Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-20 / 241. szám, hétfő

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2887. Támadás izraeli katonák ellen Rásaja. Egy izraeli katona meghalt és két másik megsebesült Libanonban szombaton, amikor az Irán-barát Hezbollah fegyveresei támadást intéztek az izraeli erők és a Dél-libanoni Hadsereg állásai ellen az izraeli ellenőrzés alatt álló dél-libanoni biztonsági övezet határán. (MTI) Tüntetés Minszkben Minszk. Mintegy ezer újságíró tüntetett tegnap Minszkben a fehérorosz parlament alsóháza által elfogadott sajtótörvény ellen, amely a hazai demokratikus közvélemény és több nemzetközi szervezet szemében a fehérorosz független sajtó megsemmisüléséhez vezet. A Lukasenko elnök híveit tömörítő nemeztgyűlés által jóváhagyott új intézkedés értelmében az állami sajtóbizottság vagy a kulturális és kommunikációs minisztérium bármely magas rangú tisztségviselője elrendelheti egy média bezárását, ha úgy ítéli meg: veszélyezteti az ország gazdasági vagy politikai érdekeit, illetve olyan információkat terjeszt, amelyek sértik az elnök méltóságát. (MTI) Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Dennis Ross amerikai közel-keleti megbízott újabb térségbeli látogatása előtt egy nappal úgy nyilatkozott, hogy Izraelnek nem áll szándékában leállítani a kelet-jeruzsálemi új zsidó lakónegyed, Har Homa építését. „Az izraeli kormánynak joga van építkeznie Jeruzsálemben" hangzotatta. (Arch-fotó) Korfu: elsüllyedt hajó Athén. Szombaton hajnalban Korfu magasságában elsüllyedt egy Albániából érkezett hajó, miután tűzpárbajt vívott a görög parti őrséggel. Az utasok elhagyták a hajót és úszva igyekeztek az albán partok irányába. Sem számukról, sem további sorsukról nincsen értesülés. Az elmúlt hónapokban számos incidens robbant ki Korfu és a közeli albán partok között, a görög határőrök több alkalommal akadályozták meg, hogy Albániából érkező hajók illegálisan behatoljanak a görög felségvizekre. (MTI) ítéletidő Izraelben Jerikó. Tizenhárom ember veszetette életét az Izrael déli részére és a palesztin területekre zúdult özönvízszerű esőzésben. A hirtelen lezúdult víztömeg alámosta az utakat, felduzzasztottá a csatornákat, elöntötte a kiszáradt folyómedreket. (MTI) Hosszú viták után a kormány véglegesítette Román átvilágítási törvénytervezet Bár a harcoknak vége a kongói fővárosban, Brazzaville-ben egyelőre kevésbé békés állapotok uralkodnak. A belháború győztesének, Sassou-Nguessonak álig felfegyverzett katonái rabolnak, fosztogatnak. A több mint 4 hónapig tartó harcok után a városközpont romokban áll. Az utcákon még a hét végén is holttestek hevertek. (ČTK/AP) Kárpátalja: a magyar pedagógusok ismét aggodalmuknak adtak hangot Az anyanyelvű oktatás nem kegy Ungvár. A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás jelen helyzetéről és jövőbeni kilátásairól tanácskozott szombaton Beregszászon az ukrajnai megye magyar iskoláinak és óvodáinak félezer pedagógusa. MTI-TUDÓSÍTÁS A kisebbségi oktatási dolgozók szakmai érdekvédelmét felvállaló Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség által szervezett konferencia figyelmének homlokterében az a nagy port felvert koncepciótervezet állt, amelyet az Ukrán Oktatási Minisztérium dolgozott ki az országban élő nemzetiségi kisebbségek oktatásának az átalakítása céljából. A tervezetet, amely elfogadása esetén törvényerőre emelkedik, a kárpátaljai magyar szervezetek mindegyike elutasítja mint olyat, amely alapjaiban veszélyezteti az óvodától a főiskolai szintig kiépített kárpátaljai magyar oktatási intézményrendszert. Orosz Ildikó KMKSZ-elnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai kisebbségpolitikában újabban jelentkező