Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-29 / 249. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2984. KULTÚRA - OKTATÁS 9 Mészáros Lajossal az alkotmánybíróság döntésének indoklásáról - jogi és politikai szempontból Kell a kisebbségi nyelvtörvény Az illetékesek megkapták az alkotmánybíróság államnyelvtörvénnyel kapcsolatos döntésének indoklását. Erről és a további lépésekről kérdeztük Mészáros Lajos ügyvédet, a Magyar Polgári Párt elnökségi tagját és jogi szakértőjét, aki a beadvány kidolgozásában is részt vett. SZILVÁSSY JÓZSEF Doktor úr, közvéleményünk eléggé csalódottan fogadta az alkotmánybíróság döntését, amely a nyelvtörvény egyetlen pontját találta alkotmánysértőnek. Én azt tartom, hogy az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, még akkor is, ha nyilván mások voltak az elvárásaink. Nincs értelmük az indulatos reagálásoknak sem. Tárgyilagosan és főleg felkészülten kell mérlegelnünk, hogy mi a további teendő. Milan Čič, az alkotmánybíróság elnöke a döntés kihirdetését követő sajtótájékoztatón azt taíálta mondani, hogy a beadvány túl terjedelmes volt, és nem minden esetben érte el a megkívánt színvonalat. Mi erről a véleménye? Tudni kell azt, hogy az alkotmánybírósági eljárás két fázisban történik. Az elsőben a beadványt alaki, formai és tartalmi szempontból el kell fogadni. Az igaz, hogy ebben a szakaszban ^ Koalíciós partnereink azt javasolták, hogy minden vitatható, nem egyér telmű pontot tá madjunk meg. „Jelenleg Szlovákiában jogi vákuum van, amelyet meg kell szüntetni." (Somogyi Tibor felvétele) « az alkotmánybíróság bizonyos érveink részletezését és tisztázását kérte, ami teljesen természetes. Erre válaszolva küldtük meg kiegészítő anyagunkat. Ezután 1996. július 17-én az alkotmánybíróság elfogadta beadványunkat, mert az ő megállapításuk szerint is minden szempontból megfelelt a követelményeknek. A hetvenhárom oldalas indoklásban egyébként egy fél mondat sincs arról, hogy a beadvány bármilyen szempontból nem lett volna megfelelő. És valóban túlságosan terjedelmes volt a beadvány? Ez különböző taktika és stratégia kérdése. Jómagam kezdetben azt az álláspontot képviseltem, hogy csak azokat a pontokat támadjuk meg, amelyek meggyőződésünk szerint alkotmányellenesek. Koalíciós partnereink azt javasolták, hogy minden vitatható, nem egyértelmű pontot támadjunk meg. Ez is járható út, s végül ezzel a taktikával is azonosulni tudtam. Ezek után hadd kérdezzem a legfontosabbat. Miként értékeli az alkotmánybíróság indoklását? Nagyon sok részletkérdésre sikerült alkotmánybírósági magyarázatot kicsikarni, ami mindenképpen pozitívum, hiszen mindezek nagyon fontosak számunkra. Egyértelműen kimondta például a taláros testület, hogy az államnyelvtörvény alapján addig nem lehet szankcionálni, ameddig általános értékű rendeletben jogilag nem kodifikálják a szlovák nyelv használatát. Ezt az indoklás szerint megteheti a kulturális minisztérium is. Ilyen jogi kodifikációra azonban máig nem került sor, így hát az államnyelvtörvény megsértése miatt jelenleg senki sem büntethető. A folytatásnak nyilvánvalóan jogi és politikai síkja van. Jogi szempontból mit tehetünk az alkotmánybíróság döntése után? Meggyőződésem, hogy az említett törvénnyel kapcsolatban most már minden hazai jogorvoslati lehetőséget kihasználtunk, ezután nincs más választásunk, mint nemzetközi bírósághoz fordulni. Rövidesen elkészül beadványunk a strasbourgi nemzetközi emberjogi bírósághoz. Több pontban egyértelműen igazunk lesz. Például a Szlovák Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a már létező emberi jogokat nem lehet megszüntetni. Márpedig az államnyelvtörvény pontosan ezt teszi, ugyanis az alkotmány szavatolja számunkra anyanyelvünk hivatali használatának a jogát, amelyet megfelelő végrehajtó rendelkezésekkel kellene szabályozni. Ez a törvény hiányzik, pontosabban a kilencvenes évek elején elfogadott nyelvtörvény már nem hatályos, ám még így sem lehet alkotmánysértő államnyelvtörvénnyel korlátozni emberi jogainkat. Milyen feladat hárul politikusainkra? Jó politizálással, okos szövetségi politikával mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szlovák parlament mielőbb elfogadja a kisebbségi nyelvtörvényt, amelyet köztudottan az euroatlanti intézmények is erőteljesen szorgalmaznak. Érveink súlyát erősítheti, hogy az alkotmánybíróság indoklása szerint az államnyelvtörvény a kisebbségekre nem vonatkozik, csupán az intézményekre. Ezért jelenleg Szlovákiában jogi vákuum van, amelyet meg kell szüntetni. Köztudott, hogy a nemzetközi emberjogi bíróság malmai is lassan őrölnek. Hány év múlva dönthetnek a beadvány elfogadása után Strasbourgban? Valóban, reálisan két év múlva várható döntés. Ennél hamarabb is elképzelhető hazai politi^ Ennél hamarabb is elképzelhető hazai politikai megoldás, például ha jövőre győz az y y SZDK. \\ kai megoldás, például ha jövőre győz a Szlovák Demokratikus Koalíció, akkor rövidesen rendezni lehet ezt a kérdést is, méghozzá úgy, hogy a szlovák, a magyar és más nemzetiségű polgárokjogait se csorbítsák. Addig is kihasználhatjuk az általános érvényű rendelkezésekben rejlő lehetőségeket. Ha például minden olyan településen, ahol a magyarok meghatározó lélekszámban élnek, az önkormányzatok hoznak olyan általános érvényű rendelkezéseket, amelyek helyi viszonylatban rendelkeznek a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról, akkor ez is enyhíthet gondjainkon. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy eddig egyetlenegy ilyen rendelkezést sem szüntettek meg. A kabinet nem vonja be a romákat a megoldásba A Csehországban élő szlovákok miatt Megtörni az ellenállást Gašparovič aggódik ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Duka Zólyomi Árpád szerint az Európa Parlamentnek a szlovákiai politikai helyzettel kapcsolatos múlt heti nyilatkozata is arról tanúskodik, hogy az ország lassan, de biztosan elszigeteli magát. A? Együttélés alelnöke nem lát esélyt arra, hogy Szlovákia az EU küszöbönálló luxemburgi csúcsértekezletéig teljesítse a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Minden jel arra utal, hogy a Mečiar-kormánynak nem áll érdekében Szlovákia gyors felvétele az Európai Unióba, mert az ottani demokrácia és az európai közösség szigorú szabályrendszere nem felel meg a kabinet diktatórikus és centralisztikus irányítási módszerének. Dolník Erzsébet alelnök bírálta a kormányt, amiért a romák mellőzésével akarja megoldani a romakérdést, ahelyett, hogy bevonná őket a különböző programokba. Megalapozottnak nevezte a kivándorlók félelmét, mert a kormány nem határolja el magát a fajgyűlölet megnyilvánulásaitól, a rendőrség pedig nem vizsgálja ki a romák elleni támadásokat. Dolník jogtalannak nevezte a komáromi Építők utcai szakmunkásképző igazgatónőjének, Eva Gajdáčovának az eljárását azokkal az elsős diákokkal szemben, akik kétnyelvű bizonyítványokkal rendelkeznek. Ismertette az igazgatónő levelét, melyben azzal fenyegette meg mintegy 200 diák szüleit, hogy ha gyermekük október 30-ig nem adja le az egyedül érvényesnek tekintett egynyelvű bizonyítványt, akkor vissza kell térnie az alapiskolába. Dolník felhívta az újságírók figyelmét arra a tényre, hogy azok a törvények, melyekre Eva Gajdáčová hivatkozik, a kilátásba helyezett lépéshez nem biztosítanak jogalapot. Duka Zólyomi szerint a komáromi igazgatónő mögött az oktatási tárca áll, a cél pedig egyértelműen az, hogy erőszakkal törjék meg a szülők ellenállását. A hatalom abban bízik, hogy ha ez egy iskolában sikerül, akkor mások is behódolnak, (horváth) Pozsony. Ivan Gašparovič parlamenti elnök felhívta a szlovák és a cseh kormányt, hogy folytassanak tárgyalásokat a Csehországban élő szlovákok gondjairól. A szlovák rádióban kijelentette: Pozsony nem akarja akadályozni Csehország EUintegrációját, ehelyett példát Nemcsak politikával foglalkoznak Az „apró" ügyekről Kassa. Az alkotmánybíróság három bírája - Ján Drgonec, Július Černák és Ľubomír Dobrík - arról tájékoztatta tegnap az újságírókat, hogy a testület nem csupán politikai vonatkozású ügyekkel foglalkozik, hanem olyan eseteket is tárgyal, amelyekben egyegy állampolgár emberi, illetve alkotmányos jogairól van szó. Gyakran előfordul, hogy az önkormányzati szervek, állami intézmények, sőt esetenként még bíróságok is vétenek az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmények, illetve az ország alkotmánya ellen. Ilyen eset volt például Pozsony-Ligetfalu önkormányzatának az ebtartást korlátozó rendelete. Az alkotmánybíróság a lakosoknak adott igazat, arra hivatkozva, hogy ilyen rendelet kiadására csakis a parlament hivatott. Nagymihályban pedig előfordult, hogy a bíróság 23 hónapig indokolatlanul halasztotta egy ügy tárgyalását. Az igazságügyi szervek helytelenül jártak el abban az esetben is, amikor a támadó kiskorúságára hivatkozva nem akadályozták meg, hogy az egy kislány ellen sorozatos tettlegességet kövessen el. (gazdag) RÖVIDEN A romákról is tárgyalt a kormány Pozsony. Nem politikai, hanem szociális okok miatt kért a romák egy része Nagy-Britanniában politikai menedékjogot - állapította meg tegnap a kormány. Pospíšilová szóvivő közölte: a kabinet megbízta a közlekedési tárcát azzal, hogy tegye lehetővé az Angliában tartózkodó romák hazaszállítását, illetve a belügyi tárcát azzal, hogy a kerületi és a járási hivatalok által nyújtson tájékoztatást a kiutazás kockázatairól. A londoni szlovák külképviselet szerint az angol hatóságok jelenleg 46 szlovák és 220 cseh roma esetében vizsgálják a menedékjog iránti kérelem indokoltságát. Eddig egyetelen esetben sem született pozitív döntés, (gyor) Készül a szerződés a Vatikánnal Pozsony. A Szlovákia és a Vatikán közötti alapszerződést még az idén alá lehetne írni - közölte tegnap Milan Tokár külügyi szóvivő, utalva arra, hogy a tárgyalások ez ügyben jól haladnak. Tagadta, hogy igazak lennének a sajtóban megjelent, a Szlovákia által támasztott feltételekkel kapcsolatos hírek. (TA SR) Háromszáz résztvevő Pozsony. A Vajanský rakparton, a csehszlovák államiság emlékművénél csak mintegy háromszázan - főleg idősebbek jelentek meg tegnap este, hogy megemlékezzenek a csehek és szlovákok első közös állama megalakulásának 79. évfordulójáról. (TA SR) Gašparovič az EU-feltételekről Pozsony. Gašparovič házelnök szerint Pozsony teljesíti az EUfelvétel feltételeit. Ilyen feltétel szerinte a kerekasztal-tárgyalások megkezdése, és a házelnök ennek kapcsán ismét megígérte a parlamenti ellenőrző bizottságok ellenzéki honatyákkal való feltöltését is. A kétnyelvű bizonyítványokkal kapcsolatban előrelépésnek nevezte azt, hogy a kormány megígérte: a jövő évtől helyreáll a régi gyakorlat. (TA SR) Az államfő megbízatási idejéről Kassa. Az alkotmánybíróságon kinevezték azt a bírót, aki foglalkozni fog az államfő megbízási idejével kapcsolatos beadvánnyal. Mint ismeretes, ez ügyben a DSZM fordult a taláros testülethez. Marianna Mochnáčová szóvivő nem árulta el, hogy ki kapta ezt a feladatot. (TA SR) A Munka Törvénykönyvének módosítása Az adatvédelemről szeretne mutatni, hogy képesek megegyezni és így erősíteni az európai politikai nyugalmat. Egyben közölte: a Szlovákiával szembeni megkülönböztetés bizonyítéka, hogy az EU nem kifogásolja a szlovák nemzetiséggel szemben alkalmazott csehországi gyakorlatot. (ČTK) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Ha a parlament is megszavazza a Munka Törvénykönyvének a kormány által tegnapjóváhagyott módosítását, akkor február elsejétől a községek is munkáltatóknak fognak számítani. A javaslat értelmében a községi alkalmazottakra is vonatkozik majd, hogy a munkáltató eldöntheti, vállalkozhat-e az alkalmazott. Ha a község úgy határoz, hogy vonatkozik rá a vállalkozási tilalom, akkor a munkabér 25 százalékáig térítést nyújthat neki. A kormány tegnap megtárgyalta és jóváhagyta az információs rendszerekben fellelhető személyi adatok védelméről szóló törvény tervezetét, amely a kiadott kommüniké szerint „alapjában véve tiszteletben tartja az Éurópa Parlament és Tanács 1995. október 24-i, a személyi adatok védelmére vonatkozó irányelvét". A törvénytervezet hamarosan a parlament elé kerül. Foglalkoztak a kabinet nemzetiségi tanácsának összetételével is, pontosabban visszahívták tagjai közül az időközben alkotmánybíróvá választott Ľubomír Dobríkot, aki államtitkárként az igazságügyi tárcát képviselte a testületben. Helyére Miloš Kaant, az igazságügyi tárca hivatalvezetőjét nevezték ki. Független szakértőként a testület tagja lett Mojmír Benža, az SZTA néprajzi intézetének munkatársa, illetve a magyar nemzeti kisebbség nevében György István. Foglalkozott a kormány a Nemzeti Vagyonalap költségvetésével is, amely kiegyenlített lesz. A vagyonalap 2,5 milliárd koronát fordít arra, hogy a hetvenévesnél idősebbeknek kifizesse a privatizáció második hullámában kiadott vagyonalapi kötvényeket. (G. A.) Ötödik konferenciáját tartja a harmadik szektor Polgári társadalmat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A humanitárius és szeretetszolgálati, környezetvédelmi, ifjúságnevelési, emberjogi, kulturális, közművelődési és más téren működő kormányon kívüli nonprofit szervezetek több mint 250 küldötte tegnap megkezdte a polgári társadalom kialakításán fáradozó harmadik szektor kétnapos konferenciáját. Beszámolójában Pavol Demeš, a grémium szóvivője elmondta: bár Szlovákiában az utóbbi időben több olyan törvény lépett életbe, amelyek a kormányon kívüli szervezeteket kedvezőtlenül érintik, a harmadik szektorhoz tartozó tömörülések tovább folytatják a polgári társadalom építését, a polgári értékek megteremtését, az állami és nem állami szervezetek közötti párbeszéd szervezését, a különböző alapítványokkal való együttműködést. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány politikája miatt Európában kevésbé demokratikusnak minősített Szlovákiában egyre érettebb a polgári szerveződés, s ezen a téren az országnak megvan az esélye az Európához való felzárkózásra. A délutáni sajtótájékoztatón Rudolf Schuster kassai főpolgármester arról beszélt, hogy a harmadik szektor szervezetei igen hasznos munkát végeznek. „Pozitív jelzéseket kell küldeni Európa felé, ám nem szabad azt hinni, hogy csakis az a pozitív dolog, amit egyes körökben annak mondanak. Európa tudja, hogy neki mi a pozitív, és mi nem" - jegyezte meg. (gazdag)