Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-09 / 207. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 9. Összefüggések V. KRASZNICA MELITTA Az utóbbi évtizedek legnehezebb aratását tudhatják maguk mögött a gazdálkodók, de úgy tűnik, azzal, hogy a magtárba került a gabona, még korántsem lélegezhettek fel. Az ugyanis, hogy miként, milyen körülmények között folyik a betakarítás, „csupán" az égieken és a termelők felkészültségén múlik. Az értékesítés azonban a gazdasági helyzet függvénye. Ugyanis hiába takarították be a kilencvenes évek második legnagyobb termését, nincs fizetőképes kereslet gabonájukra. Peter Baco földművelési miniszter közölte: ha a gazdálkodók továbbítanák az Állami Piacszabályozási Alappal kötött szerződésükben foglalt mennyiséget - 250 ezer tonnából eddig ugyanis mindössze 70 ezer tonnát adtak le az alapnak -, rögtön pénzhez jutnának. Arra az ellenvetésre, hogy az alap keveset fizet a búzáért, és valószínűleg ezért nem kapta meg eddig a szerződött mennyiséget, azt válaszolta, hogy „az ár olyan, amilyenben tavaly megegyeztek a felek". Szerinte a termelők szabad elhatározásától függ, hogy az alappal kötnek-e szerződést, vagy a szabadpiacon értékesítik gabonájukat. A miniszter állításával nehéz egyetérteni, hiszen sok termelő éppen hogy nem szabad akaratából köt számára előnytelen szerződést, hanem azért, hogy tavasszal az előleg révén némi pénzhez jusson. De tekintsünk most el az alaptól, hiszen a megtermett gabonamennyiség 7-8 százalékát vásárolja fel csupán, a többi a piacon kerül értékesítésre. És éppen ott van a nagyobb gond. Á malmoknak, a felvásárlóüzemeknek nincs elegendő pénzük, és a néhány éve bevezetett váltórendszer is csikorogva működik. A Szlovák Nemzeti Banknak még legalább félmilliárd koronát kellene felszabadítania erre a célra. Vladimír Masár, a jegybank elnöke kifejtette: noha a pénzintézet a külkereskedelem mellett kiemelt területként jelölte meg a mezőgazdaságot is, fő feladatuk mégis a korona stabilitásának megőrzése, nem pedig egy bizonyos ágazat támogatása. Az viszont, hogy valójában miért kénytelen a jegybank óriási erőfeszítéseket tenni a korona értékének megtartására, főleg a kormány koncepciótlan gazdaságpolitikájára, megalomániás építkezéseire, pazarló költségvetésére vezethető vissza. Mint az, hogy a kereskedelmi bankok 20 százalék feletti kamattal nyújtanak hiteleket. A Mečiar-kormány gyakran hangoztatja, hogy agrárbarát, és hogy mennyit tett a mezőgazdaság fellendítéséért. Ezek a populista szólamok a választások előtt csak erősödni fognak. Mielőtt az agrárszférán belül bárkit is megszédítenének, mindenki gondoljon a szélesebb összefüggésekre, a magas bankhitelekre és a magtárban levő gabonára. JEGYZET Beneš babérjai POLÁK LÁSZLÓ Újabban Beneš babéijaira vágyik a miniszterelnök, és mi, magyarok és nem magyarok, újságírók és újságolvasók megint lépre mentünk. Mi történt? Csak annyi, hogy Mečiar mondott egy marhaságot a hírhedt sportcsarnokban. Kár is ismételni, csak a rend kedvéért: azt mondta, hogy „a magyarok áttelepülhetnek Magyarországra, mert megegyezett a Hornnal". Oké, neki szabad ilyesmiket mondania, mert neki erre mártaián cédulája is van, legalábbis egy fél. A sportcsarnokbeli tömegnek is szabad tombolnia az ilyen félcédulás bejelentésen, hiszen azért van ott. Szó ami szó, szakemberek, orvosok igazolták, hogy Mečiar azt mond, amit akar. Teszi is. Mi meg mindig lépre megyünk. Egy ilyen pszichiátriailag diagnosztizálható bejelentés bennünket arra ingerel, hogy reagáljunk. Sajtóban, az elektronikusban és az írottban, az Interneten, tacepaón, kocsmában, piacon. Pedig igazán megemberelhetnénk már magunkat, és nem kellene felkapnunk a vizet minden sportcsarnokbeli marhaságon. De mi, ha éppenséggel tollforgatók vagyunk, kommentárt írunk, ha éppenséggel politikusok vagyunk, nyilatkozunk. És szidjuk a mininszterelnököt a kocsmaasztalnál, ha éppenséggel ott ülünk. Pedig higgyék el, semmi, de semmi értelme. Ez így megy minden hónap első csütörtökje után vagy egy hétig. Mint most is, amikor Mečiar nyilván Beneš babérjaira pályázva - bejelentette a lakosságcserét. Mintha nem tudná, hogy Beneš dekrétumait annak idején ugyan Prágában írta, de Keleten és Nyugaton hagyták jóvá. Persze lehet, hogy nem tudja. Mintha nem tudnánk, hogy Mečiarral Keleten még úgy-ahogy, de Nyu gáton már egyáltalán nem állnak szóba. Ám mi mégis belemegyünk a játékba. Nem kellene reagálnunk az ilyen bejelentésekre... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P- O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332. fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,81381 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Lakosságcsere. - Szlovákiai magyar vagyok. Kérem, vigyen át Magyarországra. Visszafelé is lesz utasa: egy ottani szlovák. (Gossányi Péter rajza) Szlovákiában a lakosságcserének nevezett terror évfordulóját ünnepelték Barátunk, A. M. Húslca Valamelyik nyár végi ünnepnapon véletlenül belepillantottam az Eltitkolt szemtanúk című politikai kabaréjáról elhíresült tévécsatorna híradójába. S mit láttak szemeim? GRENDEL LAJOS Valahol Szlovákiában a lakosságcserének nevezett terror fél évszázados évfordulóját ünnepelték, méghozzá hivatalos aszszisztenciával. Igaz, emberségesnek látszó igelitbe csomagolva - mint a magyarországi szlovákok hazatérését. Az ismert magyarfaló politikusok közül csupán a szlovák nemzeti romantika huszadik század végi kövületét, Augustín Marián Húskát láttam megvillanni a képernyőn. Ó azonban - otthagyva pásztortüzet meg mindent - beszédet is mondott. A tőle megszokott színvonalon. Vagyis hozta a formáját az öregúr, mint kedvenc focicsapatom, a Kispest-Honvéd az utóbbi hetekben. Magyarokról - legalábbis abban a rövid bejátszásban, amelybe a tüzet csiholó bácsi néhány mondatát is belevették nem esett szó. Pedig az ismert, ötven éve történt eseményeknek a szlovákiai magyarok voltak a főszereplói. Ami akkoriban történt, azt most etnikai tisztogatásnak nevezik, de erről nem beszélt a jeles politikus. Egy szava sem voit arról, hogy a magyarországi szlovákok önként jöttek, ... most etnikai tisztogatásnak nevezik, de erről nem beszélt... viszont a kiebrudalt magyarok nem önként távoztak. Arról sem beszélt a DSZM oszlopos tagja, hogy Sztálin és a hősi Szovjetunió több főkorifeusa erőltette a magyarok kitelepítését , a nyugati nagyhatalmak pedig ellenezték. S az sem jutott az eszébe, hogy miközben magyarországi szlovák családok telepedtek le Dél-Szlovákiában, az országból tömegesen hurcoltak el a szovjetek szlovákokat(l) is szibériai kényszermunkára. Az öregúr emlékezetkiesése finoman szólva tapintatlanság. Persze egy tűzmestertől mi mást is várhatna az ember, mint parázsfúvást. A kormánypártoknak szemlátomást nem érdekük, hogy a múlt tragédiáit békévé oldja az emlékezés. Választóik nem ezt váiják tőlük. És akkor még csodálkoznak is! Hogy az EU és a NATO minden idelátogató küldötte felböfögi, amit itt megetetnek velük. És panaszkodnak meg siránkoznak, hogy az egész világ összeesküdött ellenük. Pedig hát ők - legalábbis itteni értelemben véve - demokraták. S még mielőtt elfelejteném: Szőkéék családi lapjának csak azt üzenem, hogy nekem bizony nem tetszik, ha Nemecsek nadrágjából Geréb lába lóg ki. A szerző író, a szlovákiai PENklub elnöke. Aranyhomok Vízimentőlc versenye Pozsony. A Szlovák Vöröskereszt vízimentő-szolgálatának nyolcvan tagja bizonyíthatta a hét végén rátermettségét és bátorságát a pozsonyi Aranyhomok strandon megrendezett negyedik országos bajnokságon. A versenyben részt vett a szervezet egyik helikopterének a legénysége is. (TA SR) OLVASÓI LEVELEK Gottwald szelleme Valaki kiengedte a szellemet a palackból! Azt a szellemet, amelyet annak idején Beneš, majd Gottwald idézett elő, és amelynek 70 ezer kitelepített és 50 ezer deportált magyar esett áldozatául. A szlovák kormányfőtől csak ez várható el, vagy csupán ügyes, választások előtti húzással van dolgunk? Sajnos, a szlovák kormányfő győri ajánlata után a magyar miniszterelnök Fuldokló helikopteres mentése. (TA SR-felvétel) nem állt fel azonnal az asztaltól, és nem állt az újságírók elé, közhírré téve: ő az alapszerződés ügyét akarta továbbvinni, viszont szlovák tárgyalópartnere lakosságcserét ajánlott fel neki. A hibát Horn Gyula követte el azzal, hogy Győrben elhallgatta az etnikai tisztogatásra tett javaslatot. Vigyázni kell, mert még meg lehet akadályozni Magyarország NATO- és EU-csatlakozását! Fejtörést okoz nekem, hogy hol késik a Szlovák Demokratikus Koalíció erőteljes tiltakozása az üggyel kapcsolatban. Agárdy Gábor Szene Felújított templom Deménd községet 1276-ban alapították; első katolikus temploma 1387-ben készültel. 1750ben átépítették. Később leégett, de a hívők újjáépítették. Negyven éve a mostani plébános, Csudai Sándor lelkiatya irányításával kifestették. Idén újra sort kerítettek a tatarozásra. Először befestették a tornyot, majd villámhárítót szereltek fel, utána pedig kicserélték az elektromos vezetékeket. Júliusban négy hét alatt Ján Chovan közisPRACA „Hogyan akarja biztosítani a szlovák kormány a magyar kisebbség lojalitását, ha hülye kijelentésekkel maga váltja ki a fenyegetettség érzetét a magyarokban?" - teszi fel a kérdést a lap Vladimír Mečiar lakosságcserére vonatkozó javaslatával kapcsolatban. Rámutat arra, hogy ezért még nagyon sokáig szégyenkezni fog Szlovákia, s hogy a külföld ilyen és hasonló kijelentések miatt már-már csecsen vagy albán típusú „civilizációként" tekint az országra. „Ebben a helyzetben fontos, hogy az ellenzék legyőzze a magyar kérdéssel kapcsolatos félelmét, hogy minden jóindulatú ember kinyilvánítsa, nem akarjuk kiűzni magyar barátainkat, hanem megértésben kívánunk velük élni. Hogy Szlovákiát ne holmi otromba bugrisokkal azonosítsák. Ki kell mondanunk, szégyeljük magunkat, hogy ilyen a kormányunk" - írja. PRAVDA „Korántsem eredeti, mégis váratlan javaslatot tett Vladimír Mečiar Horn Gyulának, különösen ha figyelembevesszük, hogy korábban maga Mečiar nevezte magát a szlovák-magyar kiegyezés műépítészének" - írja a Végleges megoldás című írásában Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete. Szerinte Mečiar végleges megoldást talált a szlovák-magyar alapszerződés teljesítésére: az önkéntes lakosságcserét, azoknak a lakosoknak a cseréjét, akik állítólag nem akarnak ott élni, ahol élnek. „Igazabb képet már nem is alkothatott volna magáról és Szlovákiáról, maga Joszif Visszarionovics is örülne, ha tudná, hogy a Magas-Tátra alatt még mindig milyen vonzóak tanai, amelyek leporolására a huszadik század végén senki más nem vállalkozna a világon Boszniát kivéve. Tehát kicserélni őket, ki velük a Duna mögé, vagy ami még jobb, a Dunába. Sok szlovák hazafi fülének kellemes zene ez, a magyar kérdés végleges megoldása." SME „Horn Gyula kényelmetlen helyzetbe került. Mivel Vladimír Mečiar nyilvánosan eldicsekedett hívei előtt, hogy milyen ajánlatott tett neki, Hornnak meg kellett erősítenie, hogy Mečiar valóban felajánlotta a lakosságcserét, s arra is magyará zatot kellett adnia, miért nem tájékoztatta erről a hazai és a külföldi nyilvánosságot. Szlovákia azonban egyenesen katasztrofális helyzetbe került" - írja a lap. Megállapítja, hogy Mečiar részéről nem elszólásról, hanem álcázott rasszizmusról van szó. „Világossá tette: az az óhaja, hogy a szlovákiai magyarok kollektíván nyilvánítsák ki, távozni akarnak ebből az országból, ilyen vágyai azonban nem lehetnek egy igazi államférfinak. Mečiar kijelentése mentális és civilizációs elmaradottságról tanúskodik". - olvasható a lapban. mert templomfestő elvégezte a belső festést. A plébánia fizette a költségeket, a lakosságnak nem kellett adakoznia. Augusztus 23-án szlovák és magyar istentiszteletre került sor. Mindkét szentmisén megjelentek a község szlovák és magyar ajkú lakosai. Szlovák nyelven Szakái László zselizi esperes, magyar nyelven Herdics György nádszegi plébános celebrálta a szentmisét. Ezt követően Csudai Sándor megköszönte a megjelent 12 lelkiatya részvételét a templom felszentelésén. Belányi János Deménd