negatív folyamatok közepette immár csekélységnek tűnik a kárpátaljai magyarság öt éve hangoztatott igényének a figyelmen kívül hagyása, hogy az ukrán mellett magyarul is állítsák ki az iskolai bizonyítványokat. Jelenleg ugyanis nem kevesebbről van szó, mint a fél évszázada működő kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás távlati felszámolásáról, a pedagógusok utcára kerüléséről, s a magyar értelmiség utánpótlásának a megszüntetéséről, a nemzetiség megmaradásáról - mondotta. Tóth Mihály, az ukrán parlament magyar képviselője kifejtette, hogy az anyanyelvű oktatás nem kegy, hanem alkotmányos alapjog, s kifogásolta a minisztériumi illetékesek eljárását, amiért a koncepció kidolgozása során nem kérdezték meg az érintetteket. A pedagógusok úgy vélekedtek a tervezetről, hogy az cinikus módon a „multikulturalitás" leple alatt ukránosítani akarja a magyar iskolák tanulóit, akik a rájuk erőszakolt kétnyelvű oktatás következtében a kultúrán kívül kerülnek. Jellemző példaként idézték: a minisztériumi okmány az ukrán nyelven tanulandó tárgyak közé sorolta a történelem és földrajz mellett a fizikát, kémiát, biológiát és matematikát is, csak a meghatározatlan „etnikai tantárgyakat" engedné anyanyelven oktatni. A konferencia zárónyilatkozata megállapítja: aggodalomra adnak okot az ukrajnai kisebbségi oktatásban felerősödött negatív folyamatok. A nyilatkozat, amelyet elküldenek Leonyid Kucsma államfőnek, Mihajlo Zhurovszkij oktatási miniszternek és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottságnak, egyebek mellett leszögezi: a nemzetiségi oktatás alapelveinek lefektetésekor vegyék figyelembe az állam törvényeit és az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. A záródokumentum a kulturális autonómiát nevezi meg az ukrán kisebbségi törvény intézményesített formájaként, ezért arra kéri az illetékes államhatalmi szerveket, hogy adjanak jogot és lehetőséget a kisebbségeknek saját nemzetiségi intézményeik működtetéséhez. MTI-HIR Bukarest. A román kormány véglegesítette az átvilágítási törvény tervezetét. A Ceausescurendszer titkosszolgálata, a Securitate által az állampolgárokról vezetett dossziékba való betekintést biztosító, illetve a közéleti funkciók viselőinek a Securitatéval fenntartott kapcsolataira vonatkozó törvény kérdése hónapok óta a közéleti viták középpontjában áll. Az RMDSZ is sürgette legutóbbi kongresszusán az átvilágítási törvény kidolgozását, ezt a kérdést Tőkés László tiszteletbeli elnök vetette fel a fórumon. A törvénytervezet értelmében bármely román állampolgár betekinthet a Securitate által róla vezetett dossziéba, de először csak az iratok olyan másolatát kapja meg, amelyben olvashatatlanná tették az információt szolgáltató személy nevét és ama további személyekét, amelyekre a dossziéban rajta kívül utalás történik. Amennyiben az információk erkölcsi vagy anyagi kárt okoztak, az érintett kérheti a besúgó megnevezését is. Minden magas tisztség viselőjének nyilatkozatot kell tennie arról, ügynöke volt vagy sem a Securitaténak. Hasonló nyilatkozatot kell tennie azoknak, akik a következő választásokon pályáznak valamilyen tisztségre - előzőleg betekinthetnek dossziéjukba. Ha kiderül, hogy a tisztségviselők vagy jelöltek rosszhiszeműen tettek nem helytálló nyilatkozatot, bíróság elé állíthatóak csalás címén. A román kormány közben e hét végén is folytatta az 1989. decemberi forradalmárokat megillető juttattásokról szóló törvénymódosítás kidolgozását. Mint ismeretes, a forradalmárok egy csoportja éhségsztrájkkal követeli a forradalmároknak járó kiváltságok fenntartását, míg a kabinet tervezete csak az elesettek hozzátartozóinak és a rokkantaknak írna elő anyagi juttatást. Még nincs döntés Montenegrói választások Orosz kommunisták Második forduló Belgrád. Tegnap reggel Montenegróban megkezdődött az elnökválasztás második fordulója, amelyben az október 5-ei első körben legjobban szereplő két politikus, Momir Bulatovics jelenlegi államfő és Milo Djukanovics miniszterelnök vett részt. Az első körben a jelenlegi belgrádi vezetés szövetségesének tekintett Bulatovics diadalmaskodott, azonban előnye minimális volt: alig több mint kétezerrel kapott több voksot, mint a kisebbik jugoszláv tagköztársaságnak nagyobb függetlenséget akaró Djukanovics. Mivel a törvények értelmében a második forduló a részvételi aránytól függetlenül mindenképpen érvényes, a mostani fordulóban biztosan eldőlt, hogy ki lesz Montenegró új államfőjeA választási kampány hangneme meglehetősen durva volt, s még a kampánycsend idején is folytatódtak a vetélytársak közötti éles viták és vádaskodások. (MTI) Moszkva. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja támogatja a párt alsóházi frakciója által a Csernomirgyin-kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, de végleges döntést csak akkor hoz az ügyben, ha az államfő és a kabinet választ ad a kommunisták által előterjesztett követelésekre. Erről Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezére számolt be szombaton azt követően, hogy pártja központi bizottsága zárt ülésen megvitatta a kialakult alkotmányos válságot. A kommunisták még október elején terjesztettek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, mert az szerintük nem tett semmit az 1997-es költségvetés teljesítéséért, és elfogadhatadan tervezetet terjesztett elő a jövő évi költségvetésre. A kommunista többségű alsóház szerdán tűzte napirendjére a bizalmi szavazást, de végül egy héttel - október 22-re - elhalasztotta azt, miután Borisz Jelcin elnök kerekasztal-tárgyalásokat kezdeményezett. (MTI) Transzatlanti Fórum: Kovács László a NATO-bővítésről Fidesz-j avaslat MTI- ÉS TXT-HIR Budapest. Tegnap a Hét című tévéműsorban a Fidesz nevében Áder János, a párt ügyvezető elnöke új rendezési javaslatot jelentett be a népszavazás ügyében . A párt indítványozta, hogy a parlamenti erők járuljanak hozzá a Házszabálytól való eltéréshez: így a parlament már ma határozhatna a NATO-referendumról. A javaslat többi eleme: az alkotmányügyi bizottság ma vitassa meg, felvethetők-e alkotmányossági aggályok az ellenzéki pártok földügyben feltett kérdéseivel kapcsolatban. Vita esetén az Alkotmánybíróságnak kellene kimondani a végső szót. Ha a testület szerint a kezdeményezés megfelel a törvényi feltételeknek, november 16-án mindkét ügyben megtarthatnák a népszavazást. Szombaton Kovács László a NATO-bővítésről rendezett nemzetközi regionális konferencián, a Transzatlanti Fórumon tett említést a referendumról, modván: a magyar parlamenti pártok nem magáról a NATO-hoz való csatlakozásról csatáztak egymással, csupán a népszavazás napjáról. Meggyőződésem, hogy érvényes és eredményes lesz a referendum, s a szavazók csaknem kétharmada igent fog mondani a NATO-ra - mondta. A magyar külügyminiszter álláspontja szerint a biztonságra való igény - elsősorban történelmi okok miatt - Kelet-Közép-Európában különösen nagy, akárcsak a jobb életkörülmények elérése iránti vágy. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai szenátusban meglesz a magyar NATO-tagság ratifikációjához szükséges kétharmados többség. Úgy vélte, az egész NATO jövőjére negatív hatással lenne egy esetleges elutasító szenátusi döntés. Hozzátette: ez a kelet-közép-európai országok és Moszkva felé is rossz üzenetet közvetítene. Kambodzsa fővárosában mostanság csak csónakkal lehet közlekedni: a heves esőzések következtében víz árasztotta el Phnom Phen utcáit. (ČTK/AP)