Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-01 / 225. szám, szerda

PF POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 1. Figyelmeztetés Csehországnak Washington. Az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerint Csehország két fontos területen elmarad a másik két NATO tagjelölt, Lengyelország és Magyarország mögött. A Pentagon szóvivője közölte: Frank Kramer helyettes védelmi államtitkár nemrégiben tett csehországi látogatásakor a prágai vezetés értésére-adta: egyrészt növelnie kellene katonai kiadásait, másrészt, fokoznia kellene a NATO-csatlakozás népszerűsítését a lakosság körében. (MTI) Hatpárti ad hoc bizottság Budapest. Véleményformáló és tanácsadó testületként alakul majd meg a lehető legrövidebb időn belül, de október végéig mindenképpen, a parlamenti pártok képviselőiből álló ad hoc bizottság. Ezt Nemcsók János magyar politikai államtitkár jelentette be tegnap, azután a megbeszélés után, amelyet a frakciók képviselőivel folytatott. A tanácskozáson az SZDSZ-t Szalay Gábor, a Fideszt Rockenbauer Zoltán, az FKGP-t Tímár György, az MDNP-t Barsiné Pataky Etelka képviselte. Az MDF Balsai Istvánt delegálta, aki parlamenti elfoglaltsága miatt nem vett részt a tárgyaláson, Baráth Etele (MSZP) szintén nem voltjelen. Mint ismeretes, a hágai Nemzetközi Bíróság döntése után Horn Gyula miniszterelnök egy parlamenti bizottság felállítását indítványozta, amelynek feladata a szlovákokkal tárgyaló magyar kormánydelegáció munkájának segítése. (MTI) Ian Paisley, az északír radikális protestánsok vezetője, a többoldalú tárgyalások ellenzője egy új unionista tanács létrehozására szólított fel. Ennek a testületnek kellene egyeztetni a többoldalú béketárgyalásokat ellenző erők további politikai lépéseit. (ČTK/AP) MTV2: műholdas sugárzás Budapest. Ünnepélyes keretek között helyezték üzembe tegnap Budapesten a kereskedelmi televíziók adóhálózatának két utolsó állomását, és felavatták a Magyar Televízió 2-es adásának műholdas feladóállomását. Az MTV2 műholdas sugárzását Jean Grenier, az Eutelsat Magyarországon tartózkodó vezérigazgatója avatta fel. Az eseményen aláírták az Antenna Hungária és az október 4-én induló új kereskedelmi televíziótársaság, az MTM-SBS közötti szolgáltatási szerződést. (MTI) A kormány elodázza a népszerű intézkedéseket A létminimumról és a juttatásokról Madeleine Albright amerikai külügyminiszter washingtoni sajtóértekezletén jelentette be: felújul az izraeli-palesztin párbeszéd. (ČTK/AP) Egyesült Államok: izraeli-palesztin párbeszéd felújítása Egy lépéssel előbbre Washington. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfő este New Yorkban bejelentette, hogy a jövő héten felújulnak az izraeli-palesztin bizottsági egyeztetések az 1995-ös közbülső békemegállapodás végrehajtásáról. MTI-TUDÓSÍTÁS Albright azután nyilatkozott, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakának margóján először különkülön tárgyalt, majd együttes találkozót tartott David Lévi izraeli külügyminiszterrel és Mahmud Abbász (Abu Mazen) palesztin vezetővel. A bizottságok munkáját márciusban, a kelet-jeruzsálemi zsidó építkezések nyomán függesztették fel. Később úgy volt, hogy az egyeztetéseket a nyáron felújítják, ám az Izraelben elkövetett véres merényletek meghiúsították az elképzelést. A két fél képviselőiből álló testületek a palesztin önrendelkezés megvalósításának keretében egyebek között olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a palesztin foglyok kiengedése, a gazdasági fejlesztés feladatai, palesztin ellenőrzés alatt álló repülőtér és kikötő működtetése a Gáza-övezetben, biztonsági kooperáció. Az amerikai külügyminiszter közlése szerint mind izraeli, mind palesztin részről megígérték, hogy készek jóhiszeműen folytatni a megbeszéléseket, és igyekeznek minél gyorsabban kidolgozni az 1995-ben aláírt egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A közvetlen konzultációk felújulása tűnik Madeleine Albright közelmúltbeli térségbeli látogatása legfontosabb, kézzel fogható eredményének. A külügyminiszter maga úgy vélekedett, hogy a megállapodással „nemcsak hogy sikerült megfékeznünk a lefelé Október közepén ismét Washingtonba váiják a két fél képviselőit. húzó örvényt, hanem képesek voltunk egy lépéssel előbbre jutnunk". Washingtoni források megítélése szerint egyelőre kétséges, vajon a bizottsági megbeszélések elvezetnek-e a békefolyamatot előrelendítő, lényegi tárgyalások újbóli beindulásához. Albright mindenesetre beszámolt arról is, hogy október közepén ismét Washingtonba várják a két fél képviÚjabb szörnyű mészárlás Algériában Az első francia bírálat MTI-HÍREK Párizs/Algír. Az algériai drámával szemben eddig tanúsított, meglehetősen visszafogott és óvatos hivatalos párizsi magatartást megtörve Lionel Jospin francia miniszterelnök hétfő esti tévéinterjújában a muszlim szélsőségesek felháborító tömeggyilkosságait elítélve kijelentette: a tragikus helyzetéit felelősség terheli az algíri vezetést is, amely ugyancsak felhasználja az erőszakot, az államhatalom erőit. Az algériai vezetés által gyakorolt belső elnyomás e párizsi elítélése azért figyelemre méltó, mert Algír változatianul rendkívül érzékeny bármilyen, a volt gyarmattartó részéről elhangzó bírálatra, másrészt francia földön - ahol legalább egymillió algériai bevándorló él - tavaly nyáron bombamerényletek sorát követték el algériai szélsőségesek, 8 ember halálát, kétszáz sebesülését okozva. Minap jelentette be a GIA (az algériai tömeggyilkosságok elkövetője), hogy Párizs ismét számíthat hasonló terrorakciókra. Algériában az elmúlt két napban ismét szörnyű mészárlást hajtottak végre ismeretlen fegyveresek: az AP hírügynökség tegnap szemtanúkra és kórházi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy öt különböző támadás során összesen 84 ember vesztette életét. Az akciókért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, de megfigyelők szerint valószínűleg ezúttal is az iszlám radikálisokat terheli a felelősség. A legnagyobb mészárlás Blida városa közelében, Sebilben történt: itt hétfőre virradó éjszaka körülbelül 15 fegyveres megtámadta a településen lakó Ferhah-család házait, s levágta 52 ember - közöttük 10 gyerekfejét. selőit. Tájékoztatása szerint akkor már a békefolyamat tágabb vetületeivel kívánnak foglalkozni, köztük: a politikai erőszak elleni biztonsági együttműködéssel; az izraeli csapatok visszavonásának végrehajtásával; a tárgyalások légkörét zavaró egyoldalú lépések (például az izraeli földfoglalások és lakásépítkezések) felfüggesztésének „fogalmával és tartalmával"; a palesztin területek végleges státusát rendező tárgyalások felgyorsításával. Amerikai részről úgy vélik, hogy a kölcsönös bizalom helyreállításához és a tartalmas párbeszéd felújításához mindkét félnek cselekednie kellene: Izrael úgy bizonyíthatná jóindulatát, hogy leállítja az újabb építkezéseket és területfoglalásokat, a palesztin hatóságoknak viszont a biztonság terén kellene javítaniuk ténykedésükön, a korábbinál keményebben fellépve a terrorszervezetekkel szemben. Az utóbbit illetően Washington üdvözölte a Hamász szélsőséges szervezet ellen a múlt héten foganosított palesztin intézkedéseket. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az izraelipalesztin tárgyalások felújításához kapcsolódóan kijelentette: nem fagyasztják be a zsidó telepek létesítését. Munkáspárti kongresszus Tony Blair beszéde London. Tony Blair brit kormányfő, munkáspárti vezér tegnap tartotta meg programadó beszédét a Labour-kongresszuson. Meghirdette a „21. század mintaországát", amellyé a munkáspárti kormány elképzelései szerint Nagy-Britanniának válnia kell. A program sarkalatos pontjává tette meg a bűnözés elleni kíméleden harcot, valamint az oktatás átfogó fejlesztését. Megerősítette és védelmébe vette a felsőoktatás ingyenességének jövőre tervezett megszüntetését, s olyan kompenzációs programot ígért, amelynek alapján a tandíjra hitelt felvevő diákoktól csak lehetőségeikhez mérten hajtják majd be adósságaikat. Biztosította az üzleti világot: a kormány partner, és nem akadály lesz a vállalkozók országának megteremtésében. (MTI) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS A létminimumról és a szociális állami juttatásokról szóló törvénymódosítások gyorsított ütemben történő megvitatásával kezdte tegnap munkáját a szlovák törvényhozás. A 33. ülés előzetes programját gyakorlatilag változtatások nélkül hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti honatyák elutasították Köteles László (Együttélés) javaslatát, amely a titkosszolgálatokról szóló törvénymódosítás napirendre tűzését célozta, és Rózsa Ernőnek (Együttélés) a Magyar Koalíció kisebbséginyelvtörvény-tervezetének megvitatására irányuló javaslatát is. Nem óhajtott foglalkozni a parlament Szlovákia EU-csatlakozási felkészültségének elbírálásával sem, melyet Ivan Šimko (KDM) kezdeményezett. Gabriel Palacka (KDM) indokoltnak tartotta egy olyan határozat napirendre tűzését, amelyben felszólítanák a kormányt a minőségi bizonylatokról szóló rendelet visszavonására. Indítványát a kormánypárti képviselők elutasították. Bauer Edit (Együttélés) a szociális segélyről szóló jogszabály-módosítást megkésettnek nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy nincs összhangban a létminimumról szóló törvénnyel. Számon kérte Keltošová szociális miniszter korábbi ígéretét, miszerint július elsejével új szociális rendszer lép érvénybe. Bírálta a tárcát, amiért ismét csak törvénymódosításokkal, tehát részmegoldásokkal próbál eleget tenni a szociális szükségleteknek. Jaroslav Volf (SZSZDP) szerint csak felületes szemlélők tekinthetik népszerű intézkedésnek, hogy a 10 százalékos emelés után az egyszemélyes háztartások létminimuma 2180 koronáról 2410 koronára emelkedik. A kormány szerinte elavult módszereket alkalmaz a létminimum kiszámítására, így szándékosan megrövidíti a rászorulókat. Volf arra gyanakszik, hogy a kabinet a választások előtti időszakra tartogatja népszerű intézkedéseit. Számításai szerint már ez év elején 2800 koronás létminimum lett volna a reális, jelenleg pedig mintegy 3000 korona volna indokolt. A nevelőszülői segély összegét egyébként a jelenlegi 2570 korona helyett 2740 koronára javasolja emelni a kormány, a minimális nyugdíjak összegét pedig 2774 koronában határozza meg. Nem kizárt azonban, hogy a javasolt összegek a bizottsági viták során még módosulnak. Első olvasatban a béradóról és az illetékadóról szóló törvények módosításával és a banktörvény módosító javaslatával is foglalkoztak a képviselők. A parlament 17 órakor megszakította a 33. ülést, mivel Ivan Gašparovič házelnök ekkorra hívta össze a František Gaulieder mandátumával kapcsolatos 31. ülést, amely az ellenzéki képviselők kezdeményezésére valósul meg. Tudósításunk az 1. oldalon! (horváth) Lényegi kérdésekben egyetértettek A Magyar Koalíció Migašsal tárgyalt TA SR-HÍR Pozsony. Jozef Migaš, a DBP elnöke tegnap a Magyar Koalíció három pártjának képviselőivel is tárgyalt a demokratikus baloldal közvetlen elnökválasztásra vonatkozó törvénytervezetéről. Farkas Pál (MKDM), Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) és A. Nagy László (MPP) is megerősítette, hogy hajlandók támogatni a baloldali törvénytervezetet, de a Kék Koalíció által kidolgozott törvénytervezetet is elfogadhatónak tartják. A két tervezet között az államfő visszahívásának módjában mutatkozik a legnagyobb különbség, de mindkét fél hajlandó a megegyezés érdekében bizonyos kompromiszszumra. A felek abban szintén egyetértettek, hogy nem támogatják a DSZM-nek a választások előrehozását szorgalmazó javaslatát. (TA SR) Vuk Draskovics, a volt szövetséges bosszúja? Belgrád: leváltották a főpolgármestert MTI-HlR Belgrád. A belgrádi városi kormányzat tegnap - a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) kezdeményezésére - leváltotta Zorán Djindjicset, a jugoszláv főváros polgámesterét. A 110 fős városi képviselő testület tagjai közül 68-an voltak jelen az ülésen, s közülük 67-en szavaztak igennel Djindjics eltávolítására. Djindjics, aki egyben az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke is, nem vett részt a szavazáson, s már előre bejelentette, hogy nem száll szembe a testület döntésével. A Demokrata Párt és a Szerb Demokrata Párt képviselői Djindjicshez hasonlóan távol maradtak az üléstől, s a DS képviselői már hétfőn közölték: amennyiben a közgyűlés leváltja a főpolgármestert, a párt tagjai kivonulnak a városi végrehajtó testületből. Belgrádi vélemények szerint a Vuk Draskovics vezette SPO büntetésből kezdeményezte a volt szövetséges leváltását: Djindjics a szeptember 21-i szerbiai elnök- és parlamenti választások bojkottjára szólította fel Szerbia polgárait, mivel úgy vélekedett, hogy nincsenek meg a szabad és tisztességes választásokhoz szükséges feltételek. Draskovics - aki az Együtt ellenzéki pártszövetség tagjaként a koalíció tavasz végi felbomlásáig szövetségben volt Djindjiccsel - részt vett a választásokon, s az elnökválasztáson a harmadik helyen végzett. Az SPO véleménye szerint a DS választási bojkottfelhívása jelentősen csökkentette Draskovics választási esélyeit. A hivatalos indkolás szerint az SPO azért kezdeményezte Djindjics leváltását, mert a politikus „pártja reklámozására használta tisztségét, s előbb választási, majd bojkottközponttá alakította át a városi vezetést". Az SPO egyben pénzügyi visszaélésekkel és felesleges költekezéssel is megvádolta a főpolgármestert.