Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-07 / 230. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 9. S PORT / TÉ VÉ ÉS RÁ DIÓ - SZ OM BA T | || Beszélgetés Fabó Tiborral, a Kassai Thália Színház megbízott igazgatójával Évadkezdés bizonytalanságban Némely színházhoz közel­állók szerint, nem kezdett ennyire bizonytalan éva­dot a Kassai Thália Szín­ház még megalakulásának idején - 1969-ben - sem. Minden tiltakozás, sztrájk és fellebbezés hiábavaló­ságnak tűnik. • DUSZA ISTVÁN Az állami intendatúra felügye­lete immár egyértelműen a re­pertoár beszűkülését eredmé­nyezi, jóval kevesebb a pénz az egyes bemutatókra, s az al­kalmazottak bérét sem ren­dezték méltányos módon. Mi­lyen megoldások lehetsége­sek? Eléggé sok gonddal küszkö­dünk. Fiatal színészeink közül hárman mennek főiskolára, s az ő pótlásuk a még repertoáron lé­vő előadásainkban igen nagy gondot okoz. Egy segédszínészt vettünk fel, de igazából a rutino­sabb kollégák helyettesítése nem megoldott. Volt júliusban egy hét százalékos béremelés, de kutyaszorítóba kerültünk, mert ezzel együtt elfelejtették felemelni a béralapot, vagyis le­hetetlen á teljes mértékű végre­hajtása. Az előzetesen meghirdetett bérletes előadások száma csu­pán három lesz? Egyelőre még nem tudok bizto­sat mondani, de a háromhoz szeretnénk még egy negyediket is előkészíteni, amely stúdió­előadás lenne. Bérletes előadás­ként játsszák majd Kassán a Ko­máromi Jókai Színház művészei a Mona Marie mosolya című ze­nés vígjátékot. Október 9-én mutatjuk be Koncz Gábor rende­zésében a Kakukkfészek című Tény az, hogy hátrább már nem lehet menni. « játékot. Ebben vendégszerepel Benkő Géza Komáromból, de játszik benne Gyurkovics Mi­hály, Várady Béla és Érsek György is, akik már nyugdíjas színészek. Verebes István állítja színpadra Feydeau Ki mint veti ágyát című bohózatát. Bérletes előadásaink közül pedig az utol­só lenne a Beregszászi Illyés Mintha jelképes lenne a Don Juan egyik jelenete: Tóth Tibor (Don Juan) művészeti vezető és Fabó Ti­bor (Sganarelle) megbízott igazgató gyertyával világítja meg a Thália Színház előtt álló utat. ( Archív felvétel) Gyula Színházzal közös produk­cióban John Ford Kár, hogy k... című drámája. Shakespeare kor­társának a művét Vidnyánszky Attila rendezi. Ez kevesebb, mint a rendszer­váltás előtt... Sőt, az ún. átkosban volt olyan évad, hogy hat bemutatót tar­tottunk, amiben benne volt a mesejáték és a stúdióelóadás. Ennek a csökkenésnek az okát csak az anyagiak hiányában ke­resheti a néző. Ezek szerint minden kulturá­lis kormányzati ígéret hazug­ság volt. ígéret szép szó, de a mi színhá­zunk 1997-ben a rendszerváltás utáni lehető legkisebb költség­vetésből gazdálkodhat. Ót és fél millió koronából gazdálkodunk. A következő évre a kerületi hiva­taltól kértünk nagyobb támoga­tást, de nem tudjuk, mennyit ad­nak. Ezért is vannak igencsak szűkreszabott terveink. Mit tartanak repertoáron a ré­gebbi előadások közül? Játsszuk a Don Jüant, az Yvonne, burgundi hercegnőt, s tulajdonképpen a Klotild néni az a darab, amellyel elsősorban a vidéki közönségünket célozzuk meg, mert zenés bohózat. Ezt a szándékot hogyan értel­mezzem? Ugyanúgy, mint a Mágnás Mis­ka operettet, anno a bemutatása után sok faluban előadtuk. Nem gondolja komolyan, hogy ezt a két előadást talán minőségében egy szinten le­het emlegetni. Ha nem is tökéletesen hű tükre a helyzetünknek a Klotild néni, de közel áll ahhoz az állapothoz, ahol most a színházunk tart. Mi lesz azokkal az igényes tár­sulat- és repertoárépítési szándékokkal, amelyekkel a Thália Színház az előző éva­dokban elénk állt? Annak ellenére, hogy a színpa­don mindaz látszik, amiben lé­tezünk, szeretném és remélem: munkánkkal sikerül