Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-07 / 230. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZO 1997. OKTÓBER 7. Kevesebb elnöki kegyelem Prága. Csökkenőben Václav Havel kegyelemosztási kedve. Míg 1994-ben a cseh államfő hivatali jogkörénél fogva 407 elítélt személynek adott kegyelmet, addig 1996-ban már csak 77-nek, s az idei év szeptember végéig pedig csupán 30-an örülhettek az elnöki kegyelemnek. Az elnöki iroda hétvégén nyilvánosságra hoz'ott adatai szerint Havel, akinek jövő év januátjában jár lé ötéves megbízatása, 1993-ban történt cseh elnökké választása óta eddig összesen 870 esetben szolgáltatott kegyelmet. A cseh elnöki irodához évente átlagban 2700 kegyelmi kérvény érkezik, míg az igazságügyi miniszterhez átlag 400. A miniszternek azonban nincs joga kegyelmet gyakorolni, ezért ezek a kérvények is az államfő irodájában kötnek ki. (MTI) Amerikai tudós kitüntetése Štokholm. A prionorok felfedezéséért Stanley B. Prusiner amerikai tudósnak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat. A prionorok, ezek az eredileg ártalmatlan fehérjék oly módon képesek megváltoztatni formájukat, hogy bizonyos, végleges elbutulással járó betegségek okozóivá válnak. Stanley B Prusiner. (ČTK/AP-felvétel) Diplomáciai feszültség Algír. Diplomáciai feszültség támadt Algéria és Olaszország között, miután Lamberto Dini olasz külügyminiszter a hétvégén arról beszélt, hogy a nemzetközi közösség nem nézheti tovább tétlenül az algériai öldöklést és erkölcsi kötelessége, hogy tegyen valamit a vérontás megállítása érdekében. Az algériai kormány Dini szavainak nyilvánosságra kerülése után azonnal magyarázatot követelt Olaszország algíri nagykövetétől. (MTI) Merénylet Minszben Minszk. Robbantásos merénylet áldozata lett tegnap a fehérorosz kormány egyik tisztségviselője, Lukasenko elnök személyes barátja. A pokolgép Jevgenyij Mikolucskij lakásának közvetlen közelében robbant, és súlyosan megsebesítette a magas rangú tisztségviselő feleségét is. Lukasenko elnök barátját súlyos állapotban szállították kórházba, de ott röviddel ezután belehalt sérüléseibe - mondta az AP-nek Vlagyimir Konopljov, a fehérorosz parlament alelnöke. (MTI) Román lapvélemények az RMDSZ-kongresszusról Azonos hangvétel MTI-ÓSSZEÁLLlTÁS Bukarest. A tegnapi bukaresti lapok az RMDSZ kongresszusának zárónapjáról és a tanácskozás határozatairól szóló beszámolóikkal egyidejűleg kommentárokban foglalkoznak az eseménnyel. Az Adevarul azt emeli ki, hogy az RMDSZ liberális hangsúlyokat tartalmazó egységes gazdasági programmal rukkolt elő annak bizonyítékaként, hogy nemcsak etnikai kérdések foglalkoztatják a szövetséget. A lap az ugyancsak nagy példányszámú Evenimentul Zilei vezércikkéhez hasonlóan ezt úgy értelmezi, hogy gazdasági programjának hangsúlyozásával a kongresszus mintegy válaszolt Constantinescu elnök üzenetére, amely felszólította a magyar szervezetet: erőit és hozzáértését állítsa az ország általános kérdései megoldásának a szolgálatába és ne csak kisebbségi ügyekkel foglalkozzon. A Curierul National a kongreszszus „nagy újdonságának" azt tartja, hogy „csaknem semmi újdonságot sem hozott" a szervezet életében. A lap kiemeli Markó Béla megnövekedett hatáskörét. A román lapok hangvételére és szempontjaira jellemzően még a kormányhoz közel állónak tekintett Romania Libera is azt emeli ki a kongresszusról írott cikkének címében, hogy a tanácskozás „Magyarország állami himnuszának hangjaival zárult!" Ami pedig a mérsékeltek és a radikálisok közötti küzdelmet illeti, a National című napilap például úgy véli: „Az RMDSZ kongresszusa elérte