Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-24 / 245. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 24. ENSZ­költségvetés Washington. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Közgyűlés igazgatási és költségvetési bizottságában beterjesztet­te a világszervezet 1998­99-re szóló költségvetését. A kiadások 2,58 milliárd dollárra rúgnak. Az összeg azonos a folyó évivel, sőt reálértéken.124 millió dol­lárral kevesebb annál. A csökkentések nyomán az ENSZ-alkalmazottak lét­száma 8839-re fog zsugo­rodni. A világszervezet fo­lyamatosan a csőd szélén táncol, mert a tagországok egy része - élükön az Egye sült Államokkal - nem tesz eleget befizetési kötele­zettségének. A tartozások elérik a 2,2 milliárd dol­lárt. (MTI) Magyarok elrablása Moszkva. Groznijban csü­törtökön hajnalban, helyi idő szerint három órakor fegyveresek törtek rá a Ma­gyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat képviseletére. A tíz támadó megkötözte a két csecsen őrt, feldúlta az irodát és magával hurcolta Dunajszky Gábor irodave­zetőt, valamint egyik mun­katársát, Oláh Istvánt. A támadók pénz után kutat­va forgatták fel a grozniji irodát, s csaknem 40 ezer dollárnyi értéket vittek ma­gukkal, így a szolgálat mű­holdas telefonját is. A Sze­retetszolgálat már több mint egy éve fejt ki jó­szolgálati tevékenységet Csecsenföldön, ahol naponta csaknem 10 ezer embernek biztosítanak élelmet. (MTI) Lamin Ziruál államfő az ur­nába dobja voksát az algéri­ai választásokon. (ČTK/AP-felvétel Rendőri védelem Belgrád. A montenegrói rendőrség lezárta a szinte kizárólag csak albánok lak­ta Tuziba vezető utat, mi­vel az elnökválasztás ered­ményét elutasító jelölt, Momir Bulatovics hívei be akartak vonulni a telepü­lésre. Szerintük a választá­sok győztese, Milo Djukanovic miniszterelnök a „szeparatista" albánok voksaival biztosította be győzelmét. Ezért nemzeti zászlókkal és fegyverekkel felszerelkezve, csetnik da­lokat énekelve közeledtek a városhoz. A provokáció­tól tartó albánok a rendőr­ség segítségét kérték. (MTI) Új cseh területi felosztás Prága. A cseh képviselőház tegnap jóváhagyta az or­szág új közigazgatási fel­osztását.Csehország 2 000­től tizennégy kerületre ta­gozódik. (CTK) Kramplová: Az EU hibás vélemény alapján ítélkezett Az OECD halogat 1 1 Bukarest. Az RMDSZ szö­vetségi elnöki hivatala csütörtökön faxon közle­ménytjuttatott el az MTI bukaresti irodájába. MTI-HIR A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető által aláírt közlemény szövege a kö­vetkező „Az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcso­latos félreértések vagy értelme­zési különbségek tisztázása vé­gett szükségesnek tartjuk leszö­gezni a következőket:. Fontos­nak tartjuk, hogy a magyar kor­mányküldöttség látogatása al­kalmával a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy szüksé­ges az önálló magyar egyetem létrehozása, és ezáltal ez a célki­tűzésünk a két ország közti együttműködés tárgyává is lett. Maga az RMDSZ is kérte, hogy a magyar kormány támogassa en­nek a célnak a megvalósítását, és erre az igényünkre pozitív vá­laszt kaptunk. Az önálló egye­tem létrehozására irányuló tö­rekvéseket nem lehet szembe­helyezni a Babes-Bolyai Egyete­men belüli magyar tagozat ki­alakításával. Feltétlenül szüksé­gesnek tartjuk ezen az egyete­men belül minél előbb magyar tanszékek és fakultások létesíté­sét, és ily módon egy önálló ma­gyar tagozat létrejöttét. Már ré­gebben elfogadott, ma is érvé­nyes oktatási stratégiánknak megfelelően Erdélyben több ré­gióban is szükséges magyar fel­sőoktatási intézmények létreho­zása. Ugyanakkor az RMDSZ ve­zetősége továbbra is azon a vé­leményen van, hogy egy önálló magyar tudományegyetem mű­ködtetéséhez a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, függetlenül az egyetem létrehozásának módjától. A kolozsvári Szabadságnak nyi­latkozva az RMDSZ több