Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-21 / 268. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 3216. S PORT PI A Duna vallomása Pozsony. A Csemadok Országos Tanácsa és a Pozsonyi Városi Választmánya irodalmi estet rendez A Duna vallomása cím­mel, melyre 1997. november 27-én, 18.00 órakor kerül sor a Stúdió S színházban. A műsorban közreműködik Karol Wlachovský, Ladislav Chudík, Dráfi Mátyás és a Szőttes Ka­mara Néptáncegyüttes, (ú) VIII. Dióspatonyi Kulturális Napok Ma este 18.30 órakor kezdődik a község művelődési otthoná­ban Vadkerty Katalin történész előadása A deportálások cím­mel. (ú) A Magyar Rádió archívumából A napokban megjelenő Gemini és Sirius válogatásalbummal egy olyan sorozatot akarunk elkezdeni, amely remélhetőleg évekig is eltarthat, hiszen a rádió zenei archívuma valóságos kincsesbánya. Erről a rádió könnyűzenei szerkesztőségének stúdióvezetője, Viktor Máté beszélt a Rockkoncertek címmel megjelenő albumuk bemutatóján. Mint elmondta: a '70-es és a '80-as években több mint 150 koncertfelvételt készített a rá­dió, s közöttük jó néhány amatőr együttes produkcióit is meg­örökítették. A „Rockkoncertek a Magyar Rádió archívumából" című CD és kazetta sorozatban 50-60 különböző válogatást je­lentet meg a következő esztendőkben közösen a Premier Art Records és a Magyar Rádió Rt. A kiadó lemezcég háromha­vonta kívánja piacra dobni az egykori nagy slágereket tartal­mazó hanghordozókat. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző (11) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) KIS SZÍN­PAD: A nyilvánosság kizárásával (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Az anya (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Lúdas Matyi (9.30,12,14) MOZI POZSONY HVIEZDA: A titkosügynök (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Bean (am.) 15, 17, 19, 21 MLADOSŤ: Lost highway (am.) 15.15,17.30, 20 KASSA ÚSMEV: Tűzhányó (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Kis kerítőnők (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Kapcsolat (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A titkosügynök (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A titkosügynök (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Tűzhányó (am.) 17.30, 20 KO­MÁROM - TATRA: Nincs vesztenivalónk (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Miért nem kutya a macska? (am.) 17.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Két nap a völgyben (am.) 19 LÉVA - JU­NIOR: Barb Wire (am.) 16.30, 19.30 RIMASZOMBAT ­ORBIS: Tűzhányó (am.) ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nincs vesztenivalónk (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Szerelemmel átitatott (am.) 18 Véget ért Pozsonyban a 4. Melos-Étos kortárs zenei fesztivál, melynek műsorán 21 koncert szerepelt Quo vadis, mai zene? Aki fáradhatatlanül végig­ülte a kortárs zenei feszti­vál koncertjeit (összesen huszonegy volt belőlük), az akár el is juthatott odá­ig, hogy a maga számára megválaszolja a címben feltett kérdést. Könnyű dolga azért nem volt, hi­szen a rendezvény végefelé egymást váltották a csap­nivaló happeningek az ér­dekes, sőt tiszteletet pa­rancsoló szerzői és (vagy) előadói teljesítményekkel. HORKAY TAMÁS Említésre, méltó, a Škuta házas­pár hangversenye (Eleonóra és Mikuláš), műsorukon nagy eu­rópai, amerikai és szlovák 20. századi klasszikusok szerepel­tek: Ligeti, Reich, Zeljenka és Beneš. Mellesleg egyetlen jelen­tős nyugat-európai komponistát játszottak az idei Melos-Étos fesztiválon, az olasz Giacinto Scelsit, igaz, neki egy egész es­tét szántak. Scelsi stílusa na­gyon pontosan meghatározha­tó: legtöbb művét egy (nem té­vedés,- egyetlenegy!!!) hang kü­lönböző beállítására építi. Ez az­tán a behatárolt zenei anyag! De még Scelsi extravagáns kísérlete is meggyőzőbben hatott, mint például az osztrák Ensemble Wien 2001 hajmeresztően pro­vokatív „attrakciói" (így pl. egy bizonyos Georg Nussbaumer... na nem zeneművében, hanem mondjuk „hangsávjában" a brá­csás tollat font a brácsáján, a do­bos krumplit görgetett a dobján, a zongorista pedig vagy félórát ült mozdulatlanul a zongora mögött). Kérdés, hogy egy való­di underground közegben mennyire érvényesültek volna az efféle mutatványok. Daan VandeWalle zongorahangverse­nye nem akart ugyan under­ground lenni, de leírhatatlanul unalmas, semmitmondó reper­toárja (főleg egy Frederic Rzewski nevű úr tákolmányára gondolok) üresség tekintetében talán még a bécsieket is felül­múlta. A happening becsületét végül is a horvát Acezantez együttes mentette meg, elsősorban a cso­port hölgytagjának rendkívül szellemes, elektroakusztikus ze­nével alátámasztott pantomim­jának köszönhetően. A szlovák zeneszerzők közül Juraj Beneš alkotásai csendültek fel a leg­gyakrabban, összesen négyszer: gondosan felépített, energia­dús, igencsak igényes zene az övé. Ami a legfiatalabb hazai ge­nerációt illeti, az 1968-ban szü­letett Mirko Krajci Jövendölések című, fuvolára, gyermekkarra és szavalóra írt, mélyen átszelle­mült műve ejtett meg legin­kább: az „Új egyszerűség" avagy „Új érzelmesség" stílusának tisz­ta, szép, ihletett példája volt ez. A magyarországi kortárs zene sem kerülte el a fesztivál szerve­zőinek figyelmét, így Kurtág György Hommage a Robert Schumann című alkotásával is megismerkedhettünk. (Tegyük hozzá, hogy immár Kurtág is a nemzetközi zenei mezőny „nagy öreg"-jének számít.) Az idei Melos-Étoson a végén csattant az ostor, s a fesztivál zá­róhangversenye egyben annak egyik (ha nem a legkiemelke­dőbb) csúcspontját jelentette. Először Henryk Mikolaj Górecki meditatív Refrain-je 1964-ből, Mirko Krajči műve az „Új érzelmesség" tisz­ta, ihletett példája. majd egy ősbemutató, Jozef Sixta hazai zeneszerző 2. szim­fóniája. Sixta bebizonyította, hogy 1989-ben, „hagyományos" eszközökkel, klasszikus zene­karra is lehet még szimfóniát ír­ni, méghozzá érzelmekben gaz­dag, szuggesztív s egyben intel­lektuálisan alaposan megszer­vezett szimfóniát. Ajánlás hege­dűre és zenekarra: ez a fesztivál (Archív felvétel) sorrendben utolsó művének cí­me. Talán nem is véletlen, hogy éppen Valentyin Szilvesztrov ukrán szerző alkotása zárta az idei Melos-Étos fesztivált. Szil­vesztrov Ajánlásában egy telje­sen új, megragadóan finom, át­tetszően tiszta zenei világ, a ze­nei hangoknak teljesen újszerű birodalma tárult fel; rejtelme­sen csendes, állandóan hangzó orgonapont, fölötte madárcsi­csergés, virtuóz hegedűszólam és időről időre tisztelgés a hall­hatatlan DALLAM előtt. Mindez „kozmikusán panteista" összbe­nyomást keltett, már a harma­dik évezred zenéjét előlegezve ­s ha valakit még gyötörnek két­ségek a zene kifejezőképessé­gének jövőjét illetően, annak Szilvesztrov legyen a vigasza. Nincs még minden megírva, van kiút. Elfáradt hát a nyugat-európai avantgárd. S a ,jövő zenéjét" ­talán Kelet-Európában írják... Figyelmet érdemlő kiadvány Múzeumi Naptár Gál Sándor köszöntése 60. születésnapja alkalmából Köteteiben a sorsunk ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Napjainkban, amikor Közép-Ke­let-Európában csökkenő tenden­ciát mutat a múzeumokat látoga­tó érdeklődők száma, talán nem árt felhívnunk a figyelmet a Bu­dapesten kéthavonta megjelenő Múzeumi Naptár című kiadvány­ra. A Magyar Nemzeti Múzeum Dokumentációs és Informatikai Főosztályának gondozásában megjelenő füzet pontos informá­cióvá szolgál valamennyi buda­pesti és vidéki múzeum állandó ­és iőszaki kiállításáról, emellett tartalmazza az intézmény pontos címét, telefonszámát, nyitva­tartását, a belépőjegyárát, az ide­genvezetői díjak összegét