célját, mert a mérsékeltek úgy tettek, mintha mérsékeltek lennének, a radikálisok pedig megmaradtak radikálisoknak". Hasonló módon értékeli ebből a szempontból a tanácskozást a Libertatea című napilap vendégkommentátora is. Ion Cristoiu csúfondáros hangon veti a közszolgálati román televízió szemére, hogy világgá kürtölte a mérsékeltek győzelmét a radikálisok fölött. A szerző véleménye szerint ugyanis létrejötte óta az RMDSZ-nek nem volt egyetlen olyan kongresszusa sem, ahol ne ugyanezt a komédiát játszották volna el. A tanácskozások előtt fulmináns nyilatkozatokban rendszerint azt a benyomást keltették, hogy most kerül sor a mérsékeltek és a radikálisok döntő összecsapására. A román közvéleménynek azt próbálták bemagyarázni, hogy a mérsékeltek félreállításával az RMDSZ vezetését a radikálisok veszik át. De a mérsékeltek minden alkalommal talpon maradtak. A románok fellélegeztek, s közben nem ismerték fel, hogy a mérsékeltek győzelme sokkal veszélyesebb a radikálisokénál. Tőkés radikálisai legalább őszinték, nyíltan megmondják, mit akarnak: helyi autonómiát, az európai normákat meghaladó jogokat. A mérsékeltek nem mondanak semmit, hallgatnak és cselekszenek, hogy miután elaltatták a románok éberségét, megvalósítsák a radikálisok céljait véli Cristoiu az Evenimentul Zileiben. Horvát háborúsbűnös-gyanúsítottak Hágába Zágráb engedett MTI-HlR Zágráb. Horvátország végül is engedett az Egyesült Államok nyomásának, és közbenjárt azért, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék elé álljon háborús bűnök elkövetésével vádolt 10 boszniai horvát. A gyanúsítottak tegnap holland katonai géppel indultak Hágába a horvátországi Split repülőteréről. Washington hónapok óta követelte Zágrábtól, hogy adja ki a Nemzetközi Törvényszéknek a gyanúsítottakat, ám Horvátország azzal érvelt, hogy nincs befolyása a boszniai horvátokra, illetve Tihomir Blaskics boszniai horvát tábornok pere is két éve húzódik, s nincs garancia arra, hogy a gyanúsítottak perét belátható időn belül befejeznék. Washington a nyomás fokozása érdekében megakadályozta, hogy nemzetközi pénzügyi szervezetek hiteleket folyósítsanak Zágrábnak, kezdeményezte Horvátország európa tanácsi tagságának felfüggesztését, és már a kapcsolatok befagyasztásával, nemzetközi szankciókkal fenyegette meg Horvátországot. Tony Blair nem tud oroszul, de állítólag Borisz Jelcin minden szavát értette (CTK/AP-felvétel) Tony Blair brit kormányfő és Borisz Jelcin orosz államfő találkozója Moszkvában Nagyobb dinamizmust Moszkva. Az orosz-brit kapcsolatok kedvezően alakulnak, a kétoldalú viszonyt nem árnyékolja be semmi, de a lehetőségek kiaknázásához nagyobb dinamizmusra van szükség mindkét oldalról - jelentette ki tegnap a Kremlben Tony Blair munkáspárti brit kormányfővel folytatott megbeszélésén Borisz Jelcin orosz államfő. MTI-TUDÓSlTÁS Jelcin újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Blairrel a kétoldalú viszony főbb kérdéseit és a nemzetközi kapcsolatok számos problémáját tekintették át, s „rendkívül érdekes eszmecsere" alakult ki, amely a tervezettnél kétszer hosszabb volt. Tony Blair vasárnap este érkezett Moszkvába rövid munkalátogatásra, s alig féléves hivatali ideje alatt most először utazott Kelet-Európába. A Kremlben folytatott tárgyalásait követően ... megállapodást írt alá a bűnözés elleni küzdelemről. Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel kormányközi megállapodást írt alá a szervezett bűnözés elleni küzdelem összehangolásáról. A brit vendégnek Jelcin átnyújtotta azokat a fénymásolatokat, amelyek a brit expedíciós hadtest katonáinak és tisztjeinek személyes okmányairól (1937—44) készültek. E dokumentumok más zsákmányolt iratokkal együtt a náci Németország bukását követően kerültek a Szovjetunióba. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy baráti viszony alakult ki közte és a fiatal, energikus brit kormányfő között. Blair azt emelte ki, hogy - habár nem beszél oroszul - Jelcin „minden szavát értette" és az orosz elnököt az egyik legdinamikusabb és legerősebb politikusnak tartja. A brit kormányfő nagyon konstruktívnak minősítette az orosz elnökkel folytatott tárgyalásait, s támogatást ígért Moszkvának a brit tőkebefektetések növelésében. London egyebek között exportgaranciák biztosításával is fejleszteni kívánja a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Blair közölte, hogy érintették a védelmi együttműködés kérdéseit is, egyebek között a két ország haditengerészetei között. Erőtlen a nemzetközi környezetvédelmi jog Szerbia: érvénytelen a második forduló, kevesen vettek részt MTI-HlR Bécs. A Bécsi Egyetem Nemzetközi Jogi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének két kutatója a Die Presse osztrák lap tegnapi számában elemzi a bős-nagymarosi erőműre vonatkozó hágai döntést. Megállapítják: a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből az a következtetés vonható le, hogy a bíróság a formáijogi megfontolásokat részesítette előnyben a környezetvédelmi szempontokkal szemben, ami arra is visszavezethető, hogy jelenleg a nemzetközi környezetvédelmi jog helyzete egy fogatlan oroszlánéhoz hasonlít. MTI-HlR Moszkva. Újabb nehézség támadt tegnap a Mir űrállomáson: nem sikerült az első kísérlet arra, hogy leválasszák a dokkoló nyüásról a régi teherűrhajót, amelynek a helyére az új teherMegállapítják a hágai ítéletből azt is, hogy a bírók szerint a komoly, de „csak" hosszútávú, az eljövendő generációkra kiható veszélyek nem indokolják egy szerződés felmondását. A szerzők szerint a hágai bírák megkerülték annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az „átmeneti megoldás" (a C variáns) nem sérti-e Magyarország területi integritását. Á bírósági ítélet szerint ugyan ez a variáns Magyarországot megfosztotta a Duna egy részétől, mint természetes forrástól, de ebben a bíróság nem látott olyan nemzetközi jogsértést, amely önállóan is megállná a helyét. szállítónak kell - ma délután beállnia. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség azzal magyarázza a helyzetet, hogy a földi irányító központból kiadott parancs nem érkezett meg az állomásra. Az asztronauták második kísérletet tesznek a szétválasztásra. Új szavazás lesz MTI-HlR Belgrád. A szerbiai központi választási bizottság illetékesei által tegnap délután közölt nem hivatalos és nem végleges adatok szerint az elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában a részvételi arány nem haladta meg az ötven százalékot, így érvénytelen volt a voksolás. A testület titkára, Nebojsa Rodic nem közölt pontos adatokat a részvételi arányról, s arról sem tájékoztatott, hogy pontosan hányan szavaztak a két résztvevőre: Zorán Lilies baloldali jelöltre, illetve Vojislav Seseljre, a Szerb Radikális Párt elnökére. Az illetékes szavaiból azonban kiderült: a második fordulóban Seselj több szavazatot kapott, mint a szeptember 21-i első forduló győztese, Zorán Lilies. A szerbiai törvények értelmében amennyiben a részvételi arány a második fordulóban nem haladja meg az ötven százalékot, akkor hatvan napon belül új elnökválasztást kell kiirni. Nem sikerült a kísérlete a Mir űrállomáson Újabb nehézség Vojislav Sesejl leadja szavazatát A hágai ítélet és Bécs