Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-04 / 203. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 4. TANÁCSADÓ Közös számlára D. T.: A feleségem néhány éwel ezelőtt vállalkozni kezdett. Jelenleg magánvál­lalkozóként tartják nyilván. Utólag tudtam csak meg, hogy különféle bankoktól több millió korona hitelt vett fel. Pozsonyban most is van egy üzlete, két másik üzlethelyiséget pedig bér­lőknek adop ki, úgyhogy a hiteleket gondolom, egy­előre törleszti. Haza viszont egyetlen fillért sem ad. En­nek ellenére drága kozme­tikumokat, külföldi termé­keket vásárol, mobiltelefon és bérelt lízingkocsi kell ne­ki. A számlákat eltitkolja előlem. Csak másoktól tud­tam meg, hogy a legényko­romban, a testvéreim segít­ségével épített családi há­zat is felhasználta a vállal­kozásához, és ­voltaképpen ezért is írok Önöknek - a bank ezt árve­résre bocsájtotta. Mi lakó­telepi lakásban élünk, és a házkezelőségnek is 60 ezer koronával tartozunk, mert a feleségem a számlákat és a kifizetésükre szánt pénzt magához vette azzal, hogy majd ő rendezi. Mit tehe­tek, mihez kezdhetek én eb­ben a helyzetben, hogy a ház vagy a lakás legalább a gyermekeink számára meg­maradjon. FEKETE MARIAN Attól tartok, hogy néhány te­endőt illetően már megkésett. Ebben az esetben még a fele­sége vállalkozói jogosítványá­nak, iparengedélyének kivál­tása előtt kellett volna kérel­mezni a házastársi osztatlan közös tulajdon bíróság általi megszüntetését. Erre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó ren­delkezései lehetőséget nyúj­tottak. Ugyanakkor szinte ért­hetetlen, miként tudta a fele­sége elzálogosítani, a bank ke­zére adni azt a családi házat, ingatlant, amelyet Ön épített a házasságkötés előtt. Ez ugyanis nem képezheti a há­zastársi osztatlan közös tulaj­don tárgyát, ennek a háznak elvben az Ön kizárólagos tu­lajdonában kellene lennie, a feleségének, illetve a pénzin­tézetnek semmi joga nem le­het ehhez - az Ön hozzájáru­lása nélkül. Az elmondottak alapján azt tanácsolnánk, mi­hamarább forduljon ügyvéd­hez vagy jogtanácsadóhoz. Nagyon sok kérdést kell itt tisztázni, és tartunk attól, hogy Ön ezt, jogi tanácsadás nélkül nem tudja megtenni. VÍZŐR Akut a vízhiány Immár ötödik hete tart a me­leg és száraz időjárás. Az ön­tözött területek kétharmadán az elmúlt héten mindössze 3,5-10 mm csapadék esett, a további egyharmadon pedig 11-22 mm. Augusztusban 20 meteorológiai állomás körze­tében a szokásos csapadék­mennyiségnek csupán 12-45 százaléka hullott, mindössze 10 körzetben esett az évszak­nak megfelelő átlag 45-85 százaléka, emellett az au­gusztusi átlaghőmérséklet 0,5-2 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. E két jelen­Magukhoz tértek a tőzsdék New York, Tokió. A múlt he­ti nagy árfolyamzuhanások után kedden rekordnöveke­déssel magához tért a Wall Street. A 30 iparvállalat rész­vényeiből számított Dow Jo­nes-index 257 pontot, azaz 3,4 százalékot emelkedett, és 7879,8 ponton állt záráskor. Különösen keresettek voltak az elsőrangú részvények, kö­zülük is a General Electric, a Procter and Gamble, az IBM, az Exxon, a Chevron és a J. P. Morgan szerepelt kiugróan. Ez volt az irányadó mutató eddigi legnagyobb napi re­kordja. A tokiói értéktőzsdén szerdán tovább tartott az emelkedés, az irányadó Nikkei-index 502 ponttal, az­az 2,8 százalékkal magasab­ség együttes hatásaként a föl­dek víztartaléka rohamosan zuhant, veszélyeztetve a ké­sei terményekret, sőt negatív hatással lehet már a jövő évi termésre is. Ezért az öntözés valamennyi körzetben elen­gedhetetlen. Elsősorban a cu­korrépa öntözésére kell öszpontosítani, hogy a ha­szonnövény cukortartalma ne csökkenjen. Emellett termé­szetesen a zöldségféléket, a kései kukoricát, a szőlőt és a gyümölcsösöket is intenzíven öntözni kell. Vízgazdálkodá­si Kutatóintézet ban, 18 735 ponton állt zá­ráskor. Leginkább a Hitachi, a Fujitsu, a Sony és a Toyota vállalatok részvényei emelkedtek. (MTI) Mečiar a bérszabályozásról Pozsony. A kormányfő teg­napi rádiónyilatkozatában szükségesnek tartotta a ked­den elfogadott bérszabályo­zásról szóló törvényt. Közöl­te: Szlovákiában mintegy 3000 szubjektum mutat ki veszteséget, ennek ellenére a bérnövekedés üteme 16 szá­zalék, s ez a csődbe viszi a vállalkozásokat. E cégek nem törlesztik hiteleiket, elhanya­golják szociális jellegű befize­téseiket, ennek ellenére a bé­reket növelik. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. szeptember 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 55,981 Osztrák schilling 2,735 Francia frank 5,71 5 Svájci frank 23,387 Kanadai dollár 25,354 USA-dollár 35,069 Német márka 19,240 ECU, EU 37,832 Olasz líra (1000) 19,735 Cseh korona 1,025 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,93 19,87 A gazdaságos tenyésztést jelentős mértékben befolyásolja a két el lés közti időszak hossza Az ultrahangos diagnosztizálás előnye ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nyitra. A budapesti székhelyű Anivet állattenyésztési és állat­gyógyászati kereskedelmi kft. 1983 óta foglalkozik az állato­kat közvetlenül vagy közvetve érintő eszközök, műszerek, gyógyszerek, takarmányki-egé­szítők fejlesztésével, gyártásá­val és forgalmazásával. Váraljai Péter igazgató szerint ez a cég az állattenyésztők, az állattar­tók komplett ellátó központja, ahol minden az állatok érdeké­ben történik. Újdonságnak számít a kutatóik által az elmúlt évben kifejlesz­tett Echoscan ultrahangos diag­nosztikai készülékük, amely a szaporodásbiológia, a belgyó­gyászat, a tenyészállatok kivá­lasztása során nyújt segítséget a tenyésztőknek. „Bármilyen ál­latfaj gazdaságos tenyésztését jelentős mértékben befolyásolja a két ellés közti időszak hossza ­fejtette ki Váraljai Péter. - Ezért van nagy szerepe a korai vem­hességvizsgálatnak, amelyre ki­válóan alkalmas ez a készülék. A vizsgálat eredménye alapján ko­rán ki tudjuk szűrni a nem vem­hes egyedeket, - ami által csök­ken az üresen állási idő -, meg tudjuk állapítani, hogy az állat­nak szüksége van-e gyógykeze­lésre, nem elhalt-e az embrió, képet kapunk a petefészek szer­kezetéről, stb. A lovak esetében például fontos az ikerterhesség kiszűrése." Gyakorlati eredmé­nyek bizonyítják, hogy az Echoscan használatával a tehe­neknél 6,6 nappal, a kocáknál 5,5 nappal csökkenthető a két ellés közti időszak. A készülék­kel megállapítható továbbá a szalonna vastagsága, a hús-zsír arány, ami a tenyészállat kivá­lasztása során fontos szempont. Ugyancsak megbízható segítsé­get jelent a szülőpár kiválasztá­sában. A belgyógyászat terén a lép, a vese, a máj, a belek, a méh, a prosztata, az idegentest, és a daganat vizsgálata végezhe­tő vele. Magyarországon havonta átla­gosan 5-10 készüléket értékesí­tenek, de Spanyolországban pél­dául már 200 darabot eladtak belőle. „Külföldön jobban tuda­tosítják, hogy érdemes befektet­ni egy ilyen műszerbe, hiszen minden megtakarított fillér szá­mít. A készülék ára típustól füg­gően 1-1,5 millió forint, de ez a befektetés kb. egy év alatt meg­térül" - tudtuk meg az igazgató­tól. A magyarországi Anivet Kft. termékei számára egyébként szlovákiai forgalmazókat és kép­viselőket keres, (krasznica) A nyitrai Agrokomplexen az érdeklődők megtekinthették az Echoscan műszer működését. A készülék hordozható, sőt hálózati zsinór nélkül, telepről is üzemel. A működtetési beállítások a memó­riában tárolhatók és bekapcsoláskor automatikusan érvényesülnek. (Archív felvétel) A központi bérszabályozással a kormány a mind súlyosabb gazdasági gondokat próbálja orvosolni Indokolatlan a reguláció Pozsony. A parlament ked­den ismét elfogadta az ál­lamfő által visszaadott, a központi bérszabályozás­ról szóló törvényt. E tör­vény fontosságát a beter­jesztők azzal indokolják, hogy a bérek gyorsabban növekednek, mint a ter­melékenység. Valóban így van? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS A kormány arra hivatkozik, hogy 1996-ban a reálbérek (az infláció hatásától megtisztított tényleges bérnövekedés) 7,2 százalékkal növekedtek, ez 1,2 százalékponttal nagyobb emel­kedés, mint amekkora a terme­lékenység terén tapasztalható volt. Az idén a bérnövekedés megint megelőzte a termelé­kenység növekedési ütemét. Ab­ban igaza van a kormánynak, hogy ha ez a trend tartósan foly­tatódik, akkor felborul a gazda­sági egyensúly, és csak nagyon fájdalmas kiigazítással lehet helyrebillenteni. A bérek válto­zását, pontosabban növekedé­sét azonban nem 1996-tól kell szemlélni, hanem az e téren is vízválasztónak számító 1989­től. 1989-et követően a bérnöveke­dés elmaradt az infláció ütemé­től, különösen 1991-ben, az árli­beralizáció évében nyílt ki iga­zán az olló. Ennek köszönhető­en 1991-ben a reálbérek az 1989-es szint 69,6 százalékára estek vissza, és tavaly ­reálbérnövekedés ide vagy oda - is csupán az 1989-es szint 83,8 százalékát értük el. Ezért nyu­godtan egyet érthetünk a szak­szervezetek szakértőinek véle­ményével, akik szerint a hazai reálbérnövekedés korántsem gyors ütemű, éppen ellenkező­A reálbérek nagysága 1995-ben érte el újra az 1970. év szintjét. leg, túl lassú. A termelékenység növekedésével az összehasonlí­tást sem 1996-tól kellene végez­ni, hanem 1989-től. Ugyanis ha a kiindulási évet hét esztendővel hátrébb toljuk, akkor kiviláglik: ha a rendszerváltás évének pro­duktivitását 100-nak vesszük, akkor a termelékenység jelenle­gi szintje 110, míg a reálbérek esetében az összehasonlítás sok­kal kedvezőtlenebb, az akkori 100-hoz képest csupán 84. Le­het, hogy megdöbbentő az állí­tás, de tény: a reálbérek nagysá­ga csupán 1995-ben érte el újra az 1970-es évnek megfelelő szintet. Pedig akkor sem volt ép­pen túl magas... Ezért hamis túl­zott bérkiáramlásról beszélni, inkább arról van szó, hogy a mind súlyosabb gazdasági gon­dokat bérkorlátozással próbálja orvosolni az állam. A bérek nagyságán belül óriási a szóródás, egyes ágazatokban és egyes régiókban messze átlagon felüli, illetve átlagon aluli fizeté­sek vannak. Induljunk ki az át­lagbérből, amely 1996-ban 8154 korona volt (a vállalkozók pénzbevételét leszámítva). Ugyanebben az évben a banki és biztosítási szektorban 15 328 korona volt az átlagbér, emellett még a villamos energia előállítói örvendtek 10 ezer korona feletti átlagbérnek. A legrosszabb a helyzet a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban (6579 korona átlagfizetés), az egészségügy­ben (6947) és az oktatásügyben A bérek növekedését azonban nem 1996-tól kell szemlélni. (7005). Ami a területi megosz­lást illeti, a legmagasabb bérek Pozsonyban vannak (9357 ko­rona 1996-ban). Ezt a követi a Besztercebányai (8704) és a Trencséni (8514) kerület, míg a sereghajtók Kelet-Szlovákiában találhatók, a Kassai és az Eperje­si kerületben mindössze 7006, illetve 6823 korona a a havi át­lagbér. Nem mellékes, hogy a férfiak jóval többet keresnek, mint a nők; az előbbiek havi át­lagbére 9337, az utóbbiaké 7020 korona, (só) Csehországban a korábban meghozott gazdasági csomag ellenére magasabbak az átlagbérek mint nálunk Átlagbérek Szlovákiában 8154 7195 6294 5379 • 3770 4543 ' v '/< X i 3770 tv.' hi •• A 1 mm mm í ľi-Ilj 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Átlagbérek Csehországban 9 759 9 40 2 11082 11026 96/1. 96/11. 96/111. 96/IV. 97/1. 97/11. Bár az átlagbérek folyamatosan, évről évre nőnek, ennek ellenére vásárlóértékük egyértelműen elmarad az 1989-es szint mögött. Az Átlagos bruttó havi bérek Csehországban. Nyugati szomszédunknál sokkal intenzívebb volt a bérkiáramlás, mint nálunk. Ennek részbeni adatok koronában értendők, és az átlag nem tartalmazza a vállalko- következménye az idei gazdasági megszigorító intézedések megho­zók bevételeit. (Forrás: az SZK Statisztikai Hivatala) zatala. Az adatok negyedéves lebontásban értendők. (Forrás: TA SR)

Next

/
Thumbnails
Contents