Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-15 / 237. szám, szerda

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2839. Közgazdasági Nobel-díj Stockholm. Két amerikai, a Harvard egyetemről Robert Merton (53) és a Stanford egyetemről Myrton Scholes professzor (56) kapta idén a közgazdasági Nobel-díjat egy „származékos termékek és más értékpapír-opciók értékelemzésére használható formula kifejlesztéséért" hirdette ki tegnap döntését a Svéd Királyi Akadémia. A módszert már sokezer értékpapír-kereskedő és befektető alkalmazza a gyakorlatban. „Az eljárás lehetővé tette új származékos termékek kidolgozását, megkönnyítette a kockázatkezelést és újabb kutatási területeket nyitott meg a pénzügytan keretein belül és kívül. Hasonló módszert lehet alkalmazni a biztosítási szerződések értékelésekor és a fizikai beruházási tervek rugalmasságának elemzésekor" - áll a Svéd Akadémia indoklásában. (MTI) Indiai buszbaleset Guvahati. Legalább húszan életüket vesztették az indiai Asszám államban, amikor folyóba zuhant egy autóbusz. A halottak között van hat gyerek is. Az autóbusz több mint 40 utasával Bordubi közelében, Guvahatitól 80 kilométerre keletre nagy magassságból zuhant a folyóba. Rendőrségi források szerint a busz túlterhelt volt és túl gyorsan haladt. (MTI) Bili Clinton amerikai elnök kétnapos látogatásra Brazíliába érkezett, ahol kereskedelmi kérdésekről tárgyal vendéglátóival és egyezményt ír alá az oktatási és műszaki együttműködésről. Szó lesz arról a brazil törekvésről is, hogy a latinamerikai ország a tervezett bővítés után az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja lehessen. (ČTK/AP) Krajisnik az elnökválasztásról Belgrád. A boszniai szerb elnökválasztásra az előre kijelölt időpontban, azaz december 7-én kerül sor jelentette ki Momcsilo Krajisnik, a boszniai unió elnökségének szerbeket képviselő tagja. A Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel, valamint fő politikai ellenfelével, Biljana Plavsics boszniai szerb elnökkel folytatott hétfői belgrádi tárgyalásokról szólva Krajisnik hangsúlyozta: a parlamenti választások november 23-ára halasztása ellenére december 7-én, és a boszniai Szerb Köztársaság szabályai szerint rendezik meg az elnökválasztást. „A (korábbi választásokat szervező) EBESZ legfeljebb megfigyelő lehet" - tette hozzá Krajisnik. (MTI) Ungvár. Ha az ukrán oktatási minisztérium jelenlegi formájában fogadja el a nemzetiségi kisebbségek oktatásának alapkoncepcióját, akkor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség a kijevi kormányszervek közbenjárását fogja kérni. MTI-TUDÓSÍTÁS Ha ez nem jár eredménnyel, akkor nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért az ukrajnai magyarság minden szervezete által erőteljesen bírált, sérelmesnek tartott tervezet visszavonása érdekében. Az ungvári televízió hétfő esti magyar adásának nyilatkozva Orosz Ildikó KMPSZ-elnök és Brenzovics László KMKSZalelnök kifejtette, hogy az általuk képviselt szervezetek sok ezres tagságát és a kárpátaljai magyarság egészét erősen nyugtalanítja az ukrajnai nemzetiségek oktatásának átalakítására kidolgozott, heteken belül hatályba lépő alapkoncepció, mivel az távlatilag felszámolással fenyegeti a több mint fél évszázada folyamatosan működő kárpátaljai magyar iskolahálózatot. A két szervezet vezetői szerint a sérelmezett dokumentum, amelyet egyébként a széles körű tiltakozások miatt egyszer már átdolgoztak, ellentmond Ukrajna alkotmányának, nemzetiségi törvényének, az ukrán-magyar alapszerződés kisebbségekre vonatkozó záradékának, az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság ajánlásainak, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az ország ETfelvételekor tett vállalásainak, sőt egyértelmű visszalépést jelent az egykori szovjet kisebbségi joggyakorlathoz képest is. A nemzetiségekre nézve hátrányos tételeket és sok fogalmi Egyezség a kommunisták és a középbal koalíció közt Megoldódott az olasz kormányválság Rendőrök zárták le a baszkföldi Bilbaoban levő Guggenheim múzeum környékét, miután hétfőn lőfegyverből súlyosan megsebesítettek egy rendőrt, aki két fiatalembert akart igazoltatni egy gyanús gépkocsiban. A lövöldözés színhelye közelében 4 harckocsi-elhárító gránátot fedeztek fel egy utcai virágtartóban. A múzeumot a tervek szerint szombaton nyitja meg János Károly király. (ČTK/AP) Kárpátalja: a magyar szervezetek erőteljesen bírálják az alapkoncepciót A kisebbségi oktatás bizonytalan helyzete MTI-HÍR Róma. „Megoldódott a világ legőrűllebb válsága, feltámadt a Prodi-kormány" - írták a tegnapi olasz lapok, miután a kormánybuktató kommunisták és a középbal koalíció megegyezett az újrakezdésről. A megállapodás tegnapi hivatalos bejelentése után Oscar Luigi Scalfaro államfő Romano Prodi miniszterelnököt a parlament elé küldi, hogy kísérelje meg újra a költségvetési terv megszavaztatását. Az egyezség annak eredményeként született, hogy a kormány Ígéretet tett a heti 35 órás munkaidő 2001 után való bevezetésére, illetve arra, hogy az ipari munkások változatlan feltételek mellett élvezhetik majd az öregségi nyugdíjat. A kommunisták ennek fejében megszavazzák a költségvetési törvényt, abban a formában, ahogy azt a miniszterelnök a múlt héten a parlamentben előterjesztette, s Ígérik: egy évig nem tesznek újabb kísérletet a Prodikormány megbuktatására. A Kommunista Újraalapítás párt képviselői megszavazzák a kormány költségvetési javaslatát erősítette meg Fausto Bertinotti, a párt főtitkára. A kormányválság megoldódása és főként az előrehozott választások veszélyének megszűnte megkönnyebbülést okozott Scalfaro elnöknek. Ám az államfő nem titkolta, hogy a történtek sebet ejtettek Róma nemzetközi tekintélyén. A válság megoldásának komoly ára is lesz: az olasz gyáriparosok szövetsége hallani sem akar a heti 35 órás munkahét bevezetéséről. Románia: az országos diáktüntetések eredménye Engedmények tisztázatlanságot tartalmazó alapkoncepció, amely elfogadása esetén alapul fog szolgálni az Ukrajnában élő nemzetiségek oktatásával kapcsolatos jogszabályok megalkotásához, igen jelentós feszültséget gerjeszt a helyi közösségekben, rontja az ország külföldi megítélését. A kisebbségi vezetők úgy vélték: el kell kerülni a helyzet kiéleződését Kárpátalján, ezért szervezeteik készek Kijev vagy szükség esetén nemzetközi szervezetek támogatását kérni a magyar kisebbség jogainak megvédéséhez. Ugyancsak az ukrajnai kisebbségek oktatási alapkoncepciójának és a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetének megvitatása lesz a fő napirendi pontja annak a tanügyi konferenciának, amelyet szombaton, október 18-án tartanak Beregszászon a megye magyar pedagógusai szakmai érdekvédelmi szervezetük, a KMPSZ szervezésében. MTI-HIR Bukarest. Sikerrel járt a román diákok erőteljes fellépése az érettségi vizsgatárgyak számának csökkentése és a vizsgarend megváltoztatása érdekében. Mint arról a román lapok beszámoltak, a diákok előbb Petrescu oktatási miniszterrel tárgyaltak, majd Ciorbea kormányfő fogadta küldöttségüket. Végül Ciorbea volt az, aki elfogadta, hogy az oktatási törvény előírásaitól eltérően, de az eddigi gyakorlatnak megfelelően jövő nyáron is csak 4 tárgyból legyen érettségi, 5 vizsgával. A két éve elfogadott tanügyi