Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)
1997-10-04 / 228. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 4. KOMMENTÁR Együnk meszet? Vladimir Mečiar, a munka hősé, éjt nappallá téve gürcölt a múlt héten a horvátországi Dubrovnikban, miközben a világhírű turistaparadicsom partjait nyaldosó tengerrel is csupán úgy került kontaktusba, hogyjobb kezének középső ujját mártott® bele - félig. Mečiarral Horvát országban nem volt egyetlenegy nő sem! Valószínűleg ezen tényeknek lesz köszönhető, hogy a titkosított uta zásból (küldetésből) Szlovákiának mérhetetlen haszna származik majd. Hogy ezentúl kitől, miért és hogyan, az is titok egyelőre, mert a szorgalmas kormányfő így látja jónak. Teljesen érthetetlen hát, hogy egyes sajtóorgánumok újságírói, akik Mečiar szerint ráadásul szakmai nullák és erkölcsi hullák, mi a fészkes fenéért sértik itten a szlovák nemzeti és állami érdekeket. Azzal, hogy állandóan kíváncsiskodik a szemét fajzatja... Holott Barak László mindenki tudja, hogy Vladimír Mečiar egy átlagon felülien megbízható és szavatartó politikus. Annak idején azt ígérte például, hogy Szlovákiából Svájcot csinál: Ukrajnából százezer munkahelyet hoz meg toronyórát... Most is belemártotta ujjhegyét a lébe, hát miért kételkedne bárki benne. Főként az újságírók. Hiszen világos, hogy ami késik, nem múlik. Svájc meg a százezer ukrajnai munkahely bármikor jól jöhet. Mondjuk, akkor, ha üt a toronyóra és rend lesz végre a honi sajtóban, ha lemond Horn Gyula kormánya, ha Őrsújfalun abbahagyják az „őslakos" szlovákság asszimilációját, a magyar pártok az autonómiáról való álmodozást, s ha a szlovák ellenzék en bloc megeszi a meszet... A szerző a NAP Kiadó igazgatója JEGYZET Táncdiplomácia LÉDERER PÁL A bonni magyar nagykövetségen néptáncestet rendeztek. Ez nem hír. A bonni magyar nagykövetségen széki hagyományőrző amatőr néptáncegyüttes adott műsort. Ez legfeljebb úgynevezett mínuszos hír lehetne. A bonni magyar nagykövetségen egy széki hagyományőrző amatőr néptáncegyüttes által adott előadáson megjelent és rövid beszédet mondott Románia németországi nagykövete. Ez már hír. Nem a szomszéd ország nagykövetének látogatása miatt - az ugyanis (csaknem) szokványos dolog -, hanem azért, mert a román diplomata abból az alkalomból fogadta el magyar kollégája meghívását és tisztelte meg jelenlétével a bonni magyar nagykövetséget, hogy ott az ő hazájának a mi hazánk nyelvét beszélő állampolgárai léptek fel. (Az már csaknem mellékes, hogy magyar és román táncokat adtak elő, s az együttes vezetője magyarul és románul köszöntötte a vendégeket, közöttük a kancellári hivatal képviselőjét és a külügyminisztérium munkatársait, akik nem győztek gratulálni a két nagykövetnek és a táncosokat a maga pénzén utaztató kölni német művészetpártolónak.) Az eseménynek legalább két olvasata van. A maximalista: szomorú, hogy még csak itt tartunk; hogy ez egyáltalán eseményszámba megy. A realista szerint már itt tartunk. Nem is olyan rég, gondolom, provokációnak tekintették volna a meghívást, esetleg a román belügyekbe való beavatkozásnak, a tizenéves kisebbségi magyar táncosoknak pedig a körmükre nézett volna mindenféle hatóság. A román nagykövet együttélésről, normalitásról és Európáról beszélt. Előtte, felteszem, Bukaresttel egyeztetett. S ez így helyes. Még ha tudjuk is, hogy normalitásról akkor beszélhetünk majd, ha a széki hagyományőrző amatőr néptáncegyüttes bonni szereplésének nem lesz hírértéke; ha a bonni külügyminisztérium illetékes területi osztályának referensei nem készítenek feljegyzést a dologról; s ha a budapesti szerkesztő laza mozdulattal a papírkosárba dobja az erről szóló tudósítást. A szerző a Népszabadság munkatársa Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://vnvw.voxnova.sk/ Maca, szombat van, de csütörtököt mondok, mert úgy le vagyok robbanva, mint a Mir űrállomás! ( Dunai Imre karikatúrája) Riasztó ütemben megnövekedett Szlovákia külföldi eladósodása Már kényszerpályán? A parlament jelenlegi, 33. ülésének számos fontos és érdekes pontja mellett mintha nem kapna kellő hangsúlyt a költségvetés állását elemző