Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-13 / 261. szám, csütörtök

Q P O

I ITIK A ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 13. Eltörölték a halálbüntetést Tbiliszi. Grúzia parlamentje eltörölte a halálbüntetést. Az Eduard Sevardnadze államfő által kezdeményezett törvény mellett 148 képviselő szavazott, s mindössze egyetlen honatya voksolt ellene. Mihail Szaakasvili, a parlament jogi bizottságának elnöke szerint a halálbüntetés megszüntetése a jogállamiság követelménye volt. (MTI) Liberális államfőjelölt Bécs. Heide Schmidt, az osztrák ellenzéki Liberális Fórum elnöke tegnap bejelentette: pártja támogatásávaljelölteti magát az államfői posztra. Eddig csak egy, általános vélemény szerint komolytalan jelölt, Richard Lugner építési vállalkozó - a bécsi Óperabálokra évek óta hírességeket megvásárló, gyakran kínos, a jóizlés határát súroló attrakciókról gondoskodó „vakolatkirály" - jelentette be indulási szándékát. Schmidt másodszor száll ringbe az elnöki posztért: 1992-ben még Jörg Haider Szabadságpártjának jelöltjeként akart bevonulni a bécsi Hofburgba, de akkor csak a szavazatok 16,4 százalékát szerezte meg. Thomas Klestil jelenlegi államfő viszont még mindig kivár, s legújabb hírek szerint december elején közli elhatározást, hogy ismét indul-e az elnöki posztért, vagy átengedi-e a terepet másoknak. (MTI) Heide Schmidt (Arch.-fotó) Merénylet amerikaiak ellen Karacsi. Ismeretlen tettesek tegnap a pakisztáni Karacsiban meggyilkoltak négy amerikait és az illetők sofőijét. A tettesek egy kocsiból nyitottak tüzet az amerikaiak autójára: az áldozatok - akik egy óriási olajcég alkalmazottai voltak - épp munkahelyükre mentek. Kapcsolat lehet a karacsi merénylet, illetve egy pakisztáni férfi egy nappal korábbi, amerikai elítélése között. Mir Aimal Kansit kedden ítélték 20 évi börtönre két CIAalkalmazott 1993-as meggyilkolása miatt. (MTI) Megdöbbentő esemény New York. Afganisztánban megkorbácsolták az UNICEF egyik afgán munkatársát. A megdöbbentő esemény még szombaton történt, de az UNICEF csak kedden számolt be róla. A tálibok ismeretien okból Dzsálálábádban őrizetbe vették az UNICEF két munkatársát. Egyiküknek sikerült megszöknie, a másikat tíz korbácsütésre ítélték, amelyet nyilvánosan ki is szabtak. (MTI) Nem lát okot a változtatásra Pusztovojtenko az ukrán oktatási törvénytervezetről Hillary Clinton, aki 8 napos körutat tesz a volt szovjet köztársaságokban tegnap biskeki programja keretében a helyi zöldségpiacot is megtekintette. Kirgizisztán fővárosába Almatiból érkezett, ahol a nők politikai jogairól rendezett konferencián arról beszélt, hogy a kommunizmus elnyomó struktúráit szétzúzták ugyan, a nők jogait védő politikai, jogi szervezetek azonban még csak most formálódnak. Hillary Clinton Oroszországot és Ukrajnát is felkeresi. (ČTK/AP) A Biztonsági Tanács tegnap szavazott az amerikai-brit határozattervezetről Szankciók Irak ellen Washington. A változatlanul szembeszegülő iraki magatartás miatt a Biztonsági Tanács tegnapi ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely felszólítja Irakot a testület rendelkezéseinek feltétel nélküli végrehajtására. MTI- ÉS ČTK-HÍREK A határozat egyúttal nemzetközi utazási korlátozásokat vezet be az iraki tömegpusztító fegyverrendszerek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) tevékenységét akadályozó iraki civil és katonai tisztségviselők ellen. Az 1137-es BT-határozat a továbbiakban felszólítja Bagdadot, hogy azonnali hatállyal vonja vissza az amerikai UNSCOM-szakértők kiutasítására hozott október 29-i döntését; a testület „szilárd eltökéltségét" fejezi ki „további intézkedések" meghozatalára, ha Bagdad nem tesz eleget a rendelkezéseknek. Washington és London ejtette az eredeti tervezetből azt a megfogalmazást, amely „súlyos következményekkel járó intézkedéseket" helyezett volna kilátásba arra az esetre, ha Bagdad nem hajtja végre a határozatot. A BT-döntésre azonnal reagált a bagdadi vezetés, amely elutasította és elítélte a határozatot. Irak tegnap ismét megerősítette elszántságát, hogy kiutasítja az országból az UNSCOM amerikai tagjait, akiket kémkedéssel vádol. A bagdadi vezetés tegnap is megakadályozta az ENSZ szakértőinek iraki tevékenységét: amikor az egyik csoport megjelent az ellenőrizni kívánt helyszínnél, az irakiak nem engedélyezték a testület amerikai tagjainak belépését, s erre az ENSZ az összes csoportot visszarendelte. Ez a furcsa helyzet már a múlt hét eleje óta tart, s egyelőre nincs jele a megoldás közeledésének. Az iraki kormányerő, a Baath párt napilapja úgy vélekedett, hogy Bagdad még egy újabb ENSZ-határozat, vagy egy katonai akció esetén sem fog behódolni. Az Egyesült Államokban tartózkodó Václav Klaus cseh miniszterelnök kijelentette: kormánya tartja magát az Irak elleni ENSZtilalmakhoz, és nem fogja engedélyezni, hogy cseh fegyvereket szállítsanak a szankciók sújtotta arab országnak. A kormányfő arra az értesülésre reagált, amely a The Washington Times keddi számában jelent meg. Az újság azt írta, hogy Irak olyan korszerű, az elektronikus hadviselésbe illő radarrendszereket akar vásárolni Csehországtól, amelyek képesek felismerni a radarsugarakat elnyelő - lopakodó - technológiával ellátott repülőgépeket. MTI-HÍR Budapest. Az ukrán miniszterelnök nem lát okot arra, hogy változtassanak az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény tervezetén. Valeríj Pusztovojtenko megerősítette: az ukrajnai nemzeti kisebbségek, így a magyarok jogai nem csorbulnak majd a törvények életbe lépésével. A Horn Gyula miniszterelnök meghívására Magyarországon tárgyaló ukrán vezetőt tegnap Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. A megbeszélésen elsősorban a magyar és az ukrán parlament közötti kapcsolatok bővítéséről, valamint a nemzeti kisebbségek támogatásáról esett Magyarország Forgószél pusztított Budapest. A magyar belügy- és pénzügyminisztérium összesen 10 millió forint rendkívüli állami támogatás kifizetését javasolja a kormányülésnek a Szolnok megyében kedden pusztított hatalmas erejű forgószél okozta károk enyhítésére. Mezőtúron negyven, Kunszentmártonban száz-száztíz lakóépület rongálódott meg kisebbnagyobb mértékben. Szemtanúk szerint Kunszentmártonban a tornádó a város déli részén söpört végig, pusztítása 20-30 percre tehető. Nem kímélte a háztetőket, a betonból épített villanyoszlopokat sem, állatokat emelt fel és vágott a földhöz. A forgószél letette névjegyét a temetőben is, szétdobálva a súlyos kőtömböket. Legtöbben látva a fekete tölcsérhez hasonlító sötét felhőt leeresztett redőnyökkel házaikban várták ki elhaladtát. A kárvallottak kilencven százaléka nyugdíjas és kisjövedelmű ember, akik önerejükből tíz cserepet sem tudnak megvenni és többségüknek lakásbiztosítása sincs. Baleset vagy sérülés nem történt. (MTI) szó. Gál Zoltán a találkozó után elmondta: javasolta Valeríj Pusztovojtenkónak, hogy a magyarukrán kisebbségi és gazdasági vegyes bizottság a közeljövőben ismét üljön össze. Erre azért lenne szükség, hogy a két kormányfő tárgyalásán felvetett ukrán elképzeléseket áttekintsék és a vitás kérdéseket tisztázzák. Az ukrán miniszterelnök biztosította Gál Zoltánt arról: kormánya mindent elkövet annak érdekében, hogy a magyar kisebbség jól érezze magát Ukrajnában. Az Órszággyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy ez a szándék a kijevi törvényhozásban is érvényesülni fog, bár az ottani döntések nehezen kiszámíthatóak. A