Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-17 / 239. szám, péntek

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2863. Stoel nem kap vízumot Bécs. A Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaság nem haj­landó' vízumot adni Max van der Stoelnek, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökének személyes megbízottjaként felkereste volna a zömében albánok lakta Koszovót, kö­zölte az EBESZ soros elnö­ke, Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter teg­nap Bécsben. (MTI) A testőr kártérítést kér Párizs. A Diana hercegnő és barátja, Dodi el-Fayed halálát okozó autóbaleset egyetlen túlélője, Trevor Rees-Jones testőr kártérí­' tési kéresetet nyújtott be az általa szenvedett sérülé­sekért. Orvosi szakvéle­mény szerint Rees-Jones emlékezetkiesésben szen­ved és az ilyen károsodás „ritkán állítható hely­re".Rees-Jones, a Fayed család alkalmazottja pol­gári félként kapcsolódott be a vizsgálatba, s így a francia jog értelmében be­tekinthet az összes bírósági aktába, és kártérítést köve­telhet. A testőr egy hóna­pig volt kórházban, és erős altatás alatt műtötték az állkapcsát, amely az au­gusztus végi balesetben sú­lyosan megsérült. (MTI) Külföldön vehető ingatlan Budapest. A magyar kor­mány tegnapi ülésén meg­tárgyalta és elfogadta több pénzügyi törvény, így a devizatörvény módosítását. Az EU-val kötött megállapo­dásokban szereplő elvárá­soknak megfelelően folyik a devizakorlátozások liberali­zálása. Ennek részeként a jövő évtől magyar polgárok bejelentési kötelezettség mellett külföldön ingadant vásárolhatnak. (MTI) Helmut Kohl német kancel­lár nyilvánosan megnevezte esetleges utódját. Pártja kongresszusán Wolfgang Schaublét, a keresztény pár­tok 55-éves parlamenti frak­cióvezetőjét nevezte meg az általa kívánatosnak tar­tott majdani kancellárként. ČTK/AP-felvétel Csalással vádolt elnökjelölt Szöul. Két hónappal a dél­koreai elnökválasztás előtt a kormányzó Új Korea Párt (NKP) vesztegetéssel és a­dócsalással vádolta meg Kim De Dzsung ellenzéki elnökjelöltet. Parlamenti képviselőként 14,6 millió dollárnyi pénzösszeget fo­gadott el tíz nagyvállalat­tól, ezt az összeget 1992­ben sikertelen kampányára fordította, több mint 73 millió dollárt rejtett el ro­konai nevére szóló számlá­kon. (MTI) Még a bővítés másodvonalában sem? A Szolidaritás Választási Akciót képviselő 57-éves új lengyel miniszterelnök-jelölt, Jerzy Buzek kézfogá­sa Alekszandr Kwasniewski államfővel, középen a Szolidaritás egyik vezéralakja, Marian Krzaklewski. (ČTK/AP-felvétel) A magyar népszavazási vita miatt nem feneklenek meg a bővítési tárgyalások Tartható a menetrend Tokió. A NATO főtitkára biztos abban, hogy tartha­tók az észak-atlanti szer­vezet bővítésével kapcso­latos határidők. Javier Solana, aki tegnap fejezte be kétnapos tárgyalását Japánban. MTI-JELENTÉS Az MTI érdeklődésére elmond­ta, hogy telefonon beszélt Horn Gyula kormányfővel, és tájéko­zódott a magyarországi népsza­vazási vitáról. Mint mondta, biz­tos abban, hogy a csatlakozási tárgyalások a vita miatt nem szenvednek majd késedelmet, és azokat az idén be lehet fejez­ni. A NATO főtitkára abban is biztos, hogy a Tokiót már nem ag­gasztja a felmelegedő NATO-orosz viszony. NATO-tagországok nem gördí­tenek majd akadályt a ratifiká­lás elé anyagi okokból. A NATO főtitkára tokiói nemzet­közi sajtóértekezletén csütörtö­kön úgy vélekedett, hogy mind­három közép-európai meghí­vott országgal az év végén aláír­hatok a tagfelvételi okmányok, és utána kezdődhet a ratifikáci­ós folyamat. Ezzel válaszolt azokra a véleményekre, misze­rint a magyar népszavazási vita esetleg felboríthatja a NATO-csatlakozás menetrend­jét. Az MTI másik kérdésére, misze­rint a NATO tizenhat tagorszá­gában a megerősítési vita a fel­merülő költségek miatt szintén késleltetheti a tagfelvételt, Solana hangsúlyozta: „A csatla­kozás költségei finanszírozha­tók, és amúgy is a tagfelvétel csak korlátozott költségekkel jár." Megismételte azt az ismert érvet, hogy az országok a csatla­kozás révén sokkal kevesebb pénzből tehetnek szert nagyobb fokú biztonságra, mint ha ezt egyedül akarnák megteremteni. „Globálisan pénzt takarítunk meg azzal, hogy a közös bizton­sági rendszert kiterjesztjük az országokra" — hangsúlyozta. Solana „biztos" abban, hogy a csatlakozáshoz, illetve az ezzel összefüggő katonai fejlesztések­hez előteremthető a pénz, azt azonban nem részletezte, hogy miként. Solana japáni tárgyalá­sain kölcsönösen tájékoztatták egymást a vezetők az európai biztonsággal, a NATO és Orosz­ország, illetve az ázsiai bizton­sággal kapcsolatos kérdésekről. A NATO főtitkára tárgyalt Hasimoto Rjutaro kormányfő­vel, Obucsi Keidzo külügymi­niszterrel és Kjuma Fumióval, a japán Nemzetvédelmi Hivatal vezérigazgatójával (nemzetvé­delmi miniszterrel). A japán ve­zetők, akik korábban aggodal­maskodtak amiatt, hogy a NA­TO és Oroszország viszonya ag­resszívebb magatartásra kész­tetheti Moszkvát Ázsiában, Solana szavai szerint üdvözöl­Pénzmegtakarítás a közös biztonsági rend­szer kiterjesztése. ték Oroszország és a NATO új vi­szonyát, a közös tanács létreho­zását. Az európai és ázsiai válto­zások és e két régió biztonságá­nak kölcsönös egymásra hatása miatt mindkét fél fontosnak tar­totta, hogy erősítsék a Japán és a NATO közötti konzultációs rendszert. MTI-JELENTÉS London. Szlovákiának az Euró­pai Parlamentben forgalomban lévő javaslatok szerint még azokra a tárgyalásokra sem kel­lene meghívót kézbesíteni, ame­lyeket az Európai Unió kezd esetleg jövőre a bővítés első kö­rébe nem jelölt közép- és kelet-európai országokkal, kö­zölte az értesülését a Financial Times tegnapi kiadása. A mértékadó londoni gaz­dasági-politikai napilap Szlová­kia integrációs esélyeiről írott terjedelmes elemzésében mind­azonáltal megállapította: egy ilyen lépés jó eséllyel csak azt eredményezné, hogy a Mečiar­kormány a jelenleginél is kisebb lelkesedést mutat majd a Nyu­gat által kívánatosnak tartott politika iránt. A bírálatokkal szemben táplált pozsonyi gya­nakvás gyökerei mélyre nyúl­nak, s a fiatal ország létét övező bizonytalanságokból táplálkoz­nak, hiszen Szlovákia tudja: a Nyugat nem nézte igazán jó szemmel Csehszlovákia kettévá­lását 1993-ban, áll a Financial Times csütörtöki elemzésében. A lap által idézett nyugati diplo­máciai források szerint „talán mégis jobb lenne keblünkre ölelni a nem kívánt gyermeket, mint magára hagyni". A Financial Times szerint azon­ban egyelőre hiába járja Jozef Šesták államtitkár a Nyugatot azzal az üzenettel, hogy a szlo­vák demokráciának „most már csak némi finomhangolásra van szüksége". Szavai éppúgy hatás­talanok maradnak, mint az a 31 oldalas szlovák kormányválasz, amelyben Pozsony azt bizony­gatta: miért hibás az EU-bizottság júliusi döntése, amely szerint az ország nem üti meg a felvételhez megkívánt po­litikai feltételrendszer szintjét. Szlovákia nincs versenyben sem a NATO-, sem az EU-bővítés fo­lyamatában, s nyugati diploma­ták szerint Július óta is csak még egyértelműbbé vált, hogy miért", írta a csütörtöki Financi­al Times. Brüsszelnek nincsenek előítéletei Húslca: Az EU túloz Č1K-HÍR Brüsszel. Csaknem kizárólag a Gaulieder-ügy volt a téma az Európa Parlament elnökének a szlovák parlament alelnökével megtartott tegnapi megbeszélé­sén. José-Maria Gil-Robles Augustín Marián Húskának ki­fejtette: elfogadhatatlan Franti­šek Gaulieder kizárása a parla­mentből, hiszen mandátumát az Alkotmánybíróság is meg­erősítette. Erről és a megbeszélések továb­bi részleteiről Herbert Bösch, az Európai Unió és Szlovákia közös társulási bizottságának elnöke tájékoztatott. A szlovák politi­kus ellenben azt fejtegette: első ízben történt csak, hogy a szlo­vák törvényhozás nem tartotta magát az alkotmánybíróság ha­tározatához. Húska úgy vélte, hogy az Európai Unió az ügyet eltúlozza és ürügyként erre hi­vatkozva nem akarja megkezde­ni Pozsonnyal a belépési tárgya­lásokat. De mint mondta, Szlo­vákia változatlanul készül a tag­ságra, hiszen 2007-ig, amikor a helyettes házelnök szerint felve­szik az első tagokat, elég sok idő van még hátra. Válaszában az EP elnöke kije­lentette, hogy az Európa Parla­mentnek nincsenek előítéletei Szlovákiával szemben. Csak a realitásokból indul ki, abból, hogy Ivan Gašparovič március­ban megígérte, a Gaulieder-ügy megoldódik és a parlament elfo­gadja az alkotmánybíróság dön­tését, de nem így történt. Helyi összefogással szépült meg a Baross út Kész a győri sétálóutca ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Győr. Elkészült és gyönyörű lett Győr sétálóutcája, a Baross út. Összefogott a város, vállalatok és magánszemélyek egyaránt támogatták az öt hónapja kezdődött vállalkozást. Ma dél­előtt 11 órától az éjszakába nyú­lóan összesen tíz helyszínen ün­nepi programok várják az érdek­lődőket, ki-ki találhat magának kedvére való programot. A ki­csiknek az Arabona áruház előtt déltől Lego játszótér és építőver­seny, 14 órától a győri ETO ka­pusa véd a gólrúgóvetélkedő ke­retében. Ma rendkívüli ülés MTI-HÍR Budapest. A magyar alkotmány­bíróság tegnapi határozatában elutasította a miniszterelnök in­dítványát, amelyben a hétfői al­kotmánybírósági határozatban foglalt alkotmányértelmezés ki­egészítésére kérte a testületet. A miniszterelnök azt kérte, foglal­jon állást arról, van-e alkotmá­nyos akadálya a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében a nép­szavazás megtartásának 1997. november 16-án az érvényben lévő országgyűlési határozatban és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló államfői hatá­rozatban foglaltaknak megfele­lően. A testület megállapította: az alkotmány nem rendelkezik a népszavazási kezdeményezések és kérdések országgyűlési hatá­rozatba foglalásáról, de arról sem, hogy több tárgyban kezde­ményezett népszavazás egyeden határozatba foglalható-e és min­den kérdésben külön határozat­ban kell-e dönteni. Arról sem, hogy valamely népszavazás tár­gyában hozott határozat hogyan változtatható meg. E kérdésekre alkotmányértelmezéssel nem nyerhető válasz. Ezekre vonatko­zóan a népszavazási törvény és az Országgyűlés Házszabálya tartalmaz rendelkezéseket. E jogszabályok értelmezése nem tartozik az Alkotmánybíróság ér­telmezési hatáskörébe. Szent-Iványi István SZDSZ-es frakcióvezető kedvezőnek tartot­ta, mivel az a parlament hatáskö­rébe utalta kérdést, így nincs akadálya a NATO-népszavazás megtartásának november 16-án. A kormányszóvivő bejelentette, hogy a Horn-kabinet ma rendkí­vüli ülésen vitatja meg a döntés nyomán előállt helyzetet. A napokban exhumált kambodzsai tábornok, Krouch Joeun özvegye két kislányával a koporsónál a Phnompenhben tartott tegnapi gyászszertartáson. A tábornok földi maradványait egy nappal korábban találták meg azok az ENSZ-alkalmazottak, akik a nyári kambodzsai puccs során elkövetett bűntettekre próbálnak fényt deríteni. (ČTK/AP-felvétel) Alkotmánybíróság elutasította Horn indítványát Šesták államtitkár hiába járja a Nyugatot

Next

/
Thumbnails
Contents