Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-08 / 206. szám, hétfő

8 VéLemény és háTtéR ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 6. Márai Sándor Hazája - Kassa '97. Amatőr versenyzők jelentkezését várják a rendezők Fiatal előadók kerestetnek SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az eladott menyasszony (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Sweet Charity (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Anakonda (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA ­KERTMOZI: Rómeó és Júlia (am.) 21 OBZOR: George, a dzsungel királya (am.) 16, 18 Féktelenül 2 (am.) 20.30 MLADOSŤ: Lövések a Broadwayn (am.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; Az ellenfél arca (am.) 16.30, 20.30 Gyilkosság a Fehér Házban (am.) 20.30 A kert (szlov.-cseh) 18.30 Osztály, vigyázz! (am.) 19 Hogyan to­vább, Baltazár (fr.-svéd) 18 Mackenna aranya (am.) 20 KASSA ÚSMEV: Féktelenül 2 (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Köny­nyek az esőben (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Emberrablás (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Anakonda (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 15.45,18,20.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM -PANORÁMA: A fegyencjárat (am.) 18,20 ROZS­NYÓ-PANORÁMA: Rómeó és Júlia (am.) 19 A világhírű karmestert álmában érte a halál Elhunyt Solti György London. 84 éves korában meg­halt Solti György magyar szárma­zású karmester. A dél-franciaor­szági Antibes-ben, ahol családjá­val nyaralt, kedden megbetege­dett, és pénteken, valamivel éjfél előtt, álmában érte a halál. A vi­lág Sir Georg Soltiként ismerte. Pályáját csodagyerekként kezdte, s már 12 évesen zongorakoncer­teket adott. Tanárai között volt Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Wemer Leó és Bartók Béla is. 1939-ben pályakezdő karmester­ként emigrált Svájcba, ahol újra zongoraművészként és tanárként Budapest Szeptember 7-én késő este halt meg Zurzs Éva filmren­dező. Néhány nappal 72. szüle­tésnapja előtt érte a halál. Zsurzs Éva pályafutásának meghatározó szakasza az MTV-hez fűződik, ahová az alapítók között került a Rádióból. Szerkesztője volt a Hír­adó elődjének, az Esti Újság című magazinnak. Ó rendezte az MTV A kocsim ott van a presszó közelében. A fiatal magándetektív az utcavégi piacnál hirtelen lefékez, s előre mutat. -Látod? A presszó ajtaján kilépő férfira mutatott. Ugyanaz az ember, aki a Fortunánál várakozott Riára. A szemközt levő kocsijá­hoz megy. - Ugorj ki! - mondja szinte pa­rancsolón a fiatal detektív. ­Megyek utána! Lehet, hogy ha­zamegy, s meglesz a lakáscíme is!... Peti becsapja az autó ajtaját. A férfi a városközpont felé tart a kocsijával. A Fiú Stir Viktor au­tójával utána siklik. Néhány pil­lanat múlva mind a két kocsi el­tűnik Peti szeme elől.A Mária presszóban a bárpult mögött ál­ló Ria előbb elképed, amikor megpillantja a váratlanul betop­panó jól megtermett, bajszos férfit, de azon nyomban felcsil­lan a szeme. Nem Iát ellenséget bennem... - állapítja meg Peti. Magában igazat ad a Fiúnak: ez a nő nem tudhat mindenről! - Maga mindig ilyen pontosan jár a randevúra? - kérdezi Ria megkönnyebbülten. - Mivel szolgálhatok most, kedves uram? Kávét kíván, vagy valami mást? - Most jó lesz a kávé is... - ka­kereste kenyerét. A háború után nagy érdemeket szerzett a német operajátszás felélesztésében. Ezt követően a Chicagói Szimfonikus Zenakart dirigálta, amelynek 22 éven át volt a zenei igazgatója,de vezette a londoni filharmoniku­sokat és a londoni Covent Garden királyi operát is. Ennek elismeré­seként jutalmazta II.Erzsébet ne­mesi ranggal. 250 hangfélvetelen dirigált, s ezek közül 29 kapta meg a Grammy-díjat. Személyé­ben a világ legnagyobb kortárs karmestere távozott el a földi vi lágból. (MTI) első nemzetközi elismerésben ré­szesült Nő a barakkban című al­kotását. Számos munkája - mint például a Déry Tibor regényéből forgatott Felelet, a Barbárok, az Othelló Gyulaházán - még ma is vissza-visszatér a képernyőre. A Fekete város és az Ábigél című filmjeit több nemzedék nézte iz­galommal. (MTI) csint Peti Ria szemébe. - A ran­devúra mindig pohtosan járok, de ma sürgős megbízatást kap­tam, s már reggel szólni akar­tam magának, hogy négy óra helyett csak később érnék rá. - Az a kopott, piros Škoda nem a magáé? - int kifelé Ria. - Az enyém. - Reggel óta ott áll! Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 71.rész - Éppen magához jöttem, hogy szóljak, hát nem bedöglött?! Néhányszor benéztem a kirakat üvegen, de magát nem láttam a pult mögött. -Valamit sürgősen el kellett in­téznem. - Nekem is - mosolyog Ria sze­mébe Peti. - Csak három óra után fútottam ki a szerkesztő­ségből. Itt voltam már az utcá­jukban, amikor láttam, kiszáll egy szintén régi Skodából... - Á Fortuna előtt vártam magá­ra, vagy húsz percig, kedves uram! Egy jó ismerősöm hozott vissza. Véletlenül éppen a For­tuna előtt haladt a kocsijával, amikor megpillantott, hogy a A Márai Sándor Alapítvány és a Csemadok Kassa Vá­rosi Választmánya Márai Sándor hazája címen a mi­nap hirdette meg a fiatal előadóművészek országos versenyét. SZASZÁK GYÖRGY Az alábbiakban a Thália Szín­ház két fiatal művészével, az említett rendezvény ötletgaz­dáival: Dudás Péterrel és Czajlik Józseffel beszélge­tünk. Mikor érintett meg tite­ket Márai Sándor poézise, il­letve milyen kötődés fűz az életművéhez? Dudás Péter: A halotti beszéd cí­mű versét ismertem még csak, amikor vendégszerepelni hívtak Komáromba, a Bástya Színház­ba, ahol a Kassai polgárok című drámájában az egyik céhmester szerepét osztották rám. Megis­merve a drámát jóleső érzés töl­tött el, hogy én is ennek a város­nak vagyok a polgára, amelyben Márai született. Büszke voltam továbbá azokra a hősökre és jel­lemekre, akikről ez a 12. századi történet szól. Rokonszenvesnek találtam azt a mélységes huma­nizmust, életbölcsességet és lokálpatriocizmust, amely ezt a színművet áthatotta. Azóta tu­datosan keresem és foglalko­zom Márai műveivel. Czajlik József: Én első ízben a nevéhez fűződő tiltások, legen­dák és kuriózumok miatt lapoz­tam fel a köteteit, tehát nem iga­zából a munkássága iránti von­zalomból, hiszen ezekről az is­kolai tankönyvek mélyen hall­gattak. Személyes szerencsének tartom, hogy egyáltalán hallot­tam a nevét a legálissá válása előtt, amit volt tanáromnak, Kováts Miklósnak köszönhetek. A kötődéshez szükséges első csomókat ő fűzte szorosra, amit a Füves könyvvel történt talál­kozásom sorsdöntővé tett. Ettől az időszaktól számítom Márai írásainak tudatos keresését, fel­kutatását, ugyanis nem kétséges számomra, hogy műveltsége, értékítélete, jellem- és szellem­beli nagysága, valamint tehetsé­ge a XX. század legmeghatáro­zóbb gondolkodói közé emeli. Mindezen a hatáson túl mi város felé tartok... - S az a magas, karcsú, világos barna hajú férfi, magával be­ment a presszóba - jegyzi meg Peti, hogy Sober és Falmer után tisztázhassa a harmadik sze­mély kilétét. - Ezt is látta? - A piaci árusok bódéi előtt vol­tam. S ott is maradtam. Ha az­zal a jó ismerősével van, nem zavarhatom magát. Már az ötö­dik cigimet szívhattam, amikor újra megpillantottam azt a fér­fit. Ha nem tévedhetek, a maga jó ismerősét néhányszor már láttam a presszó ajtajában, ami­kor errefelé volt dolgom. Egy­szer még a kirakatüveget is né­zegette, hogy eléggé tiszta-e ­mondja találomra Peti, s még hozzáteszi: - Akkor azt gondol­tam, hogy ő a tulajdonos. Ria elgondolkodva tekint a baj­szos újságíróra, aki hétfőn még a főnöke neve után is érdeklő­dött. Ha bejön holnap vagy hol­napután, s itt találja, tudni fog­ja, hogy az a jó ismerőse, aki most megkocsikáztatta, a presz­szó tulajdonosa. - Valóban ő a mi gazdánk - vall­ja be Ria, arra is gondolva, hogy ezzel nem tesz semmi rosszat. - S Remedi úr is csak olyan ócs­ka tragacson jár? - A magáé még ócskább. - De nekem nincs annyi pén­késztetett titeket arra, hogy Márai nevével fémjelezve megszervezzétek a szlovákiai magyar fiatal előadóművé­szek országos találkozóját? Czajlik József: Hozzájárult eh­hez az a tény is, hogy az amatőr rendezvényeket tekintve Kassa egy picit elhanyagolt helyzetben van. Míg például Komárom és Rimaszombat nagy érdeklődés­sel kísért, és sok szereplót felvo­nultató rangos fesztiválnak ad otthont, addig Kassán a Kazin­czy Napok, illetve a Fábry Na­pok kisebb érdeklődéssel kísért szakmai fórumok, ami persze semmit sem csorbít ezeknek a rendezvényeknek a fontossá­gán, csupán fiatal tehetségeink szemszögéből nézve kevésbé ré­szeseik versenyeink vérkerin­gésének. Úgy gondoltuk, ha egy ilyen rendezvényt útnak indí­tunk, változtathatunk némiképp ahelyzeten, növelve ezzel azok számát, akik megélhetik Márai és Kassájának varázsát. Verse­nyünkön a részvétel feltételei: egy Márai Sándor által írt vers, vagy próza, továbbá egy szaba­don választott vers, vagy próza előadása. A szabadon választott zem, hogy egy ilyen pazar nagy presszót rendezzek be, s magát szerződtessem a pult mögé. Le­het, hogy nálam néhány évvel fiatalabb is. - Maga hány éves? - Harminchat. - Csak két évvel fiatalabb magá­nál. - A szerencse csillaga alatt szü­letett, ha ilyen fiatalon sok ki­adássaljáró vállalkozásba kezd­hetett. Feltétlenül írni fogok ró­la. Most már megmondhatná, hogy mikor beszélhetnék vele? Megkönnyebbülne Ria, ha meg­mondhatná az igazat, hogy a fő­nöke most délután az erdőháti víkendházában szerette volna vendégül látni a szerkesztő urat. Ezt nem árulhatja el, inkább taktikázó választ ad. - Bejön ő mindennap, egyszer délelőtt, máskor délután. - Holnaptól elkezdem a búcsú­járást, naponta benézek ide dél­előtt, s délután is. Még csak az kellene, hogy itt ta­lálja őt! - gondolja Ria. Hogy komolyan tárgyalhasson a szer­kesztő úrral, kimegy előre a ko­csijával, s nekik pedig azt fogja mondani, ha már Riát is szere­peltetni akarja a riportban, né­hány órácskát a tó partján levő víkendházában tölthetnek. Az lenne a legjjobb, hogy ezekben a napokban a szerkesztő úr el­művel némileg oldani kívánjuk azt a megkötöttséget, amit Márai Sándor művei jelentenek, másrészt hogy lehetőséget adunk mindkét műfajban a sze­replésre. A versenyzőnek tehát verset és prózát is kell monda­nia. A jelentkező alsó korhatár 15 év. Á felső korhatárt nem ha­tároztuk meg, jöhet mindenki, aki fiatalnak érzi magát. Dudás Péter: Szeretném megje­gyezni, hogy szlovákiai magyar viszonylatban az előadóművé­szet még nincs olyan szinten, amilyenen lehetne. Tehetséges fiataljaink vannak, de profi szin­ten, nagy odafigyeléssel előké­szített fórum eddig nem volt. El­sősorban az a cél vezérel ben­nünket, hogy ezt megteremtsük. Már a verseny meghirdetése is eltér a hagyományostól, hiszen nem az iskolai fordulók a kiin­dulópontjaink. Bízunk abban, hogy az érdeklődők önszántuk­ból küldik el majd jelentkezésü­ket, ugyanakkor reméljük, hogy a pedagógusok, a szülők és az amatőr társulatok vezetői segí­teni fogják azokat, akik részt akarnak venni rendezvényein­ken. Az elődöntőket is kétnapos­kerülje még az utcájukat is! Mert nem tetszik neki a Diák úr terve. Sober is ott van a víkend­házban! S ő lesz majd a rossz, a gonosz, aki csak azért csalogat­ta a „bajkeverőt", hogy az erdő­ben megleckéztessék! El kell vennie a kedvét attól, hogy hol­naptól elkezdje a búcsújárást! - Most jut eszembe, hogy egy hétig be sem jön ide, a szüleihez megy látogatóba. - Nekem így is jó! Úgyis az volt az eredeti tervem, hogy a presz­szót a maga szemével mutassam be. Most megbeszélhetjük az újabb randevút! - Gondolkodtam a hétfői ajánla­tán, különösen ma délután, amikor magára vártam. Nem tetszik nekem az a betétügy. Azt állította, hogy a becenevemre állították ki a betétkönyvet. A fővárosban rengeteg Ria, Mária él. Miért éppen nekem tett aján­latot? - Mert Sober maga után jött! Jéghideggé válik Ria arca. - Sober? - szólal meg szinte da­dogva. - Az meg kicsoda? - Aki hétfő délután itt ült a pult­nál. Iderohant azután, amikor akedvesemtől, aki szintén sasfalui, mint Sober, nem sike­rült kiszednie, hogy ki az a baj­szos alak, aki péntek délelőtt a takarékpénztárban a közelében állt. Már hétfőn rájöttem arra, ra tervezzük, és a feszültségoldó gyakorlatoktól kezdve több más olyan szakmai foglalkozást is bevezetünk, ami csak a verseny­zők javát szolgálhatja. Nem ke­vésbé fontos az sem, hogy az or­szágos döntő zsűrijében olyan neves magyarországi előadó­művészek, esztéták, filmrende­zők és írók munkájával számol­hatunk, akik nem csak Márai­hoz, hanem Kassához is kötőd­nek. Az is kiemelésre méltó, hogy az értékes könyvjutalma­kon kívül attraktív díjakkal ju­talmazzuk az oszágos döntő leg­jobbjait. Megtudhatnánk, hogy mik lesznek ezek? Az első díj repülőút New York­ba és egy ottani jutalomfellépés. A második díj személyi számító­gép, a harmadik díj pedig egy Hi-Fi-torony. Meddig jelentkezhetnek az ér­deklődők a versenybe, és hol? Jelentkezésüket 1997. október 10-ig, levélben vátjuk, mégpe­dig a kővetkező címre: Csema­dok W, Kováčska 38. 040 01 Košice. hogy az a Ria csak maga lehet. - Hozzám nem futhatott, ami­kor egy Sober nevűt sem isme­rek! - védekezik Ria. - Ma reggel is itt ült a pultjánál, amikor mi telefonon beszéltük meg a délutáni randevút. Aztán, hogy maga visszajött, valamit Sober kezébe adott, s azon a hátsó kijáraton távozott. -Ezt maga nem láthatta! Csak képzelődik! - Nem képzelődöm, kislány. Van egy jó ismerősöm, aki ép­pen az én tanácsomra itt kávé­zott maguknál. R ia sóbálványként áll a nagy bajszú újságíró előtt. A pultra teszi mindkét kezét, mert meg kell támaszkodnia. A go­nosz Remedi Ernő képében jele­nik meg előtte. Nem kell a tőle kapott kétszázötvenezer! Ami­kor a kudarcba fulladt randevú után visszajöttek, felmentek az ötödik emeletre, hogy Ria újra magára ölthesse szűkre szabott munkaruháját. A Diák úr köz­ben két részre osztotta Sober félmillióját. Nem fogunk vele játszadozni! - mondotta. Nem érdemel meg egy garast sem! Becsületesen megfelezem veled, tedd el a kétszázötvenezret... (Folytatjuk) A legismertebb magyar tévérendező távozott Meghalt Zsurzs Éva REGENY Dudás Péter és Czajlik József, a rendezvény ötletgazdái (Fotó: archív)

Next

/
Thumbnails
Contents