Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-25 / 246. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 23. POLITIKA 5 Beszélgetés A. Nagy Lászlóval, az MPP elnökével a szlovákiai magyar pártok választási esélyeiről Megváltoztak az arányok A Magyar Polgári Pártot országos választmánya két héttel ezelőtt arra kötelezte, hogy koalíciós partnereivel kezdje meg a tárgyalásokat az új választási szerződés megkötéséről és egy új politikai erő létrehozásáról. A döntés hátteréről és az elképzelésekről A. Nagy Lászlóval beszélgettünk. HORVÁTH GABRIELLA Sokan úgy gondolják, hogy van idő az új választási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. Mi nem osztjuk ezt a véleményt. Legfontosabb ellenzéki partnereink, a Szlovák Demokratikus Koalícióban tömörülő pártok és a Demokratikus Baloldal Pártja ezt a kérdést már a nyáron lezárták. A szlovák demokratikus ellenzék ma teljes erőbedobással készül a választásokra és a választásokat követő időszakra. Csak a Magyar Koalíció tétovázik. Eddig egyetlen pozitív lépést tettünk: a nyár végén bejelentettük, hogy együtt kívánunk indulni a yálasztásokon. A részletekre azonban nem tértünk ki. Tíz hónappal a választások előtt véget kell vetni ennek a bizonytalanságnak. El kell döntenünk, hogy mit tartalmazzon a választási szerződés, milyen formát öltsön választási együttműködésünk. Ha a választási törvény nem módosul, az MPP a koalícióban való indulást szorgalmazná a jövő évi választásokon is. A koalíciós szerződés tartalmán azonban mindenképpen változtatni kellene. A ma érvényben kellene az új szerződésben rögzíteni. Azt is látni kell, hogy megváltoztak a pártok közti arányok is. 1994-ben az Együttélés volt a legerősebb mozgalom, mára az MKDM mondhatja ezt el magáról. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy igazságos, méltányos, a valódi erőviszonyokat tükröző megoldást kell találni. Biztosra veszik, hogy a kormánykoalíció a választási törvény megváltoztatására készül, s ez oda vezethet, hogy a szlovákiai magyarok kiszorulnak a parlamentből. Ezt a veszélyt egy új párt létrehozásával szeretnék elhárítani. Mit tud mondani azokra az aggályokra, hogy a hatalmi erők választási csalással vádolhatnák meg önöket, mondván: az új magyar párt tulajdonképpen választási koalíció? Ha itt a választások után nem lesz demokratikus rend, sokféle vád érhet majd bennünket. Ebben az esetben nem tudnánk olyan formát találni választási képviseletünk biztosításához, amelyet ne lehetne kikezdeni. Ezek az aggályok ugyanígy vonatkoztathatók az unióra vagy a valamelyik magyar párt listáján való együttes indulásra is. Ne feledjük: a népszavazásról szóló javaslatot az ország legjobb alkotmányjogászai dolgozták ki, a kormány mégis megtalálta a módját, hogy meghiúsítsa. Az új politikai szubjektum létrehozása jogilag tiszta ügy, érvényes paragrafusokra épül. A párt - ha igény lesz rá - legitim módon jön létre, meglesz a legitim tagsága és a demokratikusan megválasztandó szervei. Létrehozásának első feltétele a bejegyzéságát, amelyet a három magyar párt országos választmánya alkotná, limitálni kellene, nehogy zavart okozzon az MKDM, az MPP és az Együttélés életében. Az új tagok felvételéről a párt országos választmánya dönteazonos lenne az MK mai egyeztető tanácsával, a mai koalíciós tanácsának megfelelő koordinációs szerepet töltene be. Annyiban következne be változás, hogy a koordinációt nemcsak az elnökök és alelnökök végeznék A jobbik alternatíva, hogy a mai demokratikus ellenzék nyeri meg a választásokat, és kormányt alakít az SZDK, az MK és a DBP . . részvételével. V> Somogyi Tibor felvételei \\ ... a Szlovák Demokratikus Koalícióban tömörülő pártok és a Demokratikus Baloldal Pártja ezt a kérdést már jj a nyáron lezárta. \\ levő szerződés még 1994-ben született, és az akkori viszonyokat tükrözte. Ma az MK mögött 4 éves intenzív és - bátran mondhatom - eredményes munka áll, s kialakultak a pártközi egyeztetés formái. Ezeket séhez szükséges ezer aláírás összegyűjtése. Ahhoz, hogy indulhasson a parlamenti választásokon, tízezer aláírást kell letennünk az asztalra. Ezt követően létre kell hozni a párt struktúráját és vezető szerveit. Tagne. A testület a jelenlegi pártok elnökségének tagjaiból állna össze. Elnökségét pedig a három párt elnöke és alelnökei alkotnák, élén tiszteletbeli elnök, egy köztiszteletben álló személy állAz új párt nem veszélyeztetné a három magyar politikai erő létét, nem akadályozná jogi és politikai önállóságuk megőrzését? Ez azt jelenti, hogy nem nyúlnánk hozzá a pártok helyi szervezeteinek struktúrájához, tovább működhetnének a helyi szervezeték, a járási és az országos szervek. Megőrizhetnék eddigi programjukat, tovább erősíthetnék nemzetközi kapcsolataikat, nem kellene változtatniuk tevékenységi formájukon. Azt a nézetet valljuk, hogy ami jól működött az elmúlt három évben, ahhoz nem szabad hozzányúlni. Az új pártnak a Magyar Koalíció nevet adnánk, mert a szlovákiai magyarok ezt a nevet megkedvelték. Az MKval szembeni bizalom jele, hogy három éve folyamatosan tíz százalék körüli a támogatottsága, tehát szinte minden magyar rá voksolna. Milyen szervezeti keretek között működne az új párt, és miként viszonyulna az MK jelenlegi pártjaihoz? Az új pártnak az MKDM-hez, az MPP-hez és az Együttéléshez fűződő viszonya képletesen szólva plátói lenne, hiszen az érdemi politikai tevékenységet továbbra is a jelenlegi pártok végeznék. Mivel az új párt elnöksége összetételében gyakorlatilag - miként jelenleg hanem az elnökségek és az országos választmányok is részt vennének benne. Az új párt így alkalmas lenne a létező pártok tevékenységének összehangolására. Mi történne ezzel a párttal a parlamenti választások után? Két alternatívában gondolkodom. A jobbik alternatíva, hogy a mai demokratikus ellenzék nyeri meg a választásokat, és kormányt alakít az SZDK, az MK és a DBP részvételével. Az új parlament első feladatai közé tartozna a jelenlegi kormánykoalíció által időközben deformált választójogi törvény megváltoztatása s egy, a nyugat-európai országokéhoz hasonlatos jogszabály elfogadása. Ebben az esetben nem kellene további lépéseken gondolkodni, a Magyar Koalíció tovább tevékenykedne a parlamentben, az új magyar szubjektum ugyanakkor megőrizné koordinációs szerveit. A három párt közti egyeztetés tehát a későbbiekben is szélesebb körben folyna tovább. A roszszabbik alternatíva az, ha nem a demokratikus erők győznek a választásokon, hanem a mai kormányző erők. Ebben az esetben minden elképzelhető. Megtörténhet, hogy betiltják a demokratikusan létrejött pártokat, és az is megtörténhet, hogy új politikai tevékenységi formákat kell majd felújítanunk. Azonban bízom a demokratikus erők győzelmében, mert azt tapasztalom, hogy az ország lakossága kormányváltást akar. Ha ez bekövetkezik, nem kell félnünk attól, hogy megszüntetik a demokratikus rendszert. Reagál a szenei magyar alapiskola igazgatója Vélemények az Európai Parlament határozatáról Ha kell, ő is kivonul Újabb figyelmeztetés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Végh Miklós, a szenei magyar alapiskola nemrég kinevezet? igazgatója tegnap felhívta szerkesztőségünket, és közölte: reagálni szeretne a kinevezésével kapcsolatos eddig megjelent írásokra: „Úgy érzem, hogy az Új Szóban közölt cikkek korántsem voltak objektívek. Szeretném, ha az érdekeltek tudnák: nem akartam igazgató lenni, az égvilágon semmi szerepem sincs Kovács Péter leváltásában. Közvetlenül a leváltása előtt a járási hivatal oktatási osztálya keresett meg azzal, hogy vállaljam el az iskola vezetését. Magam helyett egy kitűnő pedagógust, Méry Bélát ajánlottam, ám ő sajnos, nem állt kötélnek. A hivatal sürgetésére gondolkodási időt kértem, és rengeteg embernek kikértem a véleményét: fogadjam-e el vagy ne a felajánlott posztot? Valamennyien biztattak: "Fogadd el, hisz te építetted ki ezt az iskolát, te hadakoztál, álltál ki annyiszor mellette.« A járási hivatal illetékesei ragaszkodtak a kinevezésemhez, noha nyilvánosan kijelentettem: a kétnyelvű bizonyítványokat és dokumentációt nem íratom át, és a félévi bizonyítványok kétnyel vűek lesznek. A legtöbb embernek nem a személyem ellen van kifogása. Ók csak a kinevezésem módját és lefolyását nehezményezik. Erre csak egyet válaszolhatok: sajnos, olyan a törvény, hogy nem teszi lehetővé az érdekeltek beleszólását, erről azonban én nem tehetek. Hamarosan megtartjuk a szülői értekezlete ket. Ha ott a szülők és a pedagógusok úgy döntenek, hogy az utcára vonulva tüntessünk a kétnyelvű bizonyítványok mellett, akkor ígérem, hogy az első sorban fogok menetelni. De az iskolának működnie kell, és ezért jó volna, ha megszűnnének a félretájékoztatásból eredő félreértések." (vk) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Az SZNP egyértelműen elutasítja az Európai Parlament csütörtöki határozatát, mivel az szerinte indokolatlan, és valótlanságokat tartalmaz. Anna Malíková alelnök kijelentette, hogy az EP bírálatának célja „egy olyan kormány hatalomra juttatása, amely eleget tenne az EU gazdasági elképzeléseinek, egyes hatalmak katonapolitikai elvárásainak". Irena Belohorská, a DSZM képviselője úgy látja, hogy az EP Szlovákia esetében egész más eljárást választ, mint a többi országgal szemben. Hiányolja az olyan párbeszédet amelyben „a koalíció, ugyanúgy, mint az ellenzék, megkapná azt a jogot, hogy véleményt mondjon a határozat egyes megállapításairól". Csalódottságának adott hangot Augustín Marián Húska, a parlament alelnöke is. Szerinte „az EP nyomást gyakorol a szuverén Szlovákia törvényhozására, s olyan módszerekkel él, amilyeneket nem szabadna alkalmaznia". Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője szerint a határozat újabb figyelmeztetés a szlovák kormány és parlament számára, hogy a különböző nyilatkozatok helyett konkrét demokratizálási lépésekre van szükség. „Az MKDM már sokszor rámutatott arra, hogy a társulási szerződés teljesítése nélkül Szlovákia politikailag és gazdaságilag is elszigetelődik" - hangsúlyozta. „A határozat kimondja, hogy Szlovákia EUcsatlakozását a jelenlegi kormány akadályozza" - mondta Vladimír Palkó, a KDM alelnöke. Vladimír Mečiar kormányfő szerint „feleslegesen ijesztgetnek" azok, akik a társult országok parlamenti vezetői tervezett pozsonyi találkozójának a lemondása, illetve az EP-határozat jóváhagyása után Szlovákia nemzetközi elszigetelődéséről beszélnek. RÖVIDEN Mečiar és EU-diplomaták találkozója Pozsony. Vladimír Mečiar miniszterelnök és a kormány több tagja tegnap a csorba-tói Patria Szállóban EU-diplomatákkal tárgyalt. A találkozón néhány képviselő is jelen volt. A programról nem sikerült közelebbi információkat szerezni, de valószínű, hogy az EP csütörtöki határozata volt napirenden. (ČTK) Juraj Migaš a kivándorló romákról Pozsony. Szlovákia 2000-2001-re megpályázza a Biztonsági Tanács nem állandó tagságát. Ezt Juraj Migaš, a külügyminisztérium politikai főosztályának a vezetője jelentette be az ENSZ napja alkalmából rendezett sajtóértekezleten. A szlovákiai romák angliai letelepedési próbálkozásaival kapcsolatban elmondta: a tárca lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy a brit fél visszaállítsa a vízumkényszert Szlovákiával szemben. (TA SR) Kereszténydemokraták tanácskozása Pozsony. Brüsszelben vasárnap rendezik meg az EU-országok és a társult államok kereszténydemokrata pártjainak második konferenciáját. A szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat Csáky Pál alelnök képviseli a tanácskozáson, (ú) Egyesülési kezdeményezés Pozsony. A Vállalkozók és Iparosok Pártja egyesülésre szólította fel az Iparosok, Vállalkozók és Földművesek Unióját, mivel két gyengébb párt létezése csak megosztja erejüket. Az unió meglepetéssel fogadta a felhívást, hangsúlyozva: hajlandó az egyesülésről tárgyalni, de csak azzal a feltétellel, hogy a vállalkozók pártja megszakítja együttműködését a kormánykoalícióval. (TA SR) Az SZDK amerikai engedélyt kér? Pozsony. „A Szlovák Demokratikus Koalíció amerikai útját összehangolták a Szlovákiára gyakorolt EU-nyomás fokozásával. Az amerikai kormány Dél- és Közép-Amerika országaiban is úgy juttatta hatalomra a kormányokat, hogy azok előzetesen Washingtonban járva kértek engedélyt és áldást az amerikai kormánytól" - mondta Anna Malíková, az SZNP alelnöke a párt tegnapi sajtóértekezletén. Malíková ismét megerősítette, hogy pártja az arányos választási rendszer híve. (TA SR) Belohorská a sajtót vádolja Pozsony. „Azonos mércét kellene alkalmaznia az ellenzéki sajtónak a tájékoztatásban" - vélte Irena Belohorská DSZMképviselő. Szerinte indokolatlanul marasztalják el azokat a kormánytagokat, akik jutányosán lakást vásároltak a Nemzeti Vagyonalaptól, hiszen „a miniszterek rendesen fizettek". „Ugyanakkor nem írnak arról, hogyanjutott lakáshoz Eduard Kukán volt külügyminiszter" - tette hozzá. (TA SR) Élen az SZDK, második a DSZM Pozsony. A legutóbbi közvélemény-kutatás eredményei szerint továbbra is a Szlovák Demokratikus Koalíció élvezi a legnagyobb támogatottságot. A második helyen a DSZM áll. A harmadik a Demokratikus Baloldal Pártja, a negyedik pedig a Magyar Koalíció 9,1 százalékos támogatottsággal, (ú) A Legfelsőbb Bíróság döntése Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság megerősítette a Pozsonyi Kerületi Bíróság döntését, amellyel arra utasított, hogy a pozsonyi közlekedési vállalat alkalmazottainak szakszervezete rendelje el a július 3-án megkezdett sztrájk befejezését. (TA SR) Tiltakozik a Greenpeace Pozsony. A Greenpeace és a szlovák sajtóiroda képviselői tegnap tárgyalásokat folytattak a TA SR vezérigazgatójának tegnapelőtti döntéséről, hogy a hírügynökség ezentúl nem ad hírt a környezetvédelmi szervezet aktivitásáról. A találkozó nem vezetett eredményhez, a Greenpeace ezért nyilatkozatban utasította vissza a sajtóiroda vádjait, (ú) Nem a városok vagy a falvak Pozsony. Az SZDK lakáspolitikai munkacsoportja visszautasította Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettes tegnapi tévényilatkozatát. „Meggyőződésünk, hogy a községi lakások eladásának késéséért teljes mértékben a kormány felelős, nem pedig a városok vagy a falvak, ahogyan Katarína Tóthová állította" - áll a nyilatkozatban. (TA SR) A Szlovákiai Újságírók Szindikátusának közgyűlése Várható veszélyek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákiai Újságírók Szindikátusának küldöttei tegnapi közgyűlésükön főleg a munkájukkal összefüggő kérdéseket vitatták meg, hangsúlyozva a sajtószabadság megóvásának szükségességét. Ján Füle elnök beszámolójában konkrétan foglalkozott a közszolgálati televízióval és rádióval, valamint a készülő sajtótörvénnyel. Ismételten terítékre került, hogyan gyorsítható meg a szindikátus szakszervezeti szervezetté való átalakítása. A vitában felszólalók a választások előtti időszak veszélyeire is felhívták a figyelmet. Rámutattak: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a másként gondolkodó, a tényleges demokrácia mellett kiálló újságírókat, szerkesztőségeket ellehetetlenítse. (péterfi)