Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-04 / 228. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 9. SPORT / TÉ VÉ ÉS RÁ DIÓ - SZ OM BA T P J Holnap tölti be nyolcvanadik életévét a kortárs magyar irodalom szeretett nagyasszonya Szabó Magda író köszöntése Emlékezés a pozsonyi mártírokra Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Cse­madok Országos Választmánya és a Diákhálózat szervezésé­ben kerül sor 1997. október 6-án 14 órakor Jeszenák János ás Rázga Pál 1849-es pozsonyi mártírok sírjának megkoszo­rúzására a Kecske-kapui evangélikus temetőben. (Šulek ut­ca, a 214-es troli végállomásának közelében.) (ú) Koszorúzási ünnepség Nagymegyer. A Csemadok nagymegyeri szervezete az aradi vértanúk napja alkalmából, 1997. október 6-án, hétfőn 16.30 órai kezdettel koszorúzási ünnepséget tart a nagymegyeri re­formátus temetőben, Szeghy Zsigmond honvéd sírjánál. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők, (ú) Átadták az írószervezetek éves díjait Pozsony. A Szlovákiai írószervezetek Asszociációjának 1996-os díjait a pozsonyi Zichy-palotában adták át a szerzők­nek. A társulás fődíját in memoriam Juraj Špitzer kapta a Svitá, až keď je tma (A sötét után jön a hajnal) című kötetért, amely a Kalligram Kiadónál jelent meg. Felfigyeltető, hogy a jutalmazott további öt könyv között ket­tő szintén a Kalligram műhelyében látott napvilágot. Grendel Lajos És eljön az Ő országa című regénye mellett jutalmazták még Peter Zajac Sen o krajine (Álom a tájról) című essszékötetét. Ez a három elismerés is bizonyítja, hogy a Kalligram szlovák nyelvű könyvei élénk szakmai reagálást váltanak ki. Ugyancsak jutalmat vehetett át Július Satinský a gyerekek­nek írt Rozprávky uja Klobásu (Kolbász bácsi meséi) köteté­ért, Ján Ondruš a Prehltanie vlasu (Hajszálnyelés) versgyűj­teményéért és Vladimír Balla a Leptokaria című novelláskö­tetéért. A jutalmakat Milan Šútovec, az Asszociáció elnöke adta át bensőséges keretek között, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) KIS SZÍNPAD: őrült nap (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Olivér! (16) POZSON Y HVIEZDA: Az elveszett világ (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Sötét zsaruk (am.) 15, 17, 19, 21 MLADOSŤ: Trainspotting (ang.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sötét zsaruk (am.) 18.30, 20.30 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 16.30, 18.30, 20.30 A jaguár (fr.) 17.30 A hallgatag ember (am.) 19.30 KASS A ÚSMEV: Az elveszett világ (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: A három testőr erotikus kalandjai (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - PANORÁMA: Batman és Robin (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Magánbűnök (am.) 17.30, 20 ZSELÍZ ­SPUTNIK: Alagút a halálba (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Fékte­lenül 2 (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sötét zsaruk (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Örök szerelem (am.) 19 (vasárnap) Debreceni felhőtlen gyer­mekéveit Szabó Magda a szüleinek köszönhette, akik dús fantáziával, me­sélőkedwel és játékos de­rűvel megáldott emberek lévén nem a hagyományos polgári szellemben nevel­ték leányukat. V. MORVA Y MELINDA Nem akarták idomítani, csak széppé tenni gyermekéletét. Egyik interjújában így vallott az írónő: „Nagyon sokat kaptam otthon kultúrában, szeretetben és humorban. Ahogy eszmélni kezdtem, apróra megfigyeltem mindenkit, mintha sejtettem volna, szükségem lesz arcokra, hangokra,- mozdulatokra." A család meghatározó és íróvá formáló hatásán kívül a „holtig haza", Debrecen és a kálvinista hit jelentik számára a biztos fo­gódzót az életben. Az otthon melegsége után a szigorú és pu­ritán Dóczi Leánynevelő Intézet­be került, amely megadta a tar­tást és a fegyelmet az egész élet­re. Az utolsó iskolaév végén min­den meghirdetett iskolai ver­senyt megnyert, s a velük járó pénzen a család a frissen érettsé­gizett lányt Bécsbe küldte vilá­got látni. Á vidéki kálvinista lány számára a katolikus Bécs egy tel­jesen új világ volt, ahol életében először tapasztalta meg a ki­Az olvasók körében is soha nem ismert nép­szerűséget ért el. sebbségi lét érzését, s ahova ez­után majd minden egyetemi va­káció idején visszatért. A debreceni egyetem magyar— latin-történelem szakán dokto­rált kitűnő eredménnyel. Rop­pant módon érdekli a régi görög­római kultúra és történelem, ma is folyékonyan beszéli a latin nyelvet. Disszertációját a ma is megragadó témájú római kori szépségápolásról írta. Az irodalomba versíróként kap­csolódott be az Újhold címmel folyóiratot alapító polgári költők csoportjának tagjaként. Sajnos, az akkori marxista kritika többre DUSZA ISTVÁN Mondták, mondják: a színház válságban van. Magam teszem hozzá: ez mindenbizonnyal így van, ha az átalakulásokat, a vál­tozásokat a történelemben, s benne a művészetekben valakik „válságokként" élik meg. Gon­doljuk csak el, hogy a századfor­duló és a századelő drámaírói és színpadi forradalmárai (Ibsen, Jariy, Csehov, Sztanyiszlav­szkij, Craig, Reinhardt) majd az avantgárd színházi mozgalmak szellemi vezérei (Mejerhold, Genet, Brecht) nyomában mennyire megváltozott a szín­házművészet és a színpadi gon­dolkodásmód. Valakik válságot emlegettek az idei nyitrai nemzetközi színházi fesztiválon is. Ha az elektroni­kus képtovábbítás, a mozi és a televízió általános térhódítása, a számítógépek interaktív lát­ványvilága, a most elterjedő vir­tuális világok lakásokba is eljut­tatott új. művészeti forradalmá­nak kellős közepén önmaga megújításán dolgozó színházat (mint művészeti ágat) nézzük, kézenfekvő lehet válságot emle­getni: Csakhogy éppen a szín­házművészet megújulását ta­Szabó Magda taksálta az exisztencialista filo­zófia hatását művészetükben, mint az a valóságban volt, s ezért 1949-ben visszavonták tőle a már megkapott Baumgarten— díjat, és a minisztériumból is el­bocsátották. 1958-ban jelentkezett első regé­nyével. A Freskó újszerű regény­technikával íródott, s hihetetlen sikert ért el. Az olvasó belecsöp­pen egy történet közepébe, hagyja kézen fogni magát a fő­hőstől,, aki nem magyaráz, ha­nem megidéz, és tudja, hogy a kívülálló logikai képességeit nem haladja meg, ha majd ma­gának kell összeraknia a mozai­kokra felbontott történéseket, s megkeresnie az elmondottak fo­nalán az összefüggéseket. Ez az írói bizalom, ez a felnőtté ava­tottság váltott ki mély rokon­szenvet az olvasókból. pasztalhatjuk, ami azonban nem lehet azonos az elektroni­zált művészetek kitalálta lát­ványvilággal, hanem éppen el­lenkezőleg. Nyitrán is igazolták a legjobb társulatok, hogy a színház mint szellemi fenomén nincs válság­ban, hiszen olyan előadások születnek, mint a brünni HaDivadlo Jób című előadása (Jan Antonín Pitinský rendezé­se), a varsói Teatr Rozmaitosci Trópusi feloldódás című Witkie­wicz-feldolgozása (Grzegorz Horst d'Albertis rendezése), a pozsonyi Astorka Színház Osztrovszkjj Az erdő című előadása(Roman Polák rende­zése) és a prágai Divadlo Na zábradlí Ivanovja (Petr Lébl ren­dezésében). Ezekre mindegyi­kérejellemző - mégha más-más formai és tartalmi elemeket ért­ve is ez alatt - a színpadi totali­tás, a múló pillanatok fogságá­ban születő, megismételhetet­len, embertől való csoda. Érzel­mi, gondolati, látványbeli és képzeletbeli egységben, amit egyetlen más, korunkban eleven művészeti ág sem képes az em­beri test, mozgás, beszéd- és énekhangok csomópontjaiból kiindulva produkálni. Ezek a (Archív felvétel) A legnagyobb szenzációt tulaj­donképpen a regény formája je­lentette. Az addig hagyományos időrendi történet felbomlott, és a hősök gondolatain és érzelme­in keresztül érzékeljük a regény­világ valóságát. Az író nyilatko­zataiban is megvallotta, hogy mindig is auditív típus volt, hő­sei diktálnak és „beszélnek a fe­jében". Következő sikeres re­gény Az őz, amelyben a fent em­lített írói módszert tökéletesítet­te. Szabó Magda azon kevesek közé tartozik, akiket nem csak a kriti­ka elismerése kísér, hanem az ol­vasók körében is soha nem is­mert népszerűséget ért el. 1958­tól folyamatosan jelennek meg regényei, melyeknek leggyako­ribb témái: a halál ténye és hatá­sa a környezetre (Freskó, Az őz, Katalin utca, Danaida, Disznó­színházi előadások már hordoz­zák magukban az elektronizált művészetek látványvilágának tömeghatásaival is megküzdve kimunkált új színpadi képiséget, ugyanakkor semmivel nem pó­tolható totális gondolati és ér­zelmi hatást képesek kiváltani. És éppen ezeknek a reprodukál­hatatlan, ugyanakkor minden előadás alkalmával megszülető tor), a nemzedékek közti ellen­tétek (Pilátus, Mózes egy, hu­szonkettő), a más emberek iránt érzett felelősség fontossága (Az ajtó), életrajzi ihletésűek (Régi­módi történet, Megmaradt Szo­botkának). 1990-ben jelent meg utoljára regénye A pillanat cím­mel. Regényeinek főhősei többnyire nők. Ezek a nők erősek, kemé­nyek, továbbviszik az életet és biztonságot nyújtanak. Saját val­lomása szerint: „Kisgyerekko­rom óta úgy tapasztaltam, hogy nemem okos, ügyes és erős, és ha mégis olyan kevéssé életreva­ló, szelíd és jóságos, mint mond­juk Az őz Angélája, akkor vala­hol csal vagy önvédelemből ha­zudik, akkor egyszerűen csak munkakerülő, s színlelt töré­kenységével veszi rá a férfit, hogy dolgozzék helyette. Erre tanított egyébként a természet is, egy percig se hittem, hogy a bölcs világrend az utód világra­hozatalát, táplálását, védelmét éppen a gyengébb nemre bízta volna." írói művészetét nemcsak a ter­mékenység, hanem a műfaji sok­rétűség is jellemzi: regényeken és verseken kívül írt verses me­sét, ifjúsági regényeket, drámá­kat, esszéket, tanulmányokat, és fordítóként is ismert. Ó a legtöb­bet fordított kortárs magyar író, művei 33 nyelven jelentek meg. Nemcsak az irodalombán aktív, a közéletben is rendkívül tevé­keny. 1985-90 között a Tiszán­túli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alel­nöke, Debrecen díszpolgára, az Európai Akadémia tagja, a deb­receni református teológia aka­démiai díszdoktora volt 1993­ban. Munkássága elismeréséül több kitüntetés tulajdonosa: Jó­zsef Attila-díj, Kossuth-díj, Pro Urbe díj (Debrecen városért tett elismerés), Csokonai-díj, Getz Corporation díja. Szabó Magda pályájának felvil­lantásával és - reméljük, még so­káig - befejezetlen életművének rövid ismertetésével köszöntjük az idén kerek évfordulót ünnep­lő írónőt, s búcsúzzunk saját sza­vaival, amelyeket egy régebbi születésnap alkalmával mon­dott: „Kívánják nekem, hogy ne csalódjam a folytatásban, s hogy egyáltalán, legyen folytatás." színpadi alkotásokban látja vi­szont mai önmagát az ember, ami nem kevesebb, mint volt az európai színházművészetet megteremtő ógörögök korában. Csak más, mint ahogy korunk is gyökeresen különbözik attól a kortól, de mindkettőben ott bu­zog minden színházi válságnak mondott színpadi forradalom humánuma. GAZDAG JÓZSEF Kassa. A Márai Sándor Alapít­vány és a Csemadok Kassa-vá­rosi Választmánya a közelmúlt­ban Márai Sándor hazája cím­mel versenyt hirdetett a hazai fi­atal előadók számára. Mint is­meretes, a legügyesebbek tárgyi jutalomban részesülnek, a leg­jobb versenyző díja pedig egy amerikai út lesz. Mivel az érdek­lődők jelentkezésének határide­je lassan lejár, Szaszák Györ­gyöt, a Csemadok kassai titkárát megkérdeztük: Milyen visszhangra talált a felhívás, milyen az érdeklődés a verseny iránt? A feltételek közzététele óta so­kan jelentkeztek, sokan telefo­náltak ide, főleg középiskolás­ok. Ebből én azt a következte­tést vonom le, hogy a szlovákiai magyar fiatalok körében nép­szerű az előadóművészet, ér­dekli őket ez a tevékenység. És érdekli őket Márai életfilozófiá­ja is. Mivel a jelentkezési határ­idő október 10-e, egyelőre nem említem a benevezettek létszá­mát. Mi a leggyakoribb kérdés a szervezőkhöz? Miért vontuk össze a prózát a versmondással? Mert szakmai szempontból a tehetség felmé­rése így sokkal teljesebb, objek­tívebb, igazságosabb. Kétségte­len, hogy bizonyos értelemben a versenyzők dolga így nehezebb egy kicsit. Van, aki Márai­verseket kér tőlünk. Szeretném ezúton is tájékoztatni a verseny­zőket arról, hogy a versenyen nem feltétlenül a jelentkezéskor megnevezett verset, illetve pró­zai művet kell előadni. A komá­romi (október 25-26), duna­szerdahelyi (november 8-9), füleki (november 15-16) és kas­sai (november 22-23) elődön­tőig még változtathat művet, csak ezt a tényt előre közölje ve­lünk. Hol és hogyan? Ugyanazon a címen, amelyre a jelentkezéseket vártuk, illetve várjuk, tehát a 095-62 25878­as, vagy 095-62 21313-as tele­fonszámon, esetleg levélben vagy személyesen a Csemadok Kassa-városi Választmányának címén (Košice, Kováčska 38). Szakmai segítséget is kaphat­nak a versenyzők? A kiírás értelmében ezek a talál­kozók nem csupán a versenyből állnak majd. Mindegyik elődön­tő kétnapos összejövetel során a fiatal előadókkal tapasztalt elő­adóművészek is fognak foglal­kozni, szakmai tanácsokkal lát­ják el az arra igényt tartó vers­és prózamondókat. A Márai Sándor szavalóverseny előtt Egy darab Európa a Színházi Nyitra '97 nemzetközi fesztiválo n MílyGIl 3.Z érdeklŐdéS? Most is mi vagyunk a színpadon Jelenet a varsói Teatr Rozmaitosci elementáris erejű előadásából. (Katerzyna Zajda felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents