Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-02 / 201. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 4. Keresztre feszítés Szanaa. Egy jemeni fel­lebbviteli bíróság vasárnap helybenhagyta az alsóbb bírói fórum határozatát, amellyel keresztre feszítés általi halálra ítélt két gyil­kost. Három hónap lefor­gása alatt ez a második eset az országban, hogy a halálos ítéletnek ezt a szo­katlan formáját választják. A két férfi júliusban rabolta el áldozatát, akit azután fejszével ütöttek agyon. Az indítékról az AP tudósítása nem szól. Jemenben a ha­lálos ítéleteket általában akasztással, illetve főbelö­véssel hajtják végre, a ke­resztre feszítést nemrég ve­zették be újra, néhány szo­katlanul erőszakos bűntett nyomán. (MTI) Vízbe fulladt gyerekek Kinshasa. Vagy húsz isko­lás gyerek vízbe fulladt Kongóban (a volt Zaire­ban) vasárnap, egy Kinshasától nem messze fekvő város uszodájának medencéjében abban a pá­nikban, amely katonák lö­véseitől támadt. A Nsele városának uszodájában történtekről némileg el­lentmondásosak a hírek. A katonák azután lőttek a le­vegőbe, hogy egy vagy több lány segítségért kiál­tott, mert erőszakoskodtak vele vagy velük. Az AFP a helyi rádiót idézte, amely szerint iskolás fiúk lányo­kat kezdtek el vetkőztetni, a Reuter által megszólalta­tott rendőr felügyelő fel­nőtt férfiak által elkövetett nemi erőszakról beszélt. A több ezer gyerektől zsúfolt uszodában mindenesetre hatalmas pánik tört ki a lö­vések hallatán,-rengetegen a vízbe ugrottak, és közü­lük vagy húsz gyerek meg­fulladt, ki azért, mert nem tudott úszni, ki a hatalmas tömeg miatt. A felügyelő elmondása szerint az erő­szakoskodókat és a lövése­ket leadó katonákat letar­tóztatták. (MTI) Václav Havel és felesége az iskolaév megkezdése alkal­mából tegnap ellátogatott az egyik prágai alapiskolá­ba. (ČTK-felvétel) Merénylet Athénban Athén. Kisebb károkat okozó robbantásos me­rényletet hajtottak végre a Görög Olimpiai Bizottság ellen vasárnap este, öt nap­pal azelőtt, hogy kijelölik a 2004-ben tartandó olimpi­ai játékok színhelyét. Athén az öt pályázó város egyike. A robbanószerke­zetet - amely három kisebb gázpalackból és egy benzi­nes kannából állt - az olim­piai bizottság irodájának otthont adó athéni épület kapuja előtt helyezték el. Tűz keletkezett, amelyet azonban a tűzoltók hamar el tudtak oltani. (MTI) MTI- ÉS ČTK-HÍR Budapest. A magyar átvilágító bizottság tegnap felszólította Horn Gyula miniszterelnököt, hogy mondjon le, mert 1956­ban a milícia aktív tagja volt és karrierje során hozzáférhetett a kommunista titkosszolgálat in­formációihoz. Ezzel kapcsolatban a miniszter­elnök tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyben rámutatott: az átvilágító bizottság határozatá­ban egyetlen olyan tény sem szerepel, amely a közvélemény számára ismeretlen lenne. Múl­tamat sem 1990. előtt, sem utá­na nem titkoltam. Ezért sem er­kölcsi, sem jogi indokát nem lá­tom annak, hogy lemondjak tisztségeimről, mondta Horn. Jelcin bejelentése egy moszkvai iskolában „Nem mondok le" Nem jelölteti magát Négyezer palesztin utazhat munkahelyére A zárlat feloldása Vegyes bizotságot hoznak létre az orosz-német kapcsolatok tanulmányozására Nincs nagyobb gond Moszkva. Oroszország kül­politikájában megkülön­böztetett figyelmet szentel Németországnak, a kétol­dalú kapcsolatok fejlődé­sének, amelyeket nem ár­nyékol be komolyabb, megoldhatatlan probléma -jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök. MTI-TUDÓSlTÁS Herzog - akinek személyében az országegyesítést követően elő­ször jár német államfő az orosz fővárosban - vasárnap érkezett ötnapos hivatalos látogatásra Moszkvába. Az orosz-német ál­lamfői tárgyalások után újság­íróknak nyilatkozva Jelcin jelez­te, hogy szívesen látná Helmut Kohl kancellárt is Oroszország­ban, még az év vége előtt. Roman Herzog az újságírók kér­désére válaszolva hangsúlyozta, hogy amennyiben a szakértők megállapítják az orosz „Boros­tyánszoba" Németországban meglelt részeinek valódiságát, akkor a műkincseket visszaszol­gáltatják Oroszországnak. A Jel­cin elnökkel megtartott megbe­szélése után nyilatkozó német államfő kiemelte, hogy vendég­látójával együtt egybehanzóan kedvezőnek ítélték az oroszor­szági német beruházások pers­pektíváit. Borisz Jelcin orosz és Roman Herzog német államfő megbe­szélésén teljes volt a nézetazo­nosság a számos megvitatott problémában, így a kétoldalú kapcsolatok erősítésének kérdé­seiben is. A nemzetközi, gazda­sági kérdések áttekintése mel­lett érintették a kulturális érté­kek problémáját is, s hangsú­lyozták: a „Borostyánszoba" ér­tékeinek ügyében a szakértői vélemények meghallgatása után hoznak döntést. Az orosz-német államfői tár­gyalásokon téma volt az Oroszországben élő németek helyzete is. Mint Jelcin újság­íróknak nyilatkozva elmondta, a Független Államok Közösségé­nek országaiból sok német köl­tözik át, ezért számuk megnőtt, jelenleg mintegy 110 ezren él­nek Oroszországban. Korábban ez a tény „komoly politikai prob­lémát" jelentett, de ma már sike­rül rendezni a gondokat, egye­bek mellett a német állam gaz­dasági segítségével is. Roman Herzog ezzel összefüggésben külön felhívta a figyelmet az orosz egyháztörvény jelentősé­gére, hiszen a tervezet - elfoga­dását követően - fogja megszab­ni a németek által magukkal ho­zott egyház helyzetét is. A két ál­lamfő megállapodott abban, hogy vegyes bizottságot hoznak létre Oroszország és Németor­szágjelenkori kapcsolatai törté­netének tanulmányozására. MTI-HlR Jeruzsálem. Izraeli hivatalos bejelentés szerint 4000 palesz­tin utazhat izraeli munkahelyé­re a Jordán menti területek és a Gáza-övezet több mint egy hó­napja tartó zárlata után. Az izraeli hatóságok az engedé­ČTK-HlR Bukarest. Gheorghe Funar, Ko­lozsvár nacionalista polgármes­tere ismét követelte, hogy zárják be a kolozsvári magyar konzulá­tust, s hogy Bitay Károly konzult és munkatársait utasítsák ki az országból. Erről a tegnap a ro­mán sajtó tájékoztatott. Funar követelte továbbá, hogy a román politikusok ebben a kérdésben „helyezkedjenek szilárd állás­pontra". A polgármester kérését lyezést szigorúan korhoz kötik, és ha nem mutatkozik biztonsá­gi probléma, később a többiek is visszatérhetnek munkájukhoz. A korábbi zárlatok feloldásakor a 35 évnél idősebb családos fér­fiak kaptak első körben enge­délyt izraeli munkahelyük felke­resésére - emlekeztetett az AFP. azzal indokolta, hogy augusztus 30-án a konzulátus épületére ki­tűzték a „Horthy-Magyarország" zászlaját. Azzal vádolta a ma­gyar konzulátus személyzetét, hogy támogatta az RMDSZ tö­rekvését, amelynek célja, hogy „1000 erdélyi várost magyar vá­rossá " változtasson. Szerinte a konzulátus az RMDSZ-szel együtt az etnikai kritériumot al­kalmazta az oktatással kapcsola­tos hozzáállásban, ami kiélezte a feszültséget Kolozsvárott. Utasítsák ki az országból a konzult és munkatársait Funar követelése Horn Gyula budapesti sajtótájékoztatója ország elnökévé. Ugyanakkor nem indokolta részletesebben elhatározását, s esetleges utód­jelöltjét sem nevezte meg, csak az iskolásokat üdvözölve hang­súlyozta: bármelyikükből lehet majd orosz államfő, nemcsak a fiúk, hanem a lányok is pályáz­hatnak erre a posztra. Jelcin külön méltatta saját „csa­patát". Szavai szerint „kitűnő, eszes és összeforrott csapat" áll az orosz állam élén, amely ,jó politikát" folytat. Tokió egyik alapiskolájában az elsősök így kezdték a tanévet: azt próbálták elsajátítani, hogyan kell földrengéskor viselkedni. A gyakorlat az 1923-as természeti katasztrófa óta kötelező. (ČTK/AP-felvétel) MTI-HlR Moszkva. Borisz Jelcin nem in­dul az 2000-ben esedékes kö­vetkező elnökválasztáson. Ezt az orosz államfő jelentette be tegnap, amikor a tanévnyitó al­kalmából meglátogatta az egyik moszkvai iskolát. „Az ezredfordulón lejár a man­dátumom, s nem nem fogom új­rajelöltetni magam" - jelentette ki Jelcin, akit tavaly választottak meg második időszakra Orosz­Törzsök Erika szabadkai tárgyalásai Érdekek egybeesése MTI-HÍR Szabadka. - Úgy vélem, abból kell kiindulnunk, hogy Magyar­ország és a magyar nemzet ér­dekei egybeesnek. Magyaror­szág nem képviselhet olyan po­litikát, amely nem nemzetben gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy az európai integrációs fo­lyamatban olyan opciókkal kell rendelkezni - s az erre való fel­készülésre még van néhány évünk -, amelyek a határon túli magyar kisebbségeket nem fog­ják hátrányosan érinteni ­mondta az MTI-nek adott sza­badkai nyilatkozatában Tör­zsök Erika, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának (HTMH) el­nöke. A politikus elmondta, hogy a magyar kisebbségek képviselői­vel való egyeztetéssel kell kidol­gozni az integrációs stratégiát, majd hozzátette: Ausztria pél­dája is mutatja, hogy a magyar kisebbségeknek is hasznára vál­hat az európai unióbeli magyar tagság: az EU-tagsággal együtt járó források nem állnak meg az osztrák-magyar határon, ha­nem átjönnek Magyarország nyugati részére is. Biljana Plavsics tévényilatkozata Elnökválasztás nem MTI-HÍR Belgrád. Biljana Plavsics bosz­niai szerb elnök közölte, hogy a boszniai szerb állam belpolitikai válságát előrehozott parlamenti választásokkal kell megoldani. Az államfő tévényilatkozatában egyben kizárta annak lehetősé­gét, hogy a törvényhozási vá­lasztásokkal együtt elnökválasz­tást is rendezzenek. „Nem lesz előrehozott elnökválasztás" ­mondta Plavsics asszony, majd úgy vélekedett, hogy Robert Gelbard, délszláv ügyekben ille­tékes amerikai elnöki megbízott hét végi boszniai látogatása je­lentős mértékben hozzájárul a válság megoldásához. David Levy munkába menet megbotlott, a lépcsőre esett, de szerencsére testőre övénél fogva felemel­te, így a külügyminiszternek nem történt semmi baja. (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents