Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-16 / 238. szám, csütörtök

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 16. Lemondott Szabó Iván Budapest. Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke és frakcióvezetője lemondott minden tisztségéről. Erről Szabó Iván tegnap közleményben tájékoztatott. Indoklásában arra hivatkozott: sajnálattal kellett tapasztalnia, hogy a józan politizálásjegyében indult MDNP képviselőcsoportjának egy része is érzelipi, indulati hatások alapján szavazott kedden este az Országgyűlésben a NATO-csatlakozásról kiírt népszavazás kérdésében. (MTI) Bizalmat kér a kormány Róma. A Kommunista Újraalapítás párttal (RC) kötött megállapodás után bizalmat kért kormánya számára tegnap az olasz képviselőházban Romano Prodi miniszterelnök. A kormányfő által kért szavazásra ma kerül sor, s a biztos eredményt mindennéljobban mutatja Prodi és Fausto Bertinotti, az RC főtitkárának összeölelkezése a miniszterelnök beszéde után. Prodi ismertette a megállapodást, mely lehetővé tette a múlt csütörtökön kirobbant kormányválság megoldását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány által beterjesztett költségvetés lényegében változatlan maradt, csak annyi változás történt, hogy a kiadások tervezett lefaragását 500 milliárd lírával csökkentették, s ezt az adócsalások visszaszorí- _ tásával kívánják pótolni. Megerősítette, hogy a kormányjövő januárra törvénytervezetet készít, melynek értelmében 2001-től a 35 órás munkahét lesz általános Olaszországban. A kommunisták ennek fejében korábbi álláspontjukat módosítva most már elfogadják a költségvetést. (MTI) Romano Prodi (Arch.-fotó) Fizikai és kémiai Nobel-díj Stockholm. Két amerikai és egy francia kutató nyerte el megosztva a Királyi Svéd Tudományos Akadémia idei fizikai Nobel-díját. A kitüntetést Steven Chu, a Stanfordi Egyetem, William Phillips, a marylandi műszaki és szabványügyi intézet, valamint Claude Cohen-Tannoudji, a párizsi École Normále Supérieure és a Collége de France professzora kapta az atomok lézeres hűtésére és befogására kifejlesztett módszeréért. Az idei kémiai Nobel-díjat megosztva nyerte el Jens Skou dán, Paul Boyer amerikai és John Walker brit tudós, az enzimek vizsgálatában végzett úttörő munkájukért. (MTI) Államközi szintre emelkedő viták árnyékolják be II. Erzsébet brit királynő hivatalos látogatását Pakisztánban és Indiában Kínos epizódok MTI-TUDÓSÍTÁS London. Kínossá vált II. Erzsébet brit királynő hivatalos látogatása Pakisztánban és Indiában: az eseményt államközi szintre emelkedő viták árnyékolják be. A múlt hétfőn kezdődött királyi látogatás legutóbbi kínos epizódja tegnap történt, amikor az indiai kormány londoni értesülések szerint egyszerűen törölte Erzsébet beszédét, amelyet az uralkodó ma, Tamil Nadu állam fővárosában mondott volna el. Az indiai kormány szerint nem volt tervbe véve a beszéd, hiszen a protokoll, úgymond, nem teszi lehetővé, hogy a királynő egy szövetségi állam központjában felszólaljon. A brit fél nem hivatalos álláspontja szerint az indiai kormány avatkozott közbe, Robin Cook külügyminiszter azonban „egyszerű félreértésnek" minősítette a történteket. Az utazást már előkészítő szakaszában viták kísérték: Fülöp herceg engesztelő gesztusként koszorút kívánt elhelyezni a szikhek szent városában, Amritszárban, ahol 1919-ben a brit hadsereg egy alakulata 400 fegyvertelen tüntetőt mészárolt le. A szikh autonómiatörekvéseket ellenző indiai kormány nem titkolta, nem látja helyénvalónak a gesztust, mert attól tart, hogy azt a szikhek ügyük támogatásaként könyvelik el, ám a koszorúzásra mégis sor került. Brit kommentárok szerint a királynői beszéd törlése az indiai kormány válaszlépése. Nem ez az első diplomáciai kisiklás a látogatás kezdete óta: Robin Cook még Pakisztánban állítólag nyilatkozatot tett arról, hogy a kasmíri válság megoldását szeretné látni, s ezt Indiában a későbbi cáfolat ellenére a belügyekbe történt beavatkozásként értékelték. Erzsébet a szikhek szent városában, Amritszárban (CTK/AP) Megérkezett a magyar kormány kérdése az Alkotmánybírósághoz Horn tájékoztatta a NATO-főtitkárt Budapest/Prága. Megérkezett az Alkotmánybírósághoz a magyar kormány kérdése, amely arra vonatkozik, hogy a NATO-csatlakozás ügyében megtartható-e a már elfogadott parlamenti határozat szerint november 16-án a népszavazás. A testület ma a kormány kérdésének ügyében teljes ülést tart. MTI-HÍREK Horn Gyula miniszterelnök tegnap délelőtt telefonon megkereste Javier Solanát, a NATO főtitkárát, s tájékoztatta őt a NATO-val kapcsolatos kormányzati népszavazási kezdeményezés helyzetéről. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésben a népszavazásról zajló viták nem a NATO-csatlakozás ellen irányulnak, hanem kifejezetten pártpolitikai jellegűek és a jövő évben megtartandó parlamenti választásokhoz kapcsolódnak. Horn biztosította a NATO vezetését arról, hogy nincs törés Magyarország csatlakozási felkészülésében. Ezt az is bizonyítja, hogy a közvéleménykutatási adatok szerint folyamatosan növekszik a belépést támogatók tábora, és ők alkotják a többséget. A miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a népszavazásra a tervezett időpontban sor kerüljön. Javier Solana hangsúlyozta, hogy a NATO vezetése számára nem kétséges a magyar kormány eltökéltsége, és a népszavazás körül kialakult helyzetet magyar belpolitikai ügyként kezeli. „A NATO-csatlakozás kérdése a jelen pillanatban minden más üggyel szemben elsőbbséget élvez, mert évszázadra, évszázadokra döntheti el Magyarország útját és fejlődését" - nyilatkozta Göncz Árpád elnök Prágában. „Arra hívnám fel a figyelmét minden politikai erőnek, hogy nagyon fontolja meg, mit tesz, és ennek a fényében, ennek a fontosságnak az ismeretében döntse el lépéseit, mert ez meszsze meghaladja a mostantól hét hónapra lezajló választási küzdelem részletkérdéseinek szintjét és súlyát" - hangsúlyozta Göncz Árpád. Eörsi Mátyás úgy látja, elképzelhető, hogy november 23-ra írják A Cassini 3,5 milliárd kilométer után 2004 júliusában ér a Szaturnuszhoz Újabb űrmisszió Cape Canaveral. Felbocsátották a Cassini nevű űrszondát, amely mintegy 7 éven át repül majd a Szaturnusz bolygó felé. A Titan 4—

B hordozórakéta, amelynek feladata, hogy az amerikai szondát a Huygens nevű európai szondával együtt a világűrbe juttassa, közép-európai idő szerint tegnap 10 óra 43 perckor szállt fel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről. Környezetvédők bírálták az űrmiszsziót, amiért a Cassini plutóniumot szállít fedélzetén. A 32 kg radioaktív anyag a Cassini energiaellátásához szükséges. A NASA közölte: a radioaktív sugárzás kockázata a fellövés idején minimális. Az űrszonda 2004 júliusában ér a Szaturnuszhoz és a tervek szerint 4 éven keresztül vizsgálja a bolygó gyűrűrendszerét és holdjait. Az európai leszállóegységet a bolygó legnagyobb holdjára, a Titánra engedi majd ki. (MTI) Döntött a Szolidaritás Választási Akció Jerzy Buzelc a lengyel kormányfőj elölt ki a NATO-népszavazást, s az még nem akadályozná a csatlakozási folyamatot. Ugyanakkor a kormány azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy ne legyen alkotmányos akadálya a 16-i referendumnak. - A kabinetnek előterjesztést kell benyújtania a már meghozott és érvényes országgyűlési határozathoz, s mivel a NATO-ra vonatkozó kérdés kapcsán alkotmányossági aggály nem volt, a két földkérdés eltörlésével, csak a NATO-ra vonatkozó kérdés meghagyásával áthidalható a probléma. Ehhez azonban az Alkotmánybíróság konstruktivitására is szükség van - nyilatkozta a külülügyminisztérium politikai államtitkára. Torgyán József meggyőződése szerint a szinte pattanásig feszült belpolitikai helyzetre hatékonyan hatna, ha a kormány mai ülésén kezdeményezné a termőföldről szóló törvény módosításának azonnali hatályú visszavonását és a termőföldről szóló jogszabály „módosítgatását" végképp levenné a napirendről. Ezt tartalmazza a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja vezetőjének a kormányfőhöz címzett tegnapi levele. MTI-HIR Varsó. Jerzy Buzek a Szolidaritás Választási Akció (AWS) hivatalos miniszterelnök-jelöltje. Az 57 éves kémiaprofesszor személyét a választási akció parlamenti képviselőcsoportja tegnap egyhangúlag fogadta el. Buzek az utóbbi hónapokban az AWS első számú gazdasági tanácsadójává, Marian Krzaklewski egyik legközelebbi munkatársává vált. Neve a szeptemberi parlamenti választások óta folyamatosan szerepelt a kormányfőjelöltek között. A választási akció vezetője a döntésről a délután folyamán tájékoztatta a várható koalíciós társ, a liberális Szabadság Uniója vezetését, majd ezt követően a köztársasági elnököt. Orosz duma: elhalasztották a bizalmi szavazást Jelcin elnök felhívása MTI-ÉS TXT-HÍR Moszkva. Az orosz államfő tegnap felkérte az Állami Dumát, hogy vegye le a napirendről a Csernomirgyin-kormány ellen benyújtott három bizalmatlansági indítványról szóló, eredetileg tegnapra tervezett szavazás kérdését. Borisz Jelcin - akinek üzenetét Gennagyij Szeleznyov házelnök olvasta fel - készségét nyilvánította a konstruktív párbeszédre „valamennyi hatalmi ággal", minden időszerű kérdésről. Jelcin a négyoldalú kerekasztal (a két kamara vezetői, a kormányfő és az államfő részvételével) kezdeményezése mellett kifejtette azt is, hogy „nem . kíván konfrontációra, új választások kiírására törekedni". Viktor Csernomirgyin kormányfő a dumában a frakcióvezetők felszólalását követően ugyancsak arra hívta fel a képviselőket, hogy ne szavazzanak a bizalmatlansági indítványról. Kijelentette: kész elfogadni a bírálatokat, s elismeri, hogy vannak problémák - de azokat normális mederben kell megvitatni. A délutáni hírek szerint a bizalmi szavazást szerdára halasztották. Ausztriában és Bajorországban támadtak Magyar rablóbanda MTI-HlR Bécs. Az osztrák hatóságok tegnapi közlése szerint egy magyar rablóbanda az idén március óta Ausztriában és Bajorországban összesen 164 betörést hajtott végre, s körülbelül 2 millió schillinges zsákmányra tett szert. A banda kedvenc célpontjai iskolák, óvodák, de már több paplakot is kiraboltak Karintiában, Salzburg tartományban és Felső-Ausztriában, valamint Bajorországban. Állítólag egy-egy éjszaka öt betörést is elkövetnek a magyarok. Különösen brutálisan léptek fel Grosswenkheimben, ahol egyik éjszaka először levágták a házvezetőnő öt ujját, majd vasrúddal többször fejbe verték, a segítségére siető lelkészt pedig úgy megverték, hogy az fél oldalára megbénult. Az osztrák és a bajor hatóságok együttműködésének köszönhetően már elfogták és kihallgatták a banda 4 tagját, de a 22 éves bandavezért és öt társát még keresik. HALALOZAS A NASA szerint a fellövés idején minimális a radioaktív sugárzás kockázata. (ČTK/AP) Perbete község képviselőtestülete fájdalommal tudatja, hogy elhunyt SZETEI ERNŐ polgármester. Temetése 1997. október 18-án, 14 órakor lesz a perbetei református temetőben. Tisztelet emlékének KN-341