Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-28 / 248. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 28. KOMMENTÁR Farsang és böjtje PÁKOZDI GERTRÚD Pénzügyminiszterünk nem akarja bevallani, hogy bajban van a felügyeletére bízott kincstár. Ehelyett továbbra is a „kiváló makroökönómiai eredményekre" hivatkozva esküszik rá: nincs jobb az általa irányított pénzügyi politikánál. Rajta kí­vül azonban ezt már talán csak leghűbb párthívei hiszik el, közülük is elsősorban azok, akik éppen pártállásuknak kö­szönhetően részesültek elfogadható kamatú hitelekben és egyéb kedvezményekben. A gazdaságpolitikai színtér történé­seit józanul megközelítőknek, ha nem akarnák is, látniuk kell, hogy a pénzügyminiszter bizony kapkod. Ez nem utolsósor­ban a 30 százalékot is meghaladó hozamú állampapírok kibo­csátásában nyilvánul meg. Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy fél éwel ezelőtt még a 15 százalékos hozam is rendkívül ma­gasnak számított a költségvetési hiány megfinanszírozásá­ra - magyarán fedezésére - kibocsátott állampapírok eseté­ben. A kereskedelmi bankoknak nem lehet felróni piacszerű magatartásukat, amely azúttal abban nyilvánul meg, hogy az államnak is drágán hiteleznek. S mivel az államnak szüksége van rá, belemegy az előnytelen üzletbe. Arról viszont mélyen hallgat az ilyen üzletet kötő pénzügyminiszter, hogy az állam végső soron az adófizetővel térítteti meg adósságát. Az állami túlköltekezés beismerésére hajlandóságot egyáltalán nem mutató kormány pénzügyminisztere a kereskedelmi ban­kok vezetőivel együtt próbált a minap megoldást találni arra, hogy az állampapírok hozamát legalább 25 százalékosra tor­nássza le. Csakhogy bármennyire kozmetikázza is az adatokat, ez vajmi kevés lenne a kincstári hiány fedezésére, a rendel­kezésre álló forrás olcsóbbá tételéhez. A 25 százalékos hitel ugyanis korántsem olcsó hitel. Jól tudják ezt azok a vállalko­zók, vállalatok, akik, illetve amelyek 22-24%-os vagy még en­nél is nagyobb kamatra kénytelenek hitelt felvenni vállalkozá­suk, vállalatuk beindítására, esetleges fejlesztésére. Pénzügy­miniszterként ennek az ellenkezőjét állítani a hozzá nem érté­sen kívül nagy adag cinizmusra is vall. Hiszen mi más, ha nem cinizmus, hogy miközben a kormány mesterségesen alacsony szinten tartja az infláció mértékét, a hitelkamatok már szinte az eget verdesik? Nem véletlen, hogy szakmai berkekből mind gyakrabban hallatszik: lehetetlen megőrizni a korona árfolya­mát, közben pedig állami szinten túlköltekezni, autópályákat építeni. A hiteleket egyszer vissza is kell fizetni... M -plk- és a bizi POLÁK LÁSZLÓ Karinthy óta nem érdemes „Magyarázom a bizonyítvá­nyom"-at írni, mert az utolér­hetetlen, felülmúlhatatlan. Persze azért kicsit nosztalgi­ázhat az ember fia, s előkeres­heti egykori bizonyítványait, amelyeket ugye gyerekeket nevelő szülő igyekszik, mé­lyen pedagógiai megfontolás­ból, a családi archívum leg­mélyére rejteni, hogy az átok kölykök ne talál ják meg, s ne röhögjenek a fateron, hogy, mondjuk, kettese volt torná­ból. Egy szó mint száz, előke­restem, a nyolcadikosát, már­mint az enyémet. Kétnyelvű, persze. Magyar egyes, törté­nelem egyes, orosz hármas, szlovák hármas. Ebből kitű­nik, hogy viszonyom a szláv nyelvekhez meglehetősen le­zser volt, az orosz iránti ellen­szenv érthető, hisz truccból hanyagoltuk, szlovákul meg úgyis megtanultunk az utcán, a barátainktól. Sietek leszö­gezni, hogy ezt a bizonyít­ványt, és most tessék figyelni, a szenei magyar iskola adta ki! Amelynek igazgatóját, Ko­vács Pétert, akit szeretnek és tisztelnek, leváltották. A té­mánál vagyunk, személyes érintettség okán is. És nem véletlenül említettem a tor­nát, mert azt meg Végh Mik­lós tanította, akit szerettünk és tiszteltünk. Gondolom, kezd a kedves olvasóban lees­ni a tantusz. Én vagyok ugyanis az a -plk- szignójú újságíró, aki itt, a lapban tu­dósított a szenei magyar isko­la múlt heti félresikeredett szülői értekezletéről. Azért si­keredett félre, mert a szülői tanács meghirdette, az új igazgató, Végh Miklós meg le­fújta. Ott voltam, s itt, a lap­ban megírtam, mi is történt. S mivel hírt írtam, szigorúan a tényekhez tartottam magam. Erre másnap volt tornataná­rom, jelenleg igazgató, meg­eresztett egy dörgedelmet, hogy az Új Szó a szenei iskola esetében félretájékoztat és nem objektív. Igaz, hogy a szülői értekezletre nem jött el, én meg ott voltam elejétől a végéig. Egykori tanárom­nak, Végh Mikinek tisztelettel üzenem a közhelyet: tanító úr, az a cikk nem ellened, ér­ted is szólt. Üdvözlettel: plk. WÄwl Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) " Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ • Ha az újságíró nem írt volna forró politikai témájú írásokat, nem kapott volna öngyulladást az autója! (Szalay Zoltán karikatúrája) A magángazdák örülnek, az állami gazdaságok új tulajdonosai tüntetni akarnak Eladó a cseh föld A cseh kormány néhány napja hagyta jóvá az álla­mi tulajdonban levő mező­gazdasági földek és erdők eladásának feltételeit sza­bályozó törvénytervezetet. SOMOGYI MÁTYÁS A tervezet alapján 1998-tól mintegy félmillió hektárnyi föl­det magánosítanak, túlnyomó­részt az egykori Szudétaföldön, a cseh határvidéken. Az értéke­sítésre kerülő föld jelentős ré­szén a volt állami gazdaságok­ban alakult szövetkezetek, más részén kisgazdák, tehát magán­személyek gazdálkodnak. A tör­vénytervezet szerint az állami földtulajdon kizárólag termé­szetes személyeknek adható el. A kormány döntése elkeseredést váltott ki az állami gazdaságo­kat privatizáló szövetkezetek tagsága közt, hiszen a magá­nosítás kezdetén a kormány azt ígérte, hogy nemcsak az épüle­teket, a felszerelést, hanem a földet is tulajdonukba kapják. A jogszabálytervezet szerint a szö­vetkezet vagy társulás mint jogi személy nem vásárolhat földet, de tagjai magánszemélyekként már igen. A földtulajdon nyil­vántartásába csakis magánsze­mély kerülhet. A magángazdák viszont ujjongva fogadták a kabinet döntését. A Cseh Földtulajdonosok és Ma­gángazdák Szervezete szerint a döntés igazságos, mert a föld így azoké lesz, akik bizonyították, képesek a gazdálkodásra, vi­szont az állami birtokok privati­zálói el vannak adósodva, s ál­landóan állami támogatásért fo­Csak cseh állampolgár vásárolhat földet. lyamodnak. Az állami gazdasá­gok új tulajdonosai tüntetésekkel akarják elérni, hogy a szövetke­zetekjogi személyekként is vásá­rolhassanak az állami földből. A törvénytervezetből az is kitű­nik, hogy kizárólag cseh állam­polgárságú személy vásárolhat állami földet. Ezzel a kormány elejét vette a földtulajdonszer­zés körüli politikai licitálásnak, mert Csehországban nemcsak az ellenzéki pártok, hanem so­kan a koalíciós pártok soraiból is ellenzik, hogy a termőföld kül­földiek kezébe jusson. De sokan tartanak attól, hogy a könnyen és olcsón szerzett föld idővel spekuláció tárgyává válhat, mi­vel az EU-tagság elnyerése után külföldiek is vásárolhatnak föl­det Csehországban. A termőföld végleges privatizá­lása körül kétségkívül viharos viták várhatók a cseh parla­mentben és a cseh mezőgazda­sági körökben egyaránt. Am ab­ban már most egyetértés uralko­dik, hogy a termőföld magáno­sítása stabilizálja a cseh határvi­dék tulajdonjogi viszonyait. Előnyös a földtulajdonjogi ren­dezés a községek számára is, amelyek tulajdonába jelentős er­dőterületek és építkezési telkek kerülnek. A törvény a megvásá­rolt földdel való spekulációt az­zal gátolja meg, hogy a föld to­vábbi eladásánál a Földalapnak lesz elővételi joga. A szerző az Új Szó Prágában élő munkatársa. Csak a tegnapelőtti Debata című tévéműsor előtt mosolygott kedélyesen Miroslav Macek, az ODS al­elnöke és a néppárti Josef Lux földművelési miniszter. Az adásban indulatosan vitatkoztak arról, lesz-e kormányválság Josef Zieleniec külügyminiszter lemondása után. Lux új kormányprogram kidolgozását követelte, utána pedig bizalmi szavazást a parlamentben. (ČTK-felvétel) OLVASÓI LEVELEK Törlesztés bármi áron Vannak, akik aktív munkaviszo­nyuk idején kölcsönt vettek fel, és kezesekre volt szükségük; ilyenkor a rokonok, barátok se­gítettek. Közben számos köl­csönfelvevő elveszítette munka­helyét, így képtelen a részletek törlesztésére. Ekkor kerülnek sorra a kezesek. Van olyan nyugdíjas, aki az ilyen szeren­csétlen helyzet miatt nyugdíja harmadát vagy akár felét más adósságának törlesztésére for­dítja. Hát becsületes ez az eljá­rás? Legalább azoknak lellene állást garantálni, akiknek az ál­lammal szemben adósságuk van, hogy tudják törleszteni a részleteket. Sajnos, ilyesmivel senki sem törődik. Juhász Irén Kőhídgyarmat Az elesettekre emlékeztek Leléd az Érsekújvári járás legki­sebb településeinek egyike, alig 300 lelket tartanak számon, fő­leg idős polgárokat. AII. világ­háború során a faluból 15 ember esett el idegen földön, sírjuk he­lye ismereden. A napokban ép­pen ezekre az elesettekre emlé­keztek a falu lakói és az áldoza­tok hozzátartozói. Az ünnepi PRAVDA A Magas-Tátrára valamennyi szlovák büszke, és talán ezért vendégelte meg éppen a csú­csok közt külügyminiszterünk az EU-tagországok szlovákiai nagyköveteit. Hogy saját sze­müldcel győződhessenek meg a hegyek szépségéről, és lássák, nemcsak a nemzet szimbóluma, hanem maga a nemzet is nagy és szép, persze nem számát, ha­nem szívét tekintve, és mint ilyen, nem azt érdemli, hogy ki­hagyják az EU-bővítésből - véli a lap jegyzetírója. Leszögezi: a kirándulásra éppen akkor ke­rült sor, amikor az Európa Par­lament szépítgetés nélkül mondta ki, mit tart a szlovákiai demokrácia felől. Annak ellené­re, hogy Kramplová külügymi­niszter azt állította, a diplomaták semmit sem tudtak az EP-határozatról, bizonyára nagyon is jól ismerték annak tartalmát, és véleményükön a friss tátrai levegő sem változta­tott. „Sokatmondónak tekinthe­tő a hegymászók szimbolikus temetőjének meglátogatása Popradské Plesóban. Elteme­tettnek ugyanis Szlovákiát kell tekinteni, és a diplomatákat ép­pen a sírásók kísérték, akiknek szerepe korántsem nevezhető szimbolikusnak". PRÁCA A szakszervezeti lap a kilencosz­tályos alapiskolai oktatás beve­zetésének tapasztalatairól szá­mol be; leszögezi, hogy a kilen­cedikesek egytől egyik úgy ér­zik, veszítettek egy évet, sőt at­tól tartanak, jövőre sem jutnak be semmilyen középiskolába. A felvételiken nem fogják előny­ben részesíteni őket a nyolcadi­kosokkal szemben, viszont jövő­re minden középiskolai helyre két alapiskolás jelentkező jut majd; egyszerűen lehetetlen, hogy valamennyi kilencedikes jelentkező felvételt nyerjen. Az oktatási tárca az 5-8. évfolyam tananyagát szeretné „elosztani" az 5-9. évfolyam közt, arra hi­vatkozva, hogy a gyerekek már így is túlterheltek. Hasznosabb lenne viszont, ha a kilencedike­sek mindent átismételnének, és a felvételire készülnének, hogy konkurálhassanak a nyolcadiko­sokkal. .^LADÁ FRONTA DNES Európában nincs helye a szlo­vák .jellegzetességeknek", és azok „különleges" megvalósítá­sa sem érdekel senkit. A demok­rácia ugyanis vagy van, vagy nincs - írja a cseh lap. Az euró­pai országok parlamenti elnö­kei nem azért nem mentek Po­zsonyba, mert figyelmeztetni akartak; figyelmeztetésből már volt elég. A szlovák kormányfő mindig ígérgetett, és mindig ha­zudott, ezért Európa rájött: Szlovákia olyan, amilyen, és nem érdemel figyelmet. „A Nyugat Mečiart már nem figyel­mezteti, egyszerűen és érthető­en azt mondja: Nem. Persze nem Szlovákiának, hanem a kormánynak, mert Szlovákia Mečiarral együtt semmiképp sem tuszkolható be az integrá­ciós vonatba. Mečiarnak nincs menetjegye, és már nincs senki, aki jegyet akarna neki adni". szentmisét nyolc lelkiatya celeb­rálta, köztük a márianosztrai fe­rences apát. Eva Budová polgár­mester a temetőben leleplezte a Hősök Emlékművét, melyet a lelkiatyák megszenteltek. Az emlékmű elkészítését, az ünnep­ség megszervezését Kubík Ilon­ka, a helyi Rózsafüzér Társulat vezetője szorgalmazta, a kezde­ményezést pedig magánszemé­lyek adományaikkal támogatták. Dániel Erzsébet Leléd

Next

/
Thumbnails
Contents