Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-08 / 231. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 8. Ez a minimum SIDÓ H. ZOLTÁN A parlament annyi civódás, obstrukció, a hely szelleméhez nem illó jelenet közepette az elmúlt hét csütörtökén szeren­csére nem mondott csütörtököt, és elfogadta a régóta várt, a leginkább rászorultakon segítő szociális törvényeket. E törvé­nyek értelmében többek között novembertől 10,5 százalék­kal, 2180 koronáról 2410 koronára növekszik a létminimum nagysága, továbbá 1998 januárjától 11 százalékkal, 2700 ko­ronáról 3000 koronára emelkedik a minimálbér. A minimál­bér emelése szimbolikus jelentőségű csupán, hiszen az erről szóló törvényhez mellékelt indoklásban is a következő olvas­ható: az emelésnek a költségvetésre gyakorolt hatása elha­nyagolható, mivel a foglalkoztatottak alig 0,1 százaléka dol­gozik minimálbérért. Annál több családot érint a létminimum növelése. Ennek elle­nére a kormány nem kapkodta el a döntést, sőt több mint fél évet késlekedett, ráadásul a vártnál alacsonyabbra sikeredett az emelés. A létminimumról szóló hatályos törvény ugyanis megállapítja: ha a létfenntartás költségei a korábbi emelés óta legalább 10 százalékkal növekednek, akkor a létminimum nagyságát ugyancsak 10 százalékkal növelni kell. Márpedig az említett 10 százalékos feltétel az infláció miatt 1997 janu­árjában teljesült, és novemberre, amikor a módosított létmi­nimum érvénybe lép, a létfenntartás költségei már 18-20 szá­zalékkal haladják meg a korábbi szintet. A szakszervezetek szerint 2410 korona helyett legalább 2800 koronára kellett volna emelni a létminimum szintjét, hogy a korábbi vásárlóerejét megőrizze. A kormány természetesen nem vette tekintetbe a szakszervezeti kérést, mi több, még a minimális emeléssel is késlekedett, pedig a Szlovák Statiszti­kai Hivatal havi rendszerességgel tájékoztatja a minisztereket a létfenntartási költségek és az infláció legfrissebb alakulásá­ról. E tudatos késés közel 2 milliárd korona megtakarítást je­lent az államkasszának, vagyis ennyivel rövidítették meg a 'nagycsaládosokat, a szociálisan nehéz helyzetbe kerülteket. Persze a másokkal szemben oly fukar kormány magával szemben sokkal nagyvonalúbb, de ezt már eddig is tudtuk... JEGYZET Zsombékos pázsit TÓTH MIHÁLY Amíg Csehországban minden úgy volt, ahogy Klaus kíván­ta, a képes hetilapok Társasá­gi Élet rovatában rendszere­sen szerepeltek a miniszte­rek, ahogy „véledenül" éppen teniszeztek. Megváltozott a helyzet, amióta Zeman, a szocdem egyre inkább szo­rongatja az ODS főnökét. Az udvari közvélemény­csinálók gondoskodnak róla, hogy a fotósok éppen akkor étjék tetten a kormány tagja­it, amikor azok, teszem azt, munkanélküliekkel, netán le­robbant farmerekkel vitatják meg a „Hogyan tovább?"-ot. Ha így megy tovább, még megérjük, hogy a piac látha­tatlan kezére esküvő kor­mányelnököt ingyenleves mérése közben kapják len­csevégre a fényképészek. Egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos helyzetekben működni kezd a létfenntartá­si ösztön, és kiderül, általá­ban még a nagypolitika sze­replőinek is van annyi eszük, hogy kerülik a megbotrán­koztatásra kínálkozó alkal­makat. Persze csak általában. Ami a mi esetünkben azt je­lend: nem Szlovákiában. A Mečiar legyőzésére készülő ellenzék politikusai közül az elmúlt hetekben ketten is úgy viselkedtek, mintha ez az op­pozíció már legalább öt éve kormányon volna, mégpedig oly módon, hogy vezetésével közben messze maga mögött hagyta Svájcot. Holott tud­juk, hogy ennek az ellenzék­nek, Mečiar garnitúrájától el­térően, még arra sem volt al­kalma 1992 óta, hogy meg­ígérje Svájc magunk mögött hagyását. Ez az ellenzék egyelőre a mesebeli eladó lányhoz ha­sonlatos, akinek szépségén kívül egyeden hozománya van: a szüzessége. Amin ez esetben azt kell érteni, hogy nem vett részt a privatizáció­ban, tehát a gyors meggazda­godásban. Aminek, ugye, újgazdagéknál pl. a tenisze­zés, a golfozás, a vadászterü­let-tulajdonlás a megjelenési formája. Tudom, Kňažko és Pribilinec képviselő azzal érvel, a brit honatyákat senki sem kriti­zálja azért, mert szeretnek golfozni, vadászni. Hát igen, csak az a különbség, hogy a szigetországban a golfot 500 éve gondozott gyepen játsz­szák. Nálunk még nagyon zsombékos a pázsit. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, ' 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Tizedes, maga szerint a büdös bakancs és a koszos csajka szalonképes lesz a NATO-ban? (Dunai Imre karikatúrája) Egy berlini újságíró ama nézet ellen, hogy létezik külön „keletnémet identitás" Barbarossa barlangja Egy berlini újságíró azt kérdezte, vajon az egyesü­lés hetedik évében nem él-e „két nemzet egy ál­lamban". A kezdeti lelke­sedés után nem húzódik-e vissza a két fél a maga lel­ki határai mögé. TATÁR IMRE Az igazság valahol középtájon húzódik: vannak különbségek, olykor ellentétek, de két nációról (különösen Honecker álmodozá­sáról egy nyugati és egy „szocia­lista német" nemzetről) nincs, és nem is lehet szó. Az egység ősi álom, a széttagoltság végigvonul történelmükön. A XII. században Barbarossa Frigyes egységesítő törekvése köré fonódott legenda mintegy előjön barlangjából, ha a népnek szüksége lesz rá. Majd hosszú széttagoltság után Bis­marck egyesítette 1871-ben a bi­rodalmat, bár még 1918-ig volt bajor királyság, a harmincas években porosz miniszterelnök. Kohl kancellár 1990-ben átvette Barbarossa szerepét, „előjött a barlangból". De ha szabad egyál­talán a jövőt találgatni, ez a mos­tani egység az idők múltával nem fog hasonlítani a múltbeliekhez. A volt NDK-t, vagy ahogy most hívják, az öt új tartományt és Ber­lint ugyan magához csatolta az NSZK, de az amúgy is föderális Németországban ennek hatására még nagyobb lett a tartományok súlya. Idővel valami ma még nem A német újraegyesülés a történelem parancsa volt. Az elmúlt hét végén baloldali és jobboldali csoportosulások tüntettek Németország több városában a német újraegyesítés évfordulójának megünneplése ellen. A felvétel a stuttgarti tüntetésen készült. (ČTK-fotó) meghatározható jön majd létre. Hiteles emberek társadalmi labo­ratóriumainak tekintik az egysé­ges Németországot. Egy esszéíró olyan nyári isme­retséghez hasonlította a nyugati és a keleti németek találkozását, amelynek elmúltával idegenül néznek egymásra. Csakhogy a OLVASÓI LEVELEK A tények mást mutatnak A szegénység, nyomorúság rá­kényszeríti az embereket, hogy otthonuktól akár több száz kilo­méterre keressenek munkát. Az alacsony átlagkereset, a nevet­ségesen kevés (már ha van ked­ve valakinek nevetni) 2700 ko­ronás minimálbér sokakat lehe­teden helyzetbe hoz. Még visz­szatérve a munkanélküliségre: ha hinni lehetne az illetékes tár­ca szóvivőinek, akik szerint ná­lunk állandóan csökken a mun­kanélküliség (évek óta), akkor fal leomlása után gyorsan kellett cselekedni. Kohl - szakértői gár­dájának tanácsa ellenére - úgy döntött, nincs idő várni, amíg egy demokratizálódó NDK foko­zatosan hozzáidomul a nyugati rendszerhez. Látva egyebek kö­zött, hogy csak 1989-ben há­romszázezer keletnémet áram­lott át, olyan rózsaszínű ígérete­ket tett a gyors egyenlősödésről, amelyeket smmiképpen sem le­het hamar megvalósítani. A lel­kes történelmi láz közepette el­mulasztotta megtartani a „csak verejtéket és könnyeket ígérhe­tek" beszédet. Igaz, nem lehetett előre kiszá­mítani az egyesülés minden gaz­dasági és társadalomlélektani hatását. A nyugatiak úgy vélték, átadják demokratikus rendsze­rüket, és ezzel az ügy el is inté­ződött. Elvárnák a köszönetet és a hála hullámát, amiért óriási összegeket pumpálnak a „kelet felépítésére", s máig fizetik a szolidaritási pótlékot ennek fe­dezésére. Úgy tűnik, valamilyen közös bűnbánatot is elvárnának a négy évtizedes „kommunista kisiklásért", és nem értik a nosz­már-már teljes foglalkoztatott­ságnak kellene lennie. A tények viszont mást mutatnak, a hiva­talos statisztika (hangsúlyo­zom, hivatalos) szerint augusz­tus végén (a nyár kellős köze­pén) 333 ezer munkanélkülit tartottak nyilván; akkor hát hol van az emlegetett állandó csök­kenés? Pedig a munkahivatalok emberei tűzzel-vassal keresik a lehetőséget a statisztika javítá­sára, pl. a nem megfelelő együttműködés, a felkínált munka el nem fogadása stb. mind kizáró okot jelent, vagyis az illetőt törlik az állástalanok jegyzékéről. És még akkor nem említettem a mintegy 70 ezer szlovák vendégmunkást Cseh­talgia jeleit a keletnémet múlt bizonyos szociális vívmányai: az alacsony lakbérek, a lassúbb életritmus, a korlátozott, de át­tekinthető életforma, az állam bácsi (egyébként emiatt súlyo­san eladósodó) gondoskodása után. A keletiek viszont felhány­torgatják a be nem váltott ígére­teket, a gazdasági gondokat, a nagymérvű munkanélküliséget. Fölényeskedő gyámkodásnak tartják a nyugatiak üzeneteit, sértőnek, hogy olykor egy kalap alá veszik valamennyiüket a va­lóban felelősökkel - holott csak élni akartak Ulbricht és Honecker alatt is. Ilyenformán a tényleges belső német egység sokkal lassabban jön létre, mint várták.Mégis a német újraegye­sülés a történelem parancsa volt. Belül is, nemzetközileg is olyan pillanat, amelyet nem sza­badott volna elszalasztani. Min­den bajok ellenére Kohl kancel­lár megfelelő időben jött elő a legenda barlangjából, bár most fizetnie kell a mámoros hóna­pokban tett ígéreteiért. Október 3. ünnep lett, mert tör­ténelmet csinált. országban, akik szintén javítják a szlovákiai foglalkoztatottsági statisztikát. Szabó Sándor Királyrév Továbbra is aktuális A közelmúltban több figyelem­re méltó cikk jelent meg napi sajtónkban a magyar oktatás­üggyel és ezen belül pedagógu­saink helytállásával kapcsolat­ban. Vojtek Katalin elemzését akár felhívásnak is tekinthetjük az áldozatul esett pedagógusok névsorának rögzítésére, amely a kétnyelvű bizonyítványok mi­SME A Róbert Holub után folyó haj­sza nagyszerű lehetőséget nyúj­tott volna az alvilági szerveze­tek felderítésére. A titkosszol­gálat viszont nem épített ki a kórház körül megfelelő megfigyelőhálózatot. Sőt az is valószínű, hogy Holub megfele­lő információkkal fizethetett volna az élete megmentésééit. De az ezzel kapcsolatos rendőr­ségi tehetetlenség még csak a jobbik lehetőség. Sokkal rosz­szabb arra gondolni, hogy a ma­gasabb köröknek esetleg érde­kük fűződhetett ahhoz, hogy a Holubra folyó hajtóvadászat ép­pen így végződjön. PRAVDA Peter Tomka szerint a hágai dön­tést szlovák sikerként, nem pedig győzelemként kell értékel­ni. A bíróság döntéséhez csatolt 195 oldalas részletes indoklás áttanulmányozása után két fon­tos tényre hívta fel a figyelmet: a szerződéseket be kell tartani, il­letve a határfolyók kihasználása együttműködve és az abból szár­mazó haszon egyenlő elosztása alapján történhet csak. NÁRODNÁOBRODA A fogorvosi kamara szerint az egészségbiztosítók által csök­kentett limitek veszélyeztetik az ingyenes egészségügyi ellá­tást. A fogorvosok ezért csak a limit kimerüléséig tudnak in­gyen kezelni, afelett már - le­számítva a sürgős eseteket ­pénzt kérnek a betegektől. A ki­alakult helyzet a kamara szerint a legtöbb fogorvost csőddel fe­nyegeti. PRÁCA Vladimír Masár, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke szerint az a tény, hogy már hetedik éve veszteséges az állami költségve­tés, felveti a kérdést, hogy med­dig finanszírozható ez a folya­mat. Hozzátette: minden kör­nyező országban a jegybank az állami költségvetési hiányt csak két százalékig fedezheti. Kivé­telt csak Románia lépez, és a kormány elképzelése ide sorol­ná be Szlovákiát is. NOVÝ ŐAS Az Istrobanka egykori alkalma­zottja szerint elegendő volt, hogy a társa által betett 120 ezer koronához odaírjon egy nullát, és már utalhatta is át az összeget egy másik bankban nyitott számlájára. A kihallga­táskor azt vallotta, hogy erre fegyverrel és veréssel kényszerítették. A rendőrséget az édesanyja értesítette, amikor elpanaszolta neki, hogy újabb hasonló akcióra akarják ráven­ni. A leleplezésükre előkészített akció nem sikerült, mert a zsa­rolók megneszelték a csapdát, így a bíróság előtt egyedül kell felelnie a tettéért. Adósságát a banknak részletekben szeretné törleszteni. atti legfrissebb elbocsátásokat evidálná. Szilvássy József Még pénzbe sem kerül c. cikke meg­tisztelő kiállás pedagógusaink elismerése és méltadan sorsá­nak védelme érdekében. Min­denképpen időszerű Popély Gyula valós meglátása a féle­lemkeltés hatásait illetően, böl­csen rámutatva ugyanakkor a bátor helytállás elvárhatóságára is. A helytálló megállapítások mellett viszont valóban egyre sürgősebbé válik keresni az át­mentő kiutat a peremterületre szorult pedagógusok konkrét támogatásától kezdve a többiek ésszerű bátorításáig egyaránt. Princzkel József Lekér

Next

/
Thumbnails
Contents