Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-24 / 245. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 16. KULTÚRA ­OK TATÁS 9 Ma este a Friderikusz-show-ban: Tarján Györgyi. Egyelőre nem tudja, mikor jön legközelebb Hét év után három nap Nem készült még haza. Eu­rópában is csak egyszer járt azóta, hogy elment. Nővérével és édesanyjával találkozott Párizsban, pár hónappal ezelőtt. 1990-től Los Angelesben él. Férjhez ment, családja van, de a színészi pályának nem for­dított hátat. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szinte minden jó rendezővel dolgozott, akivel 1976 és 1990 között Magyarországon kapcso­latba kerülhetett. Makk Károly­tól Jancsó Miklósig, Sándor Pál­tól Gothár Péterig sokan építet­tek kivételes alkatára, színes egyéniségére. Utolsóként Szabó Istvánnal forgatott a Találkozás Vénusszal című filmben. Aztán elment és George Clooney part­nere lett a Vészhelyzetben. Ta­nult a híres Actor's Stúdióban, a Strasberg Intézetben, játszott színpadon és kamera előtt. A komputertechnikát már elsajátí­totta, most rendezésből, világí­tásból, vágásból és egyéb televí­ziós tudnivalókból vizsgázik a hollywoodi műtermek közelé­ben. Budapesten, a Friderikusz­show vendégeként három napot töltött. Régi barátokra, ismerő­sökre nem volt ideje. Hazai pá­lyatársai közül egyedül Eszenyi Enikővel találkozott. Miből lépett ki erre a három napra? Amióta Los Angelesben élek, egy­szerűen be vagyok fogva. Befo­gott az élet. Férjem második há­zasságából három gyereket neve­lek, és ehhez jön mindaz, amit magam vállalok. A szerepek, a vizsgák, a táncórák. Tegnapelőtt is egész éjjel tanultam, úgyhogy elég álmosan ültem fel a repülő­gépre. A televíziós vizsga elméleti részéből kitűnőre vizsgáztam. Most a gyakorlati rész következik a legmodernebb videotechniká­ból. Mindemellett vágom a kisfil­mem, és dolgozom egy 60 má­sodperces reklámfilmen. Ha önmagáról kellene reklám­filmet forgatnia, de nem hosz­szabbat, mint 15 másodperce­set, milyen szöveget halla­nánk? „Befogott az élet..." Biztosan kitalálnám. Kezdeném azzal, hogy magyar színésznő vagyok. Az atombombáról, illet­ve Teller Edéről mindenesetre nem beszélnék, inkább az Oscar­díjas Szabó Istvánról, akit ugyancsak jól ismernek Ameri­kában. Vagyis titkon abban remény­kedik, jó sorsa újra összehoz­za azokkal, akikkel egyszer már dolgozott? Hogy eszébe jut régi ismerőseinek? Szabó Istvánnal valóban nagy kedvem lenne új filmet forgatni, de bevallom: én a fiatalokban reménykedem. A régiek ugyan­is, néhány kivételtől eltekintve, azt hiszik, hogy kintről jön a megváltás. A fiatalok pedig már tudják: bennük van az erő. És én is közéjük sorolom magam. Nem mintha húszéves lennék, hanem mert nyitott vagyok. Szi­vacstermészet. Felszívok min­(Kovács Zita felvétele) dent, amit tudásban kamatoz­tathatok. A Friderikusz-show vendége­ként három napot töltött Bu­dapesten. Délelőttönként első útja mindig a szállodabeli konditerembe vezetett, este pedig a szaunában zárta a na­pot. Los Angelesben is ugyan­ezt teszi? Szeretném, de nem mindig sike­rül. Későn fekszem, korán kelek, napközben pedig meg sem állok. Konditerem helyett naponta balettórára járok, szauna helyett pedig nagyokat gyalogolok a hő­ségben. . Mi volt most a legnagyobb él­ménye? Hogy jókat aludhattam. Ezen kívül? Hogy okos, intelligens fiatalok vettek körül. Hogy sok szépet és jót, nagy adag tehetséget láttam bennük. Szobája a Dunára nézett. A Ha­lászbástya, a Parlament, fél Pest a lába előtt hevert. Mint gyerekkorában... Szép ez a város. Tényleg gyönyö­rű. A Hilton Szállóból nézve külö­nösen. Itt nőttem fel, Budán. A Vár környékén. Itt mászkáltam örökké a hegyoldalon. A mai gye­rekektől azonban megvontak egy élményt. Ez borzasztóan fáj. Kor­dont húztak a Halászbástyán, mert csak az mehet fel a lépcsőn, aki megveszi a belépődíjat. Egész nap a németek zümmögését hal­lottam. A magyar Halászbástyá­ról magyar gyerek pénzért nézhe­ti a magyar fővárost. Ez mégis­csak furcsa. Nekem ez a hely azért is fontos, mert a fantáziá­mat indította meg annak idején. Feljöttem ide, s amikor szélvihar volt, kitártam magamon a kabá­tot és azt mondtam: most én va­gyok a király! Titokban, de halál komolyan mindig ezt játszottam. Pedig azokban az években még eszembe sem jutott, hogy színész leszek. Csak az érzelmeim voltak meg hozzá. Később aztán, bár a hátgerincemmel rengeteget szen­vedtem, és orvos édesanyám ke­ményen rámparancsolt, nehogy nehezet emeljek, hónapokon át cipeltem a vörös téglát, mert könyvtárat építettünk a Várban. Erre most mit látok? Fizess ma­gyar, ha nézelődni akarsz! Ha most rövid időn belül, mondjuk három nappal azu­tán, hogy hazaér, felhívnák, hogy újra visszavárják, mit fe­lelne? Hogy halasszuk el egy kicsit, mert vizsgáim vaimak és színpa­di szerepre készülök. És a férje­met, a gyerekeimet is meg kell kérdeznem. Naponta felhívtam őket, és mindig azt kérdezték: mikor jössz már? Pedig nem he­tekre-hónapokra jöttem. Hiány­zom nekik. A következő hét évben tehát nem is áll szándékában hazalá­togatni? Lehet, hogy csak tizennégy év múlva jövök. Nem tudom. De az is megtörténhet, hogy már tizen­négy nap múlva Pesten leszek. Majd eldönti az élet. Écsi Gyöngyi és Badin Ádám Meseszínházában nincs értéknek hazudott szellemi tisztátalanság Mesés varázslat a jóságról DUSZA ISTVÁN Mostanság nincs nagyobb szín­padi próbatétel, mint amikor az elektronizált képiség minden­napjaiban valaki a népmese és a népdal tiszta lelkületét szeretné átadni a gyerekeknek. Écsi Gyöngyi és Badin Ádám Me­sesgínházában nincs művészet­nek álcázott majomkodás, jópofáskodó gügyögés, nincs ér­téknek hazudott szellemi tisztá­talanság, nincs ízléstelen maga­mutogatás, nincs gondolati za­var. Csupán szeretet és játék van. A szegény halász és az ördög cí­mű palóc népmese-dramatizá­ció annak ellenére, hogy tüze­tesebb szakmai vizsgálódás nyo­mán a történetben találnék né­hány elvarratlan szálat, alapjá­ban véve a szeretetről, a hősies­ségről, a hűségről, a kitartásról és a bátorságról szól. Legszíve­sebben úgy írnék erről a hatvan perces szeretetáradásról, hogy mindazt a rosszat emlegetném, ami ebben a tárgyjátékban nincS. "Mindezt azért tenném, mert „gyermekműsor" alcímmel amatőr, félhivatásos és profesz­szionális szinten mérhetetlen mennyiségű hamis értéket köz­vetítő színházi előadás, popkon­cert, szerkesztett műsor, álcá­zott reklámbuli meg miafene látható és hallható a magyarlak­ta vidékeken. Écsi Gyöngyi és Badin Ádám he­roikusnak tetsző szeretet-teijesz­tésbe kezdett. A tárgyjáték - ami­ként jelölik az előadásukat - a bábjátszás egyik ága, alfaja, amelyben ezúttal a letűnt nép­életbeli mindennapok tárgyai elevenednek meg. Valóságos csodák történnek a színpadon, a pódiumon, a tornateremben ak­kor, amikor Gyöngyi és Ádám a halászhálóból tavat kerekít, vagy korsóra kendőt kanyarít: legyen belőle ember. Játékuknak van egy a tárgyakhoz szervesen il­leszkedő képisége, amit Ulman István fafaragó állított elénk. Az ő ládái és égigérő fái szolgálják szerényen a két színész játékát. Écsi Gyöngyi jól válogatott palóc népdalai és Badin Ádám bábját­szó stílusokon nevelkedett fantá­ziavilága elvarázsol gyereket és felnőttet. Olyannyira így van ez, hogy a játék és a mese expozíció­ja után alig várják a nézőgyere­kek, hogy részesei legyenek a történetnek. És segítik a szegény halász fiát és a pokolban is jónak született ördögleányt. Elvégre et­től mese a mese, utóvégre senki sem születik rossznak. Mire az­tán véget érne a játék, s Gyöngyi éneklésétől, furulyajátékától kí­sérve megtartják a hetedhétor­szágra szóló lakodalmat, a játék­ban résztvevő gyerekek szinte nem akarják abbahagyni a tán­cot. Ha rajtam múlna, akkor minden nagy és kis iskolába meghívnám ezt a bábelőadást, amely egy­szerre eleveníti fel azt a világot, amelyben az emberek magyar nyelvükben alkotott tiszta gon­dolataikkal, használati tárgyaik­kal, dalaikkal, meséikkel, képze­letükkel és alkotókészségükkel szervesen együttélve voltak csak igazán gazdagok. S ez nem más, mint a magyar néphagyomány, amely a Meseszínházon kívül is megelevenedhet az édesanyák, édesaoák esti meséiben. Humor és operett Magyarbélen Vasárnap délután 15.00 órakor Antal Imre, a nálunk is nagy népszerűségnek örvendő showman és Kovács Zsuzsa, a Fővá­rosi Operett Színház szubrettprimadonnája vendégszerepel Magyarbélen, a kultúrházban, (ú) A Witman fiúk sikere Díjak, elismerések kísérik a Szász János rendezte Witman fi­úk című, Csáth Géza novellája alapján készült filmet. A belgi­umi Gentben megrendezett filmfesztiválon a legjobb film dí­ját nyerte az alkotás. Chicagóban, az október 9-20. között megrendezésre került Nemzetközi Filmfesztiválon szintén si­kert aratott a magyar film. Máthé Tibor a legjobb operatőr dí­ját kapta a Witman fiúk fényképezéséért. (MTI) Már kapható az új Géniusz Szlovákia egyetlen magyar nyelvű rejtvénymagazinjá­nak, a Géniusznak 14. száma a tizennyolc kresztrejtvényen és más fejtörőkön kívül inter­jút közöl Kaszás Attüa szín­művésszel, aki a popzene fe­lé kacsintgat: totóinterjút Karel Poborský cseh futballis­tával, Moldova György Politi­kai leckéit és még sok más ér­dekes olvasnivalót, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene (19) KIS SZÍNPAD: Nyúl, nyúl(19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Olivér! (19) AAOZi POZSON Y HVIEZDA: Air Force One (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Mentsétek meg Willyt 3 (am.) 15.30, 18 Air Force One (am.) 20.30 MLADOSŤ: Sötét zsaruk (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 16.30,18.30,20.30 Trainspotting (ang.) 17, 21 Első feleségek klubja (am.) 19 A bolond és a királynő (cseh) 19.15 KASS A ÚSMEV: Bean (am.) 16,18,20 IMPULZ: A három testőr eroti­kus kalandjai (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Rómeó és Júlia (am.) 17.30 Si­koly (am.) 20 KOMÁROM - TATRA: Az elveszett világ (am.) 17, 19.30 GALÁNTA - MOZI: Sötét zsaruk (am.) 17.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Francia csók (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Két nap a völgyben (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ-PANORÁ­MA: Sleepers - A pokoli lecke (am.) 16.30,19 Egyházzenei találkozó a Duna két partján Harmónia Sacra Danubiana '97 A régi népélet használati tárgyai alkotják Écsi Gyöngyi és Badin Ádám Meseszínházának valamennyi bábuját, amelyekkel együtt a gyermeki lélek is szárnyalni kezd. (Somogyi Tibor felvételei) KAMONCZA MÁRTA Észak- és Dél-Komárom októ­ber 24-31. között már ötödik alkalommal ad otthont az egy­házzenei fesztiválnak. Arról, hogy ez alkalommal milyen programmal várják a zeneked­velőket, Stubendek Lászlót, Ko­márom alpolgármesterét, a fesztivál főszervezőjét kérdez­tük. - A fesztivál első hangversenye csütörtökön este volt a dél-ko­máromi Jézus Szíve templom­ban. Szombaton délelőtt tíz órakor ünnepi liturgia lesz az észak-komáromi ortodox temp­lomban, délután fél ötkor az énekkarok ünnepélyes felvonu­lása a Klapka téren, fél hatkor a Szent András templomban fesz­tiválköszöntő hangverseny, majd a főpapi szentmise. Szom­baton kerül sor az Országos Ma­gyar Cecília Egyesület (OMCE) megalakulásának századik év­fordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésre is az Észak-komáromi Marianum egyházi iskolában. Milyen lesz ennek a program­ja? A délelőtt fél tízkor kezdődő rendezvényen kizárólag ma­gyarországi előadók lesznek. Tardy László, a Mátyás temp­lom karnagya, az OMCE társel­nöke a ceciliánus mozgalomról és a megújított liturgiáról szól majd. Ezt követően a II. Vatiká­ni Zsinat és a mai egyházzenei gyakorlatról beszél Mezei Já­nos zenetörténész, karnagy, a Zeneművészeti Főiskola taná­ra. Délután Dobszay László karnagy, tanszékvezető egyete­mi tanár, a magyar Egyházze nei Társaság elnöke századunk egyházzenei problémáiról mondja el gondolatait, majd Egyedi Pál orgonaművész, a Zeneművészeti Főiskola taná­ra, a Magyar Egyházzenei Tár­saság titkára a társaság tevé­kenységéről szól. A fesztivál további részében hol lépnek fel az énekkarok? Vasárnap Észak-Komárom templomaiban a szentmisék és az istentiszteletek keretében lépnek fel az énekkarok, októ­ber 28-án este hat órakor latin nyelvű szentmise lesz a Szent András templomban, a fesztivál utolsó napján, 31-én, a refor­máció emléknapja alkalmából a város protestáns templomaiban az istentiszteleteken szerepel­nek majd az énekkarok.

Next

/
Thumbnails
Contents