Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-18 / 265. szám, kedd

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 18. Orosz-ukrán megállapodások Moszkva. Az orosz-ukrán „kereskedelmi háború" lezárásánakjegyében ért véget tegnap a Moszkva melletti Zavidovo kormánydácsán Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma találkozója. Az orosz és az ukrán államfő megállapodott abban, hogy kölcsönösen forgalmiadó-mentességet élveznek az egymjis piacára szállított áruk. Emellett a kétoldalú együttműködés elősegítésére „stratégiai munkacsoport" felállításáról döntöttek. (MTI) Jozef Šesták Luxemburgban Luxembourg. Tegnap a luxemburgi vezetők arról biztosították Jozef Šesták külügyi államtitkárt, hogy az Európai Unió úgy tekint Szlovákiára, mint a többi jelöltre, s számolnak jövendőbeli csatlakozásával. Jacques Poos, az EU soros elnöki tisztét betöltő ország külügyminisztere ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy Pozsonynak nem szabadna olyan nagy hangsúlyt fektetnie a csatlakozási tárgyalások gyors, jövő évi megkezdésére, hanem a felkészülésre kellene öszpontosítania. (ČTK) A Jasszer Arafat betegségéről szóló híresztelések izraeli forrásokból, egyenesen Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalából származnak - hangoztatta a gázai biztonsági szolgálat vezetője. Korábban több izraeli ideggyógyász közölte: a palesztin elnök Parkinson-kórban szenved. Maga Arafat cáfolta a betegségéről elterjedt híreket. (Arch-fotó) NYEU: Erfurti tanácskozás Erfurt/Bonn. A közép- és kelet-európai társult partnerországokkal való együttműködés erősítése az egyik fő téma a Nyugat-európai Unió (NYEU) tegnap kezdődött kétnapos miniszteri értekezletén a németországi Erfurtban. A 28 ország részvételével zajló tanácskozáson Szlovákiát Zdenka Kramplová külügyminiszter képviseli. A NYEU soros elnökségét ellátó Németország azt szeretné, ha a mostani tanácskozás eredményeként növekedne az Európai Unió védelmi szárnyának számító szervezet szerepe az európai válságkezelésben, a viszályok megoldásában. A kétnapos tanácskozás tegnap a hagyományoknak megfelelően a 13 NATO-tagországot tömörítő Nyugat-európai Fegyverzeti Csoport ülésével kezdődött. A fegyverkezési programok egyeztetése mellett az szerepelt a napirenden, hogy a fegyvergyártási kooperációkba miként lehet bevonni a közép- és kelet-európai államokat. (MTI) Nyilatkozatot adott ki tegnap a Magyar Polgári Párt Rendszerváltás jövőre Brüsszel/Washington/ Moszkva/London/Budapest. Javier Solana NATOfőtitkár tegnap hivatalosan üdvözölte a magyar népszavazás pozitív kimenetelét. A főtitkár szerint az igennel szavazók magas aránya jól példázza a magyar lakosság támogatását a csatlakozáshoz. MTI-HÍREK Solana szerint a következő lépés a csatlakozásról szóló külügyminiszteri szándéklevél megérkezése. Ez a hivatalos befejezését jelenti a csatlakozási tárgyalásoknak, és megnyitja az utat a csatlakozási jegyzőkönyv december 16-i aláírásához. A szándéklevelet Magyarország tegnap átadta a NATO-nak. A NATO illetékesei egyöntetűen üdvözölték a népszavazás kimenetelét, különös tekintettel a jelentős támogatási arányra. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai igazgatója szerint kedvező jelzést küld, hogy a magyarországi népszavazáson a NATO-csatlakozás helyeslése erősnek és meggyőzőnek bizonyult. A magas rangú amerikai tisztségviselő kifejtette: különösen jó hatást válthat ki az, hogy az eredmény felülmúlja a várakozásokat, ami kedvező tartalmú üzenet az Egyesült Államoknak is, kiváltképpen a szenátusnak. Steve Flanagan úgy vélekedett, hogy a három közép-európai ország csatlakozásának eddig is erős bázisa volt a felsőházban, de a referendumon megnyilvánult lakossági támogatás tükrözi, hogy a tagságot nemcsak a magyar parlamenti pártok, hanem a közvélemény is helyesli. Mint hangsúlyozta: a kedvező kimenetel határozott jelzés arra, hogy Magyarország valóban elkötelezett az atlanti szövetséghez való csatlakozás mellett. Oroszország elvi álláspontja változatlan a NATO-bővítés kérdésében: Moszkva úgy ítéli meg, hogy vannak más utak is az európai kontinens biztonságának szavatolására - hangsúlyozta Moszkvában Valerij Nyesztyeruskin orosz külügyi szóvivő. A népszavazás érvényes volt, ez vitathatalan tény, ám Moszkvában az a benyomás alakult ki, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatos társadalmi vitában még nem tették fel a pontot az „i"-re Magyarországon. A brit kormány „elragadtatással nyugtázza" azt az elsöprő arányt, amelylyel a magyar választópolgárok jóváhagyták országuk NATOcsatlakozását - közölte a londoni külügyi szóvivő, aki közölte: a brit kormány „várakozással tekint az elé, hogy Magyarországot NATO-szövetségesei között üdvözölhesse 1999-ben". Pozitív jelnek tekinti a jövőre nézve az Európai Bizottság a népszavazás eredményeit - jelentette ki a brüsszeli testület szóvivője. Úgy vélekedett azonban, hogy mivel az EU- és a NATO-bővítés teljesen külön folyamat, az eredménynek nincs hatása Magyarország EUcsadakozási folyamatára. Horn Gyula magyar miniszterelnök tegnap az Országgyűlésben is köszönetet mondott az országnak a népszavazási döntésért. Hangsúlyozta: a magyar nép jelesre vizsgázott európaiságból, ígéretet tett: a kormány a jövőben is tájékoztatja a közvéleményt az integráció alakulásáról. Arra kért minden politikai erőt, hogy ne gyengítsék ezt a folyamatot. A népszavazás hivatalos eredményét holnap hirdetik ki. Az Országos Választási Munkacsoport vezetője elmondta: az adatok 99,48 százalékos feldolgozottsága alapján adott tájékoztatást. A választók nyilvántartásában lévő polgárok száma a szavazás befejezésekor 8 019 724 volt, közülük 3 948 792 jelent meg szavazóként. Az urnákban 3 944 183 szavazólapot helyeztek el, 4 609-et nem dobtak be. A szavazatok közül 3 899 202 érvényes, 44 554 érvénytelen. A vitatott szavazatok száma 427. Igennel 3 327 118, nemmel pedig 572 084 polgár szavazott. ÚJ SZÓ-HÍR A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke tegnap a következő nyilatkozatot adta ki a politikai erő létrejöttének 8 évfordulója alkalmából: „1989. november 18-án alakult meg a Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés. Akkor, azokban a napokban még senki sem hitte, hogy heteken belül megnyílnak Ausztria határai, hogy leomlanak a vízumkényszer falai az európai államok felé, hogy az üzletekben minden kapható lesz, amit addig csak a nyugati filmekből ismerhettünk. Mégis megtörtént a csoda, a szocializmus és a keleti blokk öröknek hitt barakkja összeomlott. November 17-e - Csehországhoz hasonlóan - Szlovákiában is a rendszerváltás évfordulója. Ma azok emlékeznek 17-re, akik akkor komolyan gondolták a rendszerváltást. Akik ma sem veszítették el a hitüket, hogy a szlovákiai társadalom és államélet demokratizálható, hogy jogállam jöhet létre Európának ebben a régiójában is, hogy Szlovákiának még mindig van esélye az európai integrációra és a NATO-hoz való csatlakozásra. A Magyar Polgári Pártnak 1989. MTI-HÍR Bukarest. George Pruteanu romániai parasztpárti szenátor, aki hónapok óta hadakozik a kisebbségekre nézve hátrányos román tanügyi törvényt demokratikus irányban megváltoztató sürgősségi kormányrendelet parlamenti elvetéséért, s aki még a rendelet megjelenése előt felkérte Románia elnökét: akadályozza meg a sürgősségi kormányhatározatot, vasárnap újabb nyílt levélben MTI-HÍR Bécs. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szerint szó se lehet arról, hogy Ausztria lemondjon a semlegességről és csatlakozzon bármilyen katonai szövetséghez. Ezt Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke, az SPÖ alelnöke jelentette ki a Salzburger Nachrichten című osztrák lapnak. Fischer közölte: november 18-a különösen fontos évforduló. Akkor, azokban a napokban Vágsellyén létrejött a szlovákiai magyarság háború utáni első politikai ereje, amely Szlovákiában elsőként mondta ki a rendszerváltás igényét és szükségességét. Meggyőződésünk, hogy azóta jelentős változások mentek végbe Szlovákiában. Az elmúlt évek szélsőséges jobboldali és baloldali kormányzati erői sem tudták felszámolni a jogállam intézményeit. És bár Szlovákia létrejötte után a populista és autokrata kormányzatok minden meghirdetett jelszavuk ellenére mérhetetlen munkanélküliséget, kiábrándultságot okoztak, az államélet szétzilálását és a régi rendszer visszasírását idézték elő, az emberek nem veszítették el hitüket az igazságosságban, a toleranciában és a szolidaritásban. Ezek az értékek azok, amelyekre lehet ma is alapozni, amelyek hitet és kitartást adnak mindazoknak, akik szebb és jobb jövőt akarnak. Hisszük és valljuk, hogy az 1998-as választások legalább olyan fordulatot hoznak az ország és a szlovákiai magyarság életében, mint amilyen az 1989. évi volt." fordult Emil Constantinescu államfőhöz. A szélsőségesen nacionalista ellenzék kegyeibe fogadott szenátor, most felszólítja az elnököt: a vitatott jogszabály parlamenti vitája előtt ne tegyen eleget az RMDSZ közvetítési felkérésének. Pruteanu az államfő feltételes meggyanúsításától sem riad vissza, amikor azt állítja: ha az elnök a parlamenti vita előtt vállalkozna közvetítésre, azzal a törvényhozás utasítgatására vállalkozna. „az SPÖ világosan kinyilvánította álláspontját, hogy szerinte a semlegességnek nem kell alternatívát keresni". Szerinte Ausztria kül- és biztonságpolitikája továbbra is 3 oszlopon nyugszik majd: az első a semlegesség, a második az európai uniós tagság, és a harmadik a szolidaritás és az együttműködés - a NATOval is, de csak a békepartneri program keretében. Robert Dole volt amerikai szenátor, aki jelenleg Csehországban tartózkodik tegnap a prágai központi katonai kórházban meglátogatta Václav Havel államfőt. Az orvosi konzílium vezetője közben bejelentette, hogy Havelt már ma kiengedik a kórházból. (ČTK) A NATO illetékesei egyöntetűen üdvözölték a népszavazás kimenetelét Határozott jelzés Pruteanu Emil Constantinescu elnökhöz fordult Újabb nyílt levél Fischer Ausztria kül- és biztonságpolitikájáról Semleges marad Amerika-ellenes tiltakozás a bagdadi parlamentben Sokan úgy vélik, hogy a 71 éves királynőnek le kellene mondania Szaddám reményei MTI-TUDÓSÍTÁS Bagdad. Szaddám Húszéin elnök vasárnap az iraki kormány ülésén reményét fejezte ki, hogy olyan megoldást lehet találni az ENSZ fegyverzetellenőrzési missziója körül kialakult válságra, amely „elvezetne a Biztonsági Tanács Irakkal szembeni kötelezettségeinek végrehajtásához". Az iraki média nem részletezte, hogy az elnök konkrétan mire gondol, Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes azonban egy francia lapnak kijelentette: Irak visszaengedi a kiutasított amerikai ellenőröket, ha a Biztonsági Tanács öt állandó tagja egyenlő képviseletet kap a világszervezet ellenőrző missziójában. A Szaúd-Arábiában tartózkodó Madeleine Albright amerikai külügyminiszter egyik magas rangú munkatársa Rijádban elfogadhatatlannak minősítette, hogy Irak határozza meg az ENSZ fegyverzetellenőrzési missziójában résztvevő országok körét. Az iraki hírügynökség a bagdadi kabinetülésről beszámolva azt írta: „Szaddám Húszéin elnök hangsúlyozta, hogy Irak nem keresi az összeütközést az amerikai kormányzattal". „Ám ha mások a párbeszéd helyett egy más megoldás mellett döntenek, őket terheli majd a felelősség." Az iraki parlament elnöke tegnap 250 képviselő kíséretében „Le az Egyesült Államokkal!" feliratokat írt krétával angol és arab nyelven a parlament lépcsőjére. Szadun Hammadi felszólított minden iraki polgárt, hogy adjon hangot hasonló módon tiltakozásának, és ítélje el az ország ellen intézett amerikai fenyegetéseket. Nem távozik önként MTI-HÍR London. II. Erzsébet angol királynő nem távozik önként trónjáról, s arról sincs szó, hogy fia, Károly walesi herceg lemondana trónutódlási jogáról idősebbik fiúgyermeke, Vilmos herceg javára - mindez abból az interjúból derül ki, amelyet az udvar egyik nemrégiben távozott magas rangú volt tisztviselője adott a BBC tévének. A Panorama programban műsorra tűzött beszélgetésben Simon Gimson, a királynő személyi titkárának egykori első beosztottja elismerte: a walesi hercegnő halálát követő, közvéleménybeli reakció készületlenül érte a királyi házat, amely a tragédia utáni napokban „nem mérte fel megfelelően a lakosság hangulatát". A közvélemény azóta sem bocsátotta meg, hogy a kritikus napokban az uralkodóház magára hagyta népét. Akkoriban hangzottak el először azok a vélekedések, amelyek szerint a 71 éves királynőnek, aki talán már nem képes kellően odafigyelni alattvalóira, 45 évi uralkodás után esetleg távoznia kellene a trónról, amelyre nem is Károly trónörököst, hanem elsőszülött fiát, az édesanyjára megszólalásig hasonlító, s talán ezért is rendkívül népszerű, 15 éves Vilmost kellene majd 3 év múlva ültetni. Gimson mindkét lehetőséget kizártnak nevezte, de annyit elismert, hogy a Diana halála után történtek „egyértelműen felgyorsították a brit uralkodóház már korábban megindult átalakulását". Az egykori vezető udvaronc a palota szóvivőjének nyilatkozata szerint az udvar tudtával és jóváhagyásával állt a nyilvánosság elé, s ez js „már része a monarchia intézményét érintő reformfolyamatnak". II. Erzsébet nem mond le (Arch.-fotó)