenská republikában megjelenő cikkek következmények nélkül. Hogy legyen szó akár a belügyminisz­terről is, nincsenek tettek követ­kezmények nélkül. Egy pert sok­féleképpen lehet megnyerni, de a legszebb talán az, ha a „Per" puszta ténye vigyázó és őrző erővel hat mindazokra, akiket a májusi referendumban szintén „becsaptak" és „megcsúfoltak". A szerző a Magyar Polgári Párt főtitkára. Ezek a protestáns felekezetek egymás mellett, egymás hiá­nyosságait kiegészítve jöttek létre, más-más dolgokra helyez­ve a hangsúlyt. Különben sincs haszna az egyházak közötti csa­tározásnak. Barczi Bernadett Komárom Gyermekek találkozója November 15-én Nyitrán ren­dezték meg a Nyitrai kerület gyermekotthonai lakóinak és ki­segítő iskolái tanulóinak első ta­TALLÓZÓ FAZ Egy esetleges európai válság rendezéséhez szükséges katonai erő, valamint a felvételre kerülő három új állam katonai infra­struktúrájának eltérő megítélé­séből fakad, hogy az Egyesült Államok sokkal nagyobbra be­csüli a NATO keleti bővítésének költségeit, mint az európai tag­országok - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap csütörtöki számában. Míg a washingtoni kormányzat hat-ki­lenc milliárd dollárra becsüli az új tagok bővítésével felmerülő szövetségi költségeket, a NATO brüsszeli központja 1,3 milliárd dollárral számol. Ez a kiadás fe­dezi a távközlési kapcsolatok ki­építését, a légtér ellenőrzését, valamint az új tagállamok pa­rancsnoki és vezetési szintjeinek integrálását - írta a lap, amely rendszeresen megbízható érte­süléseket közöl a bonni védelmi minisztériumból. HANDELSBLATT A gazdasági és politikai napilap szerint az amerikai diplomácia nagyon rosszul kezelte a leg­újabb iraki válságot. Az okosan taktikázó, a térséghez fűződő régi jó kapcsolatait ügyesen ki­használó Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter megszé­gyenítette az amerikai külpoliti­kát. Moszkva visszatérése a Kö­zép- és Közel-Kelet politikai színpadára korlátozza az ameri­kaiak cselekvési területét. Az Egyesült Államoknak az iraki ügyben elszenvedett vereségből le kell vonniuk azt a következte­tést, hogy arroganciával, kato­nai erőfitogtatással nem lehet minden viszályt megoldani, kü­lönösen nem olyan térségek­ben, ahol nagyon szerteágazó­ak az érdekösszefonódások. Az amerikai kudarc bizonyára örömmel tölti el azokat az álla­mokat, amelyek a többpólusú világ hívei. A világhatalmak kö zött továbbra is az Egyesült Ál­lamok a legfőbb vezető, ám partnerek és stratégiai koncep­ció nélkül merevvé vált. THE ECONOMIST Az átmenet a hanyatló kommu­nizmusból a primitív kapitaliz­musba csak az első lépés volt a közép-európai átalakulásban, jóllehet már a tervgazdaság os­tobaságainak levetése is ko­moly hozadékkal járt - írja a The Economist hétvégi kiadása, amely átfogó elemzést közöl az átalakulási folyamatról. A brit hetilap szerint a Nyugat számá­ra a térség fő csábereje a rendkí­vül alacsony költség volt, a ko­rai posztkommunista idők ezen öröksége azonban már eltűnő­ben van. Nyugati befektetők az­zal számolnak, hogy Közép­Európában a bérek öt éven be­lül az EU-szint kétharmadára emelkednek. A The Economist a költségelőny kopását jelző pél­daként említi, hogy bizonyos iparágak, elsősorban is a ruha­ipar már Közép-Európából is kezdenek elvándorolni a még mindig olcsón termelő Ukrajná­ba és Romániába. lálkozóját. Nyolc gyermekott­hon lakói adtak egymásnak ran­devút, szebbnél szebb szlovák, magyar, spanyol és egyéb nép­táncokat, dalokat adtak elő. Á színvonalas kulturális műsort követően a gyermekek számára diszkót rendeztek. A legnívó­sabb előadást az ipolysági kise­gítő iskola gyermekotthonának lakói tartották. Mészáros István iskolaigazgató készítette fel őket, s odaadó munkájáért Tur­czi Árpád, Burza Anetta, Otre­kal Angelika és Karvai Zsanetta nevelő is elismerést érdemel. Belányi János Deménd

Next

/
Thumbnails
Contents