törvény 6 tárgyból 7 vizsgát írt elő, de ennek különböző feltételei még nem valósultak meg a folyó tanévben. A diákok a múlt héten tüntetésekkel kényszerítették ki, hogy a kormány képviselői tárgyaljanak velük a módosításról. NATO-bővítés - új tanulmány Mennyibe kerül? MTI-HIR London. A NATO bővítésének ára egyelőre nem ismerhető, hiszen a folyamat „olyan sokba, vagy éppenséggel olyan kevésbe fog kerülni, amennyit az érintett országok majd rászánnak" - ez a véleménye a egyik legnagyobb független nyugat-európai hadászati elemző műhelynek, a Londonban működő Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS), amely tegnap adta ki éves jelentését a világ katonai helyzetéről. A tanulmány szerint a kelet-európai bővítéssel járó végső költségek kisebb részben függnek majd attól, hogy a szövetség milyen katonai fejlesztéseket tartana szükségesnek, és sokkal inkább attól, hogy ebből az érintettek mennyit engendhetnek meg maguknak. Az IlSS-jelentésben idézett különböző kiadási forgatókönyvek széles színképére utal, hogy a visegrádi jelöltek majdani felvételére kidolgozott, 10-15 évre szóló költségkihatási előrejelzések 10 milliárd és 110 milliárd dollár között mozognak. A londoni intézet összefoglalója emlékeztet arra, hogy a NATO-tagság anyagi terheinek messze a legnagyobb hányada az egyes tagállamok nemzeti költségvetéseire hárul. Borisz Jelcin elnök figyelmeztette a dumát Ma bizalmi szavazás MTI-HÍR Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza ma szavaz a Csernomirgyin-kormány ellen még a múlt héten beterjesztett bizalmatlansági indítványokról. A kormány eddigi tevékenységét, illetve a jövő évi költségvetés tervezetét, az új adókódexet bíráló kommunista frakció, illetve a Grigorij Javlinszkij vezette „Jabloko" frakció is kérte a bizalmi szavazást, összesen 146 képviselő aláírását összegyűjtve. A bizalmatlansági indítvány megszavazása egyelőre nem jár következményekkel, csak akkor, ha a duma három hónapon belül ismét ugyanígy szavaz. Valószínű, hogy a kormány - akárcsak 1995-ben, amikor hasonló veszélyek fenyegették - a jövő évi költségvetés keresztülvitele érdekében nem fog három hónapig - vagyis az újévig - várni „lebegő helyzetben", hanem Csernomirgyin maga kér majd ismételt bizalmi szavazást. Erről az alkotmány szerint a dumának már tíz napon belül kell szavaznia. Amennyiben a törvényhozás alsóháza megerősíti, hogy megvonja a bizalmát a kormánytól, akkor valóssá válik a duma feloszlatásának veszélye, a költségvetési vita pedig „élethalál kérdéssé" lép elő. Borisz Jelcin - akárcsak az 1995-ös bizalmi szavazás idején, amikor az orosz államfő határozott figyelmeztetései nyomán a képviselők nem vitték kenyértörésre a dolgot - többször is óva intette a dumát a „meggondoladan" lépésektől, igaz, egyelőre nem fenyegette meg közvetlenül azzal a törvényhozókat, hogy szélnek ereszti az alsóházat. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő tegnap kijelentette: Jelcin azt reméli, hogy a duma képviselői Józanságukról tesznek tanúbizonyságot" - s nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt -, ezért egyelőre nem kívánja feltárni lehetséges válaszlépéseit. Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak szorosan együtt kell működnie az integráció felé vezető úton. Ezt Václav Havel cseh elnök jelentette ki azt követően, hogy Prágában tárgyalt Göncz Árpáddal. A magyar államfő úgy fogalmazott: jelenlegi prágai látogatásának fő célja épp a magyar együttműködési készség kinyilvánítása. Kifejtette: az említett 3 ország számára egzisztenciálisan fontos, hogy minden téren egyeztesse elképzeléseit, tapasztalatait. (ČTK)