kompenzál­ni az anyagi ellehetedenülés ha­tását. Tény az, hogy hátrább már nem lehet menni. Egyelőre maximális mértékben tartunk tájelőadásokat, viszont az utaz­tatásra megszabott összeg korlátai már láthatóak. Sajnos, egyre kevesebb az olyan falusi művelődési ház, ahol az állapo­tok, a műszaki adottságok egy­A közönség érde­kes módon a ki­sebb falvakban eljár az előadásaink­ra... (( általán még lehetővé teszik a vendégjátékot. A közönség ér­dekes módon a kisebb falvakban eljár az előadásainkra, míg a na­gyobb falvakban már keveseb­benjönnek el. Véget értek a sztrájkok, kiful­ladtak a politikai indítékú elvi támogatások. Ezután senki sem áll a színház mellé, senki­nek sem fáj a helyzetük tart­hatadansága? Ez az állapot eléggé oxigénhiá­nyos, amolyan „Godot-ra várva" élethelyzet. A Godot ebben az esetben is egy megváltó lenne, s ha nem jön el, akkor se táljuk szét a karunkat. Amíg egy szál deszka lesz a talpunk alatt, játsszunk. Magyar nyelvtanfolyam A Szlovák Köztársaságban működő Helsinki Polgári Társulás és a Szlovák-Magyar Baráti Társaság bratislavai-pozsonyi klubja ingyenes magyar nyelvtanfolyamot indít. A tanfolyam azon érdeklődők számára nyílik, akik pozitívan viszonyulnak a szlovákiai magyar lakossághoz, s el akarják sajátítani az írott és beszélt magyar nyelv alapjait. Kezdés október 8-án 16.30 órakor a Pionierska utcai könyvtárban. Érdeklődni a 251 047-es telefonszámon lehet, (ú) Régi bőröndök kerestetnek Somoija. Október 17-én az ötven éwel ezelőtti, tragikus de­portálások emlékére Németh Ilona és Bartusz György kiállítá­sa nyílik az At Home Galleryben, melyet később vándorkiállításkánt Magyarországon és Romániában is bemu­tatnak. Ehhez kérik a neves képzőművészek a nagyközönség segítségét, mivel az installációhoz 400 darab, régi, kopott, az 50-60-as évekből származó bőröndre van szükségük. Aki te­hát ilyen bőröndök birtokában van, és eladja, esetleg 4-5 hó­napra kölcsönözni tudja, nagy segítséget nyújt a művészek­nek. A bőröndöket a tulajdonosok naponta 10-től 12 óráig le­adhatják a pozsonyi Soros Centrumban (Riečna 12, tel: 07/5313316), vagy hívják az At Home Galleryt (0708/622616), illetve a 0709/523582-es telefonszámon Né­meth Ilonát, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Pelleas és Melisandra (19) KIS SZÍNPAD: Szerencsétlen gyilkos (19) KELET-SZLOVÁKI­AI SZÍNHÁZ: Üvegre festve (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Az elveszett világ (am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Sötét zsaruk (am.) 15,17,19,21 MLADOSŤ: Salemi boszorká­nyok (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sötét zsa­ruk (am.) 18.30, 20.30 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 16.30, 18.30, 20.30 A jaguár (fr.) 17.30 Örök szerelem (am.) 17 A nevem: Senki (ol.) 19.30 KASSA ÚSMEV: Az elveszett világ (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: A három testőr erotikus kalandjai (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA KOMÁROM - PANORÁMA: Hanta boy (am.) 17, 19 LÉVA ­JUNIOR: Rómeó és Júlia (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Az elveszett világ (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS ­ZEMPLÉN: Emberrablás (am.) 19 Mától a Párkányi Galériában tekinthető meg Kocsis Ernő jubileumi kiállítása „Forrdalmi sarok" a nyitrai bábszínházban: vörös vásznon a helyi állami intendáns fényképe SZUCHY M. EMIL Párkány. Kocsis Ernő különbö­ző technikával készült alkotásai 1997. október 7-től november 2-ig tekinthetők meg a Párkányi Galériában. Tájképei, csendéle­tei, alakos kompozíciói odafi­gyelésre késztetik a szemlélőt. Fő kifejező módszere a kiegyen­súlyozott összeállítás és az üde színek variálása. A kiállításokat