Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-13 / 261. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 13. TANÁCSADÓ Családtagápolás K. E.: Hét, illetve tizenegy éves gyermekeink vannak. Egy hónappal ezelőtt egy olyan munkahelyet sikerült találnom, ahol többet kereshetek mint a férjem. Részben ezért is szeretném tudni, hogy a féljem is otthon maradhat-e a gyerekekkel, ha megbetegszenek, jogosult lesz esaládtagápolási táppénzre? FEKETE MARIAN A betegségi biztosításról szóló 1956. évi 54. Tt. számú törvény 25. §-a szerint a családtagápolási táppénz a megállapított feltételek mellett az „alkalmazottnak (férfinak vagy nőnek) jár". A törvény tehát kifejezetten számol azzal, hogy a gyermek apja is gondoskodhat a beteg gyermekről, és nem diszkriminálja őt a családtagápolási táppénz kérdésében sem. Az említett rendelkezés szerint viszont családtagápolási táppénz csak a tíz évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolásának idejére, és az Önök esetében legfeljebb az első hét munkanapra jár. A családtagápolási táppénz öszszegét tekintve a betegségi táppénzre vonatkozó szabályok az érvényesek. Ez többek között azt jelenti, hogy a táppénzt az egy munkanapra eső nettó munkabérből, de legfeljebb 300 korona összegből (ötnapos munkahét esetében) számítják ki. Az első három napra az így meghatározott nettó napi munkabér 70 százaléka jár, a továbbiakra pedig már a 90 százaléka. KÖTVÉNYKERESKEDELEM A Nemzeti Vagyonalap kötvényeivel való kereskedést a kibocsátó megbízása alapján az RM-Systém Slovakia végzi. A szervezet által közzétett kimutatás alapján 1997. január 1. és november 10. között a vagyonalapi kötvényekkel a következő forgalmat bonyolították le. (U) Anonim üzletkötések Napi átlagos üzletkötés Napi átlagos forgalom Legmagasabb vételár Legalacsonyabb vételár Legmagasabb eladott kötvényszám Legnagyobb üzletkötés Utolsó teljes kínálat Kötvényeladás Kötvényforgalom 107,51 db 877 290,67 Sk 1997. 1. 13. 1997. 1. 13. 3 736 db 30 485 760,00 Sk 55 477 db 4 838 db 39 478 080,00 Sk 8 160 Sk 8 160 Sk Közvetlen üzletkötések Eladás összesen Összforgalom 319 313 db 2 623 677 064,00 Sk GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Behozatali tilalom Prága. Szeptemberben Szlovákia növényegészségügyi intézkedéseket vezetett be, megtiltva ezáltal az alma, a körte és a szilva behozatalát azokból az országokból, ahol bizonyos növényi betegségek fordulnak elő. így került a tilalom alá eső országok közé Csehország is, mégpedig az alma- és körtefa baktériumos hajtásszáradásának és a szilva kéreghasadásának előfordulása miatt. Josef Lux cseh mezőgazdasági miniszter szerint a szlovák fél részéről ez nem szakszerű hozzáállás, hiszen az említett betegségeket az egyes növények, nem pedig terméseik terjesztik. Az ügy várhatóan megvitatásra kerül a november 24-i vámuniós tárgyalásokon. (TA SR) Tőkepiaci felügyelet Prága. Többhónapi halogatás után a cseh parlament törvényt hozott arról, hogy felügyelő testületet kell állítani az ország hírhedten ellenőrizetlen tőkepiacai fölé. A bizottság létrehozását javasló képviselő szerint a külföldi befektetők kedvezően fogják értékelni a parlamenti döntést. Az ötfős testület 100 millió koronás bírságot szabhat ki a tisztességtelen értékforgalmazókra és működési engedélyüket is visszavonhatja. Továbbá leállíthatja a gyanús ügyleteket és tőkeátutalásokat, illetve jóváhagyhat vagy elutasíthat részvénykibocsátásokat. A bizottság várhatóan februárban áll fel, és ezt követőenazonnal felülvizsgálja a piaci szereplők, köztük a befektetési cégek, az értékforgalmazók és nyugdíjalapok működési engedélyét. (MTI) Szlovákia devizatartaléka Pozsony. Szlovákia bankrendszerének tartaléka november 5-én együttesen 7,28 milliárd dollárt tett ki. Ebből a Szlovák Nemzeti Bank tartaléka 3,471 milliárd dollárra rúgott, a kereskedelmi pénzintézetek együttesen 3,914 milliárd dollárral rendelkeznek. Az összesített tartalék az elmúlt héthez viszonyítva mintegy 200 millió dollárral csökkent. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. november 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 56,842 Osztrák schilling 2,762 Francia frank 5,803 Svájci frank 23,912 Kanadai dollár 23,628 USA-dollár 33,264 Német márka 19,440 ECU, EU 38,437 Olasz líra (1000) 19,846 Cseh korona 1,020 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,230 18,670 Közvetlen külföldi befektetések Szlovákiában az idén Ausztria volt a legnagyobb külföldi tőkeberuházó Külföldi befektetések Pozsony. Az év első felében 1,6 milliárd korona közvetlen külföldi tőkebefektetésre került sor Szlovákiában. A szlovákiai cégek ez idő alatt 3,2 milliárd korona beruházást hajtottak végre külföldön - adta tudtul a Szlovák Statisztikai Hivatal. A külföldi befektetők körében az első helyen Ausztria áll 48,9 százalékos részesedéssel. A második Németország volt 18,7 százalékkal, majd Csehország következett 9,6 százalékkal. A szlovákiai cégek első számú befektetési célpontja Csehország volt, a szlovák beruházások 82,4 százaléka irányult oda. A továbi sorrend: Horvátország 13, Ukrajna 2,2 százalék. 1993 óta Szlovákiában összesen 36,1 milliárd korona (1,1 milliárd dollár) külföldi befektetést hajtottak végre. (MTI, TA SR) Magyarország Szlovénia Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária m> Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetések nagysága 1996 végéig. Azt adatok amerikai dollárban értendők. (TA SR-grafikon) Nafta Gbely Rt. Óriási beruházás Pozsony. A Nafta Gbely Rt. 2004-ig 30 milliárd korona értékben óhajt beruházni új gáztározók építésébe. Ha az óriásberuházás megvalósul, akkor a gáztárolók kapacitása eléri a 7 milliárd köbmétert, ebből 6 milliárdot külföldi cégek vennének igénybe. Az új tárolókat Gajary, Láb és Sered térségében építik meg. A cég terveiről szólva elhangzott: a Nafta Gbelyt decentralizálják, Nafta Stroj, Nafta Gaz, Nafta Východ, Nafta Záhorie és Nafta ID részvénytársaságok alakulnak. Végre kiderült, hogy a tavaly a Druhá obchodná Rt. által áron alul privatizált cég (3,2 milliárd koronás piaci ár helyett mindössze 500 millió koronát fizetett) mögött többek között Vladimír Poór, a DSZM nagyszombati kerületi vezetője áll. (-Ú-) A leértékelés akkor megalapozott, ha az ország exportteljesítményének fellendítése érdekében történik Kinek jó a pénz leértékelése? A jelen és a közelmúlt talán legtöbbet emlegetett gazdasági kérdésével állunk szemben. Beszélnek róla a szakemberek, politikusok, szakavatottak és kevésbé szakavatottak, de valójában mindannyiunkat érintő problémáról van szó. FARKAS PÁL A devalváció a hazai pénznem leértékelésétjelenti a külföldi valutákkal szemben. Tehát egyenesen és kedvezőtlenül befolyásolja a hazai pénznem vásárlóerejét a külföldi piacokon. így a devalváció napjától kezdve többet kell fizetni a valutáért és természetesen megdrágul a behozatal is. Ez egy olyan ország esetében, amely különösebben nem függ a külföldi