vezető­je is leszögezte, hogy nem mon­danak le a kolozsvári önálló székhelyű magyar egyetem gon­dolatáról, illetve a Babes-Bolyai Az RMDSZ üdvözli, hogy Horn támogatja álláspontját. tudományegyetem önálló ma­gyar tagozatáról. A lap idézte Takács Csabát, az RMDSZ ügy­vezető elnökét, Kötő Józsefet, az oktatási kérdésekben is illetékes ügyvezető alelnököt, és közzé­tette a Szabadelvű Kör Eckstein Kovács Péter kolozsvári RMDSZ-szenátor által jegyzett állásfoglalását. A magyar érdek­képviselet politikusai arra rea­gáltak, hogy Victor Ciorbea és Horn Gyula keddi közös buka­resti sajtóértekezletén elhang­zott: a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikultu­rális jellegének megőrzése mel­lett felvetődött egy magyar ČTK-HÍR Párizs. Zdenka Kramplová sze­rint a Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet, az OECD halogatja Szlovákia tag­felvételét. A szlovák külügymi­niszter úgy véli: az OECD egyfe­lől azt állítja, hogy technikai bo­nyodalmak miatt késik a felvé­tel, de ha a szlovák fél eleget tesz a technikai elvárásoknak, akkor a politikai feltételek ke­rülnek előtérbe. Zdenka Kramplová háromnapos párizsi munkalátogatásának zárónap­ján nyilatkozott a cseh sajtóiro­dának. Az Európai Unió Szlovákiával kapcsolatos fenntartásairól úgy vélekedett, hogy a szlovák kor­mány megpróbál érveket felso­rakoztatni Szlovákia mellett, felhívja a figyelmet az Unió Szlovákiáról kialakított vélemé­nyezésében lévő hibákra és hiá­nyosságokra. Kramplová szerint épp elég pontatlanságot tartal­mazott a brüsszeli vélemény. Felrótta az Európai Bizottság­nak, hogy e pontatlan elemzés alapján alakította ki véleményét Szlovákiáról. A külügyminiszter kíséretében lévő Karol Česnek sajtóértekez­letén megerősítette, hogy Szlo­vákia változatlanul az Európai Unió és a NATO tagja kíván len­ni, és reményét fejezte ki, hogy eleget tesz az OECD-tagság kö­vetelményeinek. A gazdasági miniszter sajnálkozott amiatt, hogy országa nincs azok között az államok között, amelyekkel az Európai Unió az első körben meg akarja kezdeni a csatlako­zási tárgyalásokat. Kramplová tegnap délután talál­kozott az UNESCO főtitkárával és beszédet mondott az ENSZ­szakosított szervezetének köz­gyűlésén is. Ezt követően hazau­tazása előtt fogadta őt a francia külügyminiszter, Hubert Vedrine és Donald Johnston, az OECD főtitkára. Borisz Jelcin Primakov külügyminiszter és Csernomirgyin kormányfő társaságában a Független Államok Közösségének tegnap kezdődött kisinyovi csúcsértekezletén. (CTK/AP-felvétel) RMDSZ-állásfoglalás az önálló magyar felsőoktatási intézmény ügyében Egyetem Kolozsvárott Lengyelország szándéklevele a NATO-nak Bizalmas ügy egyetem Kolozsváron kívül, más erdélyi városban történő létesí­tésének, felépítésének és mű­ködtetésének kérdése, amely­nek helyszínét nagyon rövid időn belül szeretnék kijelölni. A Kolozsváron kívüli színhelyet Ciorbea miniszterelnök említet­te, Horn Gyula pedig egy kér­désre válaszolva kifejtette, hogy ebben az RMDSZ álláspontját támogatja. Takács Csaba kifejtette: nagy előrelépésnek tekinti, hogy a ro­mán és a magyar miniszterelnök tárgyalásai során megvitatták az önálló magyar egyetem létrehozásának kérdését. Elvi kérdésként fogalmazódott meg: az RMDSZ kéri a magyar minisz­terelnöktől, hogy az alapszerző­désben, illetve a kormányprog­ramban foglaltak értelmében fo­galmazza meg Victor Ciorbea miniszterelnöknek az RMDSZ igényét önálló magyar egyetem létrehozására, mivel azt nagyon sok tényező akadályozza, költ­ségvetési és jogszabálymó­dosítási kérdések tekintetében. Kötő József, az ügyvezető elnök­ség oktatási főosztályának veze­tője a lapnak megerősítette: az RMDSZ nem mondott le a ko­lozsvári székhelyű önálló ma­gyar egyetem létrehozásáról, a Babes-Bolyai Tudományegyete­men kialakuló magyar tagozatot pedig továbbra is egy első lépés­nek tartja az önálló magyar fel­sőfokú intézmény létrehozásá­nak folyamatában. MT!-HlR Brüsszel. A lengyel vezetés, a NATO-val is egyeztetett módon, egyelőre bizalmas ügyként ke­zeli a csatlakozásról benyújtan­dó szándéklevelet, jelentette ki Andrzej Towpik lengyel külügy­miniszter-helyettes Brüsszel­ben. Ekképpen a varsói delegá­ció egyelőre egyetlen tartalmi részletet sem közöl a készülő le­vél tartalmáról. A levél végle­gessé válása, illetve a csatlako­zási jegyzőkönyv aláírása után azonban elképzelhető, hogy nyilvánosságra hozzák a levelet, tette hozzá a NATO-lengyel tár­gyalások küldöttségvezetője. A csatlakozási megbeszélések negyedik fordulójában a szán­déklevél mellett a bizalmas és titkos információk kezelése, il­letve a költségvetéssel kapcsola­tos kérdések kerültek terítékre. Előbbivel kapcsolatban a két fél tudomásul vette a múlt heti szakértői szintű egyeztetés kö­vetkeztetéseit. Towpik nem volt hajlandó meg­erősíteni azt a szövetségből ki­szivárgott hírt, hogy Lengyelor­szágnak 2,48, Magyarországnak 0,65, Csehországnak pedig 0,9 százalékos költségvetési hozzá­járulást javasol a NATO. A len­gyel politikus elismerte, hogy a szövetség közölte az arányszá­mot, de a kölcsönös megállapo­dás szerint ezt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. A lengyel küldöttség a most for­málódó vezetés elé terjeszti a szövetség e javaslatát. Korábbi híresztelések szerint Varsóban a 2,48 százaléknál alacsonyabb részesedésre számítottak. Egy­általán nem kommentálta vi­szont a külügyminiszter-helyettes azt az értesülést, hogy a NATO-fedezte bővítési költsé­gek tíz év alatt 1,3 milliárd dol­lárra rúgnának. Ebből az emlí­tett értesülések szerint 266 mil­lió jutna Magyarországnak, 315 millió Csehországnak és 700 millió dollár Lengyelországnak. Ausztria és a NATO-belépés Gyors csatlakozást MTI-HlR Bécs. Ausztria lehető leggyor­sabb NATO-csadakozásának szükségességét hangsúlyozta Bécsben Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter „Az új európai biztonsági rend pers­pektívái" című nemzetközi biz­tonságpolitikai tanácskozás utolsó előadójaként. Megítélése szerint Európában jelenleg ha­talmas átrendeződési folyamat játszódik le, aminek Ausztria nem lehet csak nézője. Fasslabend úgy vélte: Európá­ban a NATO nélkül nem lehet biztonságpolitikát csinálni, s ép­pen a kis államok számára fon­tos, hogy bekapcsolódjanak a nagy struktúrákba. Hozzátette: Ausztriának ez földrajzi helyzete miatt is érdeke, hiszen közel fek­szik az állandó konfliktusokkal fenyegető Balkánhoz. Ausztriá­ban az ÖVP sürgeti a csatlako­zást, a nagyobbik koalíciós part­ner, az Osztrák Szociáldemokra­ta Párt (SPÖ), élén Klima kancel­lárral, viszont kivár. Kongói polgárháború: külföldi diplomaták is fogságba kerültek. Szombaton esedékes a győztes hadúr beiktatása. Harcok, mészárlás MTI-JELENTÉSEK Brazzaville. A kongói polgárhá­borúban vesztes fegyveres cso­portok tegnap lemészárolták a harcokban győztes Denis Sassou Nguesso Cobra miliciájának 17 tagját. Az eset akkor történt, ami­kor megpróbáltak felszámolni egy ellenálló csoportot, közölte a milicia egyik magasrangú tisztje. Denis Sassou Nguesso erői fog­ságba ejtettek 16 külföldi sze­mélyt, akikről feltételezték, hogy segítséget nyújtottál Pas­cal Lissouba elűzött elnöknek. A letartóztatottak között francia, belga és orosz diplomaták van­nak — jelentette a Reuter brit hírügynökség.. Értesülések szerint mára várha­tó Denis Sassou Nguesso megér­kezése Brazzaville-be az északi Oyo városból. Ugyancsak mára várható a győztes hadúr kor­mányalakítása, míg a beiktatás­ra szombaton kerül sor. Kongó egykori marxista államfőjének fegyveresei négy hónapig tartó polgárháború után a múlt héten foglalták el Brazzaville-t, vala­mint Kongó gazdasági fővárosá­nak számító Pointe Noire váro­sát. Brazzaville lakói lassan visszatérnek, bár a veszély nem múlt el.. (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents