Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-15 / 263. szám, szombat

E

L POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 15. A VMSZ támogatja Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Vuk Draskovicsot, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnökét támogatja a december 7-ére kiirt új szerbiai elnökválasztáson nyilatkozta tegnap Józsa Lászó, a párt alelnöke. „Abban a helyzetben, amikor a Draskovics-/éle alternatíva nélkül csak a szocialisták, illetve a fasizálódás felé haladó radikálisok nyújtotta választási lehetőség áll előttünk, mi nem támogathatjuk a bojkottot, s határozott választ kell adni a mi választói bázisunkat alkotó polgároknak. A VMSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar párt azt kéri az SPO elnökétől, hogy nyíltan álljon ki a kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett. (MTI) Matáv-részvények New Yorkban is Budapest. A Matáv-részvények 735 forintos árfolyamon zártak az első kereskedési napon a Budapesti Értéktőzsdén. A kereskedést Horn Gyula magyar miniszterelnök indította el, aki emlékeztetett rá: először fordul elő, hogy egy magyar társaság részvényeit egyidőben vezetik be a New York-i és a budapesti tőzsdére. Amerikai pénzügyi körökben korszakos fejleménynek tekintik a Matávrészvények megjelenését a Wall Streeten, hiszen az egymilliárd dollár értékű ajánlat nemcsak az eddigi legnagyobb magyarországi nyilvános kibocsátás, hanem egyszersmind most első ízben kezdték jegyezni egy közép-európai cég papírjait a világ legtekintélyesebb tőzsdéjén. (MTI) Thomas Klestil osztrák elnök tegnap bejelentette: a jövő tavasszal esedékes elnökválasztáson ismét indulni akar az államfői poszt megszerzéséért. Ezzel az elnök több mint fél éve tartó találgatás végére tett pontot. Eltökéltségét azzal indokolta, hogy rendkívüli szakmai tapasztalatokkal bír, és minden politikai oldaltól függetlennek tartja magát. (ČTK/AP) A Metész petíciója Budapest. A Metész Csongrád megyei elnökségének és a Metész Nemzeti Radikális Tagozatának küldöttsége tegnap petíciót adott át a parlamentben a magyar föld védelme érdekében. A szövetség aktivistái délután megkezdték demonstrációjukat - a gazdák által .összegyűjtött búza lerakását - a belügyminisztérium előtt. A tiltakozó akciót azért rendezték meg, hogy szolidaritást vállaljanak azokkal az emberekkel, akiket a november 3-i demonstráción vett őrizetbe a rendőrség. (MTI) Egy nappal a magyarországi népszavazás előtt NATO-fórum Az UNSCOM tagjai tegnap reggel már el is hagyták Irakot: a 68 embert szállító repülőgép nem sokkal később már le is szállt Bahrein fővárosában. (ČTK/AP) Készültségbe helyezték a brit királyi légierő egyik csapásmérő századát Elhagyták Irakot az ENSZ-ellenőrök New York/Bagdad/London/Moszkva. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap a „lehető leghatározottabb módon" elítélte Irak lépését az országban működő amerikai fegyverzetellenőrzési szakemberek kiutasításáról, s kérte, hogy a bagdadi vezetés azonnal vonja vissza döntését. MTI-HÍREK Egyben a testület emlékeztetett arra, hogy már október végén, akkori állásfoglalásában „komoly következményekkel" fenyegette meg Irakot, ha ellenszegül a világszervezet határozatainak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszú, hajnalba nyúló egyeztetések után hozta meg döntését, de a 15 tagállam végül egyhangúan szavazott. Bár a határozat nem tesz említést esetleges Irak-ellenes katonai akcióról (ezt a BT 5 állandó tagja közül 3, Oroszország, Kína és Franciaország ellenzi), Bill Richardson amerikai ENSZ-nagykövet mégis üdvözölte a BT-tagok egyöntetű kiállását, azt, hogy a testület két napon belül immár másodszor mutatta meg egységét és küldött „egyértelmű jelzést" a bagdadi vezetésnek. Az amerikai szakértők csütörtöki, azonnali hatályú kiutasítása után a fegyverzetellenőrzési bizottság, az UNSCOM vezetője, Richard Butler gyakorlatilag a testület összes tagját visszahívta az országból, s az érintettek tegnap reggel már el is hagyták Irakot: a 68 embert szállító repülőgép nem sokkal később már le is szállt Bahrein fővárosában. Eközben megérkezett Jordániába az a hat amerikai ENSZ-szakértő is, akiket az iraki hatóságok csütörtökön azonnali hatállyal kiutasítottak az országból. Az illetők, valamint egy ausztrál és egy brit férfi hét és félórás kocsiNyitva áll az iraki válság katonai megoldásának lehetősége. út után, tegnapra virradó éjszaka lépték át a jordániai-iraki határt és szintén Bahreinbe várták őket. Az éleződő iraki helyzet miatt úgynevezett 48 órás készültségbe helyezték a brit királyi légierő egyik csapásmérő századát közölte a brit hadseregügyi államminiszter. A 48 órás készültség azt jelenti, hogy a Harrier típusú, helyből felszállni képes harci repülőgépeknek készen kell állniuk a bevetésre a készültség elrendelésétől számított két napon belül. John Reid nem közölte: ez azt jelenti-e, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a hét végén katonai akcióra készül Irak ellen, csak annyit mondott a készültség bejelentése után, hogy „Szaddám Húszéin rosszul ítélte meg az ENSZ cselekvési elszántságát". A brit külügyminiszter, aki tegnap rövid, sürgősséggel megszervezett egyeztetést tartott Edinburgh-ben amerikai kollégájával azt közölte: változatlanul nyitva áll az iraki válság katonai megoldásának lehetősége, de „nem erre törekszünk". Cook kijelentette: semmilyen megoldást nem lehet kizárni az iraki válság ismét felizzott tüzének kioltására, de „még mindig azt kutatjuk, hogy létezik-e tárgyalásos, diplomáciai kiút" a kialakult helyzetből. Az orosz törvényhozás alsóháza közben tudatta: „határozottan elutasítja az Irak kapcsán keletkezett nemzetközi válság erőszakos megoldását, s katonai erő alkalmazását az Iraki Köztársaság ellen csak kikényszerített és végső lépésként" tartja elképzelhetőnek. Az Állami Duma határozatában azt ajánlotta Borisz Jelcin elnöknek, hogy tegyen meg mindent a katonai erő Irak elleni bevetésének megakadályozásáért. Francia javaslatra sikerült áthidaló megoldást találni Kárpátalja Irán: visszatértek a nagykövetek MTI-HIR Teherán. Tegnap reggel megérkezett Teheránba az Európai Unió legtöbb országának nagykövete, hét hónappal azután, hogy egy diplomáciai viszály miatt hazarendelték őket. A francia, a német és a portugál kivételével valamennyi EU-nagykövet ott volt a Swissair-gép fedélzetén, amely Zürichből a teheráni Mehrabad repülőtérre szállította a diplomatákat. Iráni tisztségviselők nem jelentek meg fogadásukra. Áprilisban mind a 15 EUtagország - Görögország kivételével - hazarendelte nagykövetét Teheránból, miután egy német bíróság ítéletében megállapította: az iráni felső vezetés adott utasítást egy, iráni kurd menekültek ellen Berlinben elkövetett merényletre. Az Európai Unió már korábban visszaküldte volna nagyköveteit Teheránba, de az iráni fél ragaszkodott ahhoz, hogy a német követ utolsóként térjen vissza állomáshelyére, ami az uniós partnerek számára teljesen elfogadhatatlan volt. Végül Franciaország javaslatára sikerült egy áthidaló megoldást találni: ennek értelmében a francia és a német követ együtt érkezik Teheránba az első csoport után, november 21-én. A portugál nagykövet egyéb elfoglaltsága miatt hiányzott a gépről. MTI-HIR Budapest. „NATO: igen? nem? érdekünk-e a NATO-csatlakozás?" címmel rendeztek nyílt fórumot tegnap, egy nappal a népszavazás előtt Budapesten az Európai Párbeszéd Egyesület és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szervezésében. A tanácskozás résztvevője volt Kovács László külügyminiszter, Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke, Jeszenszky Géza, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Bányász Rezső, a Semleges Magyarországért Alapítvány elnöke, Csurka István, a MIÉP elnöke Bányász Rezső szerint ma a semlegesség álláspontjának képviselőit szélsőbal-, illetve szélsőjobboldalinak minősítik. Szerinte azonban a magyar külpolitika megint „csőlátásban" szenved. A korábbiakhoz képest a különbség annyi, hogy most Washington és Bonn álláspontját egyszerre vesszik figyelembe. Csurka István kifogásolta, hogy Horn Gyula egy, a fórumot megelőző beszédében a pápára hivatkozott a NATO-tagság mellett érvelve. Kovács László szerint Magyarország jelenlegi biztonságpolitikai környezete szükségessé teszi NATO-tagságot, habár nem irányul az ország ellen katonai fenyegetés. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt például a nacionalizmus következményeire, a határok megkérdőjelezésére és az etnikai tisztogatásokra utalt. A külügyminiszter úgy vélte, a kormánynak és minden felelősen gondolkodó politikai erőnek kötelessége, hogy az említett fenyegetéseket kizárja. Hangoztatta: az ország számára nincs más alternatíva, mint a NATOtagság, mivel nem lehet a véletlenre bízni Magyarország biztonságát. A külügyi tárca vezetője szerint Magyarország védelme szempontjából a NATOtagság jóval kevesebbe kerül és hatékonyabb megoldás, mint a semlegesség. Nagy tapssal fogadott előadása végén felhívta a figyelmet arra is, hogy így végre Magyarország átkerül a történelmileg szerencsésebb országok táborába. Mécs Imre megerősítette az előtte felszólaló állításait, miszerint Magyarország számára nincs más ésszerű alternatíva, mint a csatlakozás a NATOhoz, Jeszenszky Géza pedig kijelentette: november 16-án részt kell venni a referendumon és igennel kell szavazni, mert ez „eminens magyar érdek". Hangsúlyozta: akkor igazán szuverén egy ország, ha akaratát érvényesíteni tudja. A Magyar Atlanti Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a jó politika a preventív politika, a NATO-tagság pedig éppen ezt jelenti. Chirac: a mozgalom határozottan politikai vállalkozás Frankofon csúcs MTI-HIR Hanoi. Hanoiban tegnap megkezdődött a frankofon csúcsértekezlet: a kétévente megrendezett eseménysorozaton a francia nyelvet beszélő országok államvagy kormányfői vesznek részt. A legfontosabb esemény a szervezet főtitkárának megválasztása. Ezt a tisztséget most újonnan hozzák létre, hogy „arcot" adjanak a mozgalomnak, azaz a frankofonia a korábbinál hatásosabban hallathassa hangját a nemzetközi politikában. A tisztségbe valószínűleg Butrosz Butrosz Gáli, az ENSZ volt főtitkára kerül. Megnyitó beszédében Jacques Chirac francia államfő maga is azt emelte ki: a 49 államot tömörítő mozgalom „határozottan politikai vállalkozás," s ennek „erős szimbóluma" lesz a főtitkár megválasztása. A csúcson Chirac és Jean Chrétien kanadai miniszterelnök is mély aggodalmának adott hangot az iraki helyzet miatt. A két politikus hanoi találkozóján egyetértett abban: Iraknak meg kell értenie, hogy együtt kell működnie az ENSZ-szel. Korrupt határőrök Ungyár. Kárpátalján szaporodik azoknak a határőröknek a száma, akiket törvénysértésen érnek. A biztonsági szolgálat emberei e héten két határőr tiszthelyettest vettek őrizetbe az Aztély-Beregsurány határátkelőn zsarolás miatt. A közelmúltban az ungvári határátkelő egyik hadnagyát fogták el kollégái, amint épp 20 hindut készült átcsempészni Szlovákiába 15 ezer dollárért. A tiszt állítólag pár száz dollárért eladta az embercsempészeknek az ukrán-szlovák határ őrizetére vonatkozó dokumentációt is. Ugyancsak az Ungvár melletti ukrán-szlovák határszakaszon ismét lefüleltek egy munkácsi határőrtisztet, aki negyvenkét afgánt próbált átvezetni Szlovákiába. (MTI) Marokkóban tegnap parlamenti választásokat tartottak. Mintegy 13 millió választópolgár voksolhatott a 325 képviselői helyre pályázó több mint 3300 jelöltre. Megfigyelők azt várták, hogy a kormánypártok jobboldali tábora és az ellenzéki közép-bal szövetség mellett a jövőben a függetlenek csoportja erős harmadik erőt fog képviselni. (ČTK/AP)