Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-13 / 235. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 13. Aranyat részvényért HORVÁTH GABRIELLA Amíg Mečiar áll a szlovák kabinet élén, sajátos jellegűek lesznek a kétoldalú kormányfői tárgyalások. Egyik fő jellemzőjük, hogy az utolsó pillanatig semmi sem biztos. Másik nem kevésbé fontos sajátosságuk, hogy semmi sem kizárt. A megállapodások ugyanis Mečiar jellemének megfelelően nem előzetes tárgyalásokon, hanem spontán módon a helyszínen kerülnek megfogalmazásra. A cseh miniszterelnök azon kevés külföldi államférfi közé tartozik, aki hajlandó belemenni ebbe a kockázatos játékba. Klaus pénteken úgy utazott Pöstyénbe, hogy a találkozó programja nem volt véglegesítve. Ezzel magyarázható, hogy két órán át tartott a kormányfők harminc percre tervezett négyszemközti megbeszélése. Ezen állapodtak meg ugyanis arról, hogy a hivatalos tárgyaláson kitérnek a vagyonjogi kérdésekre is. A vita alapját az képezte, hogy Szlovákia nem akarta elismerni a volt szövetségi jegybank adósságának rá eső részét, mintegy 25 milliárd koronát, mire Prága nem szolgáltatta vissza a szövetségi aranytartalék Szlovákiát megillető hányadát. A 4,5 tonna arany visszaszerzésére nem anynyira annak 1,5 milliárd koronányi piaci értéke, hanem népszerűsége növelése miatt törekedett a szlovák miniszterelnök. A pragmatikus Klaus fejszámolást végzett, és nagyvonalúan bólintott. Csupán egy apró feltételt szabott: az Altalános Hitelbank és a prágai Kereskedelmi Bank cseh, illetve szlovák részvénycsomagjának párhuzamos cseréjét. Erre azért van szüksége, hogy befejezhesse a Csehországban zajló bankprivatizációt, s így pluszbevételhez juttathassa az árvízkárok miatt kiürült államkasszát. Számára ez volt a valódi tétje a pöstyéni tárgyalásnak. Az eredmények ismeretében elmondható: Klaus joggal lehet elégedett önmagával. Jól értesült források szerint Mečiar az arany fejében beleegyezett abba, hogy a részvénycsomagok alacsony áron cseréljenek gazdát. Az üzlet jelentőségét érzékelteti, hogy a Kereskedelmi Bank 15 százaléknyi részvénycsomagja már 1994-ben mintegy 7 milliárd koronával többet ért, mint az Általános Hitelbank 30 százaléknyi részvénye. A szlovák fél ráadásul eltekintett 13 miliárd korona követelésétől. Korábban ennyire becsülte a volt szövetségi zászló eszmei értékét, az 1920-ban Lengyelországhoz csatolt árvái és szepességi területek értékét és a németek által az első Szlovák Államnak fizetett kártérítést. Úgy tűnik, ismét mi húzzuk a rövidebbet. A csehek megtartják a pénzt, nekünk marad Mečiar. IETV7CT JCvi4CI Reszkess, maffia! TÓTH MIHÁLY Meg nem erősített hírek szerint országszerte több mint két tucat robbantgató és bérgyilkolgató nehézfiú került a múlt héten kórházi intenzív osztályra. Mindannyian eszméletlenre röhögték magukat, miután nyilvánosságra hozták a kormányjavaslatát: csaknem 8 évnyi szünet után ismét létrehozzák a segédrendőrséget. Indoklás: hatékonyabbá kívánják tenni a bűnözés elleni küzdelmet. Elképzelhető, hogy a kormány intézkedésének nemcsak negatív következménye lesz az egészségügyre nézve. Fogadni mernék, hogy néhány tízezren azok közül, akik a reális szocializmus építésének évtizedeiben segédrendőrként töltötték szabadidejük tetemes részét, a szó szoros értelmében megfickósodnak a hír hallatán. Valahogy úgy érezhetik magukat, mint a Hlinka-gárda őszbe csavarodott fejű tagjai Csehszlovákia felparcellázásakor, midőn kilószámra fogyasztották a suvickot csizmájuk fényesítésére. Tehát ismét összetrombitálják a csapatot, amelynek létszáma az ezredfordulóra eléri a 10 ezret. Az még csak hagyján, hogy Mečiar és belügyminisztere lelkesedik a segédosztag akvitizálásáért. Az lenne abnormális, ha senkinek sem jut eszébe az ötlet. Az azonban már teljesen érthetetlen, hogy Ladislav Pittner, a KDM biztonsági szakértője oly mérsékelten nyilatkozott az elképzelésről. „Ez nem a legjobb megoldás" - mondta. Ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy minden elképzelhető megoldás közül ez a legrosszabb. Már csak azért se lenne szabad így „erősíteni" a közbiztonságot, mert még csak alig 8 év telt el 1989 óta. Még túl sokan emlékeznek arra, hogy a segédrendőr annak idején a besúgó szinonimája volt. A hallgatózásra hajlamosak újbóli megszervezése számomra azt jelenti, hogy a kormány már nem is nagyon leplezi, hogy rendőrállamot készül létrehozni. Kíváncsi vagyok arra a maffiózóra, akit éber segédrendőreink fülelnek le. Í S Í1 'MWÍMÍv Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Csak ne nézzen rám ilyen lesajnálóan, képviselő úr! En az utcasarkon kótyavetyélem el a becsületem, maga pedig a parlamentben! (Gossányi Péter karikatúrája) Fiatal hazai magyar pedagógus monológja és őszinte gondolatai Ez nem kampány Pénteken este egy fiatal pedagógus ismerősöm hívott fel, s arra kért, üljünk le beszélgetni. Amikor találkoztunk, minden bevezető helyett elém tett két fizetési szalagot. SZILVÁSSY JÓZSEF A fiatal pedagógustól és feleségétől - aki ugyancsak egy csallóközi magyar tannyelvű alapiskolában tanít - a járási hivatal elöljárójának az utasítására megvonták a mozgóbért, azaz kétszer ezerötszáz koronát. A fiatal házaspár október elején bruttó tízezeregynéhány koronát kapott. A pénzből levonták az adókat és járulékokat, meg a szövetkezeti lakás megvásárlására fölvett kölcsön esedékes részét, s bizony, a borítékban alig maradt több, mint a most megállapított létminimum. Beszélgetőtársam két kisgyermeket nevel, sem neki, sem pedig a feleségének nincsenek tehetős szülei, akiktől legalább most némi anyagi segítséget remélhetnének. Ezért - sóhajt egyet kesernyésen - legalább egy hónapon át nem a lelkiismeretes pedagógiai felkészülést tartja majd első számú feladatának, hanem azt, hogy nyelvszakos lévén bármilyen fordításokkal vagy más módon mellékkeresethez jusson. Elkortyolunk két deci bort, amikor hirtelen mozdulattal zsebre vágja a papírcsíkot. „Nem siránkozni jöttem, az elveim sokkal fontosabbak a pénznél. Nekem ma is meggyőződésem, hogy jól cselekedtem, amikor alkotmányos jogaimmal élve kétnyelvű bizonyítványokat töltöttem ki. Nem is sokára lesz olyan kormány Szlovákiában, amely ezt a nyolc évtizedes jogunkat visszaállítja. Bizony, nagyon hiányzik az a bruttó háromezer korona, de nem erről szeretnék beszélni, hiszen végső soron minden emOLVASÓI LEVELEK Divide et impera! Divide et impera! - „oszd meg és uralkodj!" Azaz: szíts ellentéteket azok között, akiken uralkodni akarsz. A régi mondás változadanul érvényes. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a kisebbségben élő magyarok pártjai között a hatalom többber, minden pedagógus önmaga lelkiismeretével számoljon el, hogy hol a tisztességes kompromisszum határa, milyen és mennyi áldozatot vállal elveiért. Én azért hívtam beszélgetésre, mert a magamra hagyatottság fáj nekem. Pártjaink együttérző nyilatkozatokat tesznek, a hazai magyar pedagógusszövetség erkölcsi támogatásáról biztosít. Ennyi, vagyis semmi. Vannak kollégáim, akik most keserűen azt mondogatják, hogy azok a politikusok és pedagógusszövetségi tisztségviselők, akik ott szónokoltak a kora nyári tüntetéseken, ma teljes fizetést kapnak, sokkal többet, mint mi, moz... felülkerekedhet az egyetemes szlovákiai magyar érdeken. góbérestül. Tudom, ez így általánosítva kész demagógia, hiszen személyesen ismerek olyan magyar képviselőt, aki hétvégeken, éjszakákon át intézi önzetlenül a kárpódásokat és a polgárok más szövevényes ügyeit, s tudom, hogy a mi ügyünkben is többen kilincseltek, interpelláltak, nem is keveset. Mégis úgy érzem, s ez a legnagyobb fájdalmam, amiről beszélni akartam önnel, hogy pártjaink ebben a bizonyítványok körüli hercehurcában meg a következményeiben is kampányfeladatot látnak, önmaguk számára akarnak jó pontokat gyűjteni. Ez a kampányközpontú szemlélet pedig nem ritkán torzít, mert nem a valós helyzet alapján, hanem pártoptikán keresztül elemez. így a pártérdek felülkerekedhet az egyetemes szlovákiai magyar érdeken. Erre először akkor döbbentem rá, amikor szülővárosomban az ottani tiltakozó nagygyűlés szervezőjeként közvetlen közelről szemléltem, ahogy a három magyar koalíciós párt képviselői azon vitatkozször is megpróbált viszályt szítani. Ez sikerült a Vajdaságban és időnként Szlovákiában is, vagyis a régi bölcsesség nem veszített „vonzerejéből". Szerencsére a vezetőség előrelátásának, higgadtságának köszönhetően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség legutóbbi, 5. kongresszusán nem sikerült éket verni a párton belüli szárnyak közé. Szanyi József Kassa nak, hogy ki hányadiknak szólaljon fel." Ömlik tovább a keserű monológ. „Ez a rezsim már minimum anynyit elért, hogy megalázott, megosztott és összeugrasztott bennünket. Higgye el, nagyon is jól tudom, ők sanyargatják a magyar pedagógust és minden demokratát, a másként gondolkodó személyt. Ők taszítják embertelen helyzetekbe és dilemmákba a tisztességes polgárokat. Ók kényszerítik szégyenletes intézkedésekre a gyenge jellemű, egzisztenciájukat féltő kishivataínokokat. S ebben a helyzetben az embert, a mi esetünkben a pedagógust kellene látni mindenekelőtt. Tudom, mennyire minimális az ellenzéki politikusok, ezen belül is a magyarok mozgástere, de az üres retorikán kívül azért csak akad egy-két jobb megoldás. Talán lehetne olyan alapot létrehozni, amelyből most némi pénzt juttatnának a mozgóbérüktől megfosztott pedagógusoknak. Talán... Nem folytatom, mert nem vagyok jogász. Nem kampányolni, egymásra mutogatni, bűnbakot keresni kellene. Ott kellene talán kezdeni, hogy az eddigi főszereplők nyíltan szembenézzenek önmagukkal és egymással: mi az, amit jól tettek, hol s mikor tévedtek, milyen lehetőségeket nem használtak fel. Jó ötietek és megoldások csak ilyen őszinte, nem pedig pártelfogult önvizsgálat után várhatók. Ha ilyen lépésekre végre sor kerülne, akkor az a magyar pedagógus, aki minden szakmai, anyagi és nemzetiségi nyavalya ellenére is a pályán maradt, egy pillanatra sem érzi majd, hogy magára hagyták, netán becsapták, mert politikai muníció és kellő jogvédelmi háttér nélkül az arcvonalra küldtek." Őszinte gondolatok, amelyek napjainkban sok pedagógus fejében kavarognak. Már csak ezért is cselekvésre késztető gondolatok. Megint egy j ó