jelentés. CSÁKY PÁL Pedig figyelmet érdemel, mert gazdasági téren számos negatív tendenciát elemez. Az aggályok jogosságát mutatja a kormány közelmúltban elfogadott intézkedéscsomagja. Az a tény pedig, hogy a parlamenti bizottsági üléseken a pénzügyminisztérium némely képviselője is kritikus hangnemet ütött meg a téma kapcsán, azt tanúsítja, hogy a kormányban sem ért mindenki egyet a jelenlegi gazdaságpolitikával. Közismert tény: az ország idei költségvetése erősen deficites. A hiány pedig 1993 óta évről évre nagyobb. Az idei folyamatok Ma Szlovákiában hitelhezjutni nagyon nehéz. annyira kedvezőtlenek, hogy az év végére a valóságos hiány a tervezettnél is kedvezőtlenebb lesz. Már a pénzügyminisztérium államtitkára elismerte: a kormány beruházáspolitikája a hiány egyik okozója, s megemlítette azt is, hogy a területi átszervezés eddigi kiadásai is sokkal nagyobbak a tavaly hangoztatottnál. Komoly gondok vannak az adózási fegyelem betartása területén is. Félreértés ne essék: nem elsősorban a polgárok és az alkalmazottak „felejteOLVASÓf LEVELEK Egy bátor ember Nem is olyan régen történt, hogy Szlovákia déli részén (Rimaszombat, Pelsőc, Rozsnyó, stb.) uszító hangnemű röplapok jelentek meg egy állítólagos magyar mozgalom részéről. Természetesen az újságok erről cikkeztek, a Matica slovenská és a mélyszlovákok felháborodtak. A kulturális tárca és a Matica büntető feljelentést tett, a bűnüldöző szervek pedig hozzálátnék el" adózni, hanem a jelenlegi kormánykoalíció által megálmodott „tőketermelő réteg", vagyis az újdonsült multimilliomosok. A kormány szakértői szerint ez a réteg az ún. revitalizációs törvény hatására furcsán - a saját érdekei szerint viszont logikusan - viselkedik: megpróbálja az állammal szembeni kötelezettségeinek legalább egy részét az államkasszából pótolni. A pénzpiac helyzete sem rózsás, hitelhez jutni ma Szlovákiában nagyon nehéz. Ezen a téren sem az a megoldás, amelyet a kormány fontolgat: tudniillik, hogy törvénymódosítás által akarata alá hajtja a jegybankot. Deficites a külkereskedelem is két pikantériával. A hiány legnagyobb részét az Oroszországgal kapcsolatos kereskedelmi szaldónk állapota okozza, a kormánynak az orosz piacot hozsannázó retorikája tehát távolról sem fedi a valóságot. Pozitív viszont a külkereskedelmi mérleg a CEFTA országaival, köztük Magyarországgal is. Itt viszont a logika - ha van ilyen a szlovák politikában - azt diktálná, hogy ezekkel az államokkal jó politikai viszonyt is tartson fenn az ország. A külkereskedelemmel összefügg a vámtételek megfizetése terén tapasztalható komoly hiányosságok sora: itt sem a kisimportőrök, hanem a nagy tételekben kereskedők a „feledékenyek". Az is világos mindannyiunk számára, hogy a megoldást e téren sem az olyanfajta kapkodások jelentik, amilyeneknek a közelmúltban is tanúi lehettünk az országhatárokon. Helyhiány miatt nem térhetünk ki minden jelentősebb tétel elemzésére, nem mehetünk el tak a nyomozáshoz. A bűnügyi rendőrségen úgy zárták le az ügyet, hogy továbbították azt a rendőrnyomozónak, mint a szlovák nép ellen irányuló bűntettet. A rendőrnyomozó, aki az ügyet megkapta, mert annyira objektív lenni, hogy leírja és hivatali pecséttel lássa el azt, amit ezrek gondolnak: ez nem a szlovák nép ellen irányuló iromány, hanem éppen ellenkezőleg, a szerző célja a szlovákok és a magyarok közötti ellentét szítása. Megjegyezendő, hogy a rendőrnyomozó szlovák nemzetiségű, aki magyarul nem is ért, de itt él velünk és mellettünk, azonban szó nélkül az egyik legveszélyesebb jelenség mellett: riasztó ütemben nő az ország külföldi adóssága. Míg 1993ban ez a tétel elhanyagolhatóan csekély volt, mára közel 9 milliárd dollárra terebélyesedett. A folyamatokat elemezve azt kell mondanunk, hogy Szlovákia e téren ugyanarra a pályára csúszott, mint a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években Lengyelország és MagyarorMára 9 milliárd dollárra terebélyesedett... szág. Mindannyian látjuk, mekkora terhet jelentett és jelent a külföldi adósság e két ország számára; a súlya Szlovákiában is akkor fog igazán megmutatkozni, ha lejár a türelmi idő és komolyabb mértékben kell fedezetet biztosítani a törlesztésekre. Összehasonlításul: Magyarország bruttó adóssága jelenleg 25 milliárd, nettó adóssága 13,4 milliárd dollár. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a szlovákiai gazdasági folyamatokat szemlélve, nem sok örömre lehet okunk. Eme mondat igaza nem is annyira a jelen, mint a jövő viszonylatában méltó a figyelemre, hiszen tudjuk, a mai rossz gazdasági döntésekért az elkövetkezendő években kell majd megfizetni az árat. Az viszont a politika és a történelem fintora, hogy nem a súlyos hibákat elkövető kormánytagoknak, hanem az állampolgároknak. A szerző a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakcióvezetője tehát elegendő áttekintése van arról, hogyan is állnak a dolgok a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken. Csákó László Rozsnyó A nyugdíjas sorsa A Szlovák Posta október 1-től megszüntette a nyugdíjak házhoz szállítását, tehát a postán kell átvenni a pénzküldeményt. Az indoklás szerint a pénzkihordó postások támadásoknak vannak kitéve, ezért más megoldásNEU ZURCHER ZEITUNG A hágai Nemzetközi Bíróság a bős-nagymarosi erőmű ügyében hozott döntését Magyarországon és Szlovákiában eltérően értelmezik, és ez nagyon megnehezítheti a két ország közötti tárgyalásokat - állapítja meg a Neu Zürcher Zeitung. Utal arra, hogy Szlovákiában a politikusok és a sajtó szlovák sikerként értékeli a hágai bírák állásfoglalását. Hozzáteszi: „Valóban megfelel a valóságnak, hogy a bírók válaszainak többsége Szlovákiának kedvező volt. " Magyarországon visszafogottabb reakciók hallatszottak a hágai ítélettel kapcsolatban, s sokan azt mondták: nincs a pernek győztese. De vannak olyan értékelések is, amelyek szerint Magyarország ma jobb jogi helyzetben van, mint azelőtt, hogy az ügy a hágai bíróság elé került. A lehetséges megoldásokat latolgatva megállapítja: a jelenleg fennálló berendezések a mai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, az eredeti szerződés szellemében történő közös üzemeltetése ellenben magában foglalja a vízmegosztás nehéz kérdését, és Szlovákia azzal a nem túl örvendetes lehetőséggel találja szemben magát, hogy már nem rendelkezhet egyedül a C variáns felett. OBRODA Annak ellenére, hogy továbbra is a tagpártok elnökeinek ötös fogata marad a Szlovák Demokratikus Koalíció vezetője, világossá vált, nekik az lesz a feladatuk, hogy Mikulás Dzurindát támogassák, aki a választások húzóembere lesz, és főleg azokat a választókat kell megnyernie, akik még nem döntöttek, mivel egy év múlva nyilván az ő szavazatuk lesz a döntő. Érdekes lesz figyelemmel kísérni Mečiar és Dzurinda párharcát, amely valószínűleg csak közvetetten folyik majd, mert nehezen képzelhető el, hogy Szlovákiában kamerák elé ülne a két legerősebb politikai csoportosulás vezetője. Dzurindának nem lesz könnyű dolga. Egyrész egy legendával kell szembeszállnia, másrészt meg kell küzdenie a hatalmas anyagi fölénnyel, és a közhasznú televízió és rádió rokonszenvének hiányával. SME Vladimír Mečiar nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mit csinált Horvátországban. Szerinte ugyanis egyes tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha kizárják a nyilvánosságot és a résztvevőkre nem nehezedik az ajtók mögött várakozó újságírósereg nyomása. Beismerte azonban, hogy horvátországi útjára napidíjat vett át. Ha a kormányfő nem számol be útja eredményeiről, az nem lesz másképpen értékelhető mint úgy, hogy Mečiar, Smerek és Rezes magánakcióra használta fel az állam pénzét. Az SZK összes polgárának miniszterelnöke a Mečiarbarát privatizőrök külföldi érvényesülésének támogatója lett. hoz folyamodnak. Ebben nem kételkedem, de vajon nem vagyunk mindannyian kitéve az atrocitásoknak? A nyugdíjasoknak tehát sorban kell állni a postahivatalban, tovább duzzasztva a munkanélküliek kígyózó sorát, akik a segélyükért várakoznak. A legnagyobb buktatót azonban abban látom, hogy a csúszós, fagyos utakon az idős emberek fokozott balesetveszélynek vannak kitéve, ráadásul a zsebtolvajok népes hada is leselkedik rájuk. De ez már nem a posta baja. Szabó Sándor Királyrév