Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-09 / 232. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 9. Felkészülve érkezni TUBA LAJOS Két miniszter, hét államtitkár és több százan az állami intéz­mények, vállalatok irányító testületeiben - egyebek mellett ezt jelentette az RMDSZ belépése az új román kormányba. Abba a kormányba, amely a reformok halasztgatása miatt rendkívül lepusztult állapotban vette át a román gazdaságot és az elmúlt tíz hónap alatt korábban elképzelhetetlen sokkte­rápiával igyekszik fenntartani a felzárkózás reményét. Számunkra ez elsősorban a sok tekintetben hasonló hazai helyzet miatt érdekes. Nemcsak azért, mert a korábban sok­kal radikálisabban fellépő RMDSZ-nek a koalíciókötés érde­kében elsőként részben önmagával kellett megalkudnia. Azt is tudni kell, hogy tíz hónappal ezelőtt az új koalíció annyira gyorsan állt fel, hogy nemcsak a szakembereket keresték ne­hezen, de egy sor dolog tisztázására sem volt idejük. Ez pedig napjainkban könnyen kitapintható feszültséget okoz mind a román kormánypártokon, mind az RMDSZ-en belül. Márpe­dig a politikai és a gazdasági válság leküzdésének egyetlen al­ternatívájának nálunk is a szlovák és a magyar demokratikus erők összefogása látszik. Ehhez azonban itt is szükség van a legérzékenyebb kérdések előzetes tisztázására. Nekünk ezt szerencsére nem kell néhány nap alatt elintéznünk. Az elmúlt három év parlamenti együttműködése során a lehetséges partnerek kellőképpen kiismerték egymást és még mindig kö­zel egy év áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy felkészüljenek az ennél is szorosabb közös munkára. Ez ugyanis egyáltalán nem lesz egyszerű. A választási matematika alapján valószínű, hogy a Mečiar-féle demagógiával szemben csak egy teljeskörű ellenzéki összefogás lesz kormányképes. Ez azonban egyben azt is jelenti majd, hogy nemcsak a szlovákok és a magyarok, hanem a jobboldal és a baloldal érdekeit is össze kell hangol ni. Ami nem lesz gyerekjáték, de épp a román példa mutatja, hogy ez még egy olyan országban is lehetséges, amellyel ko­rábban nem számítottak az európai integráció legesélyesebb államai között. Ehhez azonban már most komoly munkára van szükség. Egyelőre mindhárom nagy ellenzéki tömörülés maga készül. Az pedig, hogy képesek lesznek-e előre egyez­tetni, az elkövetkező hónapok során dől el. JEGYZET Tanulságos történet SZILVÁSSY JÓZSEF Pionírnyakkendőben, moz­galmi zászlóval tüntettek kedden reggel a pozsonyi Metód utcai gimnázium diák­jai. Nyilván nem véletlenül porolták le ezeket a rekvizi­tumokat, hiszen a nagy szak­mai tekintélynek örvendő is­kolában - amely számos ki­váló szlovák személyiséget nevelt - néhány órára vissza­felé forgott az idő kereke. A tüntető gimnazisták szüleik vagy idősebb pedagógusaik visszaemlékezéseiből szerez­hettek tudomást arról, hogy a letűnt pártállami rendszer központjaiban bizony léte­zett olyan lista, amely a meg­bízható káderek csemetéit juttatta be a felvételik ered­ményeitől teljesen függetle­nül egyetemekre, vagy éppen gimnáziumokba. Ez a mosta­ni rezsim még a pártállami praktikákon is túltett, hiszen még a látszattal sem törő­dött. A néhai ifjonc kegyen­cek ugyanis a látszategyenlő­ség kedvéért nem hagyhatták ki a felvételi vizsgákat, ám a mostani menők gyermekeit még ezektől az apró stressz­helyzetektől is iparkodtak megkímélni. A pozsonyi ke­rületi hivatal egyszerűen egy listát adott át a Metód utcai gimnázium igazgatónőjének, Oľga Repášovának azzal, hogy a megnevezett káder­gyerkőcökkel nyissa meg az iskola negyedik első osztá­lyát. Az igazgatónő a szakmai becsületét mindennél fonto­sabbnak tartva nem teljesítet­te az ukázt. A listán megne­vezett diákok ugyanis nem vettek részt a felvételi vizs­gán, tehát nem is lehetnek a gimnázium tanulói. Az okta­tásügyben dáridózó bagázst azonban most sem érdekel­ték az észérvek: az igazgató­nő nem engedelmeskedett, ezért leváltották. Az újabb felháborító történetről tudo­mást szerezve jogosan sóhaj­tunk fel, hogy lám, a hata­lomnak állítólag nincs pénze két magyar gimnáziumi osz­tályt nyitni Ipolyságon, So­morján és máshol, de számo­latlanul szórná a pénzt, ami­kor párthíveik gyermekeinek a továbbtanulását kell elren­dezni. Minden áron. Ám jó lenne azt is észrevenni, hogy ez a gyülevész népség ma­gyarellenes és nemzetmentő szajkózásai ellenére gádásta­lanul rúgja ki tisztségeiből azokat a szlovákokat is, akik lelkiismeretükre hallgatnak, nem pedig a diktatúra pa­rancsaira. 1131 Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ KOMMENTÁR Igazat mondott Ferko Felfigyeltem Jerguš Ferko pub­licista panaszára, aki a televízi­ós Lépésekben kijelentette: a szlovákiai magyarság főleg a Magyar Televízióból szerzi az információit. Igaza van Ferko úr! Az Szlovák Televízió adásá­ból nagyon kevés híranyag ér­dekel bennünket. Hiszen mit láthatunk, ha átkapcsolunk az SZTV egyes vagy kettes csator­nájára? Ha nincs szerencsénk, akkor éppen egy vitaműsor kel­lős közepébe cseppenhetünk, amelyben a résztvevők kioktat­ják a szlovákiai magyarokat vagy az egyetemes magyarsá­got, dicsekvő riportokat és be­szélgetéseket sugároznak a bősi vízierőműről, esetieg Mečiar úr gúnyos mosolyát és zilált esz­mefuttatását nézhetjük, hall­hatjuk. És akkor a felsorolásból még ki is hagytam olyan „cse­megéket", mint Ján Slota vagy Dušan Slobodník tévés meg­nyilvánulásai. Éppen ezért nem nézem az SZTV-t, helyette in­kább a magyar tévét vagy a Markíza műsorát választom. Vajda András Szete Nálunk miért nem lehet? Nem engedhetjük meg, hogy úgy kezeljenek bennünket, mint a Németországban dolgozó tö­rök vendégmunkásokat, vagy a skandináv országokba betele­pült kurdokat és vietnamiakat. Nagyon elhibázott lépés lenne, ha hagynánk és beletörődnénk abba, hogy idegenként bolyong­junk őseink földjén. Ha Szlové­niában államalkotóként ismerik el a magyarokat és az olaszokat (és senkit nem küldenek el a Murán túlra), akkor ugyanez miért nem lehetséges Szlováki­ában is? Vladimír Mečiarnak a lakosságcserére tett „eredeti öt­lete" árt igazán Szlovákia jó hí­rének. A kormány meg a többi illetékes aztán nem győz cso­dálkozni, hogy külföldön rossz véleménnyel vannak az ország­ról. Szabó Sándor Királyrév OLVASÓI LEVELEK A Demokrata Unió képviselői nem támogatták azt a keresz­ténydemokratajavaslatot, hogy a parlament határozatban kérje a Szlovák Pszichiátriai Társasá­got Vladimír Mečiar egészségi állapotának kivizsgálására. „A pszichiátriai társaság a szakte­rület tudományos fejlődésével foglalkozik, viszont Mečiar kor­mányfő nem tartozik ebbe a ka­tegóriába" - indokolta a DU ál­láspontját Roman Kováč alel­nök, de hozzátette, hogy magát a kivizsgálást nem ellenzik, csak a megfelelő intézményhez, kórházhoz kellene fordulni. „Mečiar közelmúltban elhang­zott kijelentései alátámasztják azt az elképzelést, hogy célsze­rű lenne, ha az állampolgárok tudnák, milyen pszichikai és fi­zikai kondícióval rendelkezik a kormányfő." - vélte Kováč. NOVÝ ČAS Ha a pszichiátriai szakterületek közt létezne „politikai pszichi­átria", egy-egy szakorvos élve­zettel boncolgathatná Jozef Migaš DBP-elnök indítékait, amelyek arra késztetik őt, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön Vladimír Mečiarral és már ki tudja hányadszor hagyja magát lóvá tenni - véli a lap kommen­tárja. Mečiar még egyet sem tar­tott meg a baloldalnak tett ígé­retei közül, és ezért nem egy­szer már maguk a párt választói is kinevették a DBP vezetőségét. „Migaš téved, amikor azt állítja, hogy a politikai párbeszédet fenn kell tartani. Hazudozóval nem lehet komolyan beszélni" ­írja a lap, és arra emlékeztet, hogy a DBP már kijelentette, Mečiarral és Gašparovičcsal a jövőben nem hajlandó együtt­működni, de vajon minek, ha nem együttműködésnek tekint­hető a kerekasztalon való rész­vétel. „Mečiarnak csakis arra van szüksége, hogy fenntartsa annak látszatát: minden rend­ben megy Szlovákiában. A kor­mány kormányoz, az ellenzék kritizál, de ha az ország érdeke­iről van szó, képesek egy asztal­hoz ülni." PRAVDA Látja? Nem látja? Na látja! Leginkább ez a szójáték jut az ember eszébe annak hallatán, hogy Csehor­szágban, Žatec környékén, esténként állítólag ufók jelennek meg az égen. Sokan jönnek ide messzi föld­ről is, fényképezőgéppel, videokamerával. Eddig még egyetlen felvétel sem igazolta, mit is látnak való­jában... (ČTK-fotó) „Nem múlik el nap, hogy a sajtó ne számolna be leszámolásról, bérgyilkosságról, viszont az már annál ritkábban fordul elő, hogy a gyilkosokat letartóztatták és bíróság elé állították. A gyilkos­ságok Szlovákia mindennapjai­nak részévé váltak, a napokban mégis sokkolóan hatott egy gyil­kosságról szóló hír, annak dacá­ra, hogy csak tervezett és nem véghezvitt gyilkosságról szólt." - írja a lap Vladimír Mečiar kor­mányfő legutóbbi DSZM-nagy­gyűlésen elhangzott kijelentésé­ről. „Egyelőre nem világos, hogy a hír megalapozott-e, vagy az „asztalán találta-e" a miniszter­elnök, a félelmetes azonban az, hogy gyilkos indulatot válthat ki abból a tömegből, amely veszélyezteve látja istenített ve­zérének életét. Veszélyes, mert a gyilkosságok már mindennapja­ink senkit sem meglepő részévé váltak" - véli a Pravda. Több, mint gesztus Amióta beköszöntött az ősz, annyira dúskálunk a politikai botrányokban, hogy az az érzésem, néha fontos események fölött is elsikkad a figyelmünk. GRENDEL LAJOS Nem tudom, például, hányan vették észre közülünk, hogy a Szlovák Irószervezetek Egyesü­lése (AOSS), melynek a Szlová­kiai Magyar írók Társasága is tagja, nemzetgyalázás címen feljelentette Ján Slotát, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnökét. Félre­értés ne essék, nem a szlovák, hanem a magyar nemzet gyalá­zása miatt. Normális körülmények között ennek a bejelentésnek nem len­ne nagy hírértéke. Ám mindnyá­jan tudjuk, hogy 1994 novem­bere óta nem élünk normálisnak nevezhető körülmények között, s azt is, hogy a magyar-szlovák viszony, sem az államközi kap­csolatok, sem pedig a szlovákiai magyar kisebbség vonatkozásá­ban nem nevezhető probléma­mentesnek. Annál inkább precedens értékű tehát, ami történt. Míg egyik­másik magyar párt (tisztelet a kivétel Együttélésnek) várakozó álláspontra helyezkedett (vagy inkább azon szerencsétlenke­dett), a legjelesebb szlovák író­kat tömörítő szervezet cseleke­dett. (Csak tudnám, mit vaca­kolt az MPP és az MKDM? Azt várták talán, hogy Slota és ve­...precedens értékű, ami történt. zérkara fellöveti magát az űrbe? Vagy hogyha jövőre nem is, egy­szer csak megnyeri az ellenzék a választásokat?) Az AOSS lépése nem üres gesz­tus, hiszen következményei lesznek. Minket, szlovákiai ma­gyarokat, ritkán kényeztetnek el szolidaritásukkal szlovák bará­taink. Márpedig erre szüksé­günk van. Mert ha a szolidaritás kinyilvánítása hiányzik, Slota, Slobodník, Mečiar és más urak, na meg a DSZM hölgykoszorújá­nak retorikája alapján a magyar nemzetiségű szlovák állampol­gár azt hihetné, az egész szlovák nemzet az ellenségének tekint bennünket. Ugyanakkor az is megfordult a fejemben, hogy hasonló helyzetben, de fordított esetben, vajon mi, magyar írók is ilyen szépen helyt tudnánk-e állni? A kérdést nyitva hagyom. Ma­radjunk egyelőre annyiban, hogy köszönettel tartozunk a ki­váló szlovák íróknak, mert a ha­za- vagy a nemzetárulás ódiu­mát is vállalva, példát mutattak polgári erényekből a meglehető­sen tétova szlovák ellenzéki po­litikusoknak is. A szerző a szlovákiai PEN-klub elnöke - Úgy látszik, így akarnak kedveskedni a megszüntetett tévéműsorokért...( Krenner István karikatúrája) Aminek csak ebben az országban, és jelenleg van hírértéke, ezért is fontos

Next

/
Thumbnails
Contents