hír A minap azt olvastam az Új Szóban, hogy Rimaszombatban megint lesz börtön: a volt dohánygyárat 100 millió korona ráfordítással 250 rab befogadására alkalmas fegyintézetté alakítják át. Az épület ablakaira rácsok kerülnek, lesz konditerem, stb. Elvégre az ilyen dolgokban is el kell érnünk a nyugati színDER STANDARD Az osztrák védelmi minisztérium adatai szerint 1996 szeptembere és 1997 augusztusa között az osztrák hadsereg katonái, a vámszervek és a csendőrség 5479 személyt fogott el Ausztria keleti határszakaszán, az alsó-ausztriai Berg és a burgenlandi Gyanafalva (Jennersdorf) között. Az lap közli: a tárca adatai szerint nőtt a határsértők száma; az előző 12 hónapban 5041 illegális határátlépőt kaptak el. Az osztrák hadsereg 1990-ben kapcsolódott be a keleti határ őrzésébe, s azóta a 3 szerv 42 952 személyt tartóztatott fel. A védelmi minisztérium szóvivője szerint egyébként sikeres a zöldhatár ellenőrzése. Az, hogy több személy akadt fenn a határszervek rostáján, annak is köszönhető, hogy Németország rendkívül határozottan bírálta az osztrák határszerveket, s lényegében késleltette, hogy Ausztria teljes jogú taggá válhasson a schengeni megállapodás aláírói között. Eredetileg 10 hetesre tervezték a katonai jelenlétet. De az osztrák védelmi minisztériumi szóvivő közlése szerint erre még hosszabb ideig számítani lehet Ausztria keleti határán. Szerinte a határcsendőrség 2000 előtt nem tudja teljes mértékben átvenni a katonák feladatát. LIDOVÉ NOVINY „A korábban oly magabiztos cseh politikusok, akik oly optimisták voltak Csehország NATO-hoz történő csatlakozása ügyében, az utóbbi időben elbizonytalanodtak, és kezdenek aggódni; ez hivatalos nyilatkozataikból is jól kivehető" - írja a prágai napilap. Rámutat: Josef Zieleniec külügyminiszter amikor Prágát felszólították a NATO-hoz való csatlakozásra magabiztosan kijelentette, hogy Csehország ezzel a legfejlettebb országok csoportjába fog kerülni. A csehországi napilap szerint a miniszter sokkal óvatosabb. A lap idézi a prágai parlament külügyi bizottsága előtt elhangzott szavait: „Úgy érzem, olyan a hangulat, mintha már a zsebünkben volna (a tagság), pedig nincs még a zsebünkben. A Lidové noviny hangsúlyozza: megfigyelők szerint a cseh politikusok azt követően kezdtek el másképpen beszélni, hogy külföldről bíráló hangok, jelzések érkeztek Prága címére. „A cseh politikusoknak korábban érdekükben állt ezeket a negatív jelzéseket eltitkolni, de ma már más a helyzet. Egyre több cseh vezető kezdi tudatosítani, hogy a cseh hadsereg valóban nincs felkészülve a NATO-csatlakozásra. A védelmi minisztériumban uralkodó helyzetet Václav Klaus miniszterelnök is bírálta, s a közeljövőben személyi változások várhatók. Megjegyezte, hogy az amerikai oldalon is hiba történt, mert rosszul számolták át a koronát dollárra, s emiatt torzított adatokat kaptak a cseh hadsereg költségvetéséről. A problémáról Klaus tárgyalt az USA prágai nagykövetével is. A diplomata megígérte: mindent megtesz, hogy a reális adatokat haladéktalanul megismerjék Washingtonban" - írja a lap. vonalat. De ez még mind semmi. Az egészben az az igazán szép, hogy a börtön létesítésével 150 embernek biztosítanak munkát. Ha továbbjátszanék a gondolattal, akkor feltehetném a kérdést: a rabok számának megduplázásával 300 munkahelyet teremtenének? Melyik iskola, melyik intézmény dicsekedhetne ilyen ragyogó számokkal? Szalay János Tornaija