behozatal mértékétől, nem jelent túl nagy megterhelést, hiszen termelése a hazai nyersanyagkitermelésen alapszik. Szlovákia esetében viszont egy ilyen lépés pontosan ellentétes hatást fejtene ki. Hazánk a termelésben felhasznált nyersanyag- és energiaszükségletének nagyobbik felét külföldről kénytelen behozni, így a devalváció hatása folyamatosan a fogyasztásra felkínált termékek áremelkedésében mutatkozna meg. Ez azt is jelentené, hogy az életbe léptetett devalváció megnövelné az infláció mértékét. Szlovákiában 1995-től kezdve folyamatosan növekszik a paszszív külkereskedelmi mérleg összege és 1996-ban. már tetemes méreteket öltött. Ennek eredményeként a kormány 1997. július 21-től újra életbe léptette a 7%-os behozatali pótlékot és 7%-kal megdrágult az export. A jelenlegi kormány a probléma megoldását ebben látta. A velejáró anyagi terhek nagy részét pedig a fogyasztó vállára helyezte. A kormány, illetve a költségvetés számára viszont pozitív hatással bír ez az intézkedés, hiszen 1996-hoz mérten csökkent az import, és ezzel a passzív külkereskedelmi mérleg mértéke sem haladja meg már az 1996-os értéket. Az intézkedésből származó bevételekkel viszont feltöltheti az állami költségvetés amúgy is hiányos bevételi oldalát. Ezzel csökkenti a költségvetési hiányt is. A passzív külkereskedelmi mérleg javítása érdekében a kormány Szlovákia komoly problémákkal küzd a kivitel terén. még más, általában gazdaságilag kevésbé megalapozott intézkedéseket is érvénybe léptetett (behozatali, kiviteli pódék, certifikátumok körüli huzavona, behozatali letét), amelyekkel kimondottan az import folyamatosságát és mértékét próbálta fékezni. Ezek hatására 1997 végére szülte biztosra vehető, hogy a passzív külkereskedelmi mérleg hiánya alacsonyabb lesz mint 1996-ban volt. Ez választ ad nekünk arra a kérdésre is, hogy lesz-e elegendő devizakészlet a kormány által amúgy is jelentősen fékezett behozatal biztosításához. Az központi jegybank devizakészleteinek első félévben történő csökkenése után augusztustól stabilitás állt be, amely az utóbbi hónapokban 3 milliárd dollár határán mozog. Ez az összeg kb. háromhónapos behozatal biztosítására elegendő. Tehát jelenleg ebből a szempontból nincs szükség a korona devalválására. A devalváció akkor megalapozott, ha ezt a lépést az ország exportteljesítményének fellendítése érdekében teszik meg. Ilyenkor az intézkedés bevezetésének hatására megemelkedett exportból származó javak és pozitívumok jóval felülmúlják a devalváció által előidézett negatív hatásokat. Viszont az ország gazdaságának erre teljes mértékben fel kell készülnie. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell olyan kivitelre szánt termékekkel, amelyek ismertek és keresettek a külföldi piacokon. Szlovákia komoly problémákkal küzd az export terén és ez 1997 végére sem fog megváltozni. A kormány által folytatott rossz gazdaságpolitika hatására a termelői szféra nem rendelkezik elegendő tőkével a világpiacon megkövetelt fejlődés és igénynövekedés támasztotta követelmények biztosítására, sem pedig elegendő mennyiségű és minőségű termékekkel, amelyek versenyképesek lennének a külföldi piacokon. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a kormány nem támogatja kellő mértékben az exportteljesítmény növekedését, és az, hogy a politikai és kliensi alapon lefolytatott privatizáció sem hozta magával a kívánt struktúraváltást. Mindezek után elmondható, hogy a devalvációnak ez a fajtája sem megalapozott és kívánatos a jelenlegi helyzetben. Szlovákia gazdasága egyáltalán nincs rá felkészülve és az export teljesítőképessége is alacsony. Tehát a jelen időszakban életbe léptetett devalváció nem oldana meg semmit, csak elmélyítené a gazdasági, társadalmi problémákat. Kiindulva a mostani gazdasági helyzetből, illetve a fent említettekből, a szlovákiai gazdaságot még nem szükséges a korona devalválásával megmenteni. Van még egy lehetőség, az egyéni érdekek által kiváltott devalváció. Arról van szó, hogy a devalváció a kormányhoz közel álló, befolyásos vállalkozók, illetve egy bizonyos szűk réteg számára jelentős anyagi haszonnal is jár. Főleg a bankszférában működő vállalkozókra gondolok, akik az export területén forgatják a pénzüket, természetesen egyre nagyobb haszonnal. A devalváció hatására a valuta felértékelődik a koronával szemben, így pénztárcájukat vastagabbra tömhetik. Ismerve a jelenlegi politikai, gazdasági helyzetet, egy ilyen szándékkal életbe léptetett devalvációnak bizony elég nagy esélye van Szlovákiában. Bízzunk azonban a józan gazdasági és politikai érvek megalapozottságában. No meg abban is, hogy a devalváció nem tartozik a populáris intézkedések közé, márpedig jövőre minden bizonnyal választások lesznek. A szerző az MKDM parlamenti képviselője A Trend hetilap az 1996-os eredmények alapján összeállította Szlovákia vállalatainak TOP 100-as listáját Szlovákia legnagyobb vállalatai 1996-os forgalom Adózás előtti nyereség (ezer koronában) (ezer koronában) 1. Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. 46 349 796 1 916 889 2. Szlovák Gázművek á.v. 39 439 366 13 791 811 3. Slovnaft Rt. 38 535 462 2 768 260 4. Kerametal Rt. 38 055 138 nincs feltüntetve 5. Szlovák Villamosművek Rt. 30 756 653 5 000 945 6. Volkswagen Kft., Bratislava 18 186 912 500 501 7. Sipox-Holding Rt. 16 100 521 nincs feltüntetve 8. Szlovák Államvasutak á.v. 15 567 129 293 124 9. Szlovák Távközlési Vállalat á.v. 12 863 983 4 199 294 10. Nyugat-szlov. Energ. Üzemek á.v. 11 949 733 251 213 11. Közép-szlov. Energ. Üzemek á.v. 10 803 568 4 378 12. Petrimex Rt. 10 387 172 65 124 13. Garamszentk. Alumíniumkohó Rt. 9 450 527 -238 082 14. Matador Rt. 8 765 960 450 150 15. DusloRt. 7 395 138 550 568 16. Kelet-szlov. Energ. Üzemek á.v. 7 153 326 122 405 17. Hydrostav Rt. 6 463 250 181 488 18. Észak-szl. Cellulóz- és Papírgyár Rt. 6 103 731 307 951 19. Martimex Group Rt. 5 699 500 12 800 20. Slovakofarma Rt. 5 686 894 920 485 Szlovákia legnagyobb pénzintézetei Pénzforgalom 1996-ban Adózás utáni nyereség (ezer koronában) (ezer koronában) 1. Szlovák Takarékpénztár Rt. 30 100 962 401 555 2. Általános Hitelbank Rt. (VÚB) 24 084 451 74 588 3. Szlovák Biztosító Rt. 20 922 258 339 194 4. VÚB Kupón IF Rt. 13 204 709 332 704 5. Cseh-szlovák Keresked. Bank Rt 9 685 517 -17 032 6. Beruházási és Fejleszt. Bank Rt. 6 643 295 -1 357 100 7. Konsolidačná banka á.v. 3 411 340 -3 137 949 8. Pol'nobanka Rt. 3 099 578 162 699 9. Tatra banka Rt. 3 043 749 471 476 10. Drukos Kft. 3 040 491 nincs feltüntetve 11. Istrobanka Rt. 2 644 944 100 740 12. Prvá komunálna banka Rt

. 1 987 380 160 102 13. ŠkoFIN Kft. 1 899 307 nincs feltüntetve 14. Prvá stavebná sporit. Rt. 1 835 104 231 531 15. Priemyselná banka Rt. 1 771 267 110 256 16. Postabank Rt. 1 546 118 14 583 17. Allíanz Biztosító Rt. 1 298 016 nincs feltüntetve 18. Ľudová banka Rt. 1 241 825 113 041 19. Kooperatíva Rt. 1 013 098 14 214 20. Devín banka Rt. 1 012 636 77 733