NATO-csatlakozásról Dini Budapesten Budapest. Amennyiben a magyar nép tömegei részt vesznek a vasárnapi népszavazáson, s egyértelműen támogatják majd a NATO-csatlakozást, az világos üzenetet jelent Európa népei és az Egyesült Államok felé is. Erről Lamberto Dini beszélt tegnap. A Budapesten tartózkodó olasz külügyminiszter magyar partnerével, Kovács Lászlóval közös sajtótájékoztatón számolt be tárgyalásukról. Lamberto Dini hangsúlyozta: a NATO-csatlakozás költségei viszonylag alacsonyak, s mindenképpen elviselhetőek, ellentétben a semlegesség anyagi vonzataival. Szólt arról, hogy Magyarországnak azért is a NATO déli szárnyához kellene csatlakoznia, mert potenciálisan a Földközi-tenger térségében képzelhető el konfliktus kirobbanása. Kovács László megnyugtatónak nevezte, hogy Olaszország is támogatja azt a véleményt, mely szerint az EU-csatlakozási tárgyalások előrehaladása a teljesítmény függvényében történjen. Tájékoztatta vendégét arról: Magyarország sokat tesz annak érdekében, hogy a NATO bővítésével a térségben ne alakuljanak ki új választóvonalak. (MTI) A nacionalista pártok újabb kampánya Romániai oktatási törvény: nincs megoldás MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Ismét koalíciós válság felé mutató fordulatot vettek a romániai oktatási törvénnyel kapcsolatban a kormányszövetségen, illetve az RMDSZ-en belül kibontakozott viták. Közben a nacionalista ellenzék a parlamentben újabb gyűlöletkampányra alkalmat adó bizalmatlansági indítványt nyújtott be, amelyben a székelyföldi magyarságot a helyi románság ellen irányuló „etnikai tisztogatással" vádolta. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok jó előre statisztikai adatokkal bizonyították, hogy valójában a románok részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi számarányuk alapján illetné meg őket, ám ez nem akadályozta meg a nacionalizmus teljes skáláját képviselő 4 pártot abban, hogy vádak sorozatával árasszák el a jövő héten megvitatásra kerülő „egyszerű" - tehát a kormány lemondására megszavazása esetén sem kötelező - javaslatban a két megye magyarságát. A kisebbségi politika harmadik színterét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jelentette: tegnapi ülésén több határozatában arra szólította fel a kormányt, hogy eltökéltebben valósítsa meg a kisebbségekkel kapcsolatos programját az oktatás, a helyi közigazgatás, a közösségi javak visszaszolgáltatása terén. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség operatív tanácsa keddi felhatalmazása alapján a koalíciós partnerekkel folytatott újabb megbeszélések nem tették lehetővé az oktatási vita megoldását. A szenátus napirendjére már ma felvették a témát, ezért lett volna sürgős az előzetes megegyezés - ám ha most nem is kerülne sor a sürgősségi kormányrendelet vitájára, várhatólag a jövő héten mindenképp le kell zárni az ügyet. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki az operatív tanács keddi bukaresti ülésén nem tudta elérni, hogy e testület helyett a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntsön arról, meddig lehet elmenni az oktatási engedményekben, tegnap Markó feje felett kezdeményezte e kérdésben a képviselőtanács összehívását szombatra, Marosvásárhelyre. Jacques Chirac francia elnök tegnap Hanoiba, Vietnam fővárosába érkezett és ezt követően találkozott vietnami kollégájával, Tran Due Luonggal. Chirac látogatásának elsődleges célja a gazdasági kapcsolatok kiépítése. A tárgyalásokon francia részről az emberi jogok kérdését is felvetették, a felek azonban megállapodtak, hogy a nyilvánosságot nem tájékoztatják a megbeszéléseknek erről a részéről. Chirac holnap és szombaton a francia nyelvű országok csúcstalálkozóján vesz részt Hanoiban. (ČTK/AP)