és az egyéb szolgáltatásokat. Az elmondottakból is kitűnik te­hát, hogy megtalálhatjuk benne az országos hatáskörű és jelentő­ségű közgyűjtemények mellett a kisebb helységek helytörténeti ki­állításait is. Hiszen míg a legtöbb rendszeres múzeumlátogató jól ismeri például a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a nemrégiben megnyílt Magyar Természettu­dományi Múzeum impozáns új kiállításait, nyilván nem keveseb­ben vannak azok, akik látták a Postamúzeumot, a Zenetörténeti Múzeumot, vagy jártak a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban, hogy a vidéki lehe­tőségekről ne is beszéljünk. Min­denesetre a Marton Erzsébet által szerkesztett kiadvány pontos út­baigazítással szolgál a múltunk iránt érdeklődő művelt nagykö­zönségnek. (trugly) „Nagykövet voltam Budapesten" Rudolf Chmel Galántán ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Galánta. A Hamvas Béla Klub vendége lesz ma este Rudolf Chmel. A szlovák-magyar együttéléssel, a kisebbségi kér­déskörrel és a két államviszo­nyával foglalkozó írásai, inter­júi és közzétett gondolatai je­lentős mértékben gazdagították ezt a témakört, és hozzájárul­nak annak megnyugtató megol­dásához. Csehszlovákia volt bu­dapesti nagykövetével dr. Žemlová Mária és Gyurovszky László beszélget 19.00 órától az Esterházy Reneszánsz Kastély­ban. (ú) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társasága kedden ünnepi ülésen köszöntötte Gál Sándort, a november 29-én hatvanadik születésnapját ünneplő költőt, prózaírót és publicistát. Tőzsér Árpád bevezetőjében elsősor­ban arról a népiségről beszélt, amely napjainkban, mint a ma­gyar irodalom egykor igencsak meghatározó vonulata, egyre inkább az esztétikai kánon pere­.. .mindig a megújulás jegyében alkotott... mére szorul. Ugyanakkor hang­súlyozta, hogy ennek minden értelemben modern képviselője Gál Sándor. Állítását azzal indo­kolta, hogy a költő pályafutása során mindig a megújulás, a gyökerekből táplálkozó kísérle­tezés jegyében alkotott, s a pa­raszti sorsból vétetett lelkiség­gel a világirodalom és az egyete­mes magyar irodalom áramai­hoz csatlakozott. Görömbei András debreceni iro­dalomtörténész előadásában át­fogóan vázolta fel mindazt, amit legjobb versesköteteiben (Kőlapok, A folyó, Az éden és a Golgota között, A szél), kispró­záiban (Kavicshegyek, Családi krónika, A fekete ménes), ri­port- és publicisztika-köteteiben (Mélyutak, Liliomos kürtök, Függőleges hullámzás) a „szlo­vákiai magyarok létköltője megalkotott". Szeberényi Zol­tán komáromi irodalomtörté­nész kitért az életmű bizonyta­lanságaira is, a pályakezdés au­todidaktaként megélt éveire, az irodalmi életen belüli magány­ra, a nemzedékéhez képest kissé megkésett indulásra. A Görömbei András szerint „minden mozdulatában konzer­vatív újítóként" cselekvő Gál Sándorról Turczel Lajos egyete­mi tanár elmondta, miért is ma­radt ki a nemzedékének legis­mertebb költőit (Tőzsér, Cse­Iényi, Zs. Nagy) elindító, általa szerkesztett „nyolcak" antológi­ájából. Ezután a költőt köszön­tötte a Csemadok, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykö­vetsége és a Szlovákiai Magyar írók Társasága. Az ünnepelt, megköszönve a gratulációkat, ezt követően elsősorban a szlo­vákiai magyar irodalom apátiá­járól beszélt, amely közönybe fullasztotta a Kassán megjelen­tetett Keleti Napló újbóli beindí­tását. Szerinte ez is jelzi, meny­nyire elveszítette közösségi ar­culatát a szlovákiai magyar iro­dalom. (d-n) Premier címmel mutatja be műsorát a Szlovák Kamarabalett no­vember 23-án 19 órai kezdettel Pozsonyban, az Istropolisban. Négy koreográfiát láthat az esten a közönség: „Mese" mese, Vérnász, Epi­zódok és A kezdetektől címmel. (Archív felvétel) Jozef Sixta 2. szimfóniája aratta az egyik legnagyobb sikert

Next

/
Thumbnails
Contents