Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-11 / 209. szám, csütörtök

2 Sport/TÉvÉ ÉS rÁdió - szombaT ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 13. Állami mentőöv TUBA LAJOS „Engem félreértettek!" - panaszkodott Peter Stanék, látván a gazdasági szféra viselkedését a revitalizációs törvénnyel kap­csolatban. Az elképzelés kiötlője - aki időközben kormányfői tanácsadóból pénzügy-minisztériumi államtitkárrá avanzsált­akkor kezdte ingatni a fejét, amikor minden ötödik vállalat je­lezte: menthetetlennek érzi magát, ezért állami mentőövet kér. Itt nem arról van szó, hogy kívülállóként szemlélnénk, si­kerül-e újabb pénzeket kicsikarni az államtól. A cégek nagy ré­sze ugyanis azonnal úgy kezdett viselkedni, mintha már revitalizálnák. Értsd: azonnal leállította a fizetést minden el­képzelhető alapba. Ez például azzal járt, hogy a Szociális Biz­tosító kénytelen volt a tartalékaihoz nyúlni. A kormány számá­ra ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosításban a számított­nál is korábban alakult ki vészhelyzet, ezért valószínűleg a vá­lasztásokig mégiscsak kénytelen lesz megkezdeni az évek óta halogatott szerkezetátalakítást - vagyis népszerűtlen intézkedéseket kell foganatosítani. A DSZM-ben nagy befo­lyással rendelkező reformkommunista közgazdászlobby erre próbál most válaszolni a bérszabályozással. Egyikük, Michal Baránik elégedetten nyugtázta, hogy a pénzügyminisztérium­ban sok olyan hivatalnok maradt még a szocializmusból, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a központi irányítású szabá­lyozás terén. Azokat, akik most a „szlovák arcú kapitalizmust" tűzték zászlajukra, nehezen győzzük meg arról, hogy csak egy­féle kapitalizmus van. Legfeljebb arról vitatkozhatunk, hogy hazai körülményeinket figyelembe véve milyen fokozatosság­gal vezessük be meghatározó elemeit. A revitalizáció és bér­szabályozás helyett ezért inkább csődtörvényről, fizetési fe­gyelemről kellene hallanunk. Ez azonban idegenül hangzik azoknak a fülében, akik a „saját szlovák út" fedőnevű gazda­ságpolitika mögött állnak. Azokéban, akiknek értelmezésében a kapitalizmus a gazdaság családi tulajdonba vételét jelenti. Velük kell megküzdenünk, ha valaha is révbe szeretnénk jutni. JEGYZET Jönnek a külföldiek DUSZA ISTVÁN Talán a véletlen hozta úgy, hogy a vagyonjegyes privati­záció során olyan vállalatok részvényei is birtokomba ke­rültek, amelyeket az elmúlt egy évben külföldi befektetők szereztek meg. így kisrészvé­nyesként nemcsak a sajtóból, hanem közvetlenül is értesül­hettem a történtekről. Valami ilyesmi kezdődött el a nagyprivatizáció második szakaszában is, amelynek so­rán a kormánykoalíció vállalkozói klienscsapata oly­kor messze áron alul, kedvez­ményes kamattal, elnyújtott ütemű visszafizetéssel vásá­rolt meg vállalatokat a Nem­zeti Vagyonalaptól. Elképzel­hetetlen, hogy ezeknek a vál­lalkozóknak a többsége szak­értelemmel, egészséges vál­lalkozói szenvedéllyel irányí­taná a megszerzett cégeket. Mostanában két fokozatban is jól járnak. Először is tör­vény szabályozta rehabilitáci­óval a „hűségeseknél is hűsé­gesebb" vállalatokat az adófi­zetők pénzén a Mečiar­kormány megszabadítja a rá­juk rakódott adósságterhek­tól. Mondanom sem kell, hogy azoknak a tulajdono­soknak, akik valamilyen „is­meretlen" oknál fogva nem lesznek részesei a gazdasági kegyosztásnak, még mindig van egy lehetőségük. Ha ta­lálnak külföldi vásárlót - s miért ne találnának az éppen befagyasztott bérekért dolgo­zó munkaerő országában? -, akkor jó pénzen, mondhat­nám úgy is, hogy a piaci ár fö­lött eladhatják a bagóért vett gyárakat. Nem baj, hogy le­züllött a cég, nincs visszafi­zetve a bankhitel, a külföldi tőkének még így is megéri, hiszen csupán technológiát kell telepítenie. Épület, inf­rastruktúra van, a képzett, de legfőkképpen olcsó munka­érő pedig ott ácsorog a kapu előtt. Még válogathat is az új tulajdonos, mint ahogy min­den gond nélkül megtette ezt Gömörhorkán a Mölnlycke multinacionális konszern. S megteszi ezt a párkányi pa­pírgyárban egy másik svéd befektetői csoport is. A baj nem ebből következik, ha­nem abból, hogy a bagóért privatizált és most éppen el­adandó cégek tulajdonosai igencsak busás hasznot vág­nak zsebre. Egyrészt ezek az adásvételi tranzakciók a cé­geket terhelő adósságokat is magukba foglalják. Tehát aki elad, az megszabadul bankhi­teltől, vállalkozási gondoktól, piackereséstói, szakszerveze­tekkel való vitától. Az ő zse­bében csak a tiszta milliók maradnak s még csak az sem biztos, hogy koronában. Az már más kérdés, hajlandók-e finanszírozni a DSZM válasz­tási kampányát. De ez már a Mečiar-mozgalom kockázata. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezetó: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 82006 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O.BOX49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hirfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorjn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače. Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Tanár úr, tényleg nem fog elpirulni, ha elmesélem a legszebb nyári élményemet? (Balázs-Piri Balázs karikatúrája) Nem valamiféle Jano mondta valamilyen Jožónak két féldeci között Milyen mélyre még? Szlovákiában az elmúlt három évben nagyon visz­szataszító jelenségeket is tapasztalnunk kellett. Tisztességes embereket bocsátottak el azért, mert vállalni merték meggyőző­désüket, vagy mert nem voltak hajlandók beállni a kormánypártokat támoga­tók soraiba. CSÁKY PÁL Rendőrtiszteknek kellett meg­válniuk hivatásuktól azért, mert becsülettel akarták végezni munkájukat. A magát közszol­gálatinak nevező televízió tit­kosszolgálati eszközökkel készí­tett anyagot mutatott be azért, hogy rontsa az államfő hitelét. A kormányhoz közel álló újságok rendszeresen szítják a gyűlöle­Akárhonnan nézzük is, primitivizmus ez a javából... tet a másként gondolkodók, a más anyanyelvűek ellen, s ezért bőséges állami támogatást és ki­tüntetéseket kapnak. A kor­mánykoalíció legnagyobb párt­jának nagygyűlésein a mozga­lom vezetői versengenek abban, hogyan onthatják legbőségeseb­ben szitokárjukat a köztársasági elnökre, az ellenzékre, a magya­rokra, a csehekre, s újabban a „Szlovákiát meg nem értő Nyu­gatra". Akárhonnan nézzük is, primiti­vizmus ez a javából, amely az el­következendő választási kam­LEVÉL Még jó, hogy , megtudtuk Egészen mostanáig, amikor a kitelepítéssel sújtott szlovákiai magyar községek már hivatalo­san is meg mernek emlékezni az 50 évvel ezelőtti szomorú eseményekről, azt gondolhatta az ember, hogy mindez már a múlté. Meghívják a kitelepítet­teket, megvendégelik őket. A még érzékeny sebek nincsenek felszaggatva, az érintettek in­pányban csak növekedni fog. Teljesen nyilvánvaló, hogy a DSZM is nagy mértékben az ide­gengyűlöletre fogja építeni kampányát. S most itt van a legújabb affér: a miniszterelnök bejelentette tá­mogatóinak, hogy magyar kollé­gájának javaslatot tett a szlová­kiai magyarság bizonyos rétege­inek az eltávolítására. A csarnok pedig ujjongott a bejelentés után. Félreértés ne essék, nem valamiféle Jano mondta ezt va­lamilyen Jožónak a sarki kis­kocsmában a tizenötödik és a ti­zenhatodik féldeci között csu­páncsak azért, hogy ne álljon a szó, hanem egy miniszterelnök a kollégájának hivatalos tárgya­láson. Az egész üggyel kapcso­latban még csak azt sem mond­hatjuk - ismerve a szlovák mi­niszterelnököt, akinek ha elbo­rítja agyát a gőz, összehord min­denfélét -, hogy csak véletlen el­szólás volt. A győri találkozó és a sportcsar­nokbeli megnyilvánulás között eltelt néhány nap, s ezalatt'ki­aludhatta volna magát az, aki ki akarta magát aludni. Teljesen programszerű megnyilvánulás­ról van szó. Néha a szlovákiai magyarok szájából is elhangzik, hogy mi itt, „lent" jól megva­gyunk a szlovákokkal, csak a po­litikusok szítják a feszültséget ott, „fent". Ez a féligazság tipi­kus esete. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy néha a szlová­kiai magyar politikusok is meg­nyilvánulhatnak helytelenül. Ám nincs hatalmi eszköz a ke­zükben: összehasonlíthatada­nul veszélyesebb az, amikor a kormány hivatalos képviselői tesznek ilyen kijelentéseket. Az, kább örülnek az újratalálko­zásnak, a fiatalabbak keresik a kapcsolatok új formáját. A ben­sőséges ünnepségek az intole­rancia legkisebb jele nélkül zaj­lanak. Megbotránkozva vettem tudo­másul, hogy a szlovák kor­mányfő fellu'nálta magyaror­szági partnerének a lakosság­cserét, még ha önkéntes ala­pon is történne. Mert ugye, ön­kéntes volt 50 éve is. A ma­gyarországi szlovákság szaba­don választhatott, hogy jön vagy marad. Szlovákiában ­amilyen „demokratikus" álla­amit a jelenlegi kormány meg­enged magának, kritikán aluli primitivizmus. Mennyire nem őszinték azok a krokodilkönnyek, amelyeket amiatt hullatnak, hogy Európa, úgymond, más mércét alkalmaz Szlovákiával szemben! Igen, Eu­rópa demokratikus országaiban is vannak szélsőségesek, de nem Mennyire nem őszin­ték azok a krokodilkönnyek... a kormányban. A szélsőségesség olyan megnyilvánulásai után, amilyeneknek tanúi lehetünk a szlovák miniszterelnök részéről, a demokratikus világban tízez­rek tüntetnek az utcákon, s a mi­niszterelnök a felvonulók élén, nem pedig a szélsőségesek élén halad. Egyetértek azzal, hogy nem kell hisztérikusan reagálnunk, nem szabad elősegítenünk, hogy Mečiar ilyen primitív módszer­rel újabb támogatókat szerez­zen. Ám biztos vagyok benne, hogy hallgatnunk sem szabad. A nemzetközi fórumokat tájékoz­tatnunk kell az esetről és véle­ményünkről. Szlovákiában az ilyen megnyilvánulásokra egyetlen lehetséges válasz ad­ható: az ügyészséghez kell for­dulni. Mert meggyőződésem, hogy azzal szemben, aki nyilvá­nosan gyűlöletet szít más nem­zet vagy faj ellen, csak így lehet fellépni. A szerző az MKDM parlamenti képviselője. potok uralkodnak itt - ezt az 50 százalékos önkéntességet könnyen ki tudná játszani a po­zsonyi kormányfő. Jó, hogy a másik részről nem talált erre partnert. Jellemző, hogy Horn Gyula miniszterelnök ebből nem kovácsolt politikai tőkét, hiába, a két politikus és a két szomszédos ország hivatalos politikája nem egy súlycsoport­ba tartozik. A lényegi különb­ség, hogy Magyarországon pol­gári társadalom épül, Szlováki­ában pedig - nem tudjuk, mi­lyen. A bizonytalan helyzet ékes példája a bérszabályozás­SME Az alkotmánybíróság nyelvtör­vénnyel kapcsolatos határoza­ta az ellenzéki DBP és DU kép­viselői számára azt jelenti, hogy először érték őket tetten alkotmányellenes törvény megszavazásában. Ez annál in­kább kellemetlen, mert a jog­szabály alkotmánysértő voltá­ra már a parlamenti vita során többen figyelmeztettek. Vi­szont a kormánypárti képvise­lők - akik nagy gyakorlatra tet­tek szert az alkotmánysértés­ben - akár győzelemként is ün­nepelhetik, hogy a testület csak egyeden rendelkezést mi­nősített alkotmánysértőnek ­írja a lap, és hozzáfűzi, hogy a végső mérleget az alkotmány­bírósági indoklás ismertetése után lehet megvonni, ugyanis a beadvány készítői arra is épí­tettek, hogy ha a testület nem találja alkotmánysértőnek az egyes paragrafusokat, az in­doklásban egyértelműen ki­mondja, hogy ennek ellenére korlátozzák a kisebbségek nyelvhasználatát. „Á határozat nem azt jelenti, hogy minden rendben van a nyelwédelmi törvénnyel, mert a nem alkotmánysértő jogsza­bály is lehet rossz, azt pedig végképp nem lehet állítani, hogy a testület döntéséből egyenesen az következik, hogy nincs szükség a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló tör­vény megalkotására, amelynek elfogadását mellesleg több kormánykoalíciós képviselő is megígérte" - írja a lap kom­mentátora. PRAVDA A lap szintén a kisebbségi nyelv­törvény hiányára hívja fel a fi­gyelmet, és felrója a kormány­nak, hogy ígéretei ellenére ve­hemensen igyekszik megakadá­lyozni a jogszabály megalkotá­sát. A szerző szerint annak idején a nyelvtörvény megszavazása is bizonyíték volt arra, hogy a kormányzó hatalom körülte­kintés nélkül, sietve fogad el jogszabályokat, anélkül, hogy tagjai megpróbálnák levetkőz­ni előítéleteiket, és meghallgat­nák politikai ellenfeleik véle­ményét. MLADÁ FRONTA. DNES A NATO szakértői azt javasol­ják Prágának, hogy mondjon le új vadászgépek tervezett vá­sárlásáról, mert Csehország­nak a szervezethez történő csatlakozása esetén az ország légterét amúgy is a NATO légi­ereje fogja védeni. A legolva­sottabb csehországi napilap szerint ez a javaslat múlt héten hangzott el, amikor a két fél szakértői Prágában tárgyaltak, és igen meglepte a cseheket. Brüsszel szerint a cseh légtér a földközi-tengeri repülőgép­hordozó hajókról, vagy a NÁ­TO németországi támaszpont­járóljói biztosítható. A vitában az is kiderült: a NATO nem szá­mol azzal, hogy a jövőben Csehország korszerű vadászgé­pekkel rendelkezne. ról szóló törvény ránk erősza­kolása. A jogszabály reálbér­csökkenést idéz elő. Található Európában még egy kormány, amely azon fáradozik, hogy csökkenjen a polgárok életszín­vonala? Minden demokratikus kormány alapvető célja, hogy a lakosság jobban éljen, és az életszínvonal fokozatosan emelkedjen. Nálunk ez is más­képp van, s éppen ezért ijesztő az új lakosságcsere ödete, melyről még jó, hogy idejében tudomást szereztünk. Kosztolányi Tibor Nemeskajal polgármestere

Next

/
Thumbnails
Contents