látogató közönséget aligha ér­heti kellemesebb meglepetés, mint amikor a falakon sorakozó képeket egyetlen pillantással befogadhatja, és eme élmény alapján átfogó képet alkothat Kocsis Ernő munkáiról. Képei nem igényelnek különösebb ma­gyarázatot: műveivel eljut az emberhez. Csak két deci bort engedélyez VRABEC MÁRIA Nyitra. Meghökkentő és meg­mosolyogtató látványban lehet részük azoknak a nézőknek, akik mostanában a nyitrai báb­színházba látogatnak. A társulat tagjai felelevenítették a „forra­dalmi sarok" hagyományait és az épület folyosóján vörös vá­szonra gombostűzték ki a helyi állami intendáns, Miloš Bača fényképét. A portré alatt transzparenseket vivő bábuk sorakoznak, minden transzparensen ez a felirat áll: Üdv a győzteseknek! És hogy az üzenet mindenki számára vilá­gos legyen, a vörös vászon mindkét oldalán irodalmi idéze­tek fénymásolatai vannak a falra tűzve, valamennyi a képmuta­tásról, a talpnyalásról, az igaz­ság bukásának ideiglenességé­ről szól. Történt pedig mindez azután, hogy a bábszínház élére az az intendáns által javasolt, besúgó múltjáról ismert régi igazgató került, akinek a társu­lat 1990-ben bizalmadanságot szavazott. Miután bizonyossá vált, hogy Karol Spišák, a tavasszal levál­tott igazgató már nem kerül vissza a poszljára, a társulat nagy része felmondott. Színész­hiány miatt erre az évadra csak egyetlen bemutatót terveztek és a bábszínházhoz tartozó Tatra klub is bezárt, de az igazgató bí­zott abban, hogy az intendáns segítségével majd sikerül nor­malizálnia a helyzetet. Nem így gondolták viszont a társulat tag­jai, akik egy, a Nyitramenti Ga­lériában - itt van az intendatúra székhelye is - tartott bankett után éjszaka az intendatúra va­lamennyi irodájának ajtajáról leszedték a kilincseket és a név­táblákat. Az intendáns felhábo­rodásában rögtön írt egy rende­letet, amely október elsején lé­pett érvénybe, és nemcsak azt szabályozza, kik, hogyan és meddig vehetnek részt egy-egy bemutatót, megnyitót vagy író­olvasó találkozót követő banket­ten, de még azt is, mit, és miből mennyit fogyaszthatnak. A hivatalos irat szerint egy, az intézmény igazgatója által meg­bízott személy felügyel a vendé­gek viselkedésére és legkésőbb tíz órakor finoman hazaküldi Színészhiány miatt idén csak egyetlen be­mutatót terveztek. őket. Bárminemű fogadáson, amelyet az intendatúra hatáskö­rébe tartozó intézményben tar­tanak, legfeljebb két deci bort fogyaszthat egy személy - hogy senki ne essen kísértésbe, ezt is előre kimérik és kiosztják. Pezs­gő vagy szeszesital fogyasztása csak jelentős személyiségek (miniszterek, parlamenti képvi­selők, „országosan elismert mű­vészek") fogadásakor engedé­lyezett. Enni a rendelet szerint ilyen alkalmakkor csak pogácsát vagy perecet szabad, a „kivá­lasztott vendégek" vacsorájáról maga az intendáns gondosko­dik. A hivatalos irat külön kitér még arra is, müyen módon kell a ven­dégeket már fél tízkor illedelme­sen kitessékelni, és mi a teendő, ha a felügyelő arra lesz figyel­mes, hogy a két deci bor hatása alatt valakik a névtáblákat fe­szegetik vagy kilincseket szerel­nek le. Nem csoda, hogy ennek a rendeletnek a fénymásolatával van kitapétázva az egész báb­színház, és ezen szórakozik az egész város. Persze, ahogy megszületett a rendelet, rögtön megtalálták a kibúvót is alóla. A soron követ­kező képkiállítás megnyitója után már nem a galériában tart­ják a bankettet, hanem egy kö­zeli kiskocsmában. Arról egyelő­re nincs tudomásunk, hogy az intendáns a kocsmárosoknak is küldött volna egy rendeletet, miszerint színészeknek, festők­nek és íróknak csak két deci bort mérhetnek ki. Kocsis Ernő: Tiltott megfigyelés, pasztell, 1995

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents