Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-03 / 227. szám, péntek

JYRT 100 000 Sk MINDEN SORSJEGYEN KAPARÓSSORSJEGY 2 ESÉLLYEL A NYERÉSRE M ° °°° UT SZÓ i 100 000 Sk MINDEN SORSJEGYEN KAPARÔSSORSJEGY 2 ESÉLLYEL A NYERÉSRE yuoo 000 Sk* KÍVÜL 5 >MÍNDEN3,5ik SORSJEGYEN 'AZpNI^AtljNYEREMENYj Péntek, 1997. október 3­Ara 6,50 korona 50. évfolyam, 227. szám MŰSORA Négyoldalas melléklet Ismét jelentkezik a tévé­műsorokból tallózó mel­lékletünk. CAZDASAG Jó almatermés várható Az almafajták kiválasztá­sakor egyre inkább elsőd­leges szemponttá válik a nagyság és a szín kiegyen­lítettsége, valamint a ke­ménység és a jó tárolható­ság. Sajnos, éppen ez utób­bi miatt a nagyon jó ízű jo­natán fajta fokozatosan el fog tűnni a piacról. 6. oldal POLITIKA Beszélgetés Papp Sándorral A számomra ismeretlen felmérés többek között az­zal vádol bennünket, hogy a magyar adás a magyar kormány útmutatása sze­rint tájékoztatja hallgatóit. Ez teljes képtelenség. Úgy tűnik, Ferko úr csak nehe­zen tudja lenyelni, hogy az idei monitoring nem álla­pított meg törvénysértést a részünkről. 5. oldal FR-Y „Mindent megteszünk azért, hogy a közszolgálati­ságnak eleget tegyünk." MUM Két tucat magyar szóért Elég csak egy-két pedagó­gust büntetni, elbocsátani ahhoz, hogy a többi, ezer­kilenszázvalamennyi va­kon engedelmeskedjen. 2. oldal IDÓJARAS Országszerte borús, esős lesz az idő. A nappali hő­mérséklet 11 és 15 fok kö­zött alakul. Szombaton és vasárnap újabb hideg, nedves légtömegek áram­lanak térségünkbe, csapa­dék bárhol előfordulhat. 3. oldal Július Binder győzelemről beszél Lehet újabb hágai per is... Pozsony. A Bős-Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer to­vábbi sorsáról folytatandó szlovák-magyar tárgyalá­sokon a szlovák tárgyaló­küldöttséget valószínűleg Peter Baco földművelési miniszter vezeti majd - kö­zölte tegnapi sajtóértekez­letén Július Binder, hozzá­téve: a nagymarosi vízlép­csőhöz ugyan nem ragasz­kodik a szlovák fél, de a kárpótláshoz igen. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Hágában nem kompromisszum, hanem lehengerlő szlovák győ­zelem született a vízlépcsőrend­szer perében - nyilatkozta Júli­us Binder, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója. Szerin­te a legfontosabb, hogy a nem­zetközi bíróság az 1977-es cseh­szlovák-magyar szerződést ér­vényesnek ítélte, és kimondta, a „Lehengerlő szlovák győzelem született Hágában." magyar félnek nem volt joga e szerződés egyoldalú felmondá­sára. Binder többször is hangsúlyoz­ta, hogy a hágai döntést követő szlovák-magyar tárgyalásokon nem a politikának, hanem a mű­szaki és gazdasági kérdéseknek kell dominálniuk, és semmi esetre sem szabad összekapcsol­ni a vízmű ügyét a nemzetiségi kérdéssel, illetve a Párkány és Esztergom között újjáépítendő Duna-híddal. Szerinte a szlovák félnek mindegy, hogy Magyar­ország hol építi meg a víz­műrendszer alsó lépcsőjét, lehet az Nagymarosnál, Dunakilitinél vagy másutt is, sőt az is elfogad­ható alternatíva, ha egyáltalán nem építi meg. Ebben az esetben 50-50 helyett legfel­jebb 85-15 százalék jöhet szóba. viszont Magyarország nem vár­hatja el, hogy a bősi erőmű által termelt áramot egyenlő arány­ban osztják meg; az eredetileg tervezett 50-50 százalék helyett legfeljebb 85-15 százalék jöhet szóba, természetesen a szlovák fél javára. Az igazgató külön hangsúlyozta a megépült vízlép­cső pozitív szerepét a nyári árvi­zek során. Binder szerint Bős nélkül megismétlődhetett volna az 1954-es és 1965-ös árvíz, sőt a júliusi árvízkatasztrófát köve­tően már a csehek is élénken ér­deklődnek a bősi vízmű műszaki megoldása iránt. Végezetül hoz­zátette: ha a két fél a hágai bíró­ság ítéletéből következő határ­időig nem tud megegyezni a víz­lépcsőrendszer jövőjéről, akkor könnyen elképzelhető egy újabb hágai per. (só) Boros Jenő Kramplová külügyminiszternél Pozsony várja a gesztuslépéseket ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Belátható időn belül nem kerül sor a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozóra. Mindenképpen erre lehet kö­vetkeztetni a szlovák külügymi­nisztérium tegnapi sajtójelenté­séből, amelyet annak kapcsán hoztak nyilvánosságra, hogy Zdenka Kramplová külügymi­niszter szerdán fogadta Boros Jenőt, Budapest pozsonyi nagy­követét. A találkozót a magyar diploma­ta kérte, hogy átadja a magyar kormány, illetve a Magyarorszá­Budapest kész új időpontot keresni a találkozóhoz. gi Szlovákok Országos Önkor­mányzatának összehasonlító ta­nulmányát a magyarországi szlovák kisebbség helyzetéről. A diplomata átnyújtotta a magyar külügyminisztérium jegyzékét is, melyben a tárca megerősíti, hogy kész új időpontot keresni az elmaradt szlovák-magyar külügyminiszteri találkozó meg­tartására. Kramplová üdvözölte a Pozsony által már többször sürgetett ösz­szehasonlító tanulmányok elké­szülését, a diplomáciai találko­zóval kapcsolatban azonban le­szögezte, hogy a körülmények pillanatnyilag nem teszik lehe­tővé annak megtartását, szerin­te ennek az állapotnak a kiala­kulását a szeptember 18-i ma­gyarjegyzék is elősegítette. A szlovák fél ugyanis „megfele­lő" lépéseket vár Magyarország­tól, amelyek kedvező légkört te­remtenének a párbeszéd folyta­tására. Milan Tokár külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján az újságírók nem kaptak kielégítő választ arra a kérdésre, hogy pontosan milyen lépéseket vár a szlovák fél. A szóvivő csupán Vladimír Mečiar szerdai televíziós fellépé­sére hivatkozott, amelyben a kor­mányfő kifejtette, bocsánatké­rést vár a magyar féltől, vagy leg­alább azt, hogy elhatárolja magát Horn Gyulának a szlovák kor­mányköröket érzékenyen érintő parlamenti beszédétől. G. A. Délután már csak daruskocsiról tudtak oltani. (Somogyi Tibor felvétele) 20-25 millió koronás kára keletkezett a Považské mlyny Kft.-nek Tűz van! Ég a malom! ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Szene. Tegnap hajnali 4 óra 20 perckor a Považské mlyny Kft. szenei malmának biztonsági őre vette észre, hogy füst száll fel a négyemeletes malomépület egyik emeleti ajtajából. Azonnal értesítette a mintegy százötven méterre állomásozó tűzoltó­alakulatot, amely perceken be­lül megkezdte az oltást. A faszerkezetű, régi, gabonával teli épületben azonban olyan gyorsan harapództak el a lán­gok, hogy később a Pozsonyból, Bazinból, Malackáról és Galántáról érkező tűzoltókkal közösen sem bírtak a lángokkal, és az épület délre teljesen le­égett. A tűzoltók kora délután már csak daruskocsiról, felülről tudták oltani a beomlott, füs­tölgő épületet. Szerencsére a malom éjszaka nem üzemelt, így személyi sérülés nem tör­tént. Dušan Miklic malomigazgató sem a tűz pontos okáról, sem az okozott kárról nem tudott felvi­lágosítással szolgálni a helyszí­nen az Új Szó munkatársának. Úgy vélte, a kilencven éve épí­tett malomban műszaki hiba okozhatta a tüzet, és elutasította azt a feltevést, hogy szándékos gyújtogatás történt. Ján Masarovič, az oltást irányító pozsonyi kerületi tűzoltópa­rancsnok szerint az első felmé­rések szerint 20-25 millió koro­nára becsülhető a kár, de meg­bízható adatok csak a vizsgála­tok után közölhetők. Miklic igazgató állítása szerint a havi háromezer tonna lisztet őr­lő malom leégése nem okoz ki­esést a pékségek ellátásában, mivel a kft másik négy malma képes ellátni az állandó vevőket. A malom mintegy nyolcvan al­kalmazottjára sem vár elbocsá­tás, számukra a kft. más üzem­egységeiben igyekeznek mun­kát találni. Tegnap kora délután még javában folyt az oltás, a tűz­oltóparancsnok szerint a beom­lott három emelet maradványai alatt akár napokig is lappanghat a tűz. (gaál) Amszterdamban ismét elhalasztották az intézményi reformokat Aláírták az új EU-szerződést MTI-HÍR Amszterdam. A Tizenötök kül­ügyminiszterei a holland királyi palotában tegnap aláírták az amszterdami szerződést, amely az Európai Unióról szóló maas­trichti szerződés helyébe lép. A 15 tagállam több mint kétéves tárgyalásai nyomán, a júniusi EU-csúcson tető alá hozott amsz­terdami szerződés megnyitja az utat a belépési tárgyalások 1998 eleji megindításához az EU­tagjelöltek közül kiválasztott or­szágokkal. Megváltoztatja továb­bá az 1992-es maastrichti unió­szerződés bizonyos rendelkezé­seit, hogy megerősítse az európai integrációt, és közelítse Európát a polgáraihoz. Az EU vezetői az intézmények reformját elhalasz­tották. Ám Belgium, Franciaor­szág és Olaszország hivatalos nyilatkozatban szorgalmazta, hogy az EU intézményeit feltéde­nül reformálják meg, még mie­lőtt új tagokat vennének föl. A francia és a belga külügyminisz­ter egyaránt hangsúlyozta: e lé­pés nem irányul a tagjelöltek el­len, és nem a bővítés késleltetését célozza, hanem az EU közös érde­két szolgálja. A francia Európa­ügyi miniszter, Pierre Moscovici hamarosan sorra járja a tíz kelet­európai tagjelöltet és Ciprust, hogy ezt bővebben is kifejtse. A tagjelölt államoknak jól felfogott érdeke, hogy integrált Európához csadakozzanak, nem pusztán egy szabadpiachoz, hiszen az máris rendelkezésükre áll - fejtegette a belga külügyminiszter, bár elis­merte, hogy az amszterdami szer­ződésből kimaradt intézményi re­form időbe telik, és kezdemé­nyezte új kormányközi konferen­cia összehívását ez ügyben. Jacques Santer, az EB elnöke in­dítványozta, hogy az újabb kon­ferenciát hívják össze 2000 után, mihelyt lehet. Az amszterdami szerződés ugyanis a 15 nemzeti parlament általi ratifikálás után, leghamarabb 1999-ben léphet majd hatályba. A három megol­dadan intézményi probléma: az Európai Bizottság nagysága és összetétele, a szavazatok súlyo­zása a miniszteri tanácsban, vala­mint a minősített többséggel ho­zott határozatok kiterjesztése az EU döntéshozatalában. A módosított EU-szerződés tar­talmazza az említett és sok vitát kiváltó belga-francia-olasz ja­vaslatot, hogy a tagjelöltekkel folytatott csadakozási tárgyalá­sokat addig ne fejezzék be, amíg végre nem hajtják a júniusi csúcs­találkozón elnapolt intézményi reformokat. A másfél évig tartó kormányközi konferencia ered­ményeként létrejött EU-alap­szerződés ugyanis rendkívül gyengére sikeredett, mert nem határozott lényeges reformok­ról. Ezek nélkül pedig aligha képzelhető el a társult országok befogadása.

Next

/